Part,  Paragraph

 1  3,  8 |             ne ágyúzzanak többet.~A hercegasszony kastélyában csoda történt!
 2  3,  8 |             kedveért meg nem tett a hercegasszony, az alkotmányos izgalom
 3  3,  8 |      megterítve vendégek számára.~A hercegasszony maga divatos öltönyt viselt,
 4  3,  8 |            Ki küldte önt? – kérdi a hercegasszony.~– A Napóleon úr.~Arra a
 5  3,  8 |         visszatért az élet színe.~A hercegasszony a két fiatal leányt felküldte
 6  3,  8 |           Leon.~Madame Corysande, a hercegasszony visszavonulása után, teljhatalmúlag
 7  3,  8 |         Alienorék számára ezúttal a hercegasszony legszelídebb fogata állt
 8  3,  8 |          legtöbb hatással – mondá a hercegasszony. – Ki van ragadva eddigi
 9  3,  8 |            ítélőtehetsége – mondá a hercegasszony.~Rafaela nem szólt semmit.
10  3,  8 |            csodálkozóan vonogatva a hercegasszony.~– Azért ne álljatok meg
11  3,  8 |        szörnyűködék fel egyszerre a hercegasszony, valamint madame Corysande. –
12  3,  8 |          Járulj te is a tréfához.~A hercegasszony derült kedélyben volt.~–
13  3,  8 |      szavazást.~– Jól van – mondá a hercegasszony, s első volt, aki a bonbonok
14  5,  1 |             csak egyedül? – kérdi a hercegasszony.~– Én magam egyes-egyedül –
15  5,  1 |    taszította el a kezet magától.~A hercegasszony előhozatta három lábon álló
16  5,  1 |         kastély homlokzata előtt. A hercegasszony előhozatta a hímzett zászlót,
17  5,  1 |            és tőletek loptam el”.~A hercegasszony pedig fél kezével a zászlót
18  5,  1 |    gyorsaságával.~Vére megszólalt a hercegasszony, halk, szelíd hangon.~–
19  5,  1 |      magánkívül madame Corysande.~A hercegasszony pedig bosszúsan toppantott
20  5,  2 |        Enyim volt a fekete golyó.~A hercegasszony tapsolt, a kebléhez ölelte
21  5,  2 |     Tökéletes némber vagy – mondá a hercegasszony Rafaelának –, aki minden
22  5,  2 |         herceglakba visszatérjen: a hercegasszony karon fogta Líviát, s elvitte
23  5,  2 |          játszani? – kérdé rögtön a hercegasszony, kinek modora volt beszéd
24  5,  2 |           nem jó regényvázlat ez?~A hercegasszony annyira bele volt hevülve
25  5,  2 |         felfutó repkény indáiban.~A hercegasszony fölkelt helyéről, s aztán
26  5,  2 |           arra, amit mond, Lívia.~A hercegasszony kedélyesen felkacagott e
27  5,  2 | elmúlhatatlanná tegye. Az áldott jó hercegasszony igen jó kézre vélte azt
28  5,  2 |           szent mégsem volt, hogy a hercegasszony utasításait követte volna,
29  5,  5 |          volt az a gondolat, hogy a hercegasszony meghalhat.~A hercegasszony
30  5,  5 |          hercegasszony meghalhat.~A hercegasszony halála napvilágra hozhat
31  5,  5 |    Budapesten. – Etelváry Madelaine hercegasszony meghalt.”~Azt borítékba
32  5,  6 |          Ezért tartotta a boldogult hercegasszony a baglyot a szobájában,
33  5,  6 |      szobából, megfogta a kezemet a hercegasszony, s azt mondá: „Én azalatt,
34  5,  6 |        Akkor aztán elkezdte nekem a hercegasszony az utasításokat kiadni,
35  5,  6 |         bebalzsamozás. Ah, Lívia! A hercegasszony még az utolsó órájában is
36  5,  6 |          ott imádkozott mellette.~A hercegasszony ott feküdt a koporsóban
37  6,  2 |          múlt el Etelváry Madelaine hercegasszony halála óta, amely napon
38  6,  2 |             a napon bontották fel a hercegasszony végrendeletét is, s felolvasták
39  6,  2 |        tartó évdíj volt rendelve.~A hercegasszony végrendelete úgy volt szerkesztve,
40  6,  2 |  szívdobogása a lázig fokozódott.~A hercegasszony maga mondta toll alá végrendeletét:
41  7,  16|         keres, s miután a kegyelmes hercegasszony már oly kegyes volt, hogy