Part

 1   28|  melyet kegyednek felajánlok: Zseminszky Kázmér; hanem ezt nem viselem,
 2   28|    vőlegényével összeeskesse?~Zseminszky kézszorítással köszönte
 3   28|      hogy ki áll előtte. Maga Zseminszky Kázmér.~Amíg ő a kolostort
 4   28|     szertartást; Larisse mint Zseminszky Kázmér neje állt föl a térdeplőről.~–
 5   28|     ért kegyed már, hogy az a Zseminszky Kázmér, akinek a nyomait
 6   28|  franszé?” jegyzé meg magában Zseminszky. Tehát vagy kisasszony,
 7   28|       amíg be bírta tuszkolni Zseminszky mellé.~A falusi utazó aztán
 8   28|        azután a pipája.~Ekkor Zseminszky odahajolt hölgyéhez, ki
 9   28|       ellenkezés közt kivívta Zseminszky, hogy fejét Larisse ölébe
10   28|  rohanni akart ki a vagonból.~Zseminszky mind ekkorig figyelembe
11   28|    elfognak, rabságra vetnek?~Zseminszky vállat vont s szárazon felelé
12   28|  kerül közülök.~– Áh! – szólt Zseminszky, azzal a büszke önteltséggel,
13   28| lengyel is eltüntek mellőlük. Zseminszky egyedül maradt Larisse-szal.~–
14   28|       közel.~Azután odahajolt Zseminszky vállára s halkan fülébe
15   28|        Ön ölte meg Anyikovot…~Zseminszky csendesen inte fejével és
16   28|      fiúk az ilyen dolgokban.~Zseminszky nem bánta, hadd nevessen.~–
17   28|   vállamra, kedvesem, – mondá Zseminszky. – Majd én mesélni fogok
18   28|      az ember, előbb megőrül.~Zseminszky folytatá azt a mesét, amin
19   28|     szorosabban fűzte karjait Zseminszky karja körül.~– Meg voltam
20   28|         Larisse megneheztelt.~Zseminszky észrevette azt és sietett