Part

 1    1|      rokonához, – mindjárt láttam ártatlan arcodon, hogy nem a törvény
 2    2|   asszonynéném, a múlt éjjel ezen ártatlan állatocskák, amint ismét
 3    2|        haragudnám? – felelé a kis ártatlan, s lesütötte szemeit, s
 4    2|         ilyen meg amolyan, aki ez ártatlan állatot meggyilkoltad, kitudom, –
 5    2|     repeső tekintetet – azokat az ártatlan, szótlan ajkakat, mik ezentúl
 6    7|       lábaihoz sikoltva: „Ibrahim ártatlan, hazugul rágalmaztatott,
 7   13|    Karassiay Áron.~Az első, szép, ártatlan, leányarcú, tizenhétéves
 8   15|           játszó hálóit, mikkel ő ártatlan legyecskéket fojtogat s
 9   19|          amidőn ilyen szép kilenc ártatlan lélek őszinte örömének harmóniás
10   20| elintézzék a háborúságot?~Szelíd, ártatlan nép volt az egész faj. Csendes,
11   24|       kezdeni meg; ez az én igazi ártatlan börzejátékom, itt láthat
12   28|   Visztulát. Ember, állat, bűnös, ártatlan mind rakásra halt; ő is
13   29|          híjják, s szabad neki az ártatlan zálogosdi játékban azt kívánni,
14   29|      polgárháború támadt abból az ártatlan disputából, amit a kolléga
15   29|          előtt?~Dallos Ádám olyan ártatlan képet csinált, mint egy
16   30|          az a szelid, szemérmetes ártatlan gyermek! Hanem aztán a többi
17   31|          virága a kezemben; de ha ártatlan vagyok, legyen azonnal gyümölccsé