Part,  Paragraph

 1  2,  2|         puskáikat, felálltak az út mellé, ahonnan a szalonkákat
 2  2,  4|      voltak összeállítva.~Hanem út nem volt e szigeten sehol. –
 3  2,  5|          jó lovakon másfél órai út volt.~Rafaela meg volt elégedve
 4  2,  5|      mellette ébren maradni.~Az út egy ezerholdas búzavetés
 5  2,  5|          Válassz számomra a két út közül. Kezedbe adtam sorsomat.
 6  2,  5|     Egyszer a parkból kivitt az út a szabadba.~Minthogy ötven-hatvan
 7  2,  5|    nyílt meg előttük, melyen az út átvezetett. E téren már
 8  2,  5|          hogy hellyel-közzel az út két oldalán mély vermeket
 9  2,  5|        fáit, az ugaron átvezető út hosszában haladt előre,
10  2,  5|    előre, külön válva. Az irigy út választotta őket el egymástól,
11  3,  8| érkezzenek, amilyen volt ott az út mellett elég. „Várj csak!
12  3,  8|      mint otthon? Ez az egynapi út is egész életszínt adott
13  4,  2|          amint kétfelé válik az út, a domb előtt felállt a
14  4,  6|       akarta a lovait itatni az út közepén levő kútból, s azalatt
15  5,  1|         fedetlen fővel volt. Az út pora haját, szakállát behajporozta.
16  5,  5|      várt, amitől rettegett.~Az út egy gyepes, mohás rónán
17  5,  5|    virág.”~Tovább kanyargott az út, a barangoló leány eljutott
18  6,  3|    széttépve elszórta azokat az út porondjára.~Postakürt szólt
19  7,  1|        kocsiban –, nagyon rossz út van Kolongyáig, ahol én
20  7,  1|        azért a publikum csak az út szélén törtet, a közepére
21  7,  1|     Ilonájáig aztán változik az út: a forró nyári nap aszalta
22  7,  1|    fenyőszál, borulnak össze az út fölött, s az a megnevezhetlen
23  7,  1|       ez már „otthona” volt. Az út mellékén szemközt jött rá
24  7,  2|         meglátta a hosszú kerti út végén, csaknem megijedt
25  7,  2|     kövek beszédét megértse.~Az út, amelyet választott, a vadpalatinus
26  7,  2|       Nagyon ügyelt rá, hogy az út melletti füvön járjon, bizonyosan
27  7,  3|        ábrákat rajzolni a kerti út homokjába.~– Ez már mégis
28  7,  4|       palotája előtt visz el az út. Ezt az utat sokszor járta
29  7,  5|       Amint a falu közelében az út lejtőn visz alá, Leon leszállt
30  7,  7|      Etelvárig bizony hosszú az út.~– Tehát Etelvárra fogják