Part,  Paragraph

 1  2,  1 |          Van tükröm, van szemem, látom magamat. Termetem magas,
 2  2,  1 |          ismerek, minden hibáját látom; s erősebb bennem az ítélő,
 3  2,  1 |          leggazdagabb. Mikor azt látom, hogy mennyien vannak nálamnál
 4  2,  1 |      életben?~– Nagy bohó.~– Azt látom. De éppen azt szeretném
 5  2,  4 |         ebéd után kilelje.~– Ön, látom, hogy más ételekhez van
 6  2,  4 |     szívet nem fogadok el.~– Úgy látom – szólt elszomorkodva a
 7  2,  5 |          az árnyékát körül.~– Én látom az én fejem árnyéka körül
 8  3,  3 |  kihívást?~– Óh, azt nem. De úgy látom, hogy ti mégis követtetek
 9  3,  5 |       POMPEIA~– Kedves Leon, úgy látom, hogy ön nem azzal a szándokkal
10  3,  5 |  hölgykeringő járja, a hercegnőt látom közeledni: az önért jön.~
11  3,  6 |        befejezé a kérdést.~– Úgy látom, hogy a tanácskozmány helyesli
12  4,  6 |         amíg ki tudta mondani.~– Látom már, hogy doktort kell hívnom
13  5,  2 |        másik ellen? – Kinevetsz, látom. – Hát gyerünk az ellenkező
14  5,  5 |     Félrefordítom a fejemet, nem látom meg, ha megcsókolja. Hahaha!
15  5,  6 |      rossz az! Nem tudni érezni! Látom előttem halva azt, akit
16  5,  6 |         sötét lesz, oly elevenen látom magam előtt a hercegasszonyt,
17  5,  8 |           Már össze is pakoltál: látom. Itt ebben az oldaltáskában
18  6,  1 |      Falbenheim vezérőrnagy, nem látom sem a táncosok közt, sem
19  6,  1 |          ön, hogy fél tőlem. Ezt látom. Most még azt akarom meglátni,
20  6,  2 |         óhajommal, s kételyeidet látom, mert magam is megküzdöttem
21  6,  4 |      lesz a féltékenységgel, azt látom.~– Gyermek vagy, ha azt
22  7,  2 |         lehet komédiázni, s most látom, hogy lehet. Te most szemenkint
23  7,  3 |     sietős utam van. Ön is siet: látom. Isten önnel.~S azzal húzta
24  7,  4 |        örökké. Tudok én mindent! Látom én a te utaidat. Nagyszerű
25  7,  5 | emlékeztet, ahol játszótársaikat látom futkározni. Ahol kiesik
26  7,  7 |    állomáson.~– Te sietsz, amint látom – mondá az öreg –, hogy
27  7,  14|         értem a lehetőségét, nem látom az okát annak. Ha méltatlannak
28  7,  16|     orcád színe elé kívánkoztam. Látom, tele van már rakva az asztalod