Part

 1    2|   emlékezetem is fügét mutatott; valahányszor vonásról vonásra szépen
 2    4|  álmaimból, s ez a sajtótörvény. Valahányszor ez ötlik eszembe, mindég
 3   10|        csontját.~E perctől fogva valahányszor nagyobbik leányát meglátta,
 4   11|     láttam; beültem a kabinba, s valahányszor el akartam szenderülni,
 5   11|          hatással volt rám, hogy valahányszor elaludtam, mindig fölébresztett,
 6   11|          nemzet öngyilkolása. Ha valahányszor súlyos napjai voltak a magyarnak,
 7   12|    szikla oly kopasz, oly sivár, valahányszor rátekintek, úgy érzem, mintha
 8   15|        pihent anyja hókeblén.~De valahányszor egyedül maradt a tündér
 9   17|   városban egy kis mendemonda, – valahányszor Juci hazaszökött, Mákiné
10   21|     ajándékot fizettetett velük; valahányszor váradi basaváltozás volt,
11   24|       barátja.~Igazán megvallva, valahányszor arra gondoltam, hogy nekem
12   24|        mikor eladja; az új ember valahányszor egy ajtót kinyit, mindig
13   24|         szembe volt felakasztva; valahányszor egyet világított rá a kandalló
14   24| keserítve szörnyen.~– És ezentúl valahányszor vizet hozatok veled, mindig
15   24|   szokott meggyujtva lenni, ami, valahányszor felébredek, mindig ki van
16   26|      igenis, hogy reméljük, mert valahányszor egyféle orvosságért elküldtünk
17   27|        híni sorompóba – és mégis valahányszor a bíró szemeire tekint,
18   27|     közepében egy magas házat; s valahányszor szélcsendesültével újra