Part

 1    2|    Füllentettem, tisztesség nem esik mondván.~– De hát minek?~–
 2    6|         ez a faj még holtan sem esik le a lováról.~Mikor félrekanyarodtak,
 3   11|    gyötri, – százszor keresztül esik a halálon, s megint újra
 4   13|         félreviszi s az udvarra esik s a nagytiszteletű úr kapja
 5   17|        gimnáziumban, melyet jól esik a nemzeti büszkeségnek kollégiumnak
 6   20|        gondol. Az egészen kívül esik minden atyafiságon.~Az nem
 7   25| mihozzánk képest, hiszen százra esik egyik török. Ha egyszer
 8   25|         ha sürgős munka idejére esik az ünnep, ezt meg kell váltaniok
 9   27|    döntik, az embernek csak jól esik a fonatos meg a szaladós;
10   27|    azért nem, mert extra seriem esik; másodszor azért nem, mert
11   27|         minden hadjárason kívül esik. Elég messze van Bécstől
12   28|       ember, rendesen a sarkára esik s így a lábszárát okvetlen
13   28|        baj érheti, hogy sarkára esik, s akkor meg éppen vissza
14   28|   okvetlenül a lábujjai hegyére esik s azoknak ruganyossága felfogja
15   29|    fussunk innen! Mindjárt ránk esik! – sikoltozott az asszonynép.~–
16   29|      Úgy elütöm, hogy a pokolra esik.~A lunátikus válláról csakugyan
17   30|     megbukik a miniszter, utána esik a hivatalnok, a hivatalnok
18   30|       kereskedő, s valamennyire esik végül az újságíró, s aztán
19   30|    földön. Aki dolgozik, az nem esik kétségbe. Nohát, tisztelt