Part

 1    2|          Úr keze velünk.~– Azért maradjon az ember odahaza, – odahaza
 2    2| nyájassággal rivalla rám:~– Csak maradjon odakívül, öcsémuram, maradjon
 3    2|    maradjon odakívül, öcsémuram, maradjon odakint.~– De bizony csak
 4    2|      mondám – kalapomat vevém.~– Maradjon még egy kicsit, – biztatott
 5    5|          hogy mikor meghalsz, ne maradjon itt utánad semmi, amiért
 6    9|      kutakba, hogy még emléke se maradjon utána; nemsokára a hely,
 7   10|          függnek, kérd meg, hogy maradjon el tőlünk, én szeretem őt,
 8   10|         többit elejtik, neked is maradjon valami. Attól ne tarts,
 9   11|      helyetekbe idegen nép, s ne maradjon itt más magyarnak, mint
10   11|         elfeledjen s lelkében ne maradjon számomra egy halk hangja
11   21|          gyilkosság bosszulatlan maradjon, s az is a te tudtoddal
12   21|        Jánosnak; hogy Rácz János maradjon halála napjáig, mert bizony
13   22|         összeégetünk mindent; ne maradjon rajtunk más, mint a páncél;
14   27|          nádorral jó békességben maradjon. Ferdinánd is a maga részéről
15   27|           hogy még csak nyoma se maradjon a corpus delictinek; Keresztszegi
16   29|       úrra; haza kell sietnie.~– Maradjon még egy kicsit, kedves Nyaviga
17   29|          a gazdájától, hogy ő se maradjon el a többitől, kapta a püspöksüveget,
18   29|       korty, egy befaló falás is maradjon. Különben is ez most búcsúpohár,
19   30|     indulj neki a világnak. Hadd maradjon itt a másik. Igaz, hogy