Part,  Paragraph

 1  2,  3|            Hogy történhetik ez?~– Uraim! – szólt megnyugtatólag
 2  3,  3|   izzadság volt.~– Alásszolgájuk, uraim. Az én nevem Karakán Absolon,
 3  3,  3|       most értesültem, hogy önök, uraim, princ Alienor megbízásából,
 4  3,  3| tudakozódtak. Azon cikk szerzője, uraim, én vagyok!~(– Nos, mit
 5  3,  6|         kegyelmes és excellenciás uraim! A nagy hadvezér Montecuccoli
 6  3,  6|          követte.~– Nagyméltóságú uraim – szólt erre Nornenstein
 7  3,  6|     egyszer megengedik, kegyelmes uraim, hogy egy kis igazságot
 8  3,  6|          egymásra nézni kegyelmes uraim; az nem ül közöttünk. Az
 9  4,  2|        van, tekintetes, nagyságos uraim – jajveszékelt a Száli,
10  4,  2|         tenni. Rá se hallgassunk, uraim. Ismerem már ezt a fogást.
11  4,  2|       kegyeskedett. Most azonban, uraim és úrnőim, hallgassák meg
12  4,  2| törekedtek tökéletesen felfogni.~„Uraim és úrhölgyeim. Az elmondott
13  4,  6|   szemekből a háziasszonyra.) Nos uraim: ezt a poharat a legszebb
14  5,  3|          eredménnyel!~Már hiszen, uraim, azt Oroszországban is megszoktuk,
15  5,  3|          türelméből s kifakadt:~– Uraim! alkotmányos élet csak nagy
16  6,  5|      lehet hajítani. Ne féljenek, uraim és hölgyeim, most nincs
17  6,  5|              Türelmet kérek. Most uraim és hölgyeim, a középcsavart
18  6,  5|    lehetett előállítani. – Nézzék uraim, vegyék kezükbe, győződjenek