Part,  Paragraph

 1  2,  1 |  gondviselés ellen, mint Falbenheim Pompeia baronesse.~– Haha! Ezt jól
 2  2,  1 |         ránéző nem kancsal. S mikor Pompeia kék szemébe néz az ember,
 3  3,  5 |                                     POMPEIA~– Kedves Leon, úgy látom,
 4  3,  5 |           német szépség. Falbenheim Pompeia, a tábornok leánya. Az a
 5  3,  5 |           önt megismerhetem – szólt Pompeia Leonhoz. – Nornenstein megígérte
 6  3,  5 |            rázendülő polka, melynél Pompeia bárónőt a táncosa sietett
 7  3,  5 |            visszakerültek helyükre, Pompeia, még a tánctól lihegő kebellel,
 8  3,  5 |              fehér lapból’ tanult”.~Pompeia nem akarta azt mondani,
 9  3,  5 |       Természetes! – szólt csípősen Pompeia hazakerült táncosához –,
10  3,  5 |            ruhatárban előkerestetni Pompeia burnuszát és capuchonját,
11  3,  5 |        határozottan kitűnő előnyök.~Pompeia, amint hazaérve, éji toalettjét
12  3,  5 |            filkók is feles számmal. Pompeia most elővette a pasziánszkártyát,
13  3,  5 |         írva, azt nekünk Falbenheim Pompeia nem mutatja meg.~Leon is
14  3,  5 |            szépen.~„Hogy Falbenheim Pompeia téged oly felötlően kitüntetett:
15  3,  5 |       Alienor bele talál bolondulni Pompeia ezüst-arany hajába, s fogva
16  3,  5 |       füzértáncban társa Rafaelának Pompeia láttára.”~„Octavian pedig
17  3,  5 |            csomója. Ezért törekszik Pompeia meghiúsítani azt a vállalatot,
18  3,  7 |      HADJÁRAT ELŐKÉSZÜLETEI~– Drága Pompeia baronesse. Hölgyek ízlése
19  3,  7 |      választási szelvények” – mondá Pompeia.~– A másik csomagot a másik
20  3,  7 |          drága szép ártatlan kezet?~Pompeia elmélázott, lesütve kétféle
21  3,  7 |          Mikor eltávozott a rendúr, Pompeia kiteríté asztalára a bankjegyeket,
22  3,  7 |  gondolatnál pirult el önmaga előtt Pompeia. Aztán haragosan tekintett
23  4,  5 |           megtette azt a barátságot Pompeia bárónőnek, hogy Alienort
24  4,  5 |      hercegnő jegygyűrűjétől is.~És Pompeia bárónő elveszíttetett Nornenstein
25  5     |                      NEGYEDIK RÉSZ ~Pompeia~
26  5,  3 |          fejedre állnál sem. A szép Pompeia baronesse. Miért is voltam
27  5,  3 |        valami bolondot csinál. Az a Pompeia veszedelmes egy varázsló.
28  5,  3 |             a szép hercegnőt. Azzal Pompeia baronesse megszűnik rám
29  5,  4 |           bájos Hébéknek Falbenheim Pompeia bárónő, breton pincérnőnek
30  5,  4 |       meglepetéssel hajtá meg magát Pompeia előtt.~– Ismeri ön most
31  5,  4 |        körül, s a ködben elmenekül. Pompeia bárónő hivatalosan meg fogja
32  5,  4 |          százfrankos aranyat, s ezt Pompeia rózsás tenyerébe csúsztatá.
33  5,  8 |            Éppen olyan, aminőnek őt Pompeia leírta. Képe úgy tele volt
34  5,  8 |           fonál hogyan téved a szép Pompeia ezüstszőke hajfürtei közé.~
35  6,  1 |            Kereste szemeivel a szép Pompeia baronesse-t, akiről tudta,
36  6,  1 |          hogy ahol ővele találkozik Pompeia bárónő, a hölgy az első,
37  6,  1 |              melyen meghúzta magát.~Pompeia bárónő észrevétlenné akarja
38  6,  1 | kontratáncot elkezdjék. Látta, hogy Pompeia mindenkinek kosarat ad,
39  6,  1 |              Leon odasietett hozzá.~Pompeia mintegy álomból látszott
40  6,  1 |             ütődtek.~– Ejh! – monda Pompeia bosszúsan – gyerünk erről
41  6,  1 |            s szerencsével játszott.~Pompeia bárónő a palota erkélyére
42  6,  1 |        szerep?~Leon kétkedve nézett Pompeia szemébe. Színjáték-e az
43  6,  1 |           beszéljünk másról – szólt Pompeia, könnyű bajadérjét meztelen
44  6,  1 |            mit álmodott!~Falbenheim Pompeia pedig csábító szép volt.
45  6,  1 |       badeni kéjpalotája Falbenheim Pompeia bárónő előtt, hogy mikor
46  6,  1 |      etelvári házasságát elrontani?~Pompeia hosszan nézett e szavak
47  6,  1 |            után visszakapta a fejét Pompeia, s szilaj tekintettel nézett
48  6,  1 |          lett megcsalva?~Leon?~Vagy Pompeia?~Vagy Octavian?~…Hát Lívia?!…~      ~
49  6,  1 |           lett meglopva?~Leon?~Vagy Pompeia?~Vagy Lívia?~…Hát Alienor?!…~      ~
50  6,  1 |     diadaltól ragyogó arccal került Pompeia Nornenstein Octavian elé.~–
51  6,  1 |        titkos írás kulcsa – suttogá Pompeia.~E szóra Octavian felhúzta
52  6,  1 |          drágán fizethette ön meg”.~Pompeia elérté az arckifejezést,
53  6,  4 |            mondta; hanem Falbenheim Pompeia baronesse. Ezúttal.~      ~–
54  6,  4 |         este összekeltem Falbenheim Pompeia baronesse-el, az alservorstadti
55  6,  4 |       Alienor tartott keresztvízre, Pompeia baronesse-t hívatni keresztanyának?~
56  6,  5 |   rejtélyére. Az Alienor neje volt: Pompeia.~Múlt este a tűzfény szokatlan
57  6,  5 |      princesszt tisztelje e helyen.~Pompeia vette észre Leon meglepetését,
58  6,  5 |       véletlen hozott össze – szólt Pompeia. – Ha a tegnapelőtti nagy
59  6,  5 |           Leonnak tetszett az, hogy Pompeia a férje jelenlétében ily
60  6,  5 |        tiszte elszólította másfelé, Pompeia egyszerre megfordította
61  6,  5 |           nem érdemes a köszönetre.~Pompeia olyan kedélyesen nevetett
62  6,  5 |       Ehrenbreitsteinba menetelnél.~Pompeia princesszel együtt menni
63  6,  5 |   Brancardier megígérte Nornenstein Pompeia princessznek, hogy az ő
64  6,  6 |             megy, akkor holnap este Pompeia princessz egyedül lesz odahaza.~
65  6,  6 |           előzményeket akként, hogy Pompeia és Leon egymást érdekesnek
66  6,  6 |           Nagyon is sokat számított Pompeia igéző kacérságára, s most
67  6,  6 |     leánykorában annyira elbűvölte. Pompeia nem tartotta többé szükségesnek,
68  6,  6 |           pedig igen finomul. Aztán Pompeia számára is volna igen szép
69  6,  6 |         foglalkozott az egész úton.~Pompeia princessz azonban szintén
70  6,  6 |           Nagyon sok fej van hozzá.~Pompeia mindamellett fesztelen szívességgel
71  6,  6 |              mikor belépett – mondá Pompeia, mikor mindenki hallhatá. –
72  6,  6 |           egymást – gyöngédségeket.~Pompeia leülhetett egy nagy fikusz
73  6,  6 |            úrhölgy már könnyezett:… Pompeia a virágligetben tovább suttogott
74  6,  6 |          végtelenül megédesíti azt.~Pompeia csábító szép volt ez estén,
75  6,  6 |       ilyenkor kell már megérkezni.~Pompeia azt suttogta, hogy a szerelemnek
76  6,  6 |             Vicomte de Brancardier!~Pompeia a belépő uracs elé sietett.~–
77  6,  6 |            küldetésre vállalkozzam.~Pompeia mosolygott. Arra gondolt,
78  6,  6 |       gázolva, útikabátban belépett Pompeia szalonjába: kedves menye
79  6,  6 |          ki-ki párjával van: csupán Pompeia van egyedül. Az ifjú meny
80  7,  9 |      szenvedély kell, akkor szaladj Pompeia után, az most Párizsban
81  7,  12|            alszik, káromkodik.~– És Pompeia?~– Micsoda Pompeia?~– A
82  7,  12|               És Pompeia?~– Micsoda Pompeia?~– A feleségem!~– Úgy! a
83  7,  12|             Egy olyan asszony, mint Pompeia, egy olyan városban, mint
84  7,  12|     vetélytársát el fogja riasztani Pompeia mellül, míg saját maga –
85  7,  13| olvasatlanul, s bedugta a zsebébe.) Pompeia egy angyal: te pedig egy
86  7,  14|              jéghölgynek nevezte őt Pompeia) egy bizalmat suttogó teremtés
87  7,  17|             Onnan írt apjának, hogy Pompeia mégiscsak egy angyal! újszülöttét
88  7,  17|           alsó?” (Gyönge példálózás Pompeia kártya-sziluettjeire, amikről