Part,  Paragraph

   1  2,  1 |                 Te, Lívia: én azt hiszem, hogy mi mind a ketten megőszülünk,
   2  2,  1 |                    Lívia, én nem engedem, hogy te férjhez menj addig, amíg
   3  2,  1 |          körülírása az „igen”-nek. Tudod, hogy te vagy az oka annak, hogy
   4  2,  1 |                hogy te vagy az oka annak, hogy én olyan kiállhatatlan vagyok?~–
   5  2,  1 |                sem a másikról.~– Azáltal, hogy mindig velem vagy, úgy elkényeztettél,
   6  2,  1 |                 vagy, úgy elkényeztettél, hogy más asszonyi teremtést nem
   7  2,  1 |              teszik ezek a többi hölgyek, hogy a hajukat „á la kanászbojtár”
   8  2,  1 |               mert latinul van, de tudom, hogy az mind szentírás.~– Csak
   9  2,  1 |              amivel fel tudlak ingerelni, hogy nekem ellentmondj. Ezzel
  10  2,  1 |                   az eggyel tudom mindig, hogy megharagítlak. S milyen
  11  2,  1 |                  aki azt mondja szemembe, hogy szép vagyok. Hiszen tudom,
  12  2,  1 |                szép vagyok. Hiszen tudom, hogy az vagyok! Van tükröm, van
  13  2,  1 |             indítani a gondviselés ellen, hogy ha már szőke hajat adott,
  14  2,  1 |            szőkeségnek: olyan ezüstszőke. Hogy rajongják körül a férfiak,
  15  2,  1 |          eltűrhetlen volna az a gondolat, hogy rajtam valami felemás legyen.
  16  2,  1 |             rajtam valami felemás legyen. Hogy mikor valaki a szemembe
  17  2,  1 |                   sohase tudja meg rólam, hogy ki vagyok. Mert közelről
  18  2,  1 |                 egyszerre nézni, föltéve, hogy a ránéző nem kancsal. S
  19  2,  1 |          Irigykedem rá. Megszólom érette, hogy oly dévaj, csélcsap, kacér,
  20  2,  1 |                 kacér, s magamban évődöm, hogy mért nem tudok én is olyan
  21  2,  1 |              szeretem magamat!~– Lehet-e, hogy az, aki mindenkit szeret,
  22  2,  1 |                kevésnek hiszem el. Hanem, hogy én kevés embert szeretek,
  23  2,  1 |                  szeretek, az bizonyos, s hogy e kevés közé nem számítom
  24  2,  1 |                   Atyámtól örököltem azt, hogy ha valami jó tulajdont veszek
  25  2,  1 |                magamban, azt eltitkoljam, hogy más meg ne tudja, s ha valami
  26  2,  1 |                azt oly alattomban tegyem, hogy rajta ne kapjanak. Még valami
  27  2,  1 |            magamban: „te most azt hiszed, hogy megvesztegeted az Istent,
  28  2,  1 |                 megvesztegeted az Istent, hogy segítsen meg valami vágyadban”.
  29  2,  1 |                 letérdepelve, azt hiszem, hogy komédiázok; éppen így vagyok,
  30  2,  1 |                 Gyönyörűségem telt benne, hogy verseket írjak, míg egyszer
  31  2,  1 |              írjak, míg egyszer rájöttem, hogy mi különbség van a férfi
  32  2,  1 |            leggazdagabb. Mikor azt látom, hogy mennyien vannak nálamnál
  33  2,  1 |                  magasabban, akkor érzem, hogy milyen alant állok. És aztán
  34  2,  1 |                 mondani? – Mire kértelek, hogy ne hagyd elfelednem?~– Hogy
  35  2,  1 |               hogy ne hagyd elfelednem?~– Hogy még egy tulajdonát örökölte
  36  2,  1 |                    úgy eltemetni magamba, hogy soha senki se tudná meg.
  37  2,  1 |                   azt meg nem tudná soha, hogy szívemben nem ő lakozik.
  38  2,  1 |                  hozzá menni. Azt mondja, hogy fiatal leánynak jókor meg
  39  2,  1 |                ismertetett már meg velem, hogy minden kedvem elment tőle.
  40  2,  1 |                Tehát anyámtól tudtam meg, hogy atyám ifjú korában egy bájos
  41  2,  1 |              engemet arra bírna hódítani, hogy én kimondjam neki a szót: „
  42  2,  1 |              változatosságnak kell lenni, hogy tudjon dörögni, ha indulata
  43  2,  1 |                   fösvénynek. Követelném, hogy szeressen egész lelkével,
  44  2,  1 |            követelném tőle múlhatatlanul, hogy nálamnál minden tekintetben
  45  2,  1 |                   álljon, még rangban is, hogy ne az én nevem tegye nemesebbé
  46  2,  1 |             előtted leírtam? Hiszen igaz, hogy a rangja magasabb, mint
  47  2,  1 |                 pirosra; vállfűzőt visel, hogy karcsúsága kitűnjék; inggallérját
  48  2,  1 |           inggallérját szélesen kihajtja, hogy decolletirozott nyakát mutassa,
  49  2,  1 |               bizarr törekvést tanúsítja, hogy a férfit megtagadja magában:
  50  2,  1 |                   az ő szerencsétlensége, hogy hozzámenjek, de nem az az
  51  2,  1 |                 az én szerencsétlenségem, hogy belészeressek.~– Ki tudja,
  52  2,  1 |                 akit minden ember úgy hí, hogy „Napóleon öcsém”, s akivel
  53  2,  1 |                   Mégis érdeklő gondolat, hogy vajon milyen ember lehet
  54  2,  1 |                   azt szeretném megtudni, hogy vajon csupán bohóc-e, vagy
  55  2,  1 |                   A francia oly udvarias, hogy a kisasszonyokat bizonyos
  56  2,  1 |              mérgelődik magában. Hidd el, hogy mikor derült kedvében van,
  57  2,  1 |               sohasem fogok mérgelődni.~– Hogy kerüli azt ki, hercegnő?~–
  58  2,  1 |           legelőször is azt gondolom meg, hogy nincs-e annak igaza ellenemben,
  59  2,  1 |             Azután pedig azt számítom ki, hogy vajon az a veszteség, ami
  60  2,  1 |                 Corysande, aki azt hiszi, hogy őt mindenki bántja, sérti,
  61  2,  1 |                   a megtorlásra, mint az, hogy ha megharagszik, hát nem
  62  2,  1 |              tudja mutatni külsőségekkel, hogy valakit szeret, s nem hiszi
  63  2,  1 |                   szeret, s nem hiszi el, hogy a hercegnőnek más modora
  64  2,  1 |                volna meg?~– Azt is tudom, hogy mivel! Mégpedig igen érzékenyen.~–
  65  2,  1 |                   érzékenyen.~– Te tudod, hogy mi baja?~– Sőt azt is, hogy
  66  2,  1 |               hogy mi baja?~– Sőt azt is, hogy mi a bajának az orvossága!~–
  67  2,  1 |                     elhiszem.~– Elhiszem, hogy meggyógyítaná, de hogy veteted
  68  2,  1 |                    hogy meggyógyítaná, de hogy veteted be vele! Én magam
  69  2,  1 |                 még arra is felszólítjuk, hogy beszéljen minekünk a vármegyében
  70  2,  2 |                   Ugyan nem tud vigyázni, hogy ne csikorogjon a csizmája! –
  71  2,  2 |                 csak meg sem moccannak.~– Hogy van ön, madame?~Erre egy
  72  2,  2 |                   hercegnő küldött önhöz, hogy tudjam meg hogylétét.~Semmi
  73  2,  2 |               akarja anyját meglátogatni, hogy önt bemutassa nála.~Erre
  74  2,  2 |                     Én túl boldog vagyok, hogy önnek bizalmát visszanyerhettem.~–
  75  2,  2 |                     Bizonyosan mondhatom, hogy mindig bírta azt. De hogy
  76  2,  2 |                 hogy mindig bírta azt. De hogy van ön most?~– Óh, nagyon
  77  2,  2 |              parancsol velünk a hercegnő, hogy készen legyünk a látogatáshoz?~–
  78  2,  2 |                adhatom, madame Corysande, hogy esti hét órára kell készen
  79  2,  2 |       Kombinációim eredményéből. Fél éve, hogy idekerültem a hercegnő mellé
  80  2,  2 |                 alatt nem tudtam rávenni, hogy a hercegnő engemet édesanyjához
  81  2,  2 |                  nincsenek. Mi oka mégis, hogy engem fél évig el nem vitt
  82  2,  2 |                  a szerencsétlenség érte, hogy fiat szült, de halva, s
  83  2,  2 |            végigenyészni. Majd megtudjuk, hogy mi oka volt mosolyogni.~–
  84  2,  2 |                 szomorú következése lett, hogy a hercegnő idegrendszere
  85  2,  2 |                 dúlva. Annak a tudatáról, hogy saját gondatlansága okozta
  86  2,  2 |                  önvád nőtt fel lelkében, hogy ő gyermekgyilkos. Szüntelen
  87  2,  2 |                  vettetett magának ágyat, hogy a kísértet rá ne találjon.
  88  2,  2 |               annyira ment az idegessége, hogy nem bírt egy házban megférni
  89  2,  2 |              ember aludni. Éjszaka van. S hogy annál nagyobb legyen a csalódás:
  90  2,  2 |            délelőtti tíz-tizenegy órakor, hogy tűzre-vízre vigyázzanak,
  91  2,  2 |                 három órakor azt kiáltja, hogy „éjfél után óra három!”,
  92  2,  2 |              éjfélkor jelenti a komornok, hogy kész az ebéd. A kísértetek
  93  2,  2 |              rózsákat, s beszélnek róluk, hogy melyik szebb. Séta után
  94  2,  2 |            tárgyról beszél, s megkívánja, hogy más is tudjon egyszerre
  95  2,  2 |                már nem tudom. Attól függ, hogy hogyan veszi önt? Úgy veszi-e,
  96  2,  2 |              hercegnő toalettje elárulta, hogy ma nagyon szép akar lenni.
  97  2,  2 |              herceg inasa jött jelenteni, hogy őexcellenciája menti magát,
  98  2,  2 |                hercegnő kérdé az inastól, hogy kik voltak azok az urak,
  99  2,  2 |           leánynak nagy kedve telt abban, hogy oly ételnemeket is ízletesnek
 100  2,  2 |                 ismeri őt jól, én akarom, hogy mondjon el róla mindent.~–
 101  2,  2 |      Bonaparte-kultuszban annyira haladt, hogy újszülött fiát Napóleonnak
 102  2,  2 |                   még azt is hozzáteszik, hogy „öcsém”, ezzel egyrészt
 103  2,  2 |                 mindennek az lett a vége, hogy mikor meghalt, a fiára egy
 104  2,  2 |                 úgy tudott megszabadulni, hogy minden nagy terjedelmű birtokát
 105  2,  2 |                 ménesen, gulyán túladott, hogy adósságaitól meneküljön;
 106  2,  2 |                oly furcsa modorban teszi, hogy akit kielégített, azt egyúttal
 107  2,  2 |                  megvizsgálták; rájöttek, hogy igaza van, s megorvosolták
 108  2,  2 |             látszik belőle az a törekvés, hogy mulattasson a bohóskodásával.
 109  2,  2 |            embernek kénytelen megengedni, hogy az ő rovására rossz élceket
 110  2,  2 |              ritka ember, aki észreveszi, hogy hízelgése irónia. Aki elárulja
 111  2,  2 |                 alkalmat sem szalaszt el, hogy beszédébe be ne fonja Stuart
 112  2,  2 |             követi, s nem jön rá magától, hogy mindaz, amivel őt Napóleon
 113  2,  2 |               kísérettel, s tudatja vele, hogy ő atyja után még a kincstárnak
 114  2,  2 |                amihez az öreg úgy jutott, hogy nagy kertész levén, mindenféle
 115  2,  2 |         embermagasra; az öreg csak várta, hogy milyen virág lesz belőlük.
 116  2,  2 |                  akkor mindjárt megtudta, hogy milyen virág az amerikai
 117  2,  2 |                   finánc, megmondta neki, hogy ez az ismeretlen molyhos
 118  2,  2 |                 jött behajtani a biztos. „Hogy hívják önt?” – kérdi Napóleon. – „
 119  2,  2 |           elüttetni a dolgot; azt mondta, hogy a kincstár követelése az
 120  2,  2 |               pénzt. „Tehát megengedi ön, hogy a pokolból vegyem elő a
 121  2,  2 |          megvacsorálván vele, felszólítá, hogy nem volna-e kedve kimenni
 122  2,  2 |               cimbora úgy elszaladt erre, hogy hazáig meg sem állt, otthon
 123  2,  2 |                sem állt, otthon referált, hogy a követelés behajthatatlan,
 124  2,  2 |               szentül meg levén győződve, hogy az egy olyan titkát bírja,
 125  2,  2 |         vesztőhelyre kerülhet; azt hiszi, hogy segített neki egy utast
 126  2,  2 |                   madame Corysande: igaz, hogy ő nagyban szokott veszteni?~–
 127  2,  2 |                   Én mégis úgy hallottam, hogy ő nagy dolgokat szokott
 128  2,  2 |              pirosodni. Közel volt hozzá, hogy megharagudjék és elhallgasson.~
 129  2,  2 |                  azonban megelőzte azzal, hogy elnevette magát, s jókedvűen
 130  2,  2 |        Napóleonnak: én fölszólítottam őt, hogy most már egészen fölösleges
 131  2,  2 |                 vette, s azzal biztatott, hogy várjam meg, míg megvénül,
 132  2,  2 |                majd elvesz. Én kimondtam, hogy nem megyek férjhez, s nem
 133  2,  2 |                 Napóleon öcsém szabódott, hogy ő pénzbe nem fogadhat, mert
 134  2,  2 |                  a nyertes nagybátyjának, hogy holnap elküldi hozzá azt
 135  2,  2 |                   utolsó kincset, s kéri, hogy tartsa azt megérdemlett
 136  2,  2 |                  elérzékenyülten fogadta, hogy megőrzi a kincset. Másnap
 137  2,  2 |                  a herceghez is eljutott, hogy én hogy lettem elveszítve
 138  2,  2 |            herceghez is eljutott, hogy én hogy lettem elveszítve Napóleon
 139  2,  2 |               aztán abban a szerencsében, hogy a herceg saját házához hívott
 140  2,  2 |             egyszerűen tehette volna azt, hogy akár az alispánhoz, akár
 141  2,  2 |                  jót is úgy akarta tenni, hogy én ezért mégis bosszankodjam
 142  2,  2 |                   pedig nem tűrhette azt, hogy Napóleon tréfája miatt egy
 143  2,  2 |                 mondta, madame Corysande, hogy atyám nem tűrhette azt,
 144  2,  2 |                   atyám nem tűrhette azt, hogy Napóleon tréfája miatt más
 145  2,  2 |              zavarba.~– A másik pedig az, hogy a herceg e megyének főispánja,
 146  2,  2 |            elintézésében. Az a véleménye, hogy ha bírák nem volnának a
 147  2,  2 |            perlekednének. Az is nagy baj, hogy nem viseltetik a felsőbbjei
 148  2,  2 |                legutolsó casusa azt volt, hogy a megyegyűlés kezdetén ő
 149  2,  2 |                   őket, meggyőződöm róla, hogy a vád igaz, s másnap reggel
 150  2,  2 |                  Csak később jut eszembe, hogy előbb össze kellett volna
 151  2,  2 |                    De majd rajta legyünk, hogy azt valahogy elcsináljuk.” „
 152  2,  2 |                   Dehogy szólok!” Persze, hogy legelső dolga volt a főügyésznek
 153  2,  2 |                  kérdezte ön akkor tőlem, hogy mármost mit tegyek?” – „
 154  2,  2 |                 Napóleon, azt tudakoltam, hogy micsoda számokat tegyek
 155  2,  2 |                  a fejét, s tudtára adva, hogy a gyűlésterem nem komédiaház.
 156  2,  2 |            Napóleon öcsém.~– Úgy látszik, hogy semmi szíve nincs ennek
 157  2,  2 |                     De én sohasem láttam, hogy atyám felbontotta volna
 158  2,  2 |             prímás esketett. Utóbb kisül, hogy a bájos menyasszony egy
 159  2,  2 |          húsvétkor fölmerül az a rémeset, hogy a zsidók keresztény kisfiúk
 160  2,  2 |                 kiadja; nem törődik vele, hogy egy hét múlva megcáfolják.~–
 161  2,  2 |                   és tehetségét?~– Lehet, hogy ez csak Momus sugallata:
 162  2,  2 |                   ösztön. De az is lehet, hogy mélyebb indokai vannak.
 163  2,  2 |       boszorkányság pedig úgy megy végbe, hogy a legközelebbi postaállomás
 164  2,  2 |                    Ne feledje a hercegnő, hogy azok már udvarképesek.~A
 165  2,  2 |                   élénken tud mulattatni, hogy mindenik azt hiheti, hogy
 166  2,  2 |                 hogy mindenik azt hiheti, hogy ő a szíve választottja;
 167  2,  2 |              dióbarna szemeivel beszélni, hogy „egy” bizonyosan azt hiszi „
 168  2,  2 |                  mind a négy azt hihette, hogy fogva tartja a lepkét. Gyönyörű
 169  2,  2 |          szemrehányásokat tett neki érte, hogy miért fosztotta meg arcát
 170  2,  2 |               olajbogyót, s arra gondolt, hogy azt a vakmerő szentségtörőt,
 171  2,  2 |           Corysande. – Azt beszélte róla, hogy ilyen volt egyszer, mikor
 172  2,  2 |                  Akkor vallotta csak meg, hogy egy szó sem igaz abból.
 173  2,  2 |                 Tökéletes diplomataarc, s hogy nagyobb legyen a csalódás,
 174  2,  2 |              kimosolygó Ámorfej elárulja, hogy az cotillon-érdemrend.~–
 175  2,  2 |               Corysande siet megjegyezni, hogy a valóságban sokkal szebbek.~–
 176  2,  2 |                    s azzal mulatja magát, hogy a férfiarcokon lavateri
 177  2,  3 |           magatartással. Arról nevezetes, hogy szeret igazat mondani, nyersen
 178  2,  3 |              Sohasem biztos felőle senki, hogy előre üt-e vagy hátra?~A
 179  2,  3 |                  ember, csak az a hibája, hogy amit tud, nem tudja elmondani.
 180  2,  3 |               kell kivontatni a hínárból, hogy benn ne rekedjen. Leírni
 181  2,  3 |                   előtt azzal dicsekszik, hogy hány száz embert gyógyított
 182  2,  3 |                  magához hasonlók között, hogy mindenütt elölbocsátották,
 183  2,  3 |            elölbocsátották, azután arról, hogy ő mit és hogyan tett, tudták
 184  2,  3 |               tett, tudták meg a többiek, hogy nekik mit és hogyan kell
 185  2,  3 |     lelkiismeretmardosásokat érez emiatt, hogy nem követett-e el vétkes
 186  2,  3 |                fejét, mint aki megszokta, hogy minden emberhez le kell
 187  2,  3 |                  Minden ember tudja róla, hogy szeret rászedni, de oly
 188  2,  3 |           bizalomgerjesztő tekintete van, hogy mégis mindenki hisz neki.~
 189  2,  3 |                  egy olyan hangos csókot, hogy minden addig elmulasztottakat
 190  2,  3 |            öcsémnek.~Ez amint észrevette, hogy tisztelt barátja felkapott
 191  2,  3 |          csakugyan az lett a következése, hogy Kolompi is, a maga szokott
 192  2,  3 |                doktornak volt annyi esze, hogy nem adta vissza.~A prépost
 193  2,  3 |                 az egyház embere. – Majd, hogy még magát Ábrahámot is kifigurázza!
 194  2,  3 |                 pártfogóra lesz szüksége, hogy a mennybe bejusson.~– Miért? –
 195  2,  3 |        parancsolat ellen, elkezdve onnan, hogy „ne csinálj te magadnak
 196  2,  3 |            xylographiákat!” egész odáig, „hogy ne kívánd te a te felebarátodnak
 197  2,  3 |                   mint a cigány a fiának; hogy nem tudsz megélni belőle?
 198  2,  3 |                    Kaptál rá szabadalmat, hogy vesd ki az adót a népre:
 199  2,  3 |                   nagyon meg volt akadva, hogy mivel védje magát.~Napóleon
 200  2,  3 |                éjjel tanácskoztak vele, s hogy plauzibilis ürügye legyen
 201  2,  3 |               Innen magyarázható meg már, hogy a hitbuzgó lapoknak oly
 202  2,  3 |                   róla. Azt mondják neki, hogy a lap meg fog bukni, a pénz
 203  2,  3 |             tömeges a hívek jelentkezése, hogy az igaz ügyet elnyomni nem
 204  2,  3 |             mintha azt akarná megkérdeni, hogy szabad-e az ő jelenlétében
 205  2,  3 |           kőművesek összeesküsznek azért, hogy egy magyar lapocskát megbuktassanak!
 206  2,  3 |                   elébb a hercegre nézni, hogy engedelmet kérjen a tűzbe
 207  2,  3 |       megszorítják valamiért, azt feleli, hogy nem olvasta a lapját. Aztán
 208  2,  3 |                 kifogásom a „Kürt” ellen, hogy nagyon is szelíd, hogy igen
 209  2,  3 |                    hogy nagyon is szelíd, hogy igen kíméletesen bánik ellenfeleivel.
 210  2,  3 |                 sok volt! Azon vád által, hogy a lapja goromba, csak megtisztelve
 211  2,  3 |              Kolompi úr; de az a vádpont, hogy ellenfeleihez nagyon szelíd,
 212  2,  3 |                érző harcfi buzgalmával –, hogy én a szent ügy elleneseinek
 213  2,  3 |          ellenfeled rossz ember, fogd rá, hogy bűnös; kétségtelen, hogy
 214  2,  3 |                  hogy bűnös; kétségtelen, hogy vagy elkövette már azt a
 215  2,  3 |                 komoly arcra, mérlegelve, hogy mi ebben a tréfa, mi a valóság.~
 216  2,  3 |                   a hírlapot egész odáig, hogy: „Nyomtatta Gyurián és Bagó”.
 217  2,  3 |               olvasom, s onnan mondhatom, hogy a „Kürt” valamennyi fölött
 218  2,  3 |                sok lesz a jóból. Ő tudta, hogy az újdonságait kilenc más
 219  2,  3 |                 tegnapi sütést válogatja, hogy meg ne ártson. Akármi egyéb
 220  2,  3 |                   Kürt” hozta legelőször, hogy „Rotschild megvette Palesztinát,
 221  2,  3 |                összegyűjteni?” – Hát azt, hogy „Bismarcknak három fia –
 222  2,  3 |                     Pedig íme, itt van.~– Hogy történhetik ez?~– Uraim! –
 223  2,  3 |                  uram – szólt Napóleon –, hogy a komornyikot elküldjem
 224  2,  3 |            festékkel van a lap nyomtatva, hogy a herceg egyszer azt mondta
 225  2,  3 |             Zárkány Napóleon! Én kívánom, hogy szigorú inkvizíció tétessék
 226  2,  3 |                  s tudta arcával jelezni, hogy mikor a szolgabíró hivatalosan
 227  2,  3 |               vagy „tanú” – cím nélkül.~S hogy tökéletes legyen az illúzió,
 228  2,  3 |          Mindegyiknek el kellett mondani, hogy híják, hány esztendős, nős-e
 229  2,  3 |             furcsa kérdések merültek fel, hogy az embert szinte kivették
 230  2,  3 |               lett volna felőle győződve, hogy ezek mind a nagyon bonyolult
 231  2,  3 |                   volt állapítva azáltal, hogy e hallatlan cselszövényt
 232  2,  3 |                     Meg mer rá esküdni? – Hogy híják a munkatársait? –
 233  2,  3 |                   elmegy? – Mi oka lehet, hogy nem ád? Kolompi úr! Mi célból
 234  2,  3 |                 két urat?~Végre kiderült, hogy együtt és külön-külön ismerik
 235  2,  3 |                   a tanúvallomások által, hogy Dumka úrnak a „Jerichói
 236  2,  3 |                    s tőlem nem kérdezték, hogy mi vagyok.~– Szörnyűség! –
 237  2,  3 |          esküdtetett, s kivallatta velem, hogy volt a szalmakalap!~– Tőlem
 238  2,  3 |               senki.~– S még kikérdezett, hogy egyedül ebédelek-e, mikor
 239  2,  3 |          egyháznagy.~– Én már azt hittem, hogy akasztani visznek – jajveszékelt
 240  2,  3 |               herceg inte komornyikjának, hogy csillapítsa le a felháborodott
 241  2,  3 |           meghamisított lapok történetét, hogy nyomatnak a dancsvári postakaszinóban
 242  2,  3 |               rajta legjobban. Elismerte, hogy erősen megtréfálták. Napóleon
 243  2,  3 |                 viszont szavát adta neki, hogy a tréfát nem fogják tovább
 244  2,  3 |                öcsémmel. Azt mondta neki, hogy mégis meggondolta a dolgot.
 245  2,  3 |           fajulhatna el e sérelem; lehet, hogy maga a walesi herceg is
 246  2,  3 |               kéri is a jelenlevő urakat, hogy tartsák e kényes természetű
 247  2,  3 |                   lapba? Csak arra kérem, hogy a kisgyereket ne ringattassa
 248  2,  3 |                  őt megnyerni.~– Az igaz, hogy nagyon szép toll – szólt
 249  2,  3 |                  sietett felvilágosítani, hogy nem a kalapja mellé dugott
 250  2,  3 |         becsületes őszinteséggel bevallá, hogy biz az ő írótolla olyan
 251  2,  3 |                   azon felfedezése által, hogy valamennyi híres publicistának
 252  2,  3 |             Napóleont, s azt mondta neki, hogy beszéljen vele komolyan.
 253  2,  3 |                  annyira érti in theoria, hogy mint kell az ellenséggel
 254  2,  3 |          megnyugtatni, biztosítva afelől, hogy van gondoskodva róla, hogy
 255  2,  3 |                hogy van gondoskodva róla, hogy a fák bele ne nőjenek az
 256  2,  3 |                 elég naiv ki nem találni, hogy a számára felajánlott havidíj
 257  2,  3 |               öcsém azt is kitalálta már, hogy ez a havi kétszáz forint
 258  2,  3 |           egyenkint bizalmasan elmondani, hogy milyen jó acquisitiót csinált.
 259  2,  3 |                  herceg tehát azt akarja, hogy menjek el innen.~– Mert
 260  2,  3 |              homlokát, mintha azt akarná, hogy sohase legyenek azon e búskomor
 261  2,  3 |                  Corysande olyan jó volt, hogy azt mondta rá: „igen!” Amin
 262  2,  3 |       hieroglyphozni, s megtudják belőle, hogy az első azt teszi, hogy „
 263  2,  3 |                   hogy az első azt teszi, hogy „mindkét nembeliekhez”,
 264  2,  3 |         nembeliekhez”, a másik pedig azt, hogy „halálnak haláláig!”~Napóleon
 265  2,  3 |                tüntette ki egyébbel, mint hogy a poharát obligát udvariassággal
 266  2,  3 |            cselfogásból. Megelőztem vele, hogy a közgyűlés letegyen.~–
 267  2,  3 |                    beszél franciául, úgy, hogy csak maga érti, s nem haragszik
 268  2,  3 |                írom magamat.~– S miért?~– Hogy megmutassam, mily méltó
 269  2,  3 |                    Ah, az nem szép öntől, hogy atyjáról tiszteletlenül
 270  2,  3 |                  életunalom is! Tudja ön, hogy az férfihoz nem illik. Akinek
 271  2,  3 |                 kitűzött cél. De avégett, hogy a magasra eljusson, elébb
 272  2,  3 |                 ha muzsikálnak; az a kár, hogy nem muzsikálnak mindig.~–
 273  2,  3 |           hazavetődtem, feledhetlen ősöm, hogy ne törjem mindig rosszban
 274  2,  3 |                szüntelen azon törekedett, hogy nemesebb szenvedélyeket
 275  2,  3 |      görögdinnyetermesztő volt. Én aztán, hogy mindkét szenvedélyt egyesítsem,
 276  2,  3 |                   jutott a rájuk nézőnek, hogy ez a két alak nehezen talál
 277  2,  3 |                 kellett tartania a fejét, hogy szembenézhessen azzal, akivel
 278  2,  3 |                  merényleten töprenkedem, hogy eladjam a lelkemet.~– A
 279  2,  3 |           szerkesztőjének, aki azt ígéri, hogy felváltja a napóleonomat
 280  2,  3 |                  és ön gondolkozik rajta, hogy elfogadja-e?~– Nagyon meggondolom.
 281  2,  3 |                   vállalatnak tartom azt, hogy egy ember előálljon, s azt
 282  2,  3 |                   fizessetek nekem azért, hogy ezt el hagyom nektek olvasni”.
 283  2,  3 |             nektek olvasni”. Hiszen igaz, hogy mindig szerettem elbolondítani,
 284  2,  3 |                 tudom, hogyan szokom meg, hogy az a jó becsületes nép,
 285  2,  3 |             ezentúl nekem fizessen azért, hogy őt mindennap elámítom.~–
 286  2,  3 |                   De éppen azt nem tudom, hogy van-e bennem elég erő e
 287  2,  3 |                    Számíthatok-e magamra, hogy megközelíthetek egy célt,
 288  2,  3 |           hercegnő, de éppen az a kérdés, hogy a hosszú úthoz lesz-e bennem
 289  2,  3 |           Védszentjével? Gondolja meg ön, hogy én vallásos vagyok, s ha
 290  2,  3 |              Isten őrizze ajkaimat attól, hogy e szóval tréfáljak. Van
 291  2,  3 |                   akit annyira tisztelek, hogy még imádkozni sem merek
 292  2,  3 |                 Az a diadala már megvolt, hogy a szarkazmusokkal vértezett
 293  2,  3 |          küzdtéren. De azt még nem tudta, hogy megsebesítette-e őt?~„Az
 294  2,  3 |                    Rafaela attól tartott, hogy nem fogja magának megtilthatni,
 295  2,  3 |               fogja magának megtilthatni, hogy álmában meg ne jelenjen
 296  2,  3 |              anyjának, s mondja meg neki, hogy ez búcsúzó tisztelgésem.
 297  2,  3 |             szigetére.~– Honnan tudja ön, hogy mi anyámhoz készülünk? –
 298  2,  3 |                 eltávozott.~Tartott tőle, hogy ez az ember minden gondolatját
 299  2,  3 |                    még tán arra is rájön, hogy ő most azért rándul át anyjához,
 300  2,  3 |                   így meg lesz óva attól, hogy vele álmában, büszkeségének
 301  2,  3 |               legyen.~Aztán arra gondolt, hogy ez az ember mindenesetre
 302  2,  3 |                   sebesítve. Az a kérdés, hogy hová fog futni sebével?
 303  2,  3 |              ösztönül fog szolgálni neki, hogy magasra törekedjék: egyik
 304  2,  4 |               égbe? Hajolj le egy kicsit, hogy megcsókolhassalak! Bohó!
 305  2,  4 |             kedves madame Corysande. Nos, hogy tetszik önnek ez az ócska
 306  2,  4 |            repkénnyel. Nem lepte önt meg, hogy az ablakok mind nyitvák,
 307  2,  4 |                  volna temetve. Nem elég, hogy nem lát: még sötétség is
 308  2,  4 |                olyan nyomasztó azt tudni, hogy most az egész világ alszik.
 309  2,  4 |           elborzadni annál a gondolatnál, hogy most éjfél az idő. Gondolkodni
 310  2,  4 |           alvásnál oly megnyugtató érzés, hogy most az egész világ ébren
 311  2,  4 |            perccel elébbre igazítva, úgy, hogy minden óranegyedet ötször
 312  2,  4 |                 eljönne hozzám. Én kérem, hogy gyakran jöjjön el hozzám.
 313  2,  4 |                   marasztalnám, de tudom, hogy nagy szüksége van önre ennek
 314  2,  4 |               vette. Műértők azt mondják, hogy ez csak látszat, a fehér
 315  2,  4 |                   hadd mutatom meg önnek, hogy lesz a fiatal arcból az
 316  2,  4 |                   öregbítésükhöz azáltal, hogy indulataimon nem tudtam
 317  2,  4 |            akartam magamat arcképeztetni, hogy lehetetlen az arcomat eltalálni,
 318  2,  4 |                Corysande eddig azt hitte, hogy ami az előadásí tehetséget
 319  2,  4 |                  a praelectióimtól. Igaz, hogy nekem kissé brusque előadásom
 320  2,  4 |              ember azt mondhatja magáról, hogy ő a világ „ura”, úgy a légy
 321  2,  4 |                   úgy a légy elmondhatja, hogy ő a világ „úrnője”. – S
 322  2,  4 |                  kell-e nevelni a leányt, hogy jó erkölcse legyen? S csak
 323  2,  4 |               mégiscsak kíváncsi volt rá, hogy mi lesz mindennek a vége.~–
 324  2,  4 |                   önt, nehogy azt higgye, hogy én itt száraz pedagógiai
 325  2,  4 |             átérzéséhez. Gondolja meg ön, hogy a legnagyobb boldogság küszöbén
 326  2,  4 |         verejtéket izzadni. Sejtette már, hogy hová megy ki ez az értekezlet.~–
 327  2,  4 |          rendeletet adott komornyikjának, hogy a reggelit mindkettőjük
 328  2,  4 |               amiről nem tudta kitalálni, hogy ambra van-e benne vagy ánizs;
 329  2,  4 |                 erősen gyanús volt arról, hogy azt valaha tengeri pók rejtegette
 330  2,  4 |             nőnevelésünknek halálbűne az, hogy a leányoknak csupán a szellemi
 331  2,  4 |                    mivé lettem én amiatt, hogy az ismereteket annak idejében
 332  2,  4 |                    Azért nagyon szeretem, hogy önnel beszélhetek. Én önnek
 333  2,  4 |                   tette az élvezetet, az, hogy neki a női csontváz minden
 334  2,  4 |           gerjeszté madame Corysande-nál, hogy talán már most a praelectió
 335  2,  4 |                   tud, s azért azt hiszi, hogy beszélni tud.~Rafaela bejött
 336  2,  4 |               madame Corysande-tól~– Nos, hogy tetszik önnek anyám könyvtára?~–
 337  2,  4 |                  volnál. Jer. Imádkozzál, hogy teremtsen az Isten egy hozzád
 338  2,  4 |              mindig az kísértett fejében, hogy ez itt a „musculus buccinator”,
 339  2,  4 |             hasznavehetetlen vagy. Tudom, hogy te nem szereted azokat az
 340  2,  4 |                 rendeld meg a szakácsnál, hogy mit készítsen neked külön!
 341  2,  4 |                  a madame minden érzékét, hogy az valamennyi megismertetett
 342  2,  4 |                 No, lássa ön: az igen jó, hogy önnek elmondhattam – szólt
 343  2,  4 |                 volant, az arcára teríti, hogy ne lásson semmit.~De bizony
 344  2,  4 |           szerencsétlenségnek, oka annak, hogy a férfiak nejeiket elhanyagolják,
 345  2,  4 |                   nejeiket elhanyagolják, hogy a nők boldogtalanok. Megjegyzett
 346  2,  4 |                 el ezeket?~(„Tartok tőle, hogy nem”, mondá magában madame
 347  2,  4 |             Corysande.)~Most értette már, hogy mi volt az értelme annak
 348  2,  4 |              felől; azt is kitalálta már, hogy Rafaela miért nem hozza
 349  2,  4 |        becsúsztatni, amidőn azt állítjuk, hogy ez volt az első eset, amidőn
 350  2,  4 |             Corysande úgy volt értesülve, hogy az etelvári kastélyban az
 351  2,  4 |               nőcselédség azt pletykázta, hogy ez a kísértetek confundálása
 352  2,  4 |      férficselédség ellenben azt állítja, hogy ez a tálalás rende végett
 353  2,  4 |               időköz még éppen elég arra, hogy a hercegnő madame Corysande
 354  2,  4 |              falnak, s bebizonyítva neki, hogy minden rossz indulat, szenvedély,
 355  2,  4 |                volt bőkezű azon kegyével, hogy valakit asztalához ültessen.
 356  2,  4 |                   annyit bocsátunk előre, hogy számára minden ételt csaknem
 357  2,  4 |            szegény ember ételének is: az, hogy a gyomrot ellássa. De a
 358  2,  4 |                 az ember nem azért evett, hogy jóllakjék, hanem hogy üdítő,
 359  2,  4 |              evett, hogy jóllakjék, hanem hogy üdítő, zsongító, lágyító,
 360  2,  4 |                azzal dicsérte az ételeit, hogy ez erről, amaz arról jó:
 361  2,  4 |                 nem volt felőle bizonyos, hogy eleven állat-e az, vagy
 362  2,  4 |                   annyira kihűlt a leves, hogy le lehetett hozzá ülni.
 363  2,  4 |                 azt a leves közé keverte, hogy még tartalmasabb legyen.~–
 364  2,  4 |                  ki azt képzelé e szónál, hogy a kenguru még húskivonat
 365  2,  4 |               Ételei mind olyanok voltak, hogy azokba csak belekóstolni
 366  2,  4 |                  Az ember nem tudta nála, hogy mit eszik! Tészta boríték
 367  2,  4 |                  alatt valami megroppant, hogy most olyan állatot eszik
 368  2,  4 |               villájára kerül, azt hiszi, hogy palacsinta, s mikor beleharapott,
 369  2,  4 |          beleharapott, akkor veszi észre, hogy kolbász, s mikor lenyelte,
 370  2,  4 |            lenyelte, akkor kezdi sejteni, hogy az valami csúszómászó állat
 371  2,  4 |               hercegnő olyan kegyes volt, hogy meg is magyarázta neki,
 372  2,  4 |               alakjában, s föltette róla, hogy azokat majd odahaza is meg
 373  2,  4 |                   alakban voltak feladva, hogy az ember inkább hitte volna,
 374  2,  4 |                 ember inkább hitte volna, hogy az valami csokoládszínű
 375  2,  4 |                hallotta madame Corysande, hogy az hódcomb, fogadást tett
 376  2,  4 |                    fogadást tett magában, hogy még a castorkalapját is
 377  2,  4 |                 egyre zsémbelt Rafaelára, hogy azokból a parasztételekből
 378  2,  4 |                sohase veszek férjet, mint hogy azt a sok csigát, békát
 379  2,  4 |                   bor mentette meg attól, hogy a hideg ebéd után kilelje.~–
 380  2,  4 |                után kilelje.~– Ön, látom, hogy más ételekhez van szokva –
 381  2,  4 |               elszomorkodva a hercegnő –, hogy az én lakomámat megint nem
 382  2,  4 |                   lett bizonyossá felőle, hogy az csakugyan élő állat.
 383  2,  4 |               félt tőle: amióta megtudta, hogy azok a nagy világító szemei
 384  2,  4 |           ájuldozott attól a gondolattól, hogy ha az az ő fejére találna
 385  2,  4 |                   én mindennap imádkozom, hogy az ég tartsa meg sokáig
 386  2,  4 |                 az ölemben. Hát mondd el, hogy viselted magadat azóta,
 387  2,  4 |                   viselted magadat azóta, hogy nem láttalak. Fűztél-e mar
 388  2,  4 |               mint eddig.~– Azt szeretem, hogy hidegvérrel tudod megítélni
 389  2,  4 |         eszményképe. De az nem szükséges, hogy abban az emberben, akihez
 390  2,  4 |         egészséges-e?~– Most derült volt, hogy eljöttünk. Csókoltat általam.~–
 391  2,  4 |             hivatása van, ami nem engedi, hogy egy asszony szeszélyei nyűgözzék.
 392  2,  4 |              Corysande-nak eszébe jutott, hogy az ő lelkét is nyomja egy
 393  2,  4 |           üdvözlet.~– Megengedi hercegnő, hogy én is átadjak egy rám bízott
 394  2,  4 |             valaha. Megmondhatja ön neki, hogy én mondtam. Nagy ember lesz
 395  2,  4 |               zivatar olyan gyorsan jött, hogy csak az első villámlásra
 396  2,  4 |                függönyöket az ablakokról, hogy teljesen élvezhesse e nagyszerű
 397  2,  4 |           amellett az az előítélete volt, hogy a villám nyitott ablakon
 398  2,  4 |                 őket magával az ablakhoz, hogy onnan bámulják e gyönyörű
 399  2,  4 |                 közvetlen teremtő erejét, hogy a jó madame Corysande lassankint
 400  2,  4 |         gyönyörködnek. Ezalatt elfeledem, hogy a földön vagyok és ember
 401  2,  4 |                   szeretem ezt a vidéket, hogy olyan sok szép zivatarai
 402  2,  4 |                fölséges éjjeli zene!~Kár, hogy rövid ideig tartott. A zivatar
 403  2,  4 |               következik.~Mikor jelezték, hogy készen áll a gondola, a
 404  2,  4 |                   madame Corysande előtt, hogy az evezősök is mind nőcselédek
 405  2,  4 |             Rafaelának, amint észrevette, hogy a gondola a szigetnél kiköt.~–
 406  2,  4 |               Madame Corysande azt hitte, hogy ez csak tréfa. Hanem aztán
 407  2,  4 |               valóságról, mikor meglátta, hogy a nőcselédek hozzáfognak
 408  2,  4 |                  mondá neki a hercegnő –, hogy a női organizmus megerősítésére,
 409  2,  4 |            halálveszedelemnek, s eltűrni, hogy a szolgálók az ő lábairól
 410  2,  4 |                   hitte madame Corysande, hogy holnap ilyenkor nem beszél
 411  2,  4 |                   de ha Isten úgy engedi, hogy élve maradjon, már hisz
 412  2,  4 |              mindenki aludni megy. Tudom, hogy ti másként vagytok szokva:
 413  2,  4 |                 Corysande, nagyon örülök, hogy önt megismertem. Ne felejtse
 414  2,  5 |                 nagyszerű terve sikerült, hogy ki tudta játszani Napóleon
 415  2,  5 |        fiatalember még arra mer gondolni, hogy álmában találkozzék ővele.
 416  2,  5 |                 szoktak, s az is megesik, hogy akik az egész éjjelt ébren
 417  2,  5 |                nyújtanak a beszélgetésre, hogy könnyű lesz mellette ébren
 418  2,  5 |                 Rafaela nem állhatta meg, hogy el ne mosolyodjék.~– Ön
 419  2,  5 |        gyógyászatot egy hajszállal is az, hogy a chirurgia oly nagy haladást
 420  2,  5 |                van jó adag tudatlanságra, hogy fel ne lázadjon a természet
 421  2,  5 |                  ellen annak a tudatában, hogy az emberi hivatás terheit
 422  2,  5 |            elterjed, azzal a föltétellel, hogy mindent megtudjak, ami a
 423  2,  5 |              visszafojtott gondolatokkal, hogy amint egyszerre alkalma
 424  2,  5 |     transzcendentális fogalmakról annyit, hogy Rafaela szerencsésen elaludt
 425  2,  5 |             álomtündér Napóleon öcsémhez. Hogy került hozzá, az homályban
 426  2,  5 |                    Rafaela tudja magáról, hogy ő az a védszent, s haragszik
 427  2,  5 |                  s haragszik érte magára, hogy miért az. S az ifjú feljebb
 428  2,  5 |                 álmodónak eszében van az, hogy ő most álmodik. És még arra
 429  2,  5 |                 még arra is tud eszmélni, hogy az álomnak magyarázata van.
 430  2,  5 |                  álomnak magyarázata van. Hogy egy leánynak halottul látni
 431  2,  5 |                    S afölötti haragjában, hogy miért álmodja most ő azt,
 432  2,  5 |                   öcsém.~– Én megszoktam, hogy mindig eléje menjek a hercegnőnek,
 433  2,  5 |          Etelvárról hazajön.~– Megengedi, hogy én is önnel mehessek?~–
 434  2,  5 |            választja ön?~– Én azt hiszem, hogy a hercegnő a dűlőúton fog
 435  2,  5 |                   érnek, ott eszükbe jut, hogy ők erre szoktak járni, s
 436  2,  5 |                    Akar ön velem fogadni, hogy így lesz?~– Nem. Inkább
 437  2,  5 |             eleget. Mondani fogják neked, hogy hűtelen vagyok mindenhez,
 438  2,  5 |                 hűtelen vagyok mindenhez, hogy megcsalok mindenkit, hogy
 439  2,  5 |                 hogy megcsalok mindenkit, hogy gúnyt űzök mindenből, ami
 440  2,  5 |                 viszont azt mondom neked, hogy ha mindazt a sok szentséget,
 441  2,  5 |                 az apám. Nemcsak azáltal, hogy gyermekkoromtól fogva tréfálkozó
 442  2,  5 |               tartott, s abban gyakorolt, hogy melyikünk tud a másikon
 443  2,  5 |                  legkülönösebben azáltal, hogy mágnásnak nevelt, s szegény
 444  2,  5 |              érzem magamat, s azt hiszem, hogy jó vagyok. Olyankor fölébred
 445  2,  5 |              kézszorítása biztosítá róla, hogy komolyan hallgatnak rá.~–
 446  2,  5 |                 Ha azt tudják meg felőle, hogy gyönge, félretolják az útból,
 447  2,  5 |                  az útból, ha azt látják, hogy erős, mindenki szövetkezik
 448  2,  5 |                  milyen bolond vagyok én, hogy úgy beszélek veled, mint
 449  2,  5 |                   is eltűnök előled, úgy, hogy híremet se hallod. Majd
 450  2,  5 |                   szemeid fogják mondani, hogy hűtelen vagyok hozzád.~–
 451  2,  5 |                hiszek. Azt fogom mondani, hogy álmodom.~– Fogsz rólam olyan
 452  2,  5 |               hallani, amely azt hirdeti, hogy mélyen buktam, s oly alacsonyságba
 453  2,  5 |                 hallasz rólam olyan hírt, hogy magasra emelkedtem, dicsőség,
 454  2,  5 |              bukol akár emelkedel: tudom, hogy visszatérsz hozzám.~– S
 455  2,  5 |              nézve?~– Várok rád, s tudom, hogy ha megvénülök is, értem
 456  2,  5 |             méltóbbak fognak versenyezni, hogy emlékemet kitörüljék abból,
 457  2,  5 |              egész birtokomból megmaradt. Hogy apám jó hírnevét megmentsem:
 458  2,  5 |               dobogott arra a gondolatra, hogy ő e férfi sorsát most kezében
 459  2,  5 |                   az apja kérkedett vele, hogy az ő fia magyar nemes, abból
 460  2,  5 |          igyekszik egymást gyarapítani.~– Hogy léteznek ilyen alakok a
 461  2,  5 |                 kastély közelében?~– Úgy, hogy mikor a herceg a park kiterjesztése
 462  2,  5 |        fenntartására; hanem azt megteszi, hogy hellyel-közzel az út két
 463  2,  5 |              vermeket ás, amik éppen csak hogy megengedik két szekérkeréknek
 464  2,  5 |               herceg megbánta már nagyon, hogy eleinte meg nem adta neki
 465  2,  5 |              nemigen költ.~– Azt mondják, hogy felesége is van.~– Hol van,
 466  2,  5 |                egy szegény leányt, azért, hogy majd az jó háziasszony lesz.
 467  2,  5 |               felváltva. Arról tudni meg, hogy mikor van itthon a palatinusné,
 468  2,  5 |                 van itthon a palatinusné, hogy olyankor a férj elmegy kóborolni
 469  2,  5 |               süthet magának burgonyát, s hogy jól mulasson, egész nap
 470  2,  5 |               háza előtt, s rám kiáltott, hogy mit nézegetek ott körül.
 471  2,  5 |                  alatt, s büszke volt rá, hogy a rózsát Wellingtonnak híják.
 472  2,  5 |                   annyiban indokolt volt, hogy az udvarnak mind a két kapuja
 473  2,  5 |                   Líviának Leon.~– Félek, hogy ránk kiált megint az az
 474  2,  5 |           kicsalom az odújából. Meglássa, hogy megszelídül majd. Még ráveszem,
 475  2,  5 |           megszelídül majd. Még ráveszem, hogy ajándékozzon önnek a rózsából.~
 476  2,  5 |                    Háttal ül az ablaknak, hogy a nap ne süssön a szemébe.
 477  2,  5 |                  Leon odavonta Líviát is, hogy nézze azt az embert.~Lívia
 478  2,  5 |                   Lívia kíváncsian várta, hogy fog ezzel Leon elkezdeni „
 479  2,  5 |                szépen” beszélni.~Hát úgy, hogy hirtelen ráütött az öklével
 480  2,  5 |                 bírád! Fel vagy jelentve, hogy játékbarlangot tartasz:
 481  2,  5 |                tartasz: társaid feladtak, hogy hamisan játszol, s elnyered
 482  2,  5 |              Semmi komázás! Azt akarod-e, hogy én menjek be tehozzád, vagy
 483  2,  5 |                   lett. Azon örült talán, hogy íme megint beleesett egy
 484  2,  5 |            annyira már rávettem a medvét, hogy mikor egy asszonyt lát maga
 485  2,  5 |                piszkos nem volna a kezed, hogy félsz, hogy hozzám ragad?
 486  2,  5 |                volna a kezed, hogy félsz, hogy hozzám ragad? Mikor mosdattak
 487  2,  5 |          megvénülsz.~Lívia bámulta Leont, hogy ezzel a rettegett erdei
 488  2,  5 |                 én tehozzád; hanem azért, hogy valamit kérjek tőled.~Lívia
 489  2,  5 |                  rosszabbat?~– Te! Tudod, hogy mit csinál most a feleséged?~–
 490  2,  5 |                  A bíz abban mesterkedik, hogy tégedet, mint őrültet becsukasson,
 491  2,  5 |                  A vadembert meglepte az, hogy saját nevén szólítják. Már
 492  2,  5 |         gúnynevéhez. Először körülnézett, hogy nem más ember-e az, akihez
 493  2,  5 |           pártfogás. Hihetetlen, de igaz, hogy a mosdatlan, káromkodástól
 494  2,  5 |                ténsasszonynak. – S azzal, hogy egyszerre más fordulatot
 495  2,  5 |                   a beszédnek, azt kérdé, hogy: Látta-e már az én szép
 496  2,  5 |            Nagyobb feladat volt az annál, hogy hogyan lehet hozzájutni
 497  2,  5 |                 átfurakodni, kockáztatva, hogy rongyos kabátját még rongyosabbá
 498  2,  5 |                      Hanem arra kérem ám, hogy ezt a rózsát oda ne ajándékozza
 499  2,  5 |                 ennek itt ni. Mert félek, hogy ojtani talál belőle.~– Nem!
 500  2,  5 |                  Lovagi szavamat adom rá, hogy nem ojtom el a szemeket