| Table of Contents | Words: Alphabetical - Frequency - Inverse - Length - Statistics | Help | IntraText Library | ||
| Alphabetical [« »] nyutt 1 nyúzók 1 nyúzott 1 o 522 ó 106 ó-anglia 1 ó-testamentomi 1 | Frequency [« »] 553 pedig 550 úgy 522 most 522 o 497 hát 480 ne 479 mert | Jókai Mór Elbeszélések IntraText - Concordances o |
bold = Main text
Part grey = Comment text
1 1 | nevezni; együgyű ördög volt ő, törvényeket nem tanult,
2 1 | ha megmenekült, fogja-e ő a törvényszéket felkeresni,
3 2 | harasztosban, hol én elől, hol ő hátul kergettük egymást.~
4 2 | könnyebbítse meg a jó Isten az ő ágyának szalmáját; de tapasztaltam
5 2 | oda kezembe, hogy azt az ő ablaka elé eltemessem, s
6 2 | hideg szél kezde fúni, s az ő nyakán csak vékony kis selyemkendő
7 2 | körömmel aláhúztam, s ha ő látott benne figyelembe
8 2 | karmolja össze ezeket az ő könyveit?~Így ment ez, míg
9 2 | sokáig néztem szemeibe és ő az enyimbe, isten bocsássa
10 2 | ugyanazon széken pedig, melyen ő, tehát egymástól nem valami
11 2 | kisleánykát, de rá is ragadt, s ő a gyertyát, én egy falra
12 2 | az ajtónak.~Kinyitók azt: ő nagyot sikolta, s elejté
13 2 | azt gondolta, hogy már ő alája gyujtják a szalmát.~
14 2 | fektettem urambátyám fejét, s ő csakugyan boldogan elszunnyadott
15 2 | alhattam, s ha én elhagytam, ő kezdte rá.~Így virradtunk
16 2 | áldott azon gondolatra, hogy ő is lehet menyasszony, én
17 2 | oly édesség, mint mikor ő először és maga jószántából
18 2 | prenumerált rá, hogy az unokáinkat ő tanítja majd beszélni. Adja
19 3 | azt, most kívülem van, és ő ragad magával.~Csalatkoztunk:
20 3 | is, a világ is. Én benne. Ő bennem. Hanem azért egyikünk
21 3 | szívemen kívül látni, csak az ő arcát kelle néznem, és láttam
22 3 | a csillag meghalt, de ő élve maradt. Versenyt futott
23 4 | csizmaszörnyeteget lehete látni. De ő azért mégis kipattant a
24 4 | azt mondta: hogy megeszi ő azt, de arról nem gondolkodott:
25 4 | spiszburgeraj azt mondta: hogy ő csak Istvánnapkor köteles
26 4 | alatt?~– Nagy ember lett ő, a Sáros vármegyei spanyol.
27 4 | mezítlábos kontesz, kit ő számozni tanított, az ország
28 4 | 5. Azon kéményben, hol ő télen át lakik, rajta kívül
29 4 | büntetési összegek helyett ő fizet az elitéltnek ugyanannyi
30 5 | útfélen, várakozván, mert az ő szíve nagy rettegésben vala.”~„
31 5 | kilencvennyolc esztendős és az ő szemei meghomályosodtak.”~
32 5 | haragos lángvörösség.~– Ez ő, kedvesem – rebegi Aranka,
33 5 | hogy ott maradjanak, míg ő visszajő, maga elment a
34 5 | Sepsiszentgyörgyöt lakta. Itten vénült ő meg, szent volt. Nyolcvan
35 6 | tartoztak engedelmeskedni. Ő és fiai érték e nyelvet.~
36 6 | táborba gyülekeztek ellene, ő is összegyűjté seregeit.
37 6 | megkérdezzük sir Browdingot, ő nagy asztronóm, könyv nélkül
38 6 | apró mécset az égen, majd ő meg fogja mondani, hogy
39 6 | keblébe dugta, s lóra ült. Ő jól hallotta a maláj észrevételét,
40 6 | asszonyok, szép asszonyok, az ő szemeik lángjában van a
41 6 | beszívott illat képes az ő éteri mérgeiket odább adni.
42 6 | halmozva el, ahol értem. Ő lehajolt hozzám, és fölemelt,
43 6 | magammal, nem lett volna az ő szabadítására szükségem.~–
44 6 | Indusul kiabáltak rá, s ő tiszta angol nyelven felelt
45 7 | szerelem- s meglepetéstől.~– Ő leányom, ki által fiam leendsz, –
46 7 | esküvék, hogy Ibrahimot, amíg ő élni fog, bármi következzék
47 7 | hiszem.~– Magának akarta ő Erdélyt és Magyarországot,
48 7 | divánja vánkosai közé rejté.~– Ő volt az, ő az, – viszonza
49 7 | közé rejté.~– Ő volt az, ő az, – viszonza az ulema –
50 8 | azok tévedtek volna el, nem ő; mire nézve jónak láttatott
51 8 | gondolván, milyen jól fog ő mulatni e messze földrül
52 8 | is megcselekszi, csakhogy ő előbb kiissza belőle a bort.~
53 9 | sem illett oly jól, mint ő nekik.~Ez a nép szegült
54 9 | amennyi a várost védte. Ekkor ő is az elemeket hívta segítségül;
55 9 | ástak a föld alatt, azalatt ő a városukban keresztülhullámzó
56 9 | abban gyöngyörködjék, hanem ő benne.~És Tsong-Nu keblére
57 9 | Tsong-Nu vállai körül fonódtak; ő pedig látott, hallott; ölelt
58 9 | fognak nőni azalatt, amíg ő oda lesz, s emlékezni fognak
59 10 | kimaradjak a képviselőházból. Ő is megbukott a régi kerületében,
60 10 | egyszóval, ami csak fatum, az ő rajta mind megtörtént.~Szegény
61 10 | viselje. Ha bajája van, ő az okája. Ha spekulátul,
62 10 | hogy kit hogy hínak, mert ő sohasem tudott egy nevet
63 10 | mondott Birbuc, az csak az ő veszedelme volt.~Ha azt
64 10 | van-e a nagyasszony? és mire ő azt szokta felelni, hogy
65 10 | már eladó lány volt, hanem ő róla mindamellett sem tudott
66 10 | jár annyi ifjú ember az ő boltjába, mintha tele volna
67 10 | érdemes legyen arra, hogy ő megnézze.~De Birbuc vonta
68 10 | orra betörött miatta, s ő maga hanyattesett a sárba.
69 10 | felfedezését, miszerint ő azalatt, míg az utcán az
70 10 | hallatára ismét kifutott onnan, ő ugyan gyanakodni sem tud,
71 10 | ágyából dühében, de míg ő papucsát, bundáját s karikás
72 10 | megfojtotta szívét, a diák sírt ő helyette is. Szegény Birbucnak
73 10 | véleménye oda ment ki, hogy ő bizony nem faggyúzza vele
74 10 | hajába volt tűzve, most az ő gomblyukában díszlett. Ez
75 10 | jártak ki s be az ajtón, ő is keresztül bocsáttaték.~
76 10 | lova előtt térdelt, ki az ő nyakára hágott előbb, úgy
77 10 | az Eufrátba! Fejedelem-e ő, hogy nekem ajándékot mer
78 10 | tömegekben, s ki lövöldözhetett ő utánok? a láthatlan éjbe,
79 10 | pusztaságban, hol csak az ő szemeik ismerték az utat?~
80 10 | kincsekért nem adott volna.~Ő rabolta el a babért, koronákat
81 10 | gyöngének lenni bűn volt, ő oltalmazta, kegyelte, ápolta
82 10 | ifjúnak örömeiről gondoskodni, ő hoz neki tigrisvadászatról
83 10 | Herodénak?~– Te férfi vagy, ő gyermek, neked erős karokat
84 10 | rá valami veszély, melyet ő nem lát meg, én észrevenném,
85 10 | Rosszul láttad, a tigrisre les ő is.~E pillanatban rivalgó
86 10 | elárulá, hogy e vakmerő ismét ő volt.~– Vegyétek el lovát, –
87 10 | a villámgyors döfés az ő keblén keresztül érte az
88 10 | vágott, bizonyítá, hogy ő az.~Maeon hívei elhulltak
89 10 | palmírai királynét, hogy míg ő nyugaton védi a birodalmat,
90 10 | az ellenség előttünk áll. Ő lánccal kínál bennünket,
91 10 | meg nem hajolt tőle, s az ő csapása mint a villám csapott
92 10 | babérággal sisakján. Végre csak ő maradt egyedül. Az ellenség
93 10 | ekkor harcos ifjú volt, ő járt utcáról-utcára, falakról-falakra
94 10 | falakról-falakra a népet buzdítani. Ő volt a vezére, költője,
95 10 | láncolták mellé? Hol maradhatott ő?~Hajh! az már ekkor megölt
96 11 | változáson ment keresztül, ő, az oly gyöngéd, oly nemes
97 11 | húrt érinthetné keblében, ő szatírákat csinál azokból.~
98 11 | világjavító eszméje van. Ő egy majomtelepet fog Amerikában
99 11 | érzékenyen szorítja meg kezét, ő a leghamisabb pátosszal
100 11 | szája az édes anyai nyelvre.~Ő nevet magának, és én sírok,
101 11 | megszólítám:~– Te könnyezel.~Ő megdöbbenve fordult hátra
102 11 | én vagyok a kapitány, s ő megy el. Kivertem a pipámat
103 11 | A tengeren – felelte ő lakonice.~– Még nem értünk
104 11 | valamimet neki ne adjam. Ő a világért sem kér semmit,
105 11 | mint a részeg emberek, én ő rajta nevettem, amint egyik
106 11 | hajókötéltől a másikig ugrált, ő pedig Jancsin nevetett,
107 11 | imádkoznak érette, mikor már ő testével a tengerfenék csodaférgeit
108 11 | melybe a kapitány szállott.~Ő volt az utolsó, aki elhagyta
109 11 | nyomta, s elkezdtünk alkudni.~Ő kiválogatta, hogy mit tesz
110 11 | felesleges volt, – felelt ő hidegvérrel – miután holnap
111 11 | nem juthattam szóhoz, mire ő elkezdé, mennyire csodálatosan
112 11 | mennyire csodálatosan járt ő énvelem, hogy mikor meg
113 11 | polgáraivá felvenni? mire ő sajátkezű válaszában felelt,
114 11 | ember megtartja szavát.~Erre ő szent meggyőződéssel viszonzá: „
115 11 | sűrűbbé változó rengetegben: ő prófétai ihlettel veregetett
116 11 | mondék – híd kellene ide.~Ő nagy komolyan szólt:~– Mentül
117 11 | És célszerű! – felelé ő. – A legnagyobb zivatar
118 11 | citoyentől, hogy nincsenek-e az ő státusában magyarok is?
119 11 | embereknek feleségül adna, mire ő azt válaszolta, hogy még
120 11 | értünk a citoyen hajlékához, ő mellém hajolva, gyöngéd
121 11 | súgá fülembe: amott jön ő, hitvesem, Urakatna, a természet
122 11 | bivalycsordák, amik itt legelnek? Ő elvitt magával s valóban,
123 11 | Senki sem – viszonzá ő – ezek a státus gulyái.~
124 11 | citoyenhez tanácsot kérni. Ő egész nap gépeken kalkulál,
125 11 | elfogott engem egy hal, – monda ő – csúnya, nagyfejű állat,
126 11 | meg, mi bántja a tyúkokat, ő persze azt felelte, hogy
127 11 | nem bántott. Bizonyosan ő ette meg a tyúkjaimat is.
128 11 | egészen megváltozott, mióta ő itt van, egymásra építvén
129 11 | hódolóimnak, – s köztünk szólván ő, mint a szépnemnek különös
130 11 | körünkben tarthatjuk. Ó, hisz ő is magyar, ott, hol senki
131 11 | hogy kellően üdvözölhessem, ő szuszogott és kiáltott valamit (
132 11 | biztosíta a citoyen – ő a természet legvadabb gyermeke,
133 11 | itt a lovat, üljek fel az ő hátára.~Én biztosítva a
134 11 | látnom, s amint tapasztalám, ő is örömest látott engem.~
135 11 | szívtelennek azt mondhatni, hogy ő szabadelvű! Vannak erények,
136 11 | Készen voltunk halálára, ő maga többször mondá előttünk:
137 11 | a veranda alatt Gézával, ő kötekedve hordta fel emlékembe
138 11 | most is ott ülhetnénk. Erre ő vállamra üt s azt kérdi: –
139 11 | aranyba.~Kezemet adtam rá.~Ő bement a szobájába, egy
140 11 | odarohantam, hogy segítsek rajta.~Ő halkkal mondá:~– Már ezen
141 11 | elállva.~– Látja ön, – szólt ő el-elmaradozó hangon – ez
142 12 | semmit sem tud arról, hogy ő szép és szerettetik.~A harmadik
143 12 | egyszerre: „Shirin”.~– Úgy van! ő az, kinek emlékét örökkévalóvá
144 12 | feladat nehéz; ki tudna ő rá nézni, anélkül, hogy
145 12 | könnyű ruháit, termetét, ő hagyta magát felcicomázni,
146 12 | tanított. Hisz nem első volt ő már akkor, ki Shirint látta
147 12 | tarthatva magát: – Ez Shirin! ez ő maga!~Ez ő volt! Egy márványkép,
148 12 | Ez Shirin! ez ő maga!~Ez ő volt! Egy márványkép, mely
149 12 | udvarnokainak, hogy távozzanak el; ő maga egyedül maradt ott
150 12 | átka fogott rajta, tán az ő álmai kísérték éjjelenként,
151 12 | egy olyan virágot, minőt ő kezében tartott, csupán
152 12 | melyet Ferhádra kelle bízni. Ő elvándorolt a Taurus-hegyekig,
153 12 | mind azon óhajtás, amit ő lehetetlenül kigondol, annak
154 12 | Shirin hetedik kívánatát. Ő a felkelő napot óhajtja
155 12 | mit más kigondolni félt, ő kivitte, a behistani átvágás
156 12 | napon s felajánlá, hogy ő megöli Ferhádot.~A királyt
157 12 | Shirin nevét kiáltozod, midőn ő már tizennégy nap óta halva
158 13 | megkérdezni, ha vajon ebédelt-e ő ma már, vagy sem? Tanítványai
159 13 | históriát, mint amely, az ő szavaiként, nem tanít egyebet,
160 13 | levén a kollégium tövében, ő maga a földszinten lakott,
161 13 | fizikai experimentumoknál ő volt Gerzson úr segédje,
162 13 | ivásnál, verekedésnél az ő neve elő nem fordult, amiből
163 13 | beszélhettek volna róla. Ő azonban rettentő erejét
164 13 | nagy megütközésére még az ő felolvasásaira sem figyelt,
165 13 | nem talált semmit; mire ő a hosszú folyosón végigkopogott,
166 13 | rózsaleveleket megszedni, egyedül ő lelje meg és olvassa el.~–
167 13 | kezéből kicsúszik a kötél, ő rögtön nyakát szegheti;
168 13 | Trajtzigfritzig és Bórembukk uraim ő kegyelmességeik beizenének
169 13 | Szabó Gerzson úrtól, hogy ő valakit a háborúba vezessen!~–
170 13 | csalatkoznék, aki azt hinné, hogy ő is hasonló volt rongyos
171 13 | legszebb angol mén volt, ő maga ezüst csillagos láncszemből
172 13 | kezdőbetűi voltak himezve, de ő azért elég méltóságot tulajdoníta
173 13 | rektor professzora, társam ő kegyelme pedig nemzetes
174 13 | akaratodat, méltóságos úr, és ő minden lehetségest el fog
175 13 | visszabocsátá őket a városba, ő pedig a maga seregével mintegy
176 13 | hanem menjen fel a toronyba.~Ő azon félálmosan felment
177 13 | kiosztja katonái közt, hacsak ő neki azt az egyet ki nem
178 13 | leverten Gerzson úr – de ha az ő élete árán megvásárolhatom
179 13 | elébb, mintsem szemeim az ő balsorsát meglátnák.~– Azt
180 13 | oldalról tóduljanak a városba. Ő maga nagy büszkén lován
181 13 | haszonvehetlenné tette a sűrű zápor, az ő kezeikben súlyossá tette
182 14 | öregbíró, szolgabíró és az ő hajdúi, hanem ti magatok
183 14 | párducnak és a káguárnak az ő bőrét, s azzal övedzétek
184 14 | derekaitokat, asszonyaitok pedig az ő szép rózsaszínűre festett
185 14 | félénkebbek, mivel féltek tőle. Ő pedig monda nekik ily beszédet:~–
186 14 | s azt izenték neki, hogy ő csak tartsa magát az ellenséggel,
187 15 | szivárványt játszó hálóit, mikkel ő ártatlan legyecskéket fojtogat
188 15 | a gulyát őrizni, éjszaka ő is kiült a tópartra, neki
189 15 | második tündér jelent meg; ő is elbódult, ő is elveszett
190 15 | jelent meg; ő is elbódult, ő is elveszett siralmasan.~
191 15 | volt, vígabban nőtt, ha ő egyszer körüljárta.~Egyszer
192 15 | látta, azt hiheté, hogy ő nem anyja, hanem leánya
193 15 | három testvérek vagyunk, az ő leányai, mindhárom más anyától
194 15 | halszárnyakkal. Semmit ne félj tőle, ő fog megrettenni ha meglát,
195 15 | szépen együtt halunk meg.~Ő is megszűnt tündér lenni
196 16 | nem hasonlít-e valaki az ő apjához, anyjához? hogy
197 16 | a szögleten, amelyikhez ő szegődött. Ez csak elnézte,
198 16 | őreá sehol sem vártak, az ő számára sehol sem vetettek
199 16 | azután azokat is becsukták, s ő ismét az utcán maradt.~Annyi
200 17 | mert amilyen igaz, hogy ő fél fejjel magasabb volt
201 17 | pedig az csak kormányos, ő pedig még csak ki sem furatta
202 17 | furatta a leánya füleit, pedig ő már srájber. Tuba uram pedig
203 17 | sem engedte jőni, hogy az ő Jucijánál Rév-Komárom városában
204 17 | munkát, nem szorulsz te arra; ő megfőz, kitakarít, szapul
205 17 | füstölt kolbásszal az, amit ő ki nem állhat és meg nem
206 17 | mondta, hogy majd ment volna ő a feleségéért, ha tőle elszökik!~
207 17 | tudni, hogy miért legyen az ő háza siralomház. Az is meglehet,
208 17 | sem akart hátrább maradni, ő meg túlfelül verte az asztalt;
209 17 | előtt tartani kell magát. Ő bizony csak nem megy; jőjjön
210 17 | tudta már a jámbor, vajon ő vette-e el Jucikát, vagy
211 17 | történik, még azt is, hogy ő milyen formán horkol, mikor
212 17 | egyszerre értek a kapuba, ő és Juci lelkem.~– Hát te
213 17 | búsultak az asszonyon, hanem ő maga a jámbor.~Asszonyok,
214 18 | Borsos István uramról, hogy ő nagyon okos ember mindig,
215 18 | természet különös játéka volt; ő csak addig volt bölcs ember,
216 18 | keresztül szoktak ütni. Ő szokta a tekintetes főbíró
217 18 | kisérni mindig, s a vendégeket ő hivogatja össze, mikor a
218 18 | adnak a magisztrátus urai. Ő ül a bakon, mikor a város
219 18 | övé, meg a feleség is; hát ő neki senki se beszéljen.~
220 19 | bírják elszaggatni, amit ő egyszer megvarr: volt is
221 19 | irigykedjék rá. Nem; majd ad ő nekik más karácsonyi ajándékot,
222 19 | lett akkor is a vége, hogy ő bizony nem tudja melyiket
223 19 | melyiket adja oda, mert ő valamennyit szereti.~– No
224 19 | gazdag úr azt mondta rá, hogy ő lássa, hanem hát legalább
225 20 | szellemi műveltségre egyedül az ő bőrük képes.~És ezt minden
226 20 | azon gyökér-gumóból, amit ő kenyérül eszik, tűzerejű
227 20 | a másikkal összeköti, az ő óriási munkája; a csatornák,
228 20 | az országon átvezetik, az ő neve hirdetői, hát a világ
229 20 | aki népét boldognak látta.~Ő alatta kötöttek ki legelőször
230 20 | kegyesen válaszolt, hogy ő az indus nép lelki boldogságát
231 21(1)| mindazonáltal az Isten ő felsége ennyi sok veszedelmes
232 21(2)| ik esztendejében stb.” U. o. (J. M.)~
233 21 | Mihály uramra lőn kiosztva, ő rajta lévén a szállásadás
234 21 | kívánta az asszonytól, hogy ő is üljön le az asztalhoz,
235 21 | inni adott neki, abból ő is egyék, igyék, mert különben
236 21 | rosszat az atyafi, evett ő is egypár mártást a tálából
237 21 | mindenkit a szobából, csak ő maradt ott a rabbal.~– Hát,
238 21 | Bizony bánom is én; kínzott ő engem harminc esztendeig, –
239 21 | találnak, mondd azt, hogy ő a te urad. Ha a házadhoz
240 21 | kapard a szemét! egy szóval ő legyen ezentúl előtted Rácz
241 21 | tartsanak törvényszéket, ő majd sorra megerősíti a
242 21 | a várost, harmadik pedig ő nagyságát a váradi vezérbasát
243 21 | Dúl Mihály most is él s ő a szépasszonynak a férje
244 21 | belesütve, amiért viszont ő egy arannyal hímzett bársony
245 22 | férfi; nem gondol rá, hogy ő hajdan százezer harcos ura
246 22 | előfizetési ívekkel hegedülik az ő verseiket a vásárra járó
247 22 | volt a hegedűsöknek.~Az ő dalaikból leginkább meg
248 22 | Az érsek nem volt ott, ő már elesett a harcban; néhány
249 22 | szépségek voltak, aminőket ő leírt. Nekünk ocsmány, de
250 23 | sem engedett várakozni; ő is jött. Ah, közelről valóban
251 23 | segített itten; gyönyörű volt ő, szebb minden ideálnál,
252 23 | neki, hogy imádom. Erre ő megijedt, és el akart futni.
253 23 | szelidebben kezdék hozzá. Arra ő kiengesztelődött, és megnyugodva
254 23 | tőle elragadtatásomért, ő könnyezni kezdett, és fájdalommal
255 23 | mondtam, és sóhajtoztam. Ő nem hagyta gyöngéd figyelmemet
256 23 | lábaihoz egy zsámolyra, ő hajfürteim közt játszatta
257 23 | szorítám e szép fehér kezet, ő aztán odahajolt hozzám,
258 23 | én aztán megcsókoltam az ő arcát, de forrón; ő szerelmes
259 23 | megcsókoltam az ő arcát, de forrón; ő szerelmes hangon „kedves
260 24 | azon módon ad által, ahogy ő hátrahagyta; birkákat, lovakat,
261 24 | amilyen nagy teher nyomja az ő lelkét.~Szép, csak a nyakamat
262 24 | Ott áll már az őr, – mondá ő, egy alakra mutatva, ki
263 24 | neki, s azt képzeli, hogy ő a lapponiai király! hahaha.~
264 24 | mondtam neki valamit, akár ő mondott nekem valamit, mindenre
265 24 | kedvéért: ne szivarozzam az ő jelenlétében.~Én rögtön
266 24 | vadász úgy bánt velem, mintha ő volna az én gazdám, a komornyikomat
267 24 | aki nem tehet arról, hogy ő szerencsétlen?~Az is megfordult
268 24 | lehetek kevésbé jámbor, mint ő.~Vagy eladjam a jószágot
269 24 | Azaz, hogy vizet, – felelt ő kacagva.~– Nem tettél mérget
270 24 | panaszkodott a cselédeknek, hogy az ő gazdája aligha meg nem bolondult
271 24 | legmagasabb vágya, hogyha ő olyan piros frakkot viselhetne,
272 24 | elhitesse vele, hogy nem ő most a megnézésre legméltóbb
273 24 | ha elgondolta azt, hogy ő a lapponiai király!~Kivált
274 24 | neveztem el), hogy emeljen ő is egy puskát a vállára,
275 24 | királyának tisztelni az ő urát, az orosz cárt.~Hanem
276 24 | elegyedtem vele, az sült ki, hogy ő százszorta jobban ismeri
277 24 | hozzá. Éppen este volt, az ő szobájában a szokásos Davy-féle
278 24 | habozott, azt mondta, hogy ő ezért pénzt nem fogadhat
279 24 | mikor és hogyan jutott ő e kínzó rögeszméhez. Egyszer
280 24 | tudta fejéből verni, hogy ő mindig azt leheli vissza.
281 24 | tiszttartó azt válaszolta, hogy ő semmiről sem tud semmit,
282 24 | elküldte volna szolgálatából. Ő maga is igen csodálkozott
283 24 | tőle, s azt mondta, hogy ő jól tudja a titkot, de kér
284 24 | felolvadt foltot: ott ment ő ki.~No ez legalább költői
285 24 | étel, mint más embernek. Ő már sokszor találkozott
286 24 | tündéremnek nyújtottam. Ő megizlelte azt, s azt mondta
287 24 | bizonyítványom van rá, hogy ő itt volt itt ült mellettem,
288 24 | megkínáltam, hogy üljön le, amit ő el is fogadott. Szívdobogva
289 24 | fenyegeti, éppenúgy tudja ő is énekhanggal értetni meg
290 24 | túl járó munka volt, amit ő elkövetett. S miért tette
291 24 | elkövetett. S miért tette ő mindezt? Azt mondá: ha e
292 24 | lapponiai királyt, ki az ő potentátjának segélyére
293 25 | török tanuljon ugatni az ő nyelvükön.~Hasszán basa
294 25 | Hasszán basa azt mondta, hogy ő azt is meg fogja próbálni.~–
295 25 | dolgot talált fel, amire ő még nem jött rá magától.~–
296 25 | abban van nevelve, hogy az ő urának ne engedelmeskedjék,
297 25 | mivel attól tart, hogyha ő a szultánt ily merész ajándékkal
298 25 | megfordulhat a lakás rende, s ő nyerheti el a borosjenői
299 25 | tudni valaki, melyik volt az ő koponyája az ott heverők
300 25 | Kurbán bég a számításból: ő hatalmassága a Halál!~Mikor
301 25 | félelem, ha fölnézett az ő arcára, egyszerre bátor
302 25 | kezében menyasszonya kezét, de ő is elereszté azt, mihelyt
303 25 | elhagyott várak romjaira az ő bukások emléke van felírva.~ ~
304 26 | kapitányéval, mivelhogy ő csupa lovassággal rendelkezett,
305 27 | próbáljon valaki beülni az ő kastélyába, hogy mind így
306 27 | addig a lovait a fűre, míg ő a puskával egyet fordul
307 27 | onnan lehet tudni, hogy ő fekhetett itt, mert a palló
308 27 | zűrzavaros provincia akad, oda ő küldessék; sok volt benne
309 27 | így ránéz, azt hinné, hogy ő az a híres Csukat Pál, aki
310 27 | kocsislegényt kér, akik az ő ostoba kocsisait magyarosan
311 27 | nézze meg bár kegyelmed ő nagysága Lórántffy Zsuzsánna
312 27 | megilletőnek vélte, hogy ő intézze ezen kérdést bíró
313 27 | különben sem futott volna ő sehová.~– Igyártó Mihály! –
314 27 | tartaná, hogy azok most ő fölötte törvényt tartanak.~
315 27 | Zólyomi Dávid uram?~– Né! Még ő fog perbe engem! – kiálta
316 27 | maga után fog hozni, az ő fejére visszahárítok.~Keresztszegi
317 27 | lábas marhája kiirtassék, ő maga számkivettessék az
318 27 | város határából. Ha ki az ő familiája közül őtet követni
319 27 | ellenében, amidőn megtudván az ő hazatértét, őt vasra verettem
320 27 | behintetvén, üresen hagyassék; ő maga pedig e város határából
321 27 | megcsalatkozott, mert amit ő messziről csőcselékhadnak
322 27 | derék csizmadia atyamester.~Ő vágta legjobban a békaevőket,
323 27 | megálljon őt siratni, vagy ahogy ő haldokolva mondá: „megitatni
324 27 | uram elhalmoztatott. Az ő esze nyerte meg a csatát.
325 27 | esze nyerte meg a csatát. Ő találta ki, hogyan lehet
326 27 | ellenséget erős állásából; ő intézte az egész ütközetet,
327 27 | uram valóságos hadvezér. Ha ő alatta kiáll a síkra Debrecen,
328 27 | dunántúli labancvilágnak.~Dehát ő hol következik már?~Minden
329 27 | végigvonult már az utcán, hát ő micsoda csapatot vezet?~
330 27 | súlyos igazságot látnak ma az ő saját fejére. Nem hagyta
331 27 | hogy miután a római császár ő felségével többé hadat folytatni
332 27 | állok akarata ellen. Ha ő békét akar, én nem harcolok
333 27 | akar, én nem harcolok az ő nevében; de kötelességemnek
334 27 | kísérte senki; ahogy kívánta; ő sem tekintett sem jobbra,
335 27 | ki volt valaha családja? ő maga csak annyit tudott
336 27 | szokott elfogadni, miért ne ő is?~Vevé tehát a tarisznyáját,
337 27 | harámbasa azt végezte, hogy ő maga legényeivel felöltözik
338 27 | sokszor emlegette, hogy ő külföldön milyen csudálatos
339 27 | miszerint azt képzelje, hogy ő rettenetes összeesküvést
340 27 | Alkorán aranymondásaival; ő valóban testén viselte a
341 27 | köntösödet is magadról, ha ő kívánja, mert nagy az a
342 27 | szüksége is lehetett az ő helyzetében, annyi furfangos
343 27 | titkaival merőben ismeretlen. Ő eddig azt sem tudta, hogy
344 27 | férje az asszonynak nincsen, ő maga azt mondja, hogy volt,
345 27 | amit Szulali beszél, hogy ő hallotta, mikor az elpusztult
346 27 | tápintézetben, azt rendesen ő intézte el; nem került a
347 27 | szenvednek, várhatják az ő törekvéseikben az urak urának
348 27 | A paraszt beleegyezett; ő pedig elvárva, mikor a szekér
349 27 | piacon meghálni vele, s akkor ő éjszaka előjöhet rejtekéből.
350 27 | Csakugyan úgy történt, ahogy ő számított. A kapun átereszték
351 27 | ház és kapu kulcsait az ő feje alól kelle kivenni.~
352 27 | Ez alku dolga közöttünk. Ő nekem ellenségem, a sors
353 27 | észre, hogy férjedre vártál. Ő nincs itt?~– Nincs, de nemsoká
354 27 | akkor takarítjuk ki, mikor ő távol van, s a kelepcén
355 27 | sokkal merészebb volt, mint ő, midőn egyesegyedül be mert
356 27 | nem szóltak ellene semmit.~Ő mindegyikkel sorban kezet
357 27 | Keresztszegi kétségbeesett, az ő dolga; én maradok az, akinek
358 27 | magában Keresztszegi, az ő tervének folytatása-e, vagy
359 27 | elfogtak, vagy valaki az ő cimborái közül?~E kérdésre
360 27 | Írja azt: „Én Hagza bég, ő felsége a szultán szpáhijainak
361 27 | hazament a basa Váradra.~Ő sem beszélt arról senkinek,
362 28 | mellényben.~Azonban ez mégis az ő szobája volt.~Larisse-nak
363 28 | hanem elvárni, hogy mit mond ő, hogy jött ide s hová tette
364 28 | Zseminszky Kázmér.~Amíg ő a kolostort megjárta, ideje
365 28 | van?~– Itt áll melletted. Ő vezetett idáig.~A szerzetes
366 28 | fiatalúr, aki azt mondá, hogy ő is francia. „Ün franszé.”~„
367 28 | a titkos bizottmánytól, ő is el van látva olyannal.~–
368 28 | elmagyarázta a kalauznak, hogy ő nem hátrafelé akar ám menni,
369 28 | mikor érnek Krakkóba, mert ő el szokott aludni a kocsiban,
370 28 | kocsival itatni, akkor az ő butykosát is megtöltessék
371 28 | oda, ahol azok utaznak; ő asszonyságokkal nem szeret
372 28 | nem szeret utazni, mert ő pipázni szeret, meg fokhagymás
373 28 | nagy hamar elaludt; elébb ő maga, azután a pipája.~Ekkor
374 28 | horkol. És ez mind nem igaz. Ő ébren van, figyel mindenkire,
375 28 | férje szemeit kezével, hogy ő maga se lássa magát ily
376 28 | megtudják a hírlapok, hogy ő egy napig fogva volt egy
377 28 | abban a nézetben van, hogy ő talán nem egészen állandó
378 28 | veszteségem van belőle?” Hát ha ő azt gondolta volna, akkor
379 28 | a rendőrfőnök elé, mert ő rajta nagy outrage esett.~–
380 28 | az ötlete lehetett, de az ő tudtán kívül. Neki esze
381 28 | de már akkor nem látott ő engem. Ez az egy látás elég
382 28 | neki a szabadító írást, ő elmosolyodott rá. Hiszen
383 28 | benn megkorbácsolták őt, s ő szégyenében leugrott a folyosó
384 28 | ablakából. Anyikov mosolygott. Ő tette ezt.”~Larisse kezei
385 28 | gondoltam egyébre, mint az ő összetört testére. – Szép
386 28 | feküdt s így rájöttek, hogy ő nincs ott. Igen természetesen
387 28 | citadellát, a kaszárnyákat, ő is benneégett.~Méreg voltam:
388 28 | ártatlan mind rakásra halt; ő is közöttük veszett. Fegyver
389 28 | látni, hogy Oroszország az ő hangja nélkül el nem lehet,
390 28 | Én is kitaláltam, hogy ő mit gondol; ő is kitalálta,
391 28 | kitaláltam, hogy ő mit gondol; ő is kitalálta, hogy én mit
392 28 | kitalálta, hogy én mit gondolok.~Ő azt gondolta magában: „te
393 28 | kortyokkal lemosni torkáról.~Ő is úgy tett azután nemsokára,
394 28 | mint aki alszik; hanem ő valósággal elaludt és bizonyos
395 28 | azután csak tréfából aludtam, ő pedig igazán.~Itt voltam
396 28 | vonaton utaztunk, én és ő, akit oly régóta kerestem.~–
397 28 | Orozva megközelíteni, mikor ő nem láthat engem, csak én
398 28 | vérvilágításnál ráismertem. Ő volt az. Ez izzó fény büszke
399 28 | ablaka le volt eresztve. Ő egészen arcomba fútta a
400 28 | rohant, hogy üldözőbe vegyen. Ő azonban nem tanulmányozá
401 28 | elméletét, s összezúzta magát. Ő kiáltozhatott utánam. A
402 28 | álmaimat is neki adtam örökre. Ő alszik vég nélkül, én pedig
403 29 | annálfogva szentül hitte, hogy ő is látta; az egész sátoros
404 29 | nagyasszony példájából.~Az ő viszonyuk is ilyenformán
405 29 | a Cegléd utca mentében; ő volt a családfő. Első nejét
406 29 | hogy itt meg itt hagyott ő valakinek az ujján egy saját
407 29 | Ne híjja Borcsának, mikor ő Bábi.~– Nohát legyen Borbála.~
408 29 | fogózva: semmi kétség, hogy ő a tettenkapott bűnös; mert
409 29 | bűnösnek annyiban, hogy ő már elment egyszer, úgy
410 29 | Harangi úr gyalog jött, ő pedig talyigán; tehát amannak
411 29 | véletlenül összetalálkozám, s ő oly nyájasan invitált meg,
412 29 | professzor úr. – Én hiszem, ő nem hiszi.~– No, ez nincs
413 29 | elordítja magát mögöttem, hogy ő valamit látott, a másik
414 29 | unisono azt állította, hogy ő egész éjjel aludt, az ágyából
415 29 | vizet.~Híre futamodott, hogy ő lunátikus.~
416 29 | esküszik, hogy nem halt az meg; ő nem engedi eltemettetni,
417 29 | fosztani, hanem hogy az ő javára fruktifikáljam. Vennék
418 29 | akadémiákra, – szólt Harangi úr – ő lenne az Úr szőlőjében pásztor.~–
419 29 | bír felkiáltani, hogy az ő szép muskátlijait hogy szedegetik
420 29 | búvában.~– Van is rá oka. Nem ő találta fel a perpetuum
421 29 | perpetuum mobilét, mégis ő vesztette el.~– Hehehe!
422 29 | rajta, s aztán viszonzásul ő is elmondta, hogy: Itt nyugszik
423 29 | élővélemény, hogy valószínűleg ő fogja Tóbiássy úr leányát
424 29 | ezek voltak:~Először is ő volt a „nagybotos”.~Másodszor
425 29 | a „nagybotos”.~Másodszor ő volt az „első basszista”.~
426 29 | egzamináció, az esperes, ki ő maga is nagyon tudós férfiú
427 29 | ezt írá fel a táblára:~o quid tua te~b bis? bia abit!~
428 29 | tábláról az epitáfiumot.~O (super) be! quid (super)
429 29 | mosolygott magában. Hiszen ő is ki tudta volna mindezeket
430 29 | bosszankodni fog arra, aki az ő klepszidráit fel tudja állítani,
431 29 | háromszegletű kalapban rejlik, s ha ő a kihúzottat megnézi, akkor
432 29 | lánykára írt volt, s melyet ő azután átfordított élemedett
433 29 | valamit a gazdájától, hogy ő se maradjon el a többitől,
434 29 | Ha az ide átcsap, akkor ő háromszoros halált szenved.~
435 29 | nyavalyássá lett ijedtében, s ő kiáltotta most már igazán,
436 29 | feléledni látta; nem ijedt ő meg attól, hanem odarohant
437 29 | mondta rá, hogy bánja is ő, hisz ő úgyis hiszi a lunátikus
438 29 | rá, hogy bánja is ő, hisz ő úgyis hiszi a lunátikus
439 29 | meggyőződnie létezése felől; ő bizony lefekszik alunni.
440 29 | Három olyan legény, mint ő, sem bírt volna az igazi
441 29 | hazakerült, már akkor ott állt az ő kapuja előtt.~S még úgy
442 29 | Ádám, hogy ezt a partit ő nyeri meg; engedhetett egy-egy
443 29 | lunátikus tudta, hogy itt van s ő maga nem tudja, hogy hol
444 29 | Azért Veronka mégis az ő felesége lesz! – végzé a
445 29 | szelíden kínálta meg vele; hogy ő csak biztosság kedvéért
446 30 | a szállása falára, hogy ő mit árul. Hasonló mulasztást
447 30 | lát valamit a betükből; de ő felé az árnyékos oldala
448 30 | Három esztendeig mindig ő borotvált. Most visszaszolgálom
449 30 | tartotta itten. Ez volt az ő trezorja. A földszint még
450 30 | gyanítható volt, hogy vagy ő maga, vagy a vőlegénye nagyon
451 30 | házam tetejét, hogy ott ő felüthesse a műhelyét. Uram!
452 30 | nem volt ilyen okos ember. Ő nagyon messze engagirozta
453 30 | hittem, valamennyi újságirót ő látja el naponkinti pokróccal.
454 30 | végződik a neve: hogyha ő ide üti fel a tanyáját,
455 30 | silányította Kerkápolyi. Igenis ő! Már miniszter korában azt
456 30 | azt kérdi: hogy ennek az ő tavalyi télikabátjának a
457 30 | emeleten Femina kisasszony. Ő ugyan Fenenának írta magát;
458 30 | nem is volt semmi sértő. Ő birta a harmadik emeletnek
459 30 | legbiztosabb kuncsaftomnak. Ő volt kiszemelve arra a célra,
460 30 | vaniliakrémet csináltat, ő odakinn a konyhában elébb
461 30 | feleségem előrukkolt vele, hogy ő a Zsuzsikát szinésznőnek
462 30 | könyveket, s azt mondja, hogy ő többet nem megy a képezdébe.~„
463 30 | mondtam éppen magamban. És ő meghallotta. S aztán még
464 30 | feleségemnek; azt mondta, hogy ő fülzúgást kap a varrógép
465 30 | mindegyik elfelejtkezett, s ő kapitálist csinált belőle.
466 30 | Az meghalt nagyhamar, s ő beseperte helyette a pénzt.
467 30 | keltsen. Az a szerencsém, hogy ő is észrevett és a nyakamba
468 30 | délutánra megtölti, és hazaküldi ő maga.~– Nagy vigyázatlanság
469 30 | meg azt állította, hogy ő kimérte nekem a pálinkát,
470 30 | is csakugyan igaza volt. Ő azt mondta, hogy az enyim
471 30 | az övé a pálinka, mert az ő hetesének a fejéről csúszott
472 30 | elrendeli. Most mit csináljon ő? adjak neki tanácsot. Kettőnk
473 30 | halom. Dehát mit csináljon? ő nem tudja. No hát tudom
474 30 | ember megigérte, hogy segít ő rajtam. Elárulta, hogy az
475 30 | rajtam. Elárulta, hogy az ő szerkesztőjének a lapja
476 30 | túlcsorogna a pénz, akkor ő fel tudná állítani a magyar
477 30 | felajánlom neki a hintómat, ő arra azt feleli, hogy jó
478 30 | hogy meglátogassam. Arra ő a papához fog utasítani.
479 30 | életerőt, kimeríti az idegeket; ő ne dolgozzék olyan sokat.
480 31 | hogyan kezd hozzá, hogy ő maga válasszon magának feleséget.~
481 31 | nankingi porcelántorony is az ő tiszteletére lett emelve.~
482 31 | császár uralkodásra került, ő rögtön elrendelé, hogy keresztül
483 31 | Ezektől sebes a teste. S ez az ő világi gyönyörűsége.~Mikor
484 31 | átadta azt a csatlósnak. Ő maga pedig büszkén megállt
485 31 | abban ült maga az alkirály.~Ő még egy fejjel (azaz, hogy
486 31 | magasabb volt a fiánál. Ő még a hatodik ivadékhoz
487 31 | másik szegletébe állva, ami ő szerintök tehetett hatvan
488 31 | deszkafalba fúródva, s az ő alakjának a körvonalait
489 31 | És mégsem volt az övé. Ő egy óriás, az meg egy parány.~
490 31 | mélyen elfelejtsék.~Csak ő maga nem tudta azt elfelejteni
491 32 | odalapul a földhöz. Ez az ő védelmük. Különben őket
492 32 | korcsmárosnénak, hogy majd ő addig folytatja a köpülést,
493 33 | lármával követelve, hogy az ő jámbor férjeiket, akiket
494 34 | gazdálkodtak volna rajta. Hanem ő neki ebben is különös ambíciói
495 34 | ordináré rozs, kukorica az ő vágyait ki nem elégítette,
496 34 | kellett előtámadni. Nem az ő hibája, hogy a siker elmaradt.~
497 34 | éltek Pugonyi urammal. Az ő macskái miatt nem lehetett
498 34 | szolgált rá a magáéra, hogy ő visz kora tavasszal leghamarább
499 34 | előrukkol vele, hogy de ő pedig mi mindent tud Londonról.
500 34 | tanuljon: hadd hallja meg ő is odafenn a szobájában.