Part

 1    2|      ablakára lehete látni, hol Esztike időzött, s nagy áhítattal
 2    2|      alájárni tűvel s cérnával. Esztike varr ott, gondolám magamban,
 3    2|        béresek megjöttek-e már?~Esztike fölkelt és ment.~(Törjék
 4    2|         percben nyílt az ajtó s Esztike bejött.~– Eredj csak, Eszterka, –
 5    2|       meglát, belém lő. Egyszer Esztike is észrevett, nem mert közelebb
 6    2|        néne.~– Az ám, – mondám.~Esztike odasimult hozzám.~– Most
 7    2|      kiálték – nincs idebenn az Esztike.~– Hát mi cuppant az elébb
 8    2|         én ijesztgettem nagyon. Esztike szívem jó volt, mint a falat
 9    2|          talán tolvaj… – rebegé Esztike, s reszketve simult a keblemre.~
10    2| megnyomunk esküdtnek.~– S akkor Esztike az enyim lesz?~– Ijh, hogy
11    2|   odaértem, már folyt a dáridó.~Esztike lelkem ott sürgött-forgott
12    2|        nem hiába vőlegény vagy.~Esztike szívem e mondásra halavány
13    2|      egyszerre ülni, – idestova Esztike húgom is eladó leány lesz.~–
14    2|       Gergely bácsit ellenem és Esztike ellen.~No de volt rá oka
15    2|         Tehát örült rajta, hogy Esztike búsul.~– Öcsém, – szólt,
16    2|         Fogadhatott volna, mert Esztike, midőn visszajött, kedve
17    2|     Gergely bácsi, kezembe adva Esztike kezét.~– De már úgy jótállok