Part

 1    1|        arcaik felötlően hasonlóak egymáshoz, talán testvérek.~A kormánykeréknél
 2    2|      macskák át szoktak látogatni egymáshoz; a mieink kegyelmetekhez,
 3    9|      négyszáz lépésnyire lehettek egymáshoz, ekkor a középső a hún lovagok
 4   10|      szeretnek; hanem azontúl hűk egymáshoz.~S míg nyugoton Cato és
 5   10|        szivét egy vassal szegezve egymáshoz.~Maeon lekapta a hátrahanyatló
 6   11|          ha testvéremmel találunk egymáshoz szólni, fölkel és otthagy
 7   12|        ismét darabjait, iparkodék egymáshoz illeszteni őket s sóhajtva
 8   13| csavargott alá s föl, szemre-főre egymáshoz annyira hasonlatos, hogy
 9   14|          mely a város két partját egymáshoz kötötte.~Körül sűrű erdő
10   15|        mint én vagyok, most ismét egymáshoz illünk, s majd szépen együtt
11   17|         hazament.~Jövő vasárnapig egymáshoz sem szóltak többet; e szent
12   20|      kapcsa lett e híd, mely őket egymáshoz fűzi.~Szólhatott a lant
13   25|           a kőmedencéből átnyújtá egymáshoz kezeit, megerősítve a fogadást
14   25|     selyemszalagot, mellyel kezei egymáshoz voltak kötve, egy rántással
15   27|   derekadat”, mely tudtul adja az egymáshoz tartozóknak, mikor kezdődnek
16   28|        útitársak vagyunk, lánccal egymáshoz fűzve? Nem soká volt oka,
17   29|          középső szélein gondosan egymáshoz ragasztá csirizzel; a felső
18   29|        hete, hogy nem is szóltunk egymáshoz.~– Hát a tanyán? A te tanyádon!~–
19   30|            kezdé, két veres kezét egymáshoz dörzsölve, hogy ne fázzanak