Part,  Paragraph

 1  2,  3 |               Nos! Hát mit álmodott ön megint? (Célzás az álmodott egzekúcióra.) –
 2  2,  3 |        Mindnyájunkból komédiát csinált megint, még belőlem is!~– Kicsoda?~–
 3  2,  4 |                   hogy az én lakomámat megint nem osztja velem senki más,
 4  2,  5 |     elbújdosott a háztól. Idő jártával megint hazakerült, s újra kezdődött
 5  2,  5 |             kérdi tőle, hol jár; aztán megint beállít, akkor megverik;
 6  2,  5 |                 Félek, hogy ránk kiált megint az az ember.~– Szabad-e
 7  2,  5 |             Azon örült talán, hogy íme megint beleesett egy ember a csávába,
 8  3,  2 |              Hanem aztán tíz nap múlva megint jött a „Mene, Tekel, Fáresz”.
 9  3,  3 |              hasábok kefelevonatait, s megint elhordta onnan, akár nézett
10  3,  3 |                igen rövid ideig, aztán megint kijöttek és eltávoztak.~
11  3,  3 |                utána érkezett; melyből megint Karakán barátunk és segédei
12  3,  3 |              három, az idő rövid.~– Az megint igaz.~A segédek hasztalan
13  3,  4 |              mert amint a pénz elfogy, megint itt volna a fenyegetéssel,
14  3,  6 |               jelen meg a választásra; megint olyanok, amikben nyolcezer
15  3,  6 |           mennek a kedvenc vezérükért, megint olyanok, kiknek minden választáskor
16  3,  6 | nibelungenharcot kell folytatni, aztán megint olyanok, amiket el lehet
17  3,  6 |            község tartozik hozzá? Azok megint micsodások?~V. Hány volt
18  3,  6 |              mondja el, amit tud, azok megint továbbadják; már van neki
19  3,  8 |            megtiszteltetésnek”, másutt megint: „át vagyok hatva a hála
20  3,  8 |              vagyunk. A választás után megint mind becsületes emberek
21  3,  8 |               elfojtott érzelmeit, aki megint bámulatában azt is elfelejtette,
22  4,  1 |               kapott egy csókot. Attól megint elkapta egy másik, úgy vándorolt
23  4,  1 |             hogy adatott be új kérvény megint, hogy utasítá ezt a kérvényi
24  4,  2 |             azután szólunk mi, s végül megint a tietek az utolsó szó.
25  4,  2 |              véleményezé Csajkos uram, megint kibontva a zászló lobogóját.~–
26  4,  3 |            JÁNOS~– Hát az a Nagy János megint miféle Isten teremtése?~–
27  4,  4 |               még az örege.~– Micsoda? megint ellenség?~– Az még csak
28  4,  4 |        mindennap bemutatnak, mindennap megint elfelejti a tulajdonosának
29  4,  4 |               szónokolni, amihez aztán megint Nagybaróthy úr csinált furcsa
30  4,  4 |               a papírt beleilleszteni, megint háromrét letakarni, azután
31  4,  4 |                aztán hideg vizet ivott megint nagy mennyiségben, amivel
32  4,  4 |          aláírta az ívünket!” – Azután megint: „A Kulimász Gergő annyi,
33  4,  4 |               vers volt. Egy óra múlva megint előkerült: nehány új strófát
34  5,  1 |              lovasság hosszú sora után megint egy egész szekértábor közeledett,
35  5,  3 |            neve alatt ismeretes, másik megint egy régi római költőt fosztott
36  5,  3 |       gyertyákat a szomszéd szobába.~– Megint igazad van, Vendelin. Nehogy
37  5,  4 |     levelezésbe léphetek, bárónő.~– Ez megint façon de parler! No, fogja
38  5,  5 |              Erre a bozontos asszonyfő megint visszahúzódott az ablakból,
39  5,  5 |                a jegygyűrűjét, s aztán megint megtalálja. Ne féljen semmit.
40  5,  7 |            régi gazda aztán nekifogott megint lecsiszolgatni a bemeszelt
41  5,  8 |           megverjünk ketten. – S aztán megint lehetünk ellenségek ketten.”~
42  5,  8 |              egymás között leveleznek, megint más, amellyel a külügyminisztereikhez
43  5,  8 |             Akárhogy ledobja az ember, megint felugrik – koldul egy szemérmetes
44  5,  8 |               elhalaszthatatlan, annak megint higgye el ön, semmi sincs
45  6,  1 |       összecsücsörített ajkon, s ezzel megint az volt mondva:~„– Bolond!
46  6,  2 |       igyekezett azokat felszedni: ezt megint a herceg nem engedhette
47  6,  2 |      bizonyosan tudom, hercegnő.~– Már megint „hercegnő!”~– Kedves Rafaela!~–
48  6,  4 |            asszonyos kicsinyeskedés ez megint. Ilyen bagatellnek jutni
49  6,  4 |            vagyok lőve!~Vendelin aztán megint mindent elrakott szépen.~
50  6,  5 |               az a hír, hogy a császár megint beteg. Harmadnapra csak
51  6,  5 |                nézve irányadó, s amire megint ez határozza magát, az dönt
52  7,  1 |           maradtunk, nem volna kedved, megint gyermeknek lenni?”~Valamennyi
53  7,  1 |            neki mondani a komája, hogy megint itt járt a Löw Hirsch, s
54  7,  2 |             ott maradunk örökre.~– Már megint elővett a bolondod! Hisz
55  7,  2 |       félreugrott, mert a gereblyenyél megint kézbe került.) Megállsz!
56  7,  2 |             annak a bizonyságául, hogy megint nincs itthon az asszony,
57  7,  2 |               külön a konyhának, hátul megint egy a kertbe kimenetelhez,
58  7,  2 |             feloniában töröd a fejedet megint! Azt hittem, hogy a gazdászat
59  7,  3 |               a rézaljai vadonba, most megint a csendes, nesztelen vadonból
60  7,  3 |               A miniatűr oroszlán most megint ettől a hosszú embertől
61  7,  4 |                tetőre, a túlsó oldalon megint legurult. Csak tíz napot
62  7,  5 |                szalaggal, azt kifűzte, megint befűzte, s rakta egyik oldalról
63  7,  5 |                mellé, s mikor megvolt, megint újra kezdte. Aközben lábával
64  7,  5 |      teleszedte vele a kötényét, aztán megint bejött, kiosztotta az almákat,
65  7,  8 |        címzésből, hogy ő volt a hibás: megint elfeledé, hogy az útitársak
66  7,  10|                gépet, amivel ezt a fát megint vissza lehetne ültetni a
67  7,  12|    szerelemféltő vagy a dühöngésig? Ez megint más diagnózis. Ebben a bajban
68  7,  13|               aztán azon módon kikapta megint az apja kezéből olvasatlanul,
69  7,  15|                csak egy időre, s aztán megint álmodni róla, mindennap
70  7,  16|             légy áldva örökre.”~      ~Megint egy üdvözlő testület szólítá
71  7,  16|      küldöttségének már a sarkában jön megint egy új ismerős csoport.
72  7,  17|              kétségbeesésből egyszerre megint az atyai örömök eksztázisába
73  7,  17|          nevezetes férfi.~Aztán voltak megint, akik megesküdtek rá, hogy