Part

 1    6|       A fejemet éppen nem, – viszonzá Davidson mosolyogva – hanem
 2    8| Apafi Mihály uram kettővel – viszonzá a varga.~– De nem megy ám
 3   10|   testvérem, magam vagyok, – viszonzá az úrfi, nyakát tekergetve
 4   10|       Három lépésre tőlem! – viszonzá Minerva büszkén. – Nem ismerjük
 5   10|     szívből eredt hódolattal viszonzá:~– Arcod Kleopátrától örökléd,
 6   10|       Odenath méltó haraggal viszonzá:~– Éppen e tetted volt oka,
 7   10|  zaja-e?~– Ez csak hajtás, – viszonzá egy vadász. – Egy tigrispár
 8   10|         Én Zenóbia vagyok! – viszonzá büszkén a nő, s a kardcsapás,
 9   10|     trónjába.~– Te mondád! – viszonzá a római s sebesen eltávozott.~
10   11|     s azután gúnyos tréfával viszonzá:~– A fiziológia szerint
11   11|    önbíráskodás itt tilos, – viszonzá a bíró – e rendkívüliségért
12   11|  Erre ő szent meggyőződéssel viszonzá: „és a karakter egy neme
13   11|  nyargalásban.~– Senki sem – viszonzá ő – ezek a státus gulyái.~
14   12|         Még most is látom, – viszonzá az ifjú.~– Hisz arcod eltakartad.~–
15   15|      sem arany, sem ezüst, – viszonzá az ifjú – hanem adjátok
16   27|   Halkan, de töretlen hangon viszonzá a kérdezőnek:~– Öreganyám