Part

 1    1|      idegenszerű félcsend honol, olykor kísérteties ijesztő hangoktól
 2    1|    szülői után sír, s a sötétben olykor a jaguár szemei villannak
 3    1|          A szél ordításai közben olykor ágyúlövések is hallatszottak
 4    2|     állani a kazal tetején, hogy olykor megláthassam a szentemet,
 5    2|         a legvígabb történet, ha olykor előfogott a drága lélek,
 6    3|       mely a csendes rengetegben olykor megszólamlik: panaszos kiáltás,
 7    3|       hozza.~Ily lélekállapotban olykor naphosszant elbolyongtam
 8    3| egyhangúan vágott alá a vidékre, olykor a villám nyilallt át az
 9    3|       Kezdék lefelé bocsátkozni. Olykor egy kő gördült meg lábaim
10    3|       Még most is, ha elsötétül, olykor előmbe áll, mint egy világló
11    3|        testvértelenül, kopaszon. Olykor nehéz füst üli ormait, mit
12    3|      nemtő nem jött érte.~Alatta olykor meg-megrángatózott a sebhelyes
13    3|         még nem mondta ki nevét.~Olykor éjnek éjén fölver álmaimból,
14    3|           soha hulláma nincs. Ha olykor a sziklapartról e tóba letekintek,
15    3|  közeledtét e szomorú angyalnak.~Olykor önkénytelen megborzadok,
16    5|          látszott a föld.~Térdei olykor megtörtek alatta. Elesett.
17    5|          buzdítani tetszék, s ha olykor szűnt a nagy zaj, hallatszék
18    6|          közül, gyalog, lóháton, olykor ördöngös bőrcsónakaikon,
19   11|         berlini kiejtéssel, s ha olykor a hajóskapitánnyal szóba
20   13|   csalóka távcső oly közel hozta olykor az imádott leánykát, hogy