Part

 1    8|         összecsókolózott vele; a varga bevitte őt tisztaszobájába,
 2    8|     beszélt a vargának, azután a varga beszélt a fullajtárnak,
 3    8|       Duivel! – kiálta fel János varga, lecsapva zöld bársonysüvegét
 4    8|       uram kettővel – viszonzá a varga.~– De nem megy ám ennek
 5    8|       kiálta villogó szemekkel a varga.~A fullajtár fújni kezde
 6    8|          dühében, odakönyökölt a varga elébe, s félvállról intézve
 7    8|   Elevenen? – kérdé flegmatice a varga, két könyökkel tehenkedve
 8    8| teletöltötte.~– Szállok kendnek, varga gazda – szólt, a vargára
 9    8|    kiálta, odanyújtva kupáját.~A varga elvette, kiitta és mondá:~–
10    8|          éltesse sokáig.~Ekkor a varga merítette meg a maga kupáját,
11    8|        az asztaltól.~– Köszönöm, varga gazda, nekem már sok volt
12    8|        egész vederrel! – szólt a varga dühbe jövén.~A fullajtár
13    8|    csúfondárosan faragta ujját a varga orra alatt.~– Azt mondom,
14    8|          mondom, öcsém – szólt a varga – hogy nyúlj ehhez a kupához,
15    8|          fullajtár látva, hogy a varga haragszik, még erősebben
16    8|         inzultálta a dühöngőt. A varga mindig alantabb kezde beszélni
17    8|     tőled, édes öcsém, – szólt a varga moderate, oly szelíden,
18    8|          emberre. Kend is pedig, varga mester, ha máskor szomjazik,
19    8|        máskor szomjazik, igyék a varga komákért, igyék a varga
20    8|          varga komákért, igyék a varga céhmesterért, a fejedelem
21   13| szűrszabó céh, együtt a tímár és varga céh egy negyediket, ötödiket