Part

 1    2|            sikeres volt; addig egy szóval sem küldött haza, míg ki
 2    3|            Mennyire tele van e két szóval a világ. Az ember azt hinné:
 3   10|            monda a kalmár haldokló szóval. – Kisászuny vagytok mind
 4   10|          had közötti síkra, hangos szóval fölhívták az ellenfél legjobb
 5   12|           nem töltök, sem varázsló szóval meg nem rontom, – mégis
 6   17|          Juci leányom asztala! – E szóval meg Mákiné asszonyom ütött
 7   21|            ne kapard a szemét! egy szóval ő legyen ezentúl előtted
 8   24|       ellenállókat főbelőttek; egy szóval, nevezetes dolgokat vittek
 9   27|     föltették fejükre a süveget, e szóval: „most már nem tanácsház,
10   27|       helyett védtük magunkat szép szóval és keserű fizetéssel?~…Legbölcsebb
11   27|       megtörtént, bíró uram kemény szóval kiálta a sokaság előtt:~„
12   27|          való? Azt gondolják, deák szóval meg lehet ijeszteni az ellenséget?
13   27|           Kocsma, nem tanácsház!~E szóval rendesen minden hivatalos
14   27|             És akkor susogva, halk szóval mondott egy tervet, melynek
15   28|             Ihatjuk azzal.~Ezzel a szóval egy rekedt férfihang lepé
16   28|             Jeográfiait! – azzal a szóval hirtelen torkon ragadta
17   29| nagytiszteletű élettárs ez üdvözlő szóval:~– Lelkem! A temetési költségeket,
18   30|    emeletre! Hanem persze csak úgy szóval; mert testtel oda nem mehetünk.
19   31|           viszont a császárnak élő szóval elmondják, amit az alattvalók
20   31|         hozzám? Szeress engem! S e szóval odadobta eléje császári