Part

 1    1|               volt idő, midőn bizonyos nemzet, mely elég keserű poharat
 2    4|             juthatott ennyire a magyar nemzet? Hol vesztettük el az eldöntő
 3    4|               csatát, hol van a magyar nemzet utósó sírja?~– Sehol sincs.
 4    4|          hatalmasan kigyakorolt nyelvű nemzet a világon, mely fél napig
 5    4|       sajtótörvényeken, miket a magyar nemzet, miután litteraturájával
 6    5|              vissza, de ha elveszett a nemzet az eldöntő ütközetben, hírmondó
 7    6| csillagjóslatra; ezekből lett az afgán nemzet.~Ezek is, mint őseik, folyvást
 8   11|           emléket és a reményt, mely a nemzet életéhez van kötve? – utasítsd
 9   11|     emberiségre nézve, akár van magyar nemzet a világon, akár nincs.~Vándoroljatok
10   11|             hogy itt az idő, melyben a nemzet megoszlattassék, hogy szétmenjen
11   11|                dolgozik, melyet minden nemzet egyaránt megértsen, s azontúl
12   11|                az ott maradóknak; ez a nemzet öngyilkolása. Ha valahányszor
13   11|                hol volna most a magyar nemzet? Nem tudsz otthon használni
14   11|               magyar nélkül, de magyar nemzet nem születik újra, ha még
15   22|                kereskedő-hajók, minden nemzet lobogóit ott lehete látni
16   22|       kifejlett rózsa; annyi különféle nemzet különfajú szépsége nem csoda,
17   22|              sebesen: hogy elveszett a nemzet virága Sajónál; vége, vége
18   22|            várost, sírt a sok asszonyi nemzet, csak a százszorszépek mondák
19   27|               bíró uram szigorúan; – a nemzet megtartója a tiszta erkölcs
20   27|         krónika, mintha a császár és a nemzet harcolt volna egymással;
21   34|           aztán megtudták, hogy miféle nemzet: „Höngerien wumen”. Hozattak