Part

 1    2|            mikor felocsúdtam, várt reám a feketeleves.~Belépett
 2    2|          fel-felnyitogatta. – Nézz reám, cicuskám, ébredj fel egy
 3    2|           asszony nem fogja azokat reám uszítani.~Csak azt lestem
 4    2|           No, szép meglepetés volt reám nézve, midőn az ajtó megnyílt
 5    2|        kitelhetőképpen görbén néze reám.~Amint belépek a szobaajtón, –
 6    2|       folytanak le napok, századai reám nézve az örömnek és üdvösségnek.
 7    3|        titkos, bántó hatással volt reám, hogy szinte remegtem tőle;
 8    5|          veszi senkitől.~– Figyelj reám. A győztesek ma vagy holnap
 9    6|         kunyhó lakóját már mintegy reám várva találtam ajtajában,
10    6|   igézőbben, bájolóbban mosolygott reám, s midőn ajkaival hévvel
11    6|     gyöngéden, oly szelíden nézett reám, hogy nem tudtam őt magamban
12    6|           az aranyszínű hölgy várt reám, kecsesen, méltóságteljesen
13    7|         pedig légy boldog, gondolj reám és szeress.~És látta azután,
14   10|            ne legyen!~– Haragudjál reám. Tégy semmivé, tapodj el
15   11|      égetve a naptól, nem ismernél reám.~Atyám és bátyám szántanak,
16   11| Képzelheted, milyen inzultus volna reám nézve, ha valami hazámfia
17   12|        csengettyűi, mik úgy néznek reám ébren, mint megannyi tündérszemek.
18   24|         fogadóban, már készen várt reám.~A kocsisom akkor is gyászt
19   24|        összetéve, esdekelve nézett reám, olyan hangokat nyögve,
20   28|        letakart kosarával ott várt reám a lepényes áruasztalok között