Part

 1   11|        kifejezéseivel.~Egy fiatal menyecske volt az, ki férjestül Amerikába
 2   15|           gyanította, hogy a szép menyecske nem földi anyától született
 3   17|            De amint visszajött, a menyecske akkor is egyre sírt.~Nem
 4   17|         megszólalt egy kicsinyt a menyecske.~– Ne nevezzen maga engem
 5   17|      mondjam?~Erre elhallgatott a menyecske és megint sírt vagy félóráig,
 6   17|           én magam is sajnálom, a menyecske is hazamenne, csak érte
 7   17|             felelte nagy bizton a menyecske – nézze csak milyen szép
 8   18|         melynél a vidám és jámbor menyecske, ki mindenben férje kedvét
 9   18|   kuriális funduson, – feleselt a menyecske – ott a város nem parancsol.~
10   21|  bolondozz török bácsi, – szólt a menyecske nevetve; – nem esküdtem
11   21|         jól esett valami.~– Derék menyecske, hatalmas egy asszonydarab.
12   21|          vagy haragudjék? mennykő menyecske ez; hogy tépi az ember szakállát,
13   21| madárijesztő pofáért nem akarta a menyecske az én derék csauszomat megcsókolni?~–
14   27|        elpusztult Keresztszegit a menyecske „édes uram”-nak címzé, mert
15   27|         senki Nagyváradon.~Hogy a menyecske mért nem megy apja házához
16   28| impertinencia! – pattogott a szép menyecske a haragos úr szemébe; –
17   29|       mindennap vitatkozhattak. A menyecske csak nevette a két tudóst,
18   32|            hogy „ül” valahol. – A menyecske nem fiatal már: túl van
19   34|        Azzal hirtelen befordult a menyecske az utcaajtón, s csattanósan
20   34|        még az özvegy egészen java menyecske volt; csak a leánya miatt