Part,  Paragraph

 1  2,  2 |         dühösen förmedt rá: „De hát minek kérdezte ön akkor tőlem,
 2  2,  5 |            leányszalasztó röheje.~– Minek bántál olyan kegyetlenül
 3  3,  1 |             az apján, szidja össze, minek volt olyan bolond, hogy
 4  3,  8 | elérzékenyült egykoron.~(– De ugyan minek kényszerítettél engemet
 5  4,  2 |           gyöngéd élete párjával –, minek szóltál amellett, hogy ezt
 6  4,  3 |        Kuruttyolhat ott a békáknak! Minek fog olyan dologhoz, amihez
 7  5,  1 |       tapsolt.~Ha tudta volna, hogy minek tapsol.~A legzajosabb ünnepélyi
 8  5,  6 |          bejöttek. Én nem is tudom, minek teremtett a jó Isten ilyen
 9  5,  8 |          meg nem érdemlett kincset. Minek is választotta őt Rafaela?
10  6,  4 |         volna ön jobban a leányára! Minek nevelte oly szabadelvűen!
11  6,  6 |          Kérem: itt nincsen karzat! Minek ez a magas stílus? A nagy
12  7,  1 |          szaggatni, – hát a kezében minek az a nagy hegyetlen kés?
13  7,  1 |  házastársak évődését afelett, hogy minek ilyen sok az örömből.~Éjjel
14  7,  1 |          melyben lakhelyét elhagyá? Minek lehetett és minek kellett
15  7,  1 |          elhagyá? Minek lehetett és minek kellett megtörténni? Minő
16  7,  5 |            az ő komédiajátszásának. Minek ment ő el Nornenstein Octavian
17  7,  5 |      álsürgönyét ellopassa magától? Minek adta át e titkos írás kulcsát
18  7,  5 |   bohózatból iszonyú tragédia lett. Minek feledkezett ő meg egy pillanatra
19  7,  12|            elvetted volna.~– De hát minek mondod ezt most nekem?~–
20  7,  16|     lehordja.~– Menjetek! Bolondok! Minek vertétek magatokat annyi