Part

 1    4|        Szibériában ez a divat. A hó fehérlik, az égen az északfény
 2    4|     kútgém nőtt volna ki a fehér hó közül. Iszontató szál ember,
 3    6|       látszott más, mint az örök hó és jéghalmok, fehéren, ridegen.
 4    6|         s köröskörül mellette, a hó és jég közepett, a legbujább
 5    9|    miknek koronás tetején örök a hó.~Tsong-Nu roppant fáradsággal
 6   14| gyapjából, mint a hegyekre esett hó, s viselték azokat szépen
 7   15|    testüknél nem volt fehérebb a hó, kék szemeiknél nem volt
 8   19|        azoknak sem az eső, sem a hó, sem a száraz kenyér.~Egy
 9   20|      mint omlatag morzsa, melyet hó gyanánt hullatott ide a
10   22|      part mentében, délfelé sűrű hó esett rá, nem lehetett azt
11   24|        is tudja azt tanulni. Egy hó múlt el ez esemény óta,
12   28|    fizetni negyvenezer rubelt.~– Hó, mi a ménkő! – kiálta fel
13   28|    csalmáit. Előtte való nap sok hó esett, a lovak és gyalogjárók
14   28|      maguk előtt a szürke, ködös hó világította szomorú világot.
15   28|     Valahol az útfélen fekszem a hó tetején, ahova ledobtak,
16   28|         vagyok dermedve; azóta a hó betakart, ellepett, csak
17   30|      odafenn, hogy kész eső vagy hó alakjában róják-e le az