Part,  Paragraph

 1  2,  2 |      széles hímzőrámától, s egyet nevetett egymás szeme közé. Ok nélkül,
 2  2,  2 |         Saule Gaburon.~A hercegnő nevetett. Mindhárman helyet foglaltak
 3  2,  2 |    papírkosárba: így minden ember nevetett rajta, akinek kezébe került;
 4  2,  3 |         komornyik.~A herceg pedig nevetett. Ritka jótétemény volt rá
 5  2,  3 |        táviratokat. Dumka úr maga nevetett rajta legjobban. Elismerte,
 6  2,  3 |       Amin aztán a prépost nagyon nevetett, madame Corysande pedig
 7  2,  4 |          egyszerre az arca, mikor nevetett, a szétkuszált redők mindegyike
 8  2,  5 |           utoljára?~A furcsa alak nevetett.~– Hehe, Napóleonkám, nem
 9  3,  5 |     cserének.~A hercegnő kecsesen nevetett, és kezet adott rá. Octavian
10  3,  5 |           fejedelem. Atyám nagyot nevetett rá. „De hát ért ő valamit
11  3,  7 | öltözőtükre előtt, s saját magára nevetett, és hunyorított szemével
12  4,  2 |         már ennek a troglodyth is nevetett.~– Ugye, Palkó, hiszen emlékezel
13  4,  2 |    publikumot?~A vadpalatinus már nevetett, de Tarifás, a rektor keményen
14  4,  4 |         csak úgy ég a képem.~Leon nevetett. Gondolta magában: „Szegény
15  5,  2 |         Ezen még szegény Lívia is nevetett. Ő a maga ura! Aki sohasem
16  6,  1 |          vele.~E közben csendesen nevetett.~Ez a nyugalom, ez a halk
17  6,  5 |          Pompeia olyan kedélyesen nevetett azon, hogy Leon csekélységnek
18  7,  4 |        asztalra. S oly féktelenül nevetett, hogy elárulta, hogy mind
19  7,  7 |           öreg magában nagyon jót nevetett.~– Aztán ne tessék az asztalon
20  7,  16|       illett neki, mikor mindenki nevetett. Mikor aztán vége volt,