Part

 1    1|     percben a parti sűrűségből egy kő repült ki, s egyet zúgva
 2    1|           volt figyelme.~Egy újabb kő fütyült ki a bokrokból,
 3    1|     vitorláiba feszült, még néhány kő repült utánok s percek múlva
 4    2|      vagytok, üsse meg a káposztás kő! nem bánom; hanem restóráció
 5    3|            bocsátkozni. Olykor egy kő gördült meg lábaim alatt,
 6    6| tükörfényes, csupán oda, hol egyik kő a másikat éri, ültetett
 7   11|      egyebet, mint ami vas volt és kő.~Ez időben előjöttek azután
 8   12|         ábránd dereng szét, mely a kő fehérétől még tündériebb
 9   12|          csodáiról beszél, másik a kő, mely e csodákat megörökíté.~
10   12|             rózsához, liliomhoz; a kő hideg, – rózsa, liliom hervadandó;
11   12|        benne semmi melegség, hideg kő volt az, emberalakká faragva.~
12   24|            az út mellett egy magas kő tetején, egy hosszú botot
13   24|           tempót, azzal leugrott a kő tetejéről, lába közé kapta
14   27|       kinek sírhalmán a legnagyobb kő emeltetett, ami Debrecenben
15   27|          megállította valami nehéz kő; valami átléphetlen nagy
16   27|            valami átléphetlen nagy kő – ott a szívben: ne forduljon-e
17   30|          utcán egy kutya megtámad, kő helyett egy hivatalkeresőt