Part

 1    1|             fuldokolva: „a kormányzó ötven guineát adott”, azután kifujta
 2    9|              elkészítettek, megrakva ötven nagy teherhajót arannyal
 3    9| fűszer-erdőkre fogtok ott találni; – ötven hajót süllyesztettem a sárga
 4   10|            kerestem nagy fáradsággal ötven esztendőn keresztül, s nem
 5   10|        Orontes partján alá. Mögöttük ötven elefánt lépdegél, ébenfa
 6   13|        történt volna…~…Éppen száz és ötven esztendeje annak, hogy a
 7   13|         nekik száz darab vágómarhát, ötven mázsa szalonnát, ezer kenyeret
 8   13|             ezen történetnek száz és ötven esztendeje immár, s a két
 9   21|              miatt, telkestől együtt ötven magyar forintért; megvette
10   21|           csak vett házat Rácz János ötven forintért, kőházat, pincével,
11   21|           lakodalmi kalácsot, melybe ötven tallér volt belesütve, amiért
12   22|          minden férfira Esztergomban ötven ellenség jutott. Most már
13   27|        füzény. Az elhagyott utat még ötven év múlva is meg lehet ismerni
14   30|          dolgozik; azon a napon csak ötven forint a vesztesége; de
15   30|         igértek a hat szoba butorért ötven forintot. Ledobáltam őket
16   30|          vettem észre, hogy én éppen ötven percentet fizetek, mint
17   30|              már valami. Mindennapra ötven krajcár. Akinek annyi van,
18   30|      igazítani a nyomdába, naponkint ötven krajcárért. Hiszen csak
19   31|        harangot is, melynek üregében ötven ember elfér.~Ezen palotában
20   31|           magát, olyan volt az, mint ötven verébcsiripelés.~Maga Csia
21   32|          emlékszem rá. Az idén éppen ötven esztendeje. Kecskeméti diák