Part

 1    3|   keresztül, s mikor a temetőbe értek, a megholt özvegye ráborult
 2    4|        Ezt majd én készítem el, értek hozzá.~– Pompás! Hisz így
 3    6|        ujjai, mik halántékomhoz értek, nedves helyet hagynának
 4    9|         táboroztak ekkor, s nem értek rá őt zaklatni, egész erejét
 5   10|   vadászok után.~Minél közelebb értek a zajhoz, annál többször
 6   10|        s midőn az első tanyához értek, hová éppen akkor vontatták
 7   10|    néhány száz lépésnyi közelbe értek, a falakon álló erőművek
 8   11|        súgó, amire szükség van; értek a festészet minden nemeihez,
 9   11|     bort töltök üres palackból, értek a gimnasztikához, járok
10   13|       mire a laboncok a városba értek, ismét üresen találtak minden
11   13|        az említett kis patakhoz értek, akkor látták, hogy ott
12   15|         szépen, mire a fenyőhöz értek, melynek töve mélyen a víz
13   17|   városba.~Éppen csak egyszerre értek a kapuba, ő és Juci lelkem.~–
14   24|          amiből én egy szót sem értek. Átkozott fatális gondolat
15   27|        én szabó nem vagyok, nem értek a ruhaviseléshez, de csak
16   27|   zokogott.~Mikor az emelvényig értek, a bíró újra megszólalt:~–
17   27| süppedős ingoványban.~– Mindent értek. Félóra múlva készen vagyunk.~
18   27|         Tiszán, még a hidat sem értek rá hátuk mögött elégetni.~
19   27|      bevonva.~Mikor azon helyre értek, ahol Igyártó lerontott
20   29|  szépséges Nyaviga úrban.~– Nem értek semmit. Az egészen más ember.