Part

 1    8|        az érdemes vendégnek.~A fullajtár nem soká váratta magát,
 2    8|   diskurzushoz látott.~Előbb a fullajtár beszélt a vargának, azután
 3    8|      én is győzöm, – szólott a fullajtár – de úgy mégsem győzi senki,
 4    8|      uram sem tölti azt oda.~A fullajtár megdúzta az orrát, s elhallgatott.
 5    8|   villogó szemekkel a varga.~A fullajtár fújni kezde dühében, odakönyökölt
 6    8|   vállára az eleven bivalyt!~A fullajtár lecsapta az asztalra a kupát
 7    8|       kiissza belőle a bort.~A fullajtár tökéletesen le volt gázolva,
 8    8|   Apafi Mihály fejedelemért!~A fullajtár zsebbe dugta a kezeit, s
 9    8|   szólt a varga dühbe jövén.~A fullajtár elkezdett nevetni, s csúfondárosan
10    8|        azt nem köszönöd meg.~A fullajtár látva, hogy a varga haragszik,
11    8|     vagy sem? – s amint erre a fullajtár még nagyobbat röhögött,
12    8| székestül hanyatt dűlt.~Erre a fullajtár is dühbe jött, s kirántva
13    8|    kétfenekű dobot, míg csak a fullajtár, bornak és ütlegeknek sokasága
14    8|      Reggelre kelvén az idő, a fullajtár is fölveté szemeit, s hát
15    8|       járult nagy sántikálva a fullajtár, elbeszélte, hogy őt a gazdája
16    8|        ide fáradt. Kend pedig, fullajtár uram, már megkapta a magáét,
17   24|      kocsim előtt, mint valami fullajtár, folyvást kiabálva: – „Queraus!