Part,  Paragraph

 1  2,  1 |         elégedetlen vagyok. Én nem szeretem magamat!~– Lehet-e, hogy
 2  2,  2 |      mulatunk-e most is? Én nagyon szeretem az embereket megismerni,
 3  2,  2 |           A csinált regényeket nem szeretem olvasni, de az olyan regényt,
 4  2,  2 |            ellen nevetve. – Én nem szeretem az udvari bolondokat.~–
 5  2,  3 |    ringattassa velem, mert azt nem szeretem.~Kolompi úr aztán megnyugtatta;
 6  2,  4 |          és elszalad. Azért nagyon szeretem, hogy önnel beszélhetek.
 7  2,  4 |   kiállhatatlan, mint eddig.~– Azt szeretem, hogy hidegvérrel tudod
 8  2,  4 |      vagyok és ember vagyok. Azért szeretem ezt a vidéket, hogy olyan
 9  2,  5 |            katedrából.~– Én nagyon szeretem azt hallani.~– Az egyik
10  3,  3 |           egyszerre az ütered! Nem szeretem ezt a bajt sehogy sem. Egészen
11  3,  5 |            bizonyosan én vagyok.~– Szeretem, hogy kitalálta ön. Aztán
12  4,  3 |        vitt, hanem valami más. Nem szeretem a gyalázatoskodást. Megmondtam
13  5,  2 |  csillagászatban csak a bujdosókat szeretem, amik engedik magukat végtelenül
14  5,  6 |     megtudod te azt, hogy mennyire szeretem én az én édes jó angyalom,
15  5,  6 |                De a sötétséget sem szeretem. Kivéve, hogyha ébren maradunk,
16  6,  4 |           ők eltagadnak.~– Így már szeretem a magyarázatot.~– Most a
17  7,  2 |      valami egyebet, mint ütleget? Szeretem látni, hogy végre valahára
18  7,  8 | kapaszkodva tartá fenn magát.~– Én szeretem a tengert. Ha tengerész
19  7,  8 |            szenvednek, mint én. Én szeretem ezt a vihart. „Ezt” a vihart!~–
20  7,  12|           a pezsgődugó lövését sem szeretem hallani.~– Hát akkor fogadj
21  7,  12|            vedd nőül!~– De hisz én szeretem nőmet! Ne akarj dühbe hozni! –
22  7,  12|          nem tetszik, azt még jobb szeretem. Akkor a baj nem olyan veszedelmes,
23  7,  13|         rosszalkodó természetemet. Szeretem az embereket fellovalni.