Part

 1    5|          cserébe a szárnyak…~– Ó, ne mondd. Hányszor adtam volna oda
 2   10|          most mars a háztul. Soha ne mondd, hogy az én leányom voltál,
 3   10|         reszkető hangon válaszolt:~– Mondd meg Rómának ezt: sem Róma,
 4   10|            római.~– Cáfolj meg, vagy mondd, hogy Rómában az igazmondás
 5   10| hozzájárulhatlan mezőkön legeltek.~– Mondd meg uradnak, amit láttál.
 6   11|             fájhatna nektek. Jenőnek mondd azt, hogy én igen víg kedélyben
 7   11|           nyomor, keserv a bujdosás, mondd meg nekik, hogy túl a tengereken
 8   17|       gyertyába, mert eloltom. Hanem mondd meg, mi bajod? ezer milliom
 9   18|             látni.~– Hát te asszony, mondd csak, hol jártál egész nap? –
10   18|        Paprikás volt.~– Azt nekem ne mondd, hogy a zsidók selyem diadalívet
11   18|      csinálnak, azt csak a bolondnak mondd, én pedig bolond nem vagyok.~–
12   21|           csókolni; akárki kérd, azt mondd, hogy te vagy Dúl Mihály,
13   21|             ha szorongatni találnak, mondd azt, hogy ő a te urad. Ha
14   24|               hordd előlem magadat s mondd meg a többi bolondnak is,
15   27|           testvéredet, apádnak pedig mondd meg ezt, én mondom: „vicisti
16   29|             Veronika kisasszonyodat; mondd meg neki, hogy jőjjön be.~–
17   29|            hold~Tekints Árkádiára,~S mondd el, mit látsz, te most ott?~–