Part

 1    3|       zaklatott agyamban. Eszméim egymásra nőttek: oly buján, mint
 2    3|      sötét volt, mint az éjszaka. Egymásra boruló bórfenyők fogták
 3    5|   egymással szemben, nem ismernek egymásra többé; de valami fájdalmas
 4    6|   nekidöntik a többieknek, s azok egymásra zuhanva, gyakran embert
 5    6|   irtózatos roppanással hullottak egymásra, a nőttön növekedő harsogást
 6    7|     ragyogó boglárok és fegyverek egymásra hányt tömegében három kirabolt
 7   10|         két vezér bámulva tekinte egymásra, mintha két nap támadna
 8   10|          falak. A sivatag közepén egymásra hányt oszlopok látszanak,
 9   11|    megváltozott, mióta ő itt van, egymásra építvén a legcélszerűbb
10   13| cselekvének?~Másnap nem is mertek egymásra nézni, annál kevésbé a látcsőbe.
11   14|           e nagy márványdarabokat egymásra halmozták, azok sokáig akartak
12   15|        előtt.~Az időtlen idők óta egymásra dűltek a vén fák, ott korhadtak,
13   20|  ajándékai.~A tájék regényes képe egymásra halmozott kincs! A sötétlő
14   20|           minő kincsek azok, amik egymásra halmozva, szépségök összhangzásával
15   20|           mégis néha meg találnak egymásra neheztelni a szomszédok:
16   20|         négyszegletű kőre, melyek egymásra felállíttattak, négy legalul,
17   22|           Esténkint el-elbámulunk egymásra; Karadzim kán éppen olyan
18   27|           a kastély kapujának, az egymásra boruló gesztenyelombok eltakarják
19   28|            amiről a két egyetértő egymásra ismer s amit egy harmadik,
20   30|          korhadó épületfák vannak egymásra támogatva, s üres mészvályúk
21   30|       forintért. Addig licitáltak egymásra, mígt utoljára fölverték