| Table of Contents | Words: Alphabetical - Frequency - Inverse - Length - Statistics | Help | IntraText Library |
| Jókai Mór Elbeszélések IntraText - Concordances (Hapax - words occurring once) |
bold = Main text
Part grey = Comment text
31492 4 | mikor az ötödik felvonás végin mind valamennyi meghal s
31493 24 | vevőre nézve: a meghalt gróf végintézetében az ottani tiszttartója,
31494 31 | sajátmaga által kigondolt végjelenetet színre hozni. Hirtelen előhúzott
31495 2 | retina apoplexiát kap s végképpeni ablepsia marad az emberen.~
31496 10 | leghatalmasabb ellenéveli végküzdelemre. Keble hevesen dobogott
31497 29 | kerék nem akad el olyan véglegesen a sárban, mint négy. Az
31498 1 | a vádlottak fölött s azt végrehajtá; – így estek el ítéletei
31499 28 | tőle.~Fényes nappal kellett végrehajtanom borzasztó tervemet.~Most,
31500 28 | felejtettem ki. Azt, hogy a végrehajtás pillanatában én is ember
31501 27 | a főjegyző s az ítélet végrehajtásához kiküldött két tanácsos;
31502 9 | küldé irtózatos itélete végrehajtására.~Ez nála szokás volt. A
31503 9 | tagadták meg rendeleteinek végrehajtását.~Tsong-Nu ekkor kiküldé
31504 31 | palotába Nankingba. Ennek a végrehajtásával tégedet bízlak meg Jeo Hui
31505 28 | rögtön sietni fog ide; az végrehajtja a szertartást. – Mondja
31506 27 | külső tanács jónak látta a végrehajtó hatalmat egészen bíró uramra
31507 34 | karácsony és vízkereszt között végrehajtott távgyaloglás után az ember
31508 24 | senki; kénytelenek lesznek végrendeletem szerint cselédjeimet ott
31509 20 | csillagos éj rögtön.~Egy végsikoltás hangzott a szűzek ajkáról;
31510 5 | bibliai vers jól ismert végsorait:~„És mikor Éli az Isten
31511 30 | hanem a magáé helyett egy végsőt járó mellbeteg nevét diktálta
31512 27 | erősségben, amit az „Amen” végszava épít.~A ház és kapu kulcsait
31513 10 | mögött is, – a láthatár végtelenéből köröskörül porfellegek húzódtak
31514 24 | örökségbe. Négy szoba egymás végtiben ki volt világítva; nekem
31515 27 | talált: kié az a kastély? – végtől végig azt nyerte rá: „nem
31516 32 | domborodik rajta. Takarja végtü végig a pimpó, meg a timpó.
31517 18 | asszony, te magad láttad? S végtül végig be lesz vonva virágos
31518 34 | számára előírt eskü-mintát végtül-végig. Ebben aztán megnyugodott.~
31519 21 | Asszony, asszony, most végünk van. Hanem azért jól tetted,
31520 22 | város népessége tartand végveszedelmében.~Senki sem maradt honn:
31521 22 | kerítése mögé, honnan a végveszély idején egy fedett folyosón
31522 30 | takarékpénztártól kölcsönt vegyek kilenc percentre, azért,
31523 27 | pásztortüzek mellett. Valami vegyítéke e mesekör a harambasák,
31524 12 | költők véstek oda, csodásan vegyítve a költőileg szépet a történetileg
31525 32 | fogva, folytatta a hasznos vegytani műtétet.~Én azalatt körülnéztem
31526 10 | remekelni jött ide, csodás vegyületben állítva össze szépet és
31527 12 | aki rátekint!~Ez a csodás vegyülete a lélekkifejezés ellentéteinek
31528 12 | királynéjává tevé, azt a csodás vegyületet fájdalom és mosolygásból,
31529 28 | azt a dinnyét kosarastól s vegyülj a gyümölcsöt áruló kofák
31530 2 | kétségbeesésből és rémületből vegyült tekintetet, melyet e percben
31531 27 | nem tartozó idegen elemek vegyültek a terembe, vagy ha a leszavazott
31532 3 | erdők lélekemelő illatát, vegyülve a virágos pázsit friss demutszagával; –
31533 7 | a nap alatt. Allah előre végze el mindent, s tőle rossz
31534 11 | pajtás.~A múlt levelemet azon végzém, hogy Jancsit elcsapom,
31535 27 | bíró fia lévén, a tanács végzéseit mindig tudassa velük.~–
31536 27 | jobbszárnyának e gonosz végzete maga után vonta az egész
31537 10 | mik kiálló dárdahegyekben végződtek; e válogatott harcosok mögött
31538 31 | is, hogy azoknak hasznát vehessék, úgy, hogy ott most az ökrök
31539 10 | bajuszként is megtiszteltetésül vehetne, felhúzva homlokára.~– Te
31540 10 | lebben el a táj fölött, alig vehető egyébről észre, mint a levelek
31541 29 | ülni egyikére ama népszerű vehikulumoknak, melyek azon időben kiváló
31542 19 | kilenc egyszerre vékonyan és vékonyabban zengedezé azt a szép dalt,
31543 24 | zafírfényű mélázó szemei; ajkai vékonyak, finomak, halvány rózsa
31544 27 | azt a békaevőt!”~Csak egy vékonydongájú szattyánpapucskészítőnek
31545 10 | kápom ezt a rőfet s meglülek véle.~– Hát mért tart kee cérnásboltot,
31546 27 | hangon egyenesen a dolog velejére indult, mondván:~– Miért
31547 13 | mert mi ámbátor a legjobb véleménnyel vagyunk is felőled, a buta
31548 20 | ügyében kétfelé oszlanak a vélemények; az egyik azt mondja, hogy
31549 30 | bankenquete-bizottság elé véleményem kihallgatása végett? Nem
31550 30 | országos dolgokban kérték ki a véleményemet? Van nekem összeköttetésem
31551 30 | magyarázhatná a dolgot senki, – véleményezé mindkét hallgató egyhangulag.~–
31552 29 | egymásnak ellentétben álló véleménynek, egy időben és egy helyen,
31553 33 | párttól, gátolva szabad véleményünk nyilvánításában, életünk
31554 30 | görnyedő kariatidák emelik a velencei erkélyeket, nincs hiányosság
31555 25 | soha, mikor verik tönkre a velencések a török hajóhadat? mikor
31556 10 | szépség s késő szégyen nyomait vélik föltalálni.~Senki sem gyanítja,
31557 10 | fegyverrel.~A néma ellenfél velitesei parittyákkal feleltek e
31558 10 | útjaikat a hegyszorosokon, a velitesek fölkeresték a gyalogösvényeket
31559 11 | egy vadászkés, meg egy vella. Kezeinek egyikében, mely
31560 12 | fogaitól, hogy ne árthasson velők a halandó nagyságnak; most
31561 11 | keresztül a szél zúgásán az a velőkig ható nyögés. Nyolcad nap
31562 3 | ajkakról, miknek érintése velőmet gyújtá meg, ha csak álmomban
31563 12 | a király – megcsalhatni vélsz-e? Ennek egy vonása sem közös
31564 12 | nem találkozott, arra volt vénasszony.~Élt Desztadzserdben egy
31565 6 | irtózatos démoni nyelven. A vénasszonyok erre dühösen veték magokat
31566 10 | kancsal, púpos és sánta vénasszonyt, a harmadik éppen jó nyerges
31567 29 | az ostorral a lóba, meg a vendégbe egyet hátra, másikat előre,
31568 11 | készen, addig pedig saját vendégeimmel vagyok elfoglalva.~– Mit?
31569 11 | a lépcsőn őtet is meg a vendégeit is.~Még ki sem fújhattam
31570 20 | leigázott nép, mely megosztá vendégeivel kenyerét, reszketett és
31571 2 | teketóriával, az összes vendégeknek szintoly szíve örömére,
31572 34 | tudakozódék a már jól ismert régi vendégénél az újonérkezett szálló kilétéről,
31573 4 | ők eképen készülnének a vendégeskedéshez, íme a távolban ostorpattogás,
31574 24 | kereskedő-ivadék, az oknélküli vendégeskedésnek nem vagyok barátja.~Igazán
31575 4 | Pompás! Hisz így még vendégeskedünk is.~Amint ők eképen készülnének
31576 29 | kétfelől a hársnyoszolyát s vendégestül együtt úgy kitették az udvarra,
31577 30 | Kristóf” ismerte már jól a vendégét s hozta számára a mindennapit;
31578 10 | korcsma az én házam, vagy vendégfogádu? Eredj apádnak, mert kápom
31579 34 | egyetértés.~A nevét maga beírta a vendégkönyvbe Están úr; a gazda azt szerette
31580 4 | agybafőbe kancsukáznak. A vendéglőben azt a divatot hozták be,
31581 11 | minden kötél szakad, találok vendéglőst, akihez beszegődöm, esztendő
31582 8 | mivel köszönnie az érdemes vendégnek.~A fullajtár nem soká váratta
31583 3 | vándorfecske szállt meg vendégnemszerető kopár ormain. Éjenkint a
31584 30 | egy zsemlyét.~Ez volt a vendégre nézve az ozsonna, vacsora,
31585 29 | időjártával a hintalónak; s vendégség esetén még azt a középső
31586 17 | Isten neki, inkább mindennap vendégséget tartson, minthogy pityeregjen.~
31587 30 | feleségemnek, hogy milyen pompás vendégségről jövök. Egészen elszoktam
31588 30 | estenkint új, más szabású vendégsereg kezdett gyülekezni a kávéházában;
31589 35 | igénybe venni, az itteni vendégszerepléseim idejét megtoldom egy héttel.~
31590 23 | valódi színdarabokat lát, a vendégszereplő tudta nélkül; ma éppen egy
31591 2 | felaggatott tarka tálakat, vendelyeket, réz- és bádogkanalakat,
31592 27 | érzékelnyülve a szónoklaton, ifja, véne, férfia, asszonya magasztalá
31593 30 | használt hozzá.~– Ördögöt vénet! Hiszen zöld volt még: akkor
31594 27 | szemeknek, melyek még a Veni Sancte alatt is oly hatást
31595 30 | meg ne egye tisztára.~– Venio nunc ad fortissimum virum!
31596 17 | mondja róla a világ, hogy vénleány.~Bizony, bizony hajdani
31597 29 | úgy tett, mintha észre se venné a közeledőt, háttal állt
31598 7 | lehet, hogy azt rossz hírnek vennéd, hanem íme olvasd e leveleket,
31599 25 | között nem szabad semmi vénnek, fogatlannak lenni; se nem
31600 16 | szolgára, amilyen én vagyok, vennél engemet magadhoz…~S a nagy
31601 2 | Lehetetlen volt észre nem vennem, hogy a figyelmeztetés nekem
31602 29 | hogy olyan perlekedő legyen vénségére, mint az anyja. Veronka
31603 20 | alapított, ahol ifjat és vént tanítának bölcs dolgokra.~
31604 20 | öröme a szerelemben, nem vénülhet meg a harcok miatt, Istene
31605 15 | változott: a tündérek nem vénülnek, most is oly gyönge testű
31606 5 | Sepsiszentgyörgyöt lakta. Itten vénült ő meg, szent volt. Nyolcvan
31607 12 | úgy ábrázolá Shirint, mint Vénusz Anadyomenét, amint a habokból
31608 10 | fajulni, összetévesztve Vénuszt Cupidóval, addig a tündérregék
31609 29 | Nyaviga úr hátáról, mert a venyige a poros tógán valóban nagyon
31610 10 | szarvaik közé szurokba mártott venyigenyalábokat kötöztetett, s ezeket meggyújtva,
31611 10 | gizgaz.~Még egy roham a venyigeszövevényen keresztül, mely azt, mint
31612 20 | felháborítá a szelíd indusok egész véralkatát; a nő nem volt szemérmes
31613 11 | Egy este pipázva ültünk a veranda alatt Gézával, ő kötekedve
31614 34 | senkinek.~S azzal előkereste Verbőczyt, s elmondatta Palkóval a
31615 20 | mint a tojásból kikelt vércsefiakat és minden termőföldről leszorítani
31616 2 | mikor szerelmes.~Hanem az a vércseszemű tátos – azt gondoltam, a
31617 28 | Mereven bámultam a két égő vércsillagra, mely két megfejthetetlen
31618 2 | bizony nem repül ám a sült veréb a szájába.~– No de ami nincs
31619 31 | olyan volt az, mint ötven verébcsiripelés.~Maga Csia Csingi is elmosolyodott
31620 5 | szívbe fegyveredet, mártsd vérébe azt a fehér kendőt, akkor
31621 20 | hegyek közé vezetett.~Pizarro vérebei ugatva törtek előre; a sárga
31622 20 | elfulladt ember és állat.~A vérebek leghamarább megsejték a
31623 34 | Palkó azzal ijesztgette el a verebeket a cseresznyefáról:~Szik
31624 20 | bálványimádás magvait e földön.~A vérebeket elszabadíták; mély erdőket,
31625 3 | jövendőt mond fejemre. – Véréből egy csepp kezemre feccsent,
31626 27 | megszabadítani. – Te sajnálod-e véredet hazádért, midőn az, ki Isten
31627 11 | ott keresztben, farkával veregetve a földet s hosszú nyelvével
31628 3 | nem a keresztre feszítve, vérehullóan, elhagyva, elárulva; úgy
31629 13 | mert soha semmi ivásnál, verekedésnél az ő neve elő nem fordult,
31630 25 | bizonyos volt felőle, hogy ott verekedésre kerül a sor.~A falu különben
31631 18 | támad a verekedéshez, sohase verekedjék azzal, ami a kezébe akad –
31632 27 | azért verekedtünk, hogy csak verekedjünk, hanem egy távol célért.
31633 18 | éjszakán át; akkorra azután a verekedő eszköz megkeményül, hanem
31634 25 | kálvinisták – és magyarok. Hires verekedők, hires kiabálók; szabadságaikat
31635 2 | dohányzacskómat, s mert vala e veremben nagy sokasága a szúnyogoknak,
31636 2 | kurjongatáshoz.~Végre ránkakadtak. A veremből felkanyargó pipafüst vezette
31637 10 | nyomorult, megalázott Palmíra!~– Véremből nőttél, – szólt Zenóbia,
31638 11 | osztogatnak. – Itt ugyan őseid vérén zöldül a fű, de amott még
31639 10 | aztán a kalmár kifáradt a verésben, rekedt hangon hörgé:~–
31640 31 | tatárok elleni háborúval; sok vereséget szenvedett; utoljára úgy
31641 27 | palatinális seregek nagy vereséggel vonultak vissza a Tiszán,
31642 3 | sírt, csak nyögött, szemei véresek voltak, ősz haját homokkal
31643 10 | találta betemetve, s azon véresen itta ki belőlük a vizet
31644 10 | tarisznyájában egy fél vereshagymával, melynek másik felével három
31645 11 | elefantiasis, skorbut, vereshimlő és gugavész s más mindenféle
31646 10 | zöld és rózsaszínű márvány, vereslő porfír, ragyogó fekete épületek,
31647 17 | Tóthné asszonyom leszek, vagy Veresné asszonyom, Puskásné, Kissné,
31648 6 | valami idegenszerű tüzes veresség volt észrevehető.~Leült
31649 1 | evezőlegény, egy kormányos és egy veresszakállú, májfoltos arcú férfiú!~
31650 18 | semmibe az én feleségem a verést. Se nem sír, mikor ütöm,
31651 27 | török kését s annak ezüst veretes nyelével elkezdte az ajtót
31652 24 | én vagy harminc botot rád veretnék lerovás fejében?~Az ember
31653 2 | utoljára pedig kövecsekkel verette ki azt irombán az öregúr
31654 27 | az ő hazatértét, őt vasra verettem s a kétajtaju börtönbe zárattam,
31655 27 | megáradt Hortobágy mocsaraiba veretve, azokban siralmasan elvesztek.~
31656 3 | mostam kezemet, hiába, a vérfolt ott maradt, mint egy örökké
31657 24 | ijesztgetni, holmi lemoshatatlan vérfoltok a pallókon; láthatatlan
31658 3 | hogy megmutassa az égen ama vérfoltokat, miket kívülem senki nem
31659 6 | égő főfájással, hideglelős vérforgással léptem ki kunyhójából, s
31660 28 | mondatban egyeztünk meg Vergiliusból; aki e mondattal jön hozzá,
31661 1 | zuhant; kis ideig tartó nehéz vergődés hallatszott még a cserje
31662 28 | Párizsban; ki ott nem sokra vergődhetvén az operánál, elmondta magának
31663 11 | ha be akarunk-e még ma vergődni a fővárosba, vagy stációt
31664 10 | elhagyott teve fájdalmasan bőgve vergődött ott a homokban, föl-fölemelt
31665 22 | őket a kapuk ellen; fel is vergődtek már egész a párkányokig,
31666 25 | idomtalan ember ott küzdött vergődve a halottal, azalatt annak
31667 1 | benn a szavannákon nem egy vérgyalázó, stellionátus, fanatikus
31668 3 | de nem ment le. Mostam, vérig mostam kezemet, hiába, a
31669 27 | ágyúknak öntessük-e s arcul verjük, amit ők bölcsen elintéztek?~
31670 10 | látták ellenök gyűlni e vérlepte alakokat, kiknek arcán a
31671 3 | vérszomj irtózatos érzet, de a vérmámor gyönyöre még irtózatosabb.~
31672 10 | hiába vettetsz oroszlánok vermébe, én kiszabadulok onnan,
31673 2 | bolond filozófiáját, aki ide vermet ásott! Hogy a lidérc szántson
31674 11 | stukaturjára esem fel, s ütődöm, verődöm mind a négy falához, mint
31675 3 | Lelkeiket egymásba sóhajták, vérök összeömlött, s egymást átölelve
31676 11 | az én örömeim. Ilyen az a verőfény, mit az éjfélkor felmerülő
31677 29 | ég meg.~– Megteszem azt Veronkám kedves, a te jó szivedért.~
31678 29 | embernek akarod te a mi Veronkánkat adni?~– Ó, az nem tesz semmit.
31679 29 | annak az esztendőnek felét Veronkára átruházni? – alkudozék Ádi,
31680 29 | innen el nem mégy, amíg Veronkáról végképpen ünnepélyesen le
31681 5 | harckiáltás közepében ott állanál, vérontó angyalául a halálnak, érchangon
31682 3 | hánykódva, két kezével a vérpad szélibe fogódzott, míg a
31683 3 | hordozni többé.~Közel a vérpadhoz egy ősz öreg ember feküdt,
31684 3 | hagyta az ember magát vinni a vérpadra, alig állt lábain, eszmélete
31685 27 | dulce pro patria mori” versbe szedésében; sőt chriának
31686 27 | könyve XII. részének 11. verséből vétettek.~„Övezzétek fel
31687 29 | elvitték valamennyi alkalmi verseimet.~– Szegény tolvaj! – sajnálkozék
31688 27 | lelkipásztorok jelenlétében versek, éneklések, szentbeszédek,
31689 20 | s vörösréz boldogságot versekbe foglalni.~Huepna Kapak volt
31690 11 | test és lélek egymással versenyez a szenvedésben, s egyik
31691 12 | szépségben a csalogányéval versenyeztek, titkon szívében arra gondolt,
31692 34 | kecskeméti lúdpecsenye bátran versenyre hívja Ó-Anglia valamennyi
31693 29 | hogy a kisasszonynak a verses könyvébe költeményeket írjon,
31694 29 | Zsófi asszony már az utolsó versét dúdolta a rokkadalnak:~Legényt
31695 11 | államgazdász, a majom mint versíró, a majom a szószéken, a
31696 13 | hogy soha életében szebb versnek még csak hírét sem hallotta.~
31697 25 | törökromlást, még nagyobb vérszemre kaptak s útját állták; sokat
31698 10 | égését, a fellobogó tűzfény vérszínt adva minden tárgynak. A
31699 1 | mindannyiszor, midőn az veszett vérszomjjal lódult a futni nem bíró
31700 20 | paripái, amik maguk is oly vérszomjuak, miként lovagjaik.~A szép
31701 31 | fogva felvéve a lelőtt nagy vérszopót, felmutatá azt a császárnak.~
31702 28 | mérföldet értett ön, vagy orosz versztet, vagy geográfiai mérföldet?~–
31703 22 | kijönni; benn a várban István vértanú ódon temploma, magas, fekete
31704 28 | hős, lehet egy dicsőbb kor vértanúja.~E kétség visszaborzasztott.
31705 27 | senki. De ha lenni fog, aki vértanúságot tesz érte, bizony mondom,
31706 10 | sarkaikkal, takarták be vérteikkel; vizen és vason keresztülégett
31707 11 | ütlegekkel illetém?~Hogyne vertem volna meg, mikor visszafelelgetett!~–
31708 22 | mind olyan páncélosan, vértesen jártak-keltek az emberek,
31709 3 | emlékeztek azon kézre, mellyel ti vertetek mást. Emlékeztetek a kézre,
31710 27 | főtt sóskát, mely igen jó vértisztító.~A kéthetes kurzus vége
31711 6 | akadályait, s rögtön hidat vertünk a sebes folyamon összekötözött
31712 27 | megtörténhetik, hogy valami hevesebb vérű spanyol kapitány az ilyen
31713 3 | fenyőbe ütött le, ennek lobogó vérvilága terjeszte idáig némi reszketeg
31714 28 | bevilágítá arcát, s én e vérvilágításnál ráismertem. Ő volt az. Ez
31715 29 | Te, hogy is hívnak? több verzátussággal, de te a másik nagyobb modesztiával,
31716 10 | után kapta; arca, homloka vérzett, meg nem mozdult helyéből;
31717 5 | Isten. Sokat sírunk, sokat vérzünk, bár ne jöttünk volna ide
31718 27 | mutatva:~– Ecce miserum vesanum. (Íme egy szegény tébolyodott.)~
31719 10 | palotáinak homlokzatán művészi véső remekelt, a roppant kerek
31720 10 | volt menekülés többé.~– Vess el minket, anyám, – szólt
31721 1 | vagy téged is a tengerbe vesselek, mint bátyádat oda vetettem? –
31722 27 | magát.~– Nem védem magamat. Vessenek a börtönbe. Majd ha szükség
31723 27 | ne vegye hasznát. Aztán vessetek kanócot a lőporos üregbe,
31724 31 | A nyíl finom acélvégű, a vesszeje pedig tövisszár. Azok az
31725 10 | haljanak meg a falak is, vesszen el Tadmor neve is, ha népe
31726 34 | vályúkba elhelyezett tarka vesszők praktikájával.~Ez volt az
31727 20 | bambuszágakból és hajlós vesszőkből bámulatos ügyességgel van
31728 24 | jámbort, s valami vékony vesszőt használjon hozzá.~A műtétel
31729 27 | Stahr kapitány megunta a vesszőzést s azt parancsolta, hogy
31730 12 | miket bölcsek és költők véstek oda, csodásan vegyítve a
31731 1 | el az úton a habok? Nem vesz-e el éhen?~Vagy ha megmenekült,
31732 1 | orrát laposra ütötte.~– Veszedelem-áldottát! – ordítá ez – fogd az evezőt
31733 27 | bölcsességével gázolva ki minden veszedelemből.~Pedig nem mondhatni, hogy
31734 2 | amidőn mindannyiszor azon veszedelemnek tevém ki magamat, hogyha
31735 21 | hogyan adjon jelt a nagy veszedelemről? már azon gondolkozott,
31736 27 | süppedékes helyet, amelyről veszedelmére idejött; ott befészkelte
31737 22 | veszedelmes, ingyen kapni még veszedelmesebb, elveszteni nagyon könnyű.
31738 15 | az ember olyan, hogy ahol veszedelmét tudja, csak azért is oda
31739 1 | bevonva s leghosszabb út vészeire készítve, sajátszerű kormánnyal
31740 34 | hogy a szomszédok örökös veszekedésben éltek Pugonyi urammal. Az
31741 29 | közönséges nyelven ezt veszekedésnek neveznék, de diplomáciai
31742 29 | részegség ötödik fokozatán, a veszekedhetnémségen.~– Micsoda? Mit mondtál! –
31743 25 | kemény magyar ököl s a nemes veszekedni vágyás.~Ezeket pedig jó
31744 24 | répát ültetek, béresekkel veszekszem, barmok lábát kuruzsolom,
31745 28 | neki átadni. Nem jár semmi veszéllyel; nem irás. Csupán e szavakat
31746 10 | csak beszélni hall is azon veszélyekről, miken atyja és mostohája
31747 13 | ember a körülállók életét veszélyeztesse? még egy negyedik ágyújok
31748 10 | nem látva semmi tárgyát a veszélynek, hanem csupa örömteli arcokat,
31749 24 | jelt adni a lakosoknak a veszélyről.~Kis idő múlva hallottam
31750 27 | elhagyni kényszerült, ennyi vészen elbúsúlva, végtelen fájdalomtól
31751 27 | jött, s Keresztszegi saját vészes barlangja közepéből ragadta
31752 4 | mérget vesznek be. A darab veszettül tragikus. Az egész előadás
31753 13 | egyszerre megkondult a vészharang a város felett, s azon pillanatban
31754 24 | tornyában megcsendülni a vészharangot; ezen toronyhoz sem leltem
31755 5 | lehettem én ott? Miért nem veszhettem ott el?~*~Nem volt már férfi
31756 29 | az én szobámba, akkor nem veszhetünk össze.~– Az ám! – világosítá
31757 30 | megrendült, a betevők ostrommal veszik vissza a pénzüket, a bankok
31758 6 | látszik, hogy aligha el nem veszítém.~Mindnyájan kérdőleg tekinténk
31759 27 | be ne ültettessék; inkább veszítse a város azt a pénzt, amit
31760 27 | éjfélen fölzavarta a környéket vészkongásával. Mire a segítség ide érkezett,
31761 27 | módja meg legyen adva a vészlármának, néhány polgár elfoglalta
31762 18 | Borsos István uramtól – mit vesződik kegyelmed ezzel a sok asszonynéppel?~–
31763 34 | Nem a Filáx kutyával vesződöm én, édes Katica, hanem ezzel
31764 10 | rendezik a csapatokat, s minden vészt, a táborínség nélkülözéseit,
31765 9 | alatt Tsong-Nu több embert veszte hadaiból, mint amennyi a
31766 24 | ügyvédnek a szóbeli tárgyalásra vesztegetett hangjáért nem akarnék fizetni,
31767 34 | reggel érkezvén meg, nem is vesztegették a fényes napot pihenéssel,
31768 3 | ember alakja van is itt, vesztegetve van belé a lélek. Nyomorú,
31769 10 | énnekem. Értettél engemet, vesztemre törhetsz. Ha te elhallgatnád
31770 13 | szenvedéllyel folytatták a harcot, a vesztes fél rendesen átállt a győzteshez,
31771 30 | napon csak ötven forint a vesztesége; de amelyik napon dolgozik,
31772 28 | a szeme, vagy fekete? mi veszteségem van belőle?” Hát ha ő azt
31773 30 | harmincöt percentet, mint veszteséget. Hát hisz akkor jobb, ha
31774 27 | éjjeli áthágója félkeze vesztésével bűnhődött.~Így történt meg,
31775 10 | hátravetve, csatát csatára vesztettek; nem futottak sehol, de
31776 10 | hozzá reszkető hangon.~– Vesztünk közelget. Ellenünk a sors.
31777 6 | ingadoztak, eszméletemet vesztve lerogytam, s mire föleszméltem,
31778 18 | az asszonyt, ha valamit vét: pénz olvasva, asszony verve
31779 10 | megsemmisítő tekintetet vete a leányra.~– Háládatlan
31780 29 | fogadod, hogy a húgomra nem veted többet a szemedet.~– Nem
31781 6 | vénasszonyok erre dühösen veték magokat közbe. Az újon jött
31782 22 | Esztergomban a római és bizánci nép vetekedett egymással azon, melyiknek
31783 15 | szép még ott sem volt, aki vetekedhetett volna vele.~– Ne kérdezzék
31784 2 | csatakosak, s frizurájok vetekedik azon gazdátlan szénaboglyával,
31785 31 | pedig jókora patkánnyal vetekedtek nagyság dolgában, csak a
31786 24 | alatt kifizettem az egész vételárt, meghatalmazva egy X. megyei
31787 31 | s elkezdett egy szövetet vetélni rajta. A fonál, amit ehhez
31788 22 | harcos ura volt, s én sem vetem szemére, milyen ellenségünk
31789 29 | nagyasszonya pártszenvedélyből arra vetemedék, hogy lekiáltson erős várából
31790 27 | tanuló ifjúságot!” neki vetemedett az egész céh, utánuk a többi
31791 30 | mögött van egy mélyen fekvő veteményeskert, otthagyott káposztatorzsákkal;
31792 21 | megölessék, vagy sarcot vetend az egész városra? vagy éppen
31793 8 | fekhelyéről, s ment panaszra Veterani tábornokhoz, aki akkor legnagyobb
31794 10 | álltak és küzdött a római veteránokkal.~Zabdasnak erővel kellett
31795 30 | kitanultam az ökonomiát, veterináriát, letettem a birói vizsgát,
31796 34 | Katica alig bírt gyomlálni a vetésében, mikor ezeket hallotta a
31797 20 | szorgalom, tápláló növények vetései hullámzottak az őserejű
31798 11 | elmúltával első dolgom volt vetéseimet megnézni.~A búzám tetejében,
31799 30 | mandátuma, s az én uzsorásom vetését ettől a veszekedett paragrafustól
31800 34 | idézett elő, rövid úton feje vétessék. Szent is volt a béke. Laktak
31801 24 | az állattenyésztést, zöld vetéssel, esővel, harmattal spekulálni,
31802 29 | jelölt szigorú vizsgálat alá vétetett, s minden embertől kívánható
31803 27 | peregrináltak eddig; annyiba vétetnek, mintha évekig akademika
31804 27 | helye üres; az a fogságra vetetté.~A hosszú tanácsterem boltozatáról
31805 28 | is megbocsátunk ellenünk vétetteknek”; mert én nem bocsátok meg
31806 21 | élve semmirevaló, nekem nem vétettél. Van-e feleséged?~– Igenis
31807 22 | szép volna az élet. Mit vétettünk mi, hogy meghaljunk, azt
31808 27 | Székelyhida alól. Vajon mit véthetett szegény? Másodbíró uram
31809 32 | pusztai homokkal, de így nem vetheti meg sehol a lábát, elszalad
31810 11 | legalább módomban van szántani, vethetni; a meggazdagodásról hegedült
31811 25 | sem a maga, sem a más vétkeért, hanem azért szereztetett
31812 24 | büntetve a te elkövetett vétkeidért?~– Nem én, még sohasem, –
31813 28 | azt: „és bocsásd meg a mi vétkeinket, miképpen mi is megbocsátunk
31814 1 | mindazon gonosztevőknek, kik vétkeket követtek el, miket titkolni
31815 27 | volnék ítélve. Egyedüli vétkem az, hogy véremet ontottam
31816 27 | a ketten, hogy nem az én vétkemről vagy a kegyelmed haragjáról
31817 2 | elhistorizáltam előtte, s isten vétkemül ne vegye, biz én hevenyében
31818 34 | igazságot tenni közöttük. A vétkest kegyes oktató szavakkal
31819 2 | meg, és soha többet nem vétkezem ellened, nem káromkodom
31820 25 | azért bünhődik-e, mert maga vétkezett, avagy szülői bűneért? felele
31821 3 | megérdemelted. Ha te nem, – vétkeztek apáid, s mint most te vezeklesz
31822 10 | penitenciát, amiben ellenük vétkeztél!”~Néhány nap múlva ott volt
31823 3 | bíró eleibe. Legyen ott, vétkeztem, bűnhődni fogok, de nem
31824 20 | hajdan milliókat számlált.~Ki vetkőzteté le őket ilyen szépen? Ruháikból,
31825 11 | szent föld, amelyre léptek, vetkőzzétek le a régi embert, midőn
31826 11 | rajtam, mintha előbb számot vetne magában, hogy vajon feleljen-e?
31827 28 | ha a robogó kerekek alá vetném magamat. Ekkor a hozzám
31828 27 | emlékek után, sok hányódás, vetődés mellett, ismét hazakerült
31829 2 | igazi farkas talál közénk vetődni! mikben a szomszéd nádas
31830 29 | el. Az ilyen pénz aztán a vetőmag. Kikel az, ha háladatos
31831 29 | erkölcs és vallás ellen való vétség volna, ha a diák, aki ennyi
31832 9 | kellett emelniök. A legkisebb vétség-, mulasztásért bambusszal
31833 25 | embere? mostani, vagy elmúlt vétségeért-e?~Azért, hogy az Úr neve
31834 17 | tudta már a jámbor, vajon ő vette-e el Jucikát, vagy őtet vette
31835 30 | sugárút-kisajátító esküdtszékbe? Nem vettek-e be részvényesnek hirlapalapításnál?
31836 10 | míg valamit magadba nem vettél tülem. Mit eszol, itt iszol?~–
31837 10 | ekkurának? A sárbul, a szemétbul vettelek ki, mikor csak akkurka voltál,
31838 24 | ellenséggel együtt a levegőbe vettesse, odalépett íróasztalához,
31839 6 | izzó bálvány karjai közé vettessem, melynek képe már akkor
31840 6 | kérdőleg tekinténk rá.~– Hát vettétek észre azt a kis fecskefészket,
31841 12 | halálát okozta, s tüskét vettetett föléje.~Shirin művészi szobrát
31842 6 | ennek forró vizébe kell vettetnem. Legalább nem látom azokat
31843 10 | visszajövök hozzád, hiába vettetsz oroszlánok vermébe, én kiszabadulok
31844 27 | van összeszedve; csak azt vettük el tőlük, amit ők mitőlünk.
31845 23 | Aztán gyöngéden búcsút vettünk egymástól, s azzal az én
31846 27 | kikiáltónak, ki is két trombitást vevén maga mellé, miután az emelvény
31847 21 | tehátlan mindezeket tekintetbe vévén, a gonosztevő is jövendőbeli
31848 22 | százszorszépek mind gyászruhát vevének fel, amiért a hegedűsök
31849 34 | hulladék cefrének is akad vevője; de még olyan pálinkafőzőt
31850 19 | csinált a jámbor, maguk a vevők panaszolkodtak, hogy nem
31851 29 | asszonyom el-kikergette az olyan vevőt a sátorából, aki nem hitt
31852 10 | mindig többet többet, már a vexillum vissza volt víva, s a csapatok
31853 34 | vagy!~– Azért is megyek el vezekleni Szlavóniába.~– No hát eredj:
31854 3 | vétkeztek apáid, s mint most te vezeklesz értök, úgy fognak majd teérted
31855 27 | engemet letenni városunk vezényletétől, anélkül, hogy bűnöm miatt
31856 27 | nem kérdezett többé se vezényszót, se parancsot, hanem amint
31857 10 | zajongó tömegek közt két vezéralak válik elő, kik jelenlétökkel
31858 21 | tatárjárás volt; a váradi vezérbasa Kucsuk Mehmet uram olyan
31859 21 | pedig ő nagyságát a váradi vezérbasát illetendi, tehátlan mindezeket
31860 10 | megtaláljátok, amit kerestek: vezércikk orákulumokat, becsületes,
31861 6 | a coloneltől az afgánok vezéréhez átviendőt.~– Köszönöm, sir, –
31862 22 | magadnak, a többit add dicső vezéreidnek párul.~Karadzim kán utálattal
31863 14 | forgókat, mik a levert tatárok vezéreinek turbánjaiban voltak.~A harcok
31864 7 | Végre jött maga a szultán, vezéreitől környezve.~Fejedelmi öltönye
31865 27 | közlé furfangos tervét a vezérekkel; s ezúttal maga Bethlen
31866 5 | neki kell a fenmaradottak vezérének lenni.~Inte, hogy ne sírjanak.
31867 10 | katonának jobban kell félni vezérétől, mint az ellenségtől.~A
31868 10 | Szilágyi Dezső, az ellenzék vezérférfia. Tisza Kálmán azonban nem
31869 27 | humanissiménél volt a hirhedett vezérgerundium, a hagyományos tüzoltó „
31870 33 | is hasonlatosak az ős hét vezérhez, hogy ők emelik pajzsra
31871 29 | mint hátrafelé. A járműt vezérlő egyéniség, a télen-nyáron
31872 20 | Jahuarhuakab országára, visszaűzte, vezéröket elejté, népét meghódítá!~
31873 21 | méltóságos uram, nagyságos vezérpasa. Szálljon terád mindenféle
31874 27 | mindnyájan kezet szorítottak a vezérrel és az asszonnyal, a kandalló
31875 27 | nagy misszionáriusa harci vezérszerepre vállalkozott.~A sors mással
31876 10 | erzsébetvárosi deputáció, vezérszónoka maga a múlt szesszióbeli
31877 3 | pedig elbujdosik, mezítelen, vezértelen a hűvös éjszakába, a véghetetlen
31878 15 | volt a sor, ez megköté a vezértulkot egy fa derekához, hogy el
31879 15 | hableánykát, felültette vezértulokja hátára, alája tevé puha
31880 27 | maradt közülük holtan, a vezérüket azonban élve elfogtak. A
31881 27 | használsz most már vele? Nincs vezérünk.~– Ha nincs, leszek én! –
31882 27 | kezére; hogy azokat védje, vezesse és győzzön.~A századok igazolták,
31883 27 | az üresen álló székhez vezeté, ahonnan Igyártó uram hiányzik,
31884 15 | azt onnan, csak akit én vezetek oda.~A legény megörült a
31885 25 | emlékezik, s ezen a tájon még vezetéknevet sem igen hord: hínak kikit
31886 27 | lélek van, követ engem: én vezetem.~Néhányan a fiatalabbak
31887 10 | éjet együtt tűrve velök, vezetik Palmíra felé. E város kapuinál
31888 11 | szöktem volna már innen, ha út vezetne ki ebből az országból, de
31889 27 | aki már jól látta, hogy vezetnél te bennünket felé, aki még
31890 10 | földre, a tevék elszabadultak vezetőik kezéből, s bőszülten nyargaltak
31891 1 | zsibbadtan a félelemtől szorult vezetőjéhez közelebb.~A két fénylő szem
31892 9 | van, mint a teás ibriknek, vezetőjük fejéről pávatollak lógnak,
31893 6 | összehivatta a tiszteket és a vezetőket, s a napi parancsokat kezdé
31894 11 | után.~Egy hegyre felérve, vezetőnk megállíta bennünket, mondván „
31895 6 | intézve, ki seregünknek vezetőül szolgált. Az afgánok feleségét,
31896 29 | idáig.~– Hát persze, hogy te vezettél ide.~– No, nem mondtam?~–
31897 29 | azt is rám fogja, hogy én vezettem idáig.~– Hát persze, hogy
31898 27 | mások vádlására van.~– Vezettessék el.~A rab eltávozta után
31899 11 | míg mi lovainkat gyalog vezettük magunk után.~Egy hegyre
31900 3 | VI.~Midőn legelsőbb megsúgám
31901 10 | lehet, hogy kardja eltörik a viadalban, akkor én a magamét nyujtanám
31902 10 | hangja, amint harcosait új viadalra buzdítá; a veteránok minden
31903 10 | Minden mozdulat harcot, viadalt kifejező, az egész egy csata
31904 5 | Isten ládája mellett, védve, viaskodva, harmincezer férfi vesztette
31905 21 | tanácsa.~Ezt a levelet sárga viasszal lepecsételvén, elküldé egy
31906 6 | észrevették volna, összeőrlék a viaszalakot, fejét elhordák magukkal.
31907 27 | palló körül most is csupa viaszfoltos, amint a gyertyák lecsepegtek;
31908 10 | A népség megtudva, hogy viaszgyertyákat fognak osztani a temetésen,
31909 16 | fenyőfák voltak kitéve, égő viaszgyertyákkal, cukorangyalkákkal, picike
31910 28 | rajta; ha az ember egy ilyen viaszkéznek egyik ujjára rápeckel, hát
31911 30 | frizőrbolt ablakába kitett viaszkisasszony. Azután német szinésznő
31912 27 | terembe, s szedegeti össze a viaszmorzsákat. Miután a terem ablakai
31913 10 | Az arcokon az ijedtség viaszszíne s a harag lobogványa váltogatá
31914 32 | hogy maga diák! Hát aztán a vicispánné fésülgesse ezt a békát?~–
31915 34 | hogy nem cserélne még a vicispánnyal sem.~– Paule! Jam iterum
31916 10 | arányus leányum. Neked vágyun vicispányod fia.~– Kell is nekem, –
31917 27 | ágyútól meg nem ijedünk; vicissim: aki megijed az ágyútól,
31918 6 | megfordultak s hánykolódva, vickándozva apró kusza lovaikon visszacsörtettek
31919 30 | kávés, akinek különben is „vics”-en végződik a neve: hogyha
31920 19 | erősebben hangzani föl hozzá ama vidámságra ösztönző ének.~Eleinte nem
31921 3 | egyik kietlen, hangtalan vidékből a másikba, mint utolsó,
31922 20 | hegyek közől s elborítá egész vidékeket, s a körülfekvő környékből
31923 31 | azok, akik Jang Csen Fui vidékén születnek. Ezeknek olyan
31924 25 | mint az apja volt.~Déznavár vidékének lakói régóta nem kóstolták
31925 5 | szép ifjú herceg a Kaukázus vidékéről, napbarnította szép ovál
31926 15 | megnőtt, hogy szinte elönté a vidéket.~E nagy ínség napján kivezette
31927 25 | török úr parancsolt belőle a vidéknek.~Még könnyű munka volt akkor
31928 30 | lefotografiáztatni; hisz aki ezen a mi vidékünkön lakik, mosdani sem szokott,
31929 33 | csak olyan restelláció. Videtis, sed non bibetis. (Ez valamikor
31930 12 | nyugtalanság volt. Semmi sem vidíthatá fel, nem kellett neki tánc,
31931 4 | fejében bagósipka, öltözete vidrabőr-bekecs, rókatorok prémmel. Kezében
31932 27 | hogy gólyává legyek-e vagy vidrává, hogy azon a fertelmes ingoványon
31933 4 | medvéket csak nem foghatom vidravassal.~– Még azon felül három
31934 6 | hogy vegye át az afgánokhoz viendő levelét. E tiszt Drumfield
31935 15 | fű és vetés zöldebb volt, vígabban nőtt, ha ő egyszer körüljárta.~
31936 29 | Örömök közt mulathat és vigadhat:~ Észre sem is
31937 3 | az alvótermeken…~Ember, vigadj! ki tudja, meddig élsz.
31938 29 | földbe, aztán estére már vigadjon. Ühühühühüjejeje. Ne vígasztaljatok
31939 22 | Önző, hitvány népek akkor vígadtak legjobban; szaracén, izmaelita
31940 16 | mennyországban…~Ti, kik vigadtok s örültök szent karácson
31941 27 | kollégiumban, soha a szüretek olyan vígak, mint ebben az esztendőben.~
31942 28 | vitézeknek öltözve megy a vigalomba s ne mutassa azt, mintha
31943 30 | aztán zsebbe dugja kezét, s vigan éli keresztül a világot.
31944 18 | történt nagy örömben és vigasságban.~Tanulság pedig ebből az,
31945 3 | Ki ne érzette volna azt a vigaszt, mit félelmes jután a virradó
31946 3 | zuhogni kezdő vízomlást.~E vigasztalan percben úgy tetszék, mintha
31947 24 | úrféle vagyok, átkozott jó vigasztalás; hát aztán ez a kis hátahoporjás
31948 5 | után megboldogultakról, vigasztalásait a sírnak, a túlvilág reményét,
31949 29 | vígasztaljatok! Nem kell nekem a ti vígasztalástok. Menjetek haza. Én magam
31950 2 | eredj csak utána, – súgá – vigasztald meg szegényt; még kisírja
31951 11 | mikor tudjuk, hogy bennünket vigasztalnak! Az egész úton derült egünk
31952 10 | feltétele alatt valamelyik vigasztaló szomszédasszonynak, hogy
31953 29 | Meghalt. Eltemettük.~– Vígasztalódjál, pajtás. Az nem az ifjasszony
31954 17 | miatt. András gazda csak vigasztalta őket, hogy tán eltévedt
31955 21 | idehallgass rám.~A rab meg volt vigasztalva.~– Még a porait is áldani
31956 27 | előre az eseményről, s a vigilansok által bezáratták a kapukat,
31957 29 | van, magam megvizsgálom. A vigilátorokat előre sorba csapatom, hogy
31958 29 | ember lehetett: szerette a vígjátékokat.~Pedig a régi időkben erre
31959 30 | Csakhogy némely ember olyan vigyázatlan, hogy ezt elárulja magáról.
31960 30 | hazaküldi ő maga.~– Nagy vigyázatlanság volt otthagyni a csobolyót, –
31961 35 | azonosság bebizonyításánál. Vigyáznod kell, hogy gyanut ne kelts.
31962 11 | csöve volt golyóra töltve, vigyáznom kellett, hogy egy lövéssel
31963 10 | majd bántum máskor. Majd vigyázok rá. Megtürüm a csontját.~
31964 25 | Én nem vagyok az oka; én vigyáztam rájuk eleget, mindig mondtam
31965 29 | az út, és holdvilág van. Vigyázzak-e még valamire?~– Igen, hogy
31966 11 | benneteket, – szólt a citoyen – vigyázzatok ott egy lyukra, ne feküdjetek
31967 24 | ültem, gondoltam, hogy minek vigyek oda lovakat, ahol úgyis
31968 27 | előre, hogy téged magammal vigyelek, mielőtt a kutatás megkezdődnék.~–
31969 4 | kell beszélnem, de elsőbb vigyetek melegre, mert megfagyok,
31970 9 | ezüstbányákat, a bányászokat vigyétek onnan a vasbányákba: nem
31971 24 | úgy bosszantott az egész vigyorgó kép. Utoljára találtam valami
31972 10 | égről. Rohanj elő enyészet vihara, szídd fel orrodba a tengereket,
31973 3 | S mint végigutaz~Az éj viharában,~Mormogva magában~Így szól:
31974 11 | adá, hogy benne vagyunk a viharban.~No most itt az itélet napja,
31975 27 | órahosszat vágta arcban a viharhordta záporeső, legkisebb módja
31976 5 | itt-amott letelepedett, – a sors viharjai onnan is kizaklatták, –
31977 10 | provinciái ellen, miket a viharnál sebesebben elgázoltak a
31978 20 | elfeledte régen; csak a viharokban jelentkező rossz szellemektől
31979 11 | alól visszasóhajtanak ama viharokkal terhes ég alá, kiknek hiába
31980 11 | azt, amit akar, párbajt víhat, feleségétől elválhatik,
31981 11 | mindezeket magaddal fogod-e vihetni? a délibábos rónákat, az
31982 30 | nagyon halt még meg.~Vajon mi vihette erre a kétségbeesett lépésre?
31983 3 | VII.~Emberszeretet, – embergyűlölet.~
31984 3 | VIII.~Futottam a világból. Szeretőmet
31985 1 | kitüntetésben osztozott Viktor, vagy, minthogy magyarul
31986 17 | olyan igaz az is, hogy a Viktoria gloria szebb volt valamennyi
31987 29 | régi élcek, hogy a humor világában a kőkorszakot képviselik.)~
31988 1 | mint fehér hableány a mesék világából, ki kétes csillagfénynél
31989 11 | az általános emberiség világbékerendező fiókgyűlésébe várnak. Szellemem
31990 35 | dolgáról. Imádottja az egész világé. Meg lehet nyugodva.~Azok
31991 3 | világol, s hogy e ragyogó világegyetem, melyen csupán te vagy a
31992 3 | sivatag érzésben, melynek neve világfájdalom. S ez nem érdekessé lenni
31993 34 | háromszínű kandúrt. Átadtad a világhírt a horvátoknak. Mikor azt
31994 12 | itt, mely beleszövődik a világhistóriába; ezek a rongyos sárpaloták
31995 12 | Perzsia, Róma vetélytársa, a világhódító satrapák, a fényes udvarok
31996 1 | mögé, – ez a szívevő! ennek világítanak a szemei, úgy, mint a tigrisé.~
31997 2 | midőn a sötétben elkezde világítani pipám: azt gondolta, hogy
31998 24 | platinasodrony folytonos világítása mellett, őt is magukkal
31999 24 | volna, ha most szobámban nem világítna a kandalló; így az ostromlók
32000 24 | szempillák alól rejtelmes tűzzel világítnak elő zafírfényű mélázó szemei;
32001 28 | előtt a szürke, ködös hó világította szomorú világot. Ott megfagytam
32002 11 | magasztos arccal, hogy neki egy világjavító eszméje van. Ő egy majomtelepet
32003 10 | Senki sem gyanítja, hogy a világkerülő lény, kinek éltét a rokonszeretet
32004 13 | ez a legnépszerűtlenebb világnézet, amit csak a közjó kedvéért
32005 11 | szellem most éppen egy nagy világnyelven dolgozik, melyet minden
32006 3 | csupán a te gyönyörödre világol, s hogy e ragyogó világegyetem,
32007 5 | oly bátran, oly hősiesen világoltak elő, mintha az erős lélek
32008 30 | elkezd fehér lenni; mindig világosabb, mindig fényesebb lesz,
32009 11 | víz be ne jőjjön rajta, – világosíta fel Jancsi.~– No ez lesz
32010 27 | hajdúvezérek akkori egyenruhájában, világoskék aranyzsinóros dolmányban,
32011 30 | arra, hogy az ember akár a világossággyujtásra rendeltetett anyagot használjon
32012 30 | gyújtjuk meg a gázt; elég világosságot ad a spirituszlámpa.~A párbeszéd
32013 1 | megismerni, micsoda; hanem a világosságra felcipelve, kitűnt, hogy
32014 3 | másik aranyszínűt vagy világoszöldet. Azt hiszed, hogy csak a
32015 11 | tudja azt szeretni, vagy világpolgár tud lenni, s mindenütt jól
32016 10 | minden esztendőben más-más világrészben érte valami nagy szerencsétlenség,
32017 10 | puszta közelében, s minden világrészből szállítják számukra az eleséget.
32018 20 | színű fajt annak a maga világrészéből tökéletesen kiölni.~Mert
32019 20 | faj kincsvágya egy egész világrésznek lakosságát eltemette. Pizarro
32020 5 | s mikor ezredév múlva a világszellem szeszélye ismét összehozza
32021 11 | számára egyenlően terem, hol a világteremtő eszméknek nem kell küzdeniök
32022 30 | kávéháza hirhedettebb lesz a világtörténetben még a kávéforrásnál is.~
32023 31 | az útja el lett zárva a világtól, a helytartó így okoskodott:
32024 1 | alakja lebegett a sötét világú tengeren.~A halavány hölgy
32025 31 | Vitess bennünket a mi szép világunkba vissza. Ott van a mi boldogságunk.~–