Part

 1    1|            az ismeretlen partokon.~Leült a mohos sziklapartra, gyönyörű
 2    2|          Erre Eszti újra bejött, s leült asztalkájához.~Én, használva
 3    2|          még magában egyet-mást, s leült.~– De hát mit csináljak
 4    6|         veresség volt észrevehető.~Leült mellém, nem bírva lábain
 5   10|           meleg szobájába távozva, leült vacsorálni.~Olivia reszketve
 6   11|            siheder, beállt hozzám, leült egy székre minden kínálás
 7   11|        összecsókolt, agyonölelt, s leült mellém.~A kaputtól kezdve
 8   11|          ordítva, s elmondja, hogy leült egy lapos kősziklára, s
 9   12|     keblére tűzte éledni; – azután leült a tópartra társaival, azok
10   12|    sóhajtott, epedett, lábai mellé leült s megvetőleg nézte az összetört
11   12| aranyporral, de hasztalan, az mind leült a fenékre. Hiába törték
12   15|          ne mehessen onnan, s maga leült a vízpartra.~A vezértulok
13   17|          kicsinyt köhögött, azután leült az egyik ágy mellé; András
14   19|            szabad énekelni.~Azután leült duzzogva a tőkéhez, elkezdett
15   21|        asztalt a számára.~A csausz leült enni, s a közben azt kívánta
16   21|           a dolgot, s akkor azután leült és írt egy levelet a nagyváradi
17   22|          mongol csordákkal. Az ott leült a torony tetejére s nagyokat
18   26|        ágyon fekve, odament hozzá, leült az ágya mellé, mondá neki,
19   27|            mondásra – re infecta – leült a helyére.~Azonban helyette
20   28|            a jövevénnyel, az pedig leült velem szemközt a másik karszékbe.~
21   28|   kizökkenté súlyegyenéből.~Azután leült velem szembe s néztünk egy
22   29|    borzalom volt nézni, ott azután leült, s a lábait lelógázta a
23   31|          amelyhez a leányok egyike leült s elkezdett egy szövetet
24   32|           úr. Nem is köszönt. Csak leült a keresztlábú ivóasztal