Part

 1    2|       valamit.~– Ejnye no – vága közbe Debora, – hogy szemorvos,
 2    2|          ez a fiatalság, – szóla közbe egy tetemes asszesszor,
 3    6|         átöleltem volna, – szólt közbe Smith, egy meglehetős cinikus
 4    6|      heves a fiatalember, – veté közbe a vén tüzértiszt.~– De az
 5    6|        hogy nem ismerem, – szólt közbe szivara hegyét elharapva
 6    6|        csillagai, – szólt valaki közbe.~– Igen, a középső neve
 7    6|          Én látom, – szólt ekkor közbe egy fiatal dragonyos kapitány,
 8    6|          azt nem látni, – kiálta közbe Smith hevesen. – Ott van
 9    6|      gyötör.~– Ön beteg, – szólt közbe az orvos.~– Meglehet, meg
10    6|      Nafta lehetett az, – vágott közbe az orvos.~– A terem oldalai
11    6|     mérgezve bizonyosan, – szólt közbe az orvos.~– De nem azért,
12    6|       erre dühösen veték magokat közbe. Az újon jött némber azonban
13   10|            Hágyd, ászuny, – veté közbe Gerguc feltolva állát, mint
14   10|         édes atyus, – veté magát közbe Olivia. – Az én kedvemért
15   10|       fog hát elejteni, – kiálta közbe egy haragtól csengő szózat,
16   10|     Asszony, ne tovább! – kiálta közbe a római.~– Cáfolj meg, vagy
17   11|      ereszkedik, az angol beszéd közbe, mintha tévedésből tenné,
18   11|             Istenemre! – kiálték közbe – nem lesz elhagyatva, amég
19   27|        ugyan szép lenne – kiálta közbe bosszús nevetéssel Zólyomi
20   29| kottatekercset, s nagyot nevetni közbe; de csak tűrtőztette magát!
21   29|          vele.~– Csitt! – kiálta közbe Zsófi asszony. – A professzort
22   30|         szerettem járni, – szólt közbe a háziúr.~– De ugyan minek?~–
23   31|       folyosón keresztül? – veté közbe gonoszkodó alázattal a mandarin.~–