Part,  Paragraph

  1  2,  1 |           LEÁNY BESZÉL EGYMÁS KÖZT~– Te, Lívia: én azt hiszem, hogy
  2  2,  1 |      elkezdtük, be kell fejeznünk.~– Te, Lívia, én nem engedem,
  3  2,  1 |          Lívia, én nem engedem, hogy te férjhez menj addig, amíg
  4  2,  1 |               igen”-nek. Tudod, hogy te vagy az oka annak, hogy
  5  2,  1 |            rútaknak találom. Egyedül te vagy szép.~– Szép, ha egyedül
  6  2,  1 |           szépnek talál a másikon. A te homlokod engem mindig nagyanyám
  7  2,  1 |            Az első találkozásunknál „te és te” lettünk egymással.
  8  2,  1 |              találkozásunknál „te és te” lettünk egymással. Felvillanyoz,
  9  2,  1 |              mindig ég. Jer, tedd rá te az ajkadat, csókold le azt
 10  2,  1 |     túlbecsül engem.~– Nem, Lívia. A te kedves ajkad sokszor meggyógyított
 11  2,  1 |              lehet látni, hanem az a te gyémánt kedélyed. Akit csak
 12  2,  1 |      legrosszabb értelmében, egyedül te vagy az, ami a „nő” fogalmában
 13  2,  1 |           utoljára gyónok meg néked, te kis papnőm; ne hagyd elfelejtenem.
 14  2,  1 |       hímezem, azt mondom magamnak: „te most ezzel be akarod hízelegni
 15  2,  1 |        küldök, azt mondom magamban: „te most azt hiszed, hogy megvesztegeted
 16  2,  1 |              princ Alienorra ismersz te abban az eszményképben,
 17  2,  1 |             propos: álca! Mit szólsz te ehhez a Napóleonhoz?~– Napóleonhoz?
 18  2,  1 |              Brutus”.~– Nem tudom.~– Te semmit sem tudsz. Volna
 19  2,  1 |          Mégpedig igen érzékenyen.~– Te tudod, hogy mi baja?~– Sőt
 20  2,  1 |          bajának az orvossága!~– Ah, te kis doktornő! Meg tudnád
 21  2,  1 |            adta neki, amit várt.~– S te tudod, mi az? – Mondd neki
 22  2,  1 |          hercegnő beváltja azt?~– Ha te mondod! Ha én megtehetem!
 23  2,  2 |        odafordult Líviához~– Nézd! A te arcképed hiányzik innen.~–
 24  2,  3 |              onnan, hogy „ne csinálj te magadnak xylographiákat!”
 25  2,  3 |         egész odáig, „hogy ne kívánd te a te felebarátodnak előfizetőit”.~–
 26  2,  3 |          odáig, „hogy ne kívánd te a te felebarátodnak előfizetőit”.~–
 27  2,  3 |              lapodra, herceg vagy, s te traktálhatsz minket. Miért
 28  2,  4 |       Csakhogy elhoztad őtet hozzám, te „aranyfácán”. Az Isten áldjon
 29  2,  4 |           Veled nincs mit beszélnem. Te nem hallgatsz oda. Eredj
 30  2,  4 |             elé húzva a szőnyeget. – Te Loripapagáj! Csak két szót
 31  2,  4 |        Rettenetes szép.~– Mit értesz te hozzá? Te aranyfácán! Neked
 32  2,  4 |                 Mit értesz te hozzá? Te aranyfácán! Neked ha nem
 33  2,  4 |    olvasmányunk. No nyújtsd karodat. Te óriásnő. Milyen gránátos
 34  2,  4 |   hasznavehetetlen vagy. Tudom, hogy te nem szereted azokat az ételeket,
 35  2,  4 |    rendeltetéshez vannak alkalmazva. Te a magad különc ételeidet
 36  2,  4 |             Ne koplalj nálam. Eredj, te szép páva.~Rafaela megköszönte
 37  2,  4 |              kívánni az ebédet.~– No te nagy arckép! Kiléptél a
 38  2,  4 |          hölgy éhen ölte el magát.~– Te sem? – kínálkozék Rafaelához
 39  2,  4 |         diánai alakot.~– No jer ide, te kis ölbeli baba, te parányi.
 40  2,  4 |             ide, te kis ölbeli baba, te parányi. De rég nem voltál
 41  2,  4 |     gyöngédek voltunk egymáshoz. Azt te jól tudod. De őneki hivatása
 42  2,  4 |              előállhat. Csókolj meg, te márványszobor, s add át
 43  2,  5 |             az egy szentséget, ezt a te jegygyűrűdet meg nem csalom
 44  2,  5 |              ember tart tőle vissza. Te és a herceg. Egyedül az
 45  2,  5 |              címeken, amik között a „te boszorkány” és a „te zsivány”
 46  2,  5 |              a „te boszorkány” és a „te zsivány” a legszelídebbek
 47  2,  5 |               Csak mindig bolondozol te énvelem, Napóleonkám – szabódék
 48  2,  5 |             menjek be tehozzád, vagy te jössz ki énhozzám?~A pseudopalatinus
 49  2,  5 |             annyira vadszaga volt.~– Te! Ki az? A feleséged? – kérdé
 50  2,  5 |            én már szép lenni. Majd a te kezed is pipamocskos lesz,
 51  2,  5 |         nyers húst ver az orrához.~– Te palatinus – szólt Leon,
 52  2,  5 |            veled.~– Mi rosszabbat?~– Te! Tudod, hogy mit csinál
 53  2,  5 |         színlelt bámulattal mondá:~– Te ajándékozni kezdesz Garibaldiból?~–
 54  2,  5 |                 Csak nagy ördög vagy te! – védé magát gyöngén az
 55  2,  5 |              Leon pátosszal.~– Ej, a te szavadra nem adok én semmit.
 56  2,  5 |           Lívia kisasszony?~– Lívia! Te itt vagy? Ugyan jó, hogy
 57  3,  1 |            milyen kár volt, hogy nem te vállaltad magadra Mentor
 58  3,  1 |           nak: valóban az volt.~– De te ugyan „pünkösdi király”
 59  3,  3 |              megszólítá.~– Napóleon, te!~– Nix ungrisch! – volt
 60  3,  3 |              Én.~– S ennélfogva most te fogadtad el a kihívást e
 61  3,  3 |       hollandi örökség. – De tudsz-e te vívni? Megállj, tanítalak
 62  3,  3 |       Életlen karddal.~– Csak mutasd te azt úgy a levegőben, nálam
 63  3,  3 |           kihívásnál.~– Teringettét! Te adsz nekem leckét abból,
 64  3,  3 |            csitítva súgá oda neki~(– Te, fiam. Ez a legveszedelmesebb
 65  3,  3 |              én is azt mondtam, amit te. Mindegy! Én meg akarom
 66  3,  3 |           hát felvilágosítalak én.~– Te pedig nem vagy Nornenstein
 67  3,  5 |              Mindez pedig nem tréfa. Te tudod, hogy mik a végcéljaink.
 68  3,  5 |    kitüntetett: az azt jelenti, hogy te egészen közönyös vagy rá
 69  3,  5 |        törést idézne elő közöttük.”~„Te vagy az, aki azt végrehajthatod.”~„
 70  3,  5 | végrehajthatod.”~„És így jössz bele, te, barátom Napóleon, ebbe
 71  3,  7 |          kezét cirógatta: „Így jössz te az én kezemet megkérni,
 72  3,  8 |             népszínmű.~– Szerencsére te énekled benne a főszerepet,
 73  3,  8 |          javán fogok munkálkodni”.~– Te, én azt nem állom meg nevetés
 74  3,  8 |         držim, wám slaužiti moči”.~– Te! Valami olyat ne mondass
 75  3,  8 |            ugyanazzal a beszéddel, a te kedvedért sem fog újat betanulni;
 76  3,  8 |           beszéde így fog kezdődni: „Te, ki kora zsenge ifjúságodtól
 77  3,  8 |       mondják, hogy apád raubritter; te magad zsebmetsző vagy: neked
 78  3,  8 |       kijutott, mint nekem.~– Látod, te azon mulatsz, hogy engem
 79  3,  8 |      áhítattal az üdvözlő szózatot.~„Te, ki kora zsenge ifjúságodtól
 80  3,  8 |      joggyakorlatnak Magyarországon, te! Itt van a bőröndben még
 81  3,  8 |     bevásárlást.~– Minden szentekre! Te egy egész theâtre garde-robe-ot
 82  3,  8 |           utána mondva minden szót: „te, ki kora zsenge ifjúságodtól…
 83  3,  8 |         Alienor azt mondá Leonnak:~– Te! Ez a Lívia kedves egy gyerek.
 84  3,  8 |            nézésben az volt mondva: „te! ha egyszer én fordítalak
 85  3,  8 |          Ijedten bámult Rafaelára.~(„Te is?”)~Rafaela mosolygó fölénnyel
 86  3,  8 |             Mama, megengeded? Járulj te is a tréfához.~A hercegasszony
 87  3,  8 |           Madeleine volt. – És végül te, Rafaela.~A ballotozás bevégeztetett.
 88  4,  1 |             ha ezt meghallja?~– Csak te aludjál békével – vigasztalá
 89  4,  1 |          elmaradt utána), Leonnak:~– Te! Én azt hiszem, hogy én
 90  4,  1 |      aggodalommal kérdezé Leontól:~– Te, ugyebár, ez csak ürügy
 91  4,  1 |             válaszolni?~– Ha akarsz, te magad.~– Az nem jó lesz,
 92  4,  2 |           gyöngén kerékben törtek.~– Te, Leon – panaszkodék egyik
 93  4,  2 |          kegyetlenül megmosakodni. – Te, Leon! Mindennap így fog
 94  4,  2 |   arckifejezéssel súgott oda neki.~– Te, pajtás, hát olyan sok pénzetek
 95  4,  2 |        tetőled magadtól mégis félek. Te átkozott calefactor vagy!
 96  4,  2 |               hát hiszen ott leszesz te, ott lesz Tarifás rektor
 97  4,  2 |              a tietek az utolsó szó. Te! hiszen az valami gyönyörű
 98  4,  2 |       bennünket – sóhajtá Alienor.~– Te pedig legkevésbé sóhajtozzál.
 99  4,  2 |              legkevésbé sóhajtozzál. Te mondtad, hogy barcsak már
100  4,  2 |        lépcsőn alásietett e szóra.~– Te Leon, elmehetnél nyavalyatörősöket
101  4,  2 |           megváltozik az, csak hagyd te azt énrám. Vagyok én olyan
102  4,  2 |           magammal más kosztümöt is. Te felveszed a rókavadász piros
103  4,  2 |            csak kiosztom a szerepet. Te angol vagy, én francia.
104  4,  2 |     felszabadítani a járom alól.”~(– Te! Ezért meg a kormány akasztat
105  4,  2 |           hisz ez felségsértés, amit te itt beszélsz. Én elszaladok
106  4,  2 |        beszél! Halljuk, halljuk!”~(– Te Leon! Ne bolondítsd a népet
107  4,  2 |      hangzott fel a tömeg közül.)~(– Te asszony, ördög bújjék a
108  4,  2 |           elfogadható propozíció.~(– Te, hisz ez meg éppen kommunizmus! –
109  4,  2 |              követválasztásból? Hej, te Pista, Marci, Gyurka! tapogathatod
110  4,  2 |    recitativót is hangoztatá.~– Hah, te vén akasztófáravaló! Hát
111  4,  2 |        zászlós tanyáig vissza.~– No, te Leon – monda Alienor –,
112  4,  2 |              veszett bolondért, amit te itt most elmondtál, rögtön
113  4,  2 |             jöttünk ide, nem pedig a te angol szavalatodat meghallgatni,
114  4,  2 |            érzem magamat. Nem tudom, te mi véleményen vagy. Én megéheztem.
115  4,  3 |              vagy ha haragszik.~– No te gézengúz! – kiálta barátságos
116  4,  3 |             enyém lett. Majd kikapsz te ezért mind egyszerre. No
117  4,  3 |            még egy „páóóóónt”, nem a te egészségedre ám, ne gondold
118  4,  3 |                 Nesze! Megkaptad! Ha te elverted az én követjelöltemet:
119  4,  3 |             mármost maradjon rajtad! Te idehoztad a hátadon a princet:
120  4,  3 |               És ezzel aztán annak a te húszezer forintodnak is
121  4,  3 |       Mondtam ugye? Pernicies tua ex te Israel! Agyiő húszezer gyönge
122  4,  3 |          forintok! Majd megemlegeted te még a vadpalatinust! Megválasztatlak,
123  4,  3 |      vadpalatinust! Megválasztatlak, te hétfejű sárkány! Oda nyomom
124  4,  4 |           közönség meglássa a falon. Te pedig nem fogod magadat
125  4,  4 |            Dumka úr volt a szónok.~– Te, ki kora zsenge ifjúságodtól
126  4,  4 |            mai napon kiállítatott.~– Te! – mondá Alienor Leonnak –,
127  4,  4 |          csendes megtébolyodáshoz.~– Te Leon – nyögé elhaló szóval. –
128  4,  6 |        kiáltottak ki jelöltnek. Most te vagy az egyedüli jelölt
129  4,  6 |         megünneplésére. Hiszen tudod te ezt. Bankett, fáklyászene,
130  4,  6 |           szóból ért. Én tudom, hogy te nem vagy gazdag ember: nem
131  4,  6 |                 No megállj! Megbánod te ezt! – mondá a veszedelmes
132  4,  6 |     tanakodunk most, s igen jó, hogy te is itt vagy, előtted nincs
133  4,  6 |          egészen hozzád illő, de azt te bizonyosan nem veszed komolyan.
134  4,  6 |           Gezetlen szélsőbal, s hogy te, ki – megbocsáss a nyíltságért –
135  4,  6 |            ahol most állunk, hogy ha te fel akarsz itten lépni,
136  4,  6 |              az egész vármegyében!~– Te Leon – mondá féltréfával
137  4,  6 |        féltréfával Nagybaróthy. – Ha te ilyen veszedelmesen kezdesz
138  5,  1 |           nagyon kapsz rajta! Mintha te örülnél rajta legjobban,
139  5,  1 |         végeit; ha lánc lesz belőle, te nyertél; ha nem lesz, én
140  5,  1 |              megyek nőül ahhoz, akit te szántál nekem, ha te vesztesz,
141  5,  1 |            akit te szántál nekem, ha te vesztesz, akkor te mégy
142  5,  1 |         nekem, ha te vesztesz, akkor te mégy ahhoz, akinek én szántalak.~–
143  5,  1 |          vesztek, én – ahhoz –, akit te nekem: ha te vesztesz, te –
144  5,  1 |           ahhoz –, akit te nekem: ha te vesztesz, te – ahhoz –,
145  5,  1 |            te nekem: ha te vesztesz, te – ahhoz –, akit én neked…~
146  5,  1 |           pirongatta magát.~– Ejnye, te vén tökfej! Már micsoda
147  5,  1 |                 ami elszédít.~(– Hát te ily nagy léptekkel közelítsz
148  5,  1 |             gondolá Rafaela.)~(– Hát te vagy az, akit én a fűszálakon
149  5,  2 |             kisleány! Most megjártad te szép aranyfácán! Amíg te
150  5,  2 |             te szép aranyfácán! Amíg te törted rajta a te kemény
151  5,  2 |               Amíg te törted rajta a te kemény fejedet, hogy felhasználd-e
152  5,  2 |          hogy publikum előtt teszem. Te holnap reggel madame Corysande-dal
153  5,  2 |            árulást. – A második vagy te.~Lívia remegett.~– Te is
154  5,  2 |           vagy te.~Lívia remegett.~– Te is hívünk vagy, családunkhoz
155  5,  2 |      szeretünk, hanem a végzet maga. Te talán nem is emlékezel arra
156  5,  2 |           örök nyomot hagyott rajta. Te árván maradtál, apa, anya
157  5,  2 |    teljesítettük a kötelességet, azt te magad tudod. No ne sírj,
158  5,  2 |           nem tudom elvégezni. Tehát te is hívünk vagy. De viszont
159  5,  2 |          haragosa. Ő kedvence volt a te atyádnak. Mikor oly szerencsétlenül
160  5,  2 |        magadra maradt árvát, s ahogy te aznap sehogy sem akartál
161  5,  2 |       eltette a keblébe az inge alá. Te! Az valami rettenetes: arra
162  5,  2 |              nála a régi ellenszenv. Te! az ellenszenv gyanús egy
163  5,  2 |        hevült és fázott.~– Szoktál-e te pasziánszt játszani? – kérdé
164  5,  2 |              így történt. Mit szólsz te hozzá?~Lívia úgy tett, mint
165  5,  2 |         materializmus szempontjához. Te ismered Rafaelát. Alig hiszem,
166  5,  2 |         szorongatott leány.~– Eredj, te csetre! Hiszen csak néztél
167  5,  2 |           egy szép férfi? Vagy talán te szent vagy?~– Igen, kegyelmes
168  5,  3 |              mint Midás borbélya, ha te nem volnál meg, nekem is
169  5,  3 |       élclapokban, szépen bepólálva. Te vagy az egyedüli igaz barátom,
170  5,  3 |           hisz az igaz, hogy viszont te is parancsolsz nekem, s
171  5,  3 |            bíznom ezt is. Legalább a te tőkepénzed is szaporodott
172  5,  5 |      dicsőség, hatalom, fény: amihez te csak árnyék vagy és teher
173  5,  5 |        versenytársa légy Rafaelának? Te! Kegyelemkenyéren élő koldus!
174  5,  5 |             láthatatlan ellentmond a te vágyaidnak. Szépség, gazdagság
175  5,  5 |            lenni, csak azért, hogy a te két szemed ne könnyezzen”.~„
176  5,  5 |         Szörnyeteg vágy az, ami után te epekedel!”~„Kísérted az
177  5,  5 |              úr, adja vissza!~– Heh, te akasztófáravaló vén gazember!~(
178  5,  5 |        bezárt ajtót rugdalni.~– Hej! te tüskére való boszorkány!
179  5,  6 |        megölelte őt és megcsókolá.~– Te is tudsz sírni – súgá neki
180  5,  6 |          miatta.~– Óh, majd megtudod te azt, hogy mennyire szeretem
181  5,  6 |            érte tenni? Majd megtudod te azt, de csak később.~És
182  5,  6 |       takarna be ellenük más? – Csak te eredj nyugodtan aludni,
183  5,  6 |               kevesen tudják, hol, a te izeneted pedig címzetére
184  5,  6 |                 Fürst Octavian. Ha a te szád gőzmalom volna, irtóztató
185  5,  6 |     szivarozol inkább?~– Tudom, hogy te nem szereted a füstöt.~–
186  5,  8 |              Ígéreteket tesznek.~„Ha te ellensége leszesz az én
187  5,  8 |             gyújts rá magad.~– Igaz: te nem szivarozol. Hát mondom,
188  5,  8 |      őrizkednél a szép asszonyoktól? Te bizony csak ne őrizkedj
189  5,  8 |          lopjanak meg. Lopd meg őket te jobban. – Ez a sürgöny,
190  5,  8 |            viszesz, áltudósítas. Ezt te elő se add azoknak, akikhez
191  5,  8 |           Tőled az igaz, hogy nem. – Te nem szoktál a kéregetőkkel
192  5,  8 |          kéregetőkkel gorombáskodni. Te a zsebedbe nyúlsz, markukba
193  5,  8 |              mutasd meg a bóbitádat, te szemtelen jótékonysági adószedő!
194  5,  8 |             akinek minden gondolatja te vagy, akinek egyedül mondhatod
195  6,  1 | kormornyikjának.~– Vendelin! Tudsz-e te lopni?~– Furcsa kérdés!~–
196  6,  1 |            táska is be van zárva, de te azt ki tudod nyitni?~– Nem
197  6,  1 |             országpecséttel lezárva. Te fel tudod azt bontani pecséttörés
198  6,  1 |             vonva Leont is.~      ~– Te, Vendelin, készítsd el a
199  6,  1 |              volt mondva:~„– Bolond! te fizeted azt meg Alienorral”.~      ~
200  6,  2 |         megnyugodtam az enyimben… és te?~Lívia nem adott választ,
201  6,  2 |          intett tagadólag.~– Hogyan? Te nem? Te nem fogadod el a
202  6,  2 |         tagadólag.~– Hogyan? Te nem? Te nem fogadod el a végrendelet
203  6,  2 |         hagyatékát? A fényes polcot? Te nem akarsz apácafejedelemnő
204  6,  2 |              apácafejedelemnő lenni? Te elutasítod ezt a dicsőséget
205  6,  2 |      szeretlek, ölellek e szavadért! Te visszautasítod a végrendelet
206  6,  2 |      világunkba. Így nagyon jól van: te magad sem akarsz zárdába
207  6,  2 |          mely neked volt szánva, s a te vőlegényedet vegyem magaménak.~
208  6,  2 |             összerezzent bele.~– Hát te hová léssz, ha én férjhez
209  6,  2 |          vagy Kairóba. Kire maradsz, te kedves kicsikém?~– Az Isten
210  6,  2 |            fel nem bontották, mert a te elhatározásodtól függött,
211  6,  2 |               Most már elindulhatok. Te megmaradsz elhatározásod
212  6,  2 |          majd megtudod, hogy mi vagy te énnekem.~Lívia sejteni sem
213  6,  2 |  lidércnyomást. Jer ide, próbáld meg te is. – Így. Nézd. A két kezet
214  6,  2 |             látod? Mily sikere van a te imádnak! Már nem nyög, nem
215  6,  2 |          harmatot a füvön.~– Hogyan? Te már fenn vagy?~– Az éjjel
216  6,  2 |              mint szeretném én azt a te orvosodat nyugalomba helyezni!~–
217  6,  2 |                Óh, de nem úgy, ahogy te gondolod! Te rossz vagy.
218  6,  2 |              úgy, ahogy te gondolod! Te rossz vagy. Látod!~A hercegnő
219  6,  2 |              mama.~– Semmi kis mama! Te nem vagy kisleány többé,
220  6,  2 |             nem vagy kisleány többé, te nagy, eladó leány vagy.
221  6,  2 |       összedől s én elszomorodom, ha te mosolyogsz.~– Hiszed-e,
222  6,  2 |             Én azt akarom, hogy légy te az én atyám hitvese… Mért
223  6,  2 |         kifejezést? Atyám ötvenéves, te húsz: leánya lehetnél, miként
224  6,  2 |              az ő életét megtartsam? Te egy szent vagy. Anyám zárdafejedelemnővé
225  6,  2 |      köteléke a kölcsönös tisztelet. Te tiszteled őt, ő szeret téged.
226  6,  2 |       tartozik a csodák közé, hogy a te gyöngédséged visszaadná
227  6,  2 |       sírboltajtónak a kulcsa most a te kezedben van. Maradhat zárva
228  6,  2 |            Maradhat zárva sokáig, ha te úgy akarod. Napokat, hónapokat,
229  6,  2 |            nem asszony, de védszent. Te vagy az. Benned minden tökéletesség
230  6,  2 |               leánynézőbe” jöttek. S te nem is tudtál afelől, hogy
231  6,  2 |             vigyek oda magammal: – a te áldásodat.~Lívia csak lefordult
232  6,  2 |              Óh, milyen gyermek vagy te! – szólt feddő hangon hozzá. –
233  6,  2 |     enyelgéssel mondá neki:~– Ma még te csókolsz nekem kezet, holnap
234  6,  3 |            itt! hogy látnád őt most, te szívtelen leány!”)~Rafaela
235  6,  3 |        elszomorodott, s azt mondá:~– Te vagy itt, Rafaela?~(„Csak
236  6,  4 |    bagatellnek jutni most eszedbe! A te ajándékaidat úgyis utánad
237  6,  4 |         ezredesi egyenruhájában, míg te az ehrenbreitsteini dzsidás
238  6,  4 |             obligé?” nagyon hasonlít te hozzád.~– No hát tovább!~–
239  6,  4 |          mást, akit ezzel megbízzak, te pedig mehetsz haza Budapestre,
240  6,  6 |         dodonai oráculumszónak: „ajo te Aeacidam romanos vincere
241  6,  6 |           helyre. Amely nap reggelén te elindulsz Párizsból, én
242  6,  6 |        akarsz neki szerezni, az is a te dolgod. Nekem mindegy. Válaszodat
243  7,  1 |     vickándoztak a kristály vízben: „te megnőttél, mi kicsinyek
244  7,  1 |          zeng a méhdöngéstől. Azok a te méheid, Leon! milyen messze
245  7,  2 |     bonhómiával kérdezte tőle:~– Hát te „nagy” ember, hol jársz
246  7,  2 |             ki arra, hogy azon ezt a te kétségbeesett pofádat behozd?~–
247  7,  2 |              amennyit vétettél. Csak te keresd! Ez a te vezeklésed.
248  7,  2 |       vétettél. Csak te keresd! Ez a te vezeklésed. Nem tudom, hova
249  7,  2 |          akkor micsoda lélekkel mégy te most felkeresni azt a leányt,
250  7,  2 |     bolondoztál.~– Nem hazudhatom.~– Te! – szólt a prépost, fenyegetésre
251  7,  2 |            hogy hol van Líviád? S ha te nekem ilyen szándékot gyónsz
252  7,  2 |      hamarább oda megyek hozzá, mint te: elmondom neki, hogy te
253  7,  2 |              te: elmondom neki, hogy te őt megcsaltad, elszöktél,
254  7,  2 |        köszönöm szépen.~– Megtalálod te őt magadtól is, ha Istennel
255  7,  2 |             munkában meglepte.~– Óh, te gályára való mintagonosztevő!
256  7,  2 |              most látom, hogy lehet. Te most szemenkint kiszedegeted
257  7,  2 |               Bizony nagy ördög vagy te, Napóleon, hogy kitalálsz
258  7,  2 |        kitalálom, hogy mit csinálsz „te” énnálam.~– Vajon mit?~–
259  7,  2 |       nevetés sora? No ugye most már te nem nevetsz?~– Igaz – szólt
260  7,  2 |              ismert úton idáig, ahol te lakol, eljöhetett. Te vagy
261  7,  2 |           ahol te lakol, eljöhetett. Te vagy az egyedüli ember,
262  7,  2 |          neki.~– Mást is adtam neki! Te azt nem is tudod. Mikor
263  7,  2 |      verekedtünk miatta.~– Köszönöm. Te voltál az egyetlen ember
264  7,  2 |        Szórul szóra azt mondta, amit te. Kivéve, hogy vadállatnak
265  7,  2 |             jó barátod vagyok! Pedig te mindig mortifikálsz engem.
266  7,  2 |         embert és elsietett…~– Aztán te, gyere csak vissza. Még
267  7,  2 |        hallom, hogy a hercegnőt az a te Alienorod akarja elvenni.
268  7,  4 |        vaskakaduról.~(– Dejszen: nem te vagy már a vaskakadu, hanem
269  7,  4 |        beefsteaket, angolosan. Ugye, te is angolosan szereted, Leon?
270  7,  4 |            Nem értem.~– A pénz, amit te nekem adtál, s amit én neked
271  7,  4 |              az öreg diplomata – hát te pagát ultimója a pincéreknek,
272  7,  4 |              Énnekem ezt az összeget te hoztad, arra a célra, hogy
273  7,  4 |         aztán ráütött Leon kezére:~– Te azt a küldetést nagyon jól
274  7,  4 |             vágj a szavamba, kérlek. Te most jössz a faluról, a
275  7,  4 |           semmit. Hiszen remekeltél, te! Te lángész! Te burokban
276  7,  4 |               Hiszen remekeltél, te! Te lángész! Te burokban született!
277  7,  4 |          remekeltél, te! Te lángész! Te burokban született! Te szerencse
278  7,  4 |               Te burokban született! Te szerencse fia! Hiszen úgy
279  7,  4 |              mint egy táltos! Hiszen te boszorkánymester vagy!~–
280  7,  4 |        megcáfolni, a véleményt, amit te építettél, megdönteni, a „
281  7,  4 |             Ami embertől kitelt, azt te becsületesen megtetted és
282  7,  4 |           legkevesebb szüksége van a te szegény kis újra épülő hazádnak.
283  7,  4 |          történt. Július 7-én kaptad te azt a táviratot, melyben
284  7,  4 |            meglátogatni ment oda, de te jól tudtad, hogy egy nagy
285  7,  4 |              volt még nehány napig a te békecsináló munkádra: szükség
286  7,  4 |             munkádra: szükség volt a te bizalomtól ragyogó arcodra;
287  7,  4 |      napfényt prognostizálhatták. De te keresztet húztál a számításaikon
288  7,  4 |           szándékosan az estélyre, s te azt elolvasva, azt mondtad,
289  7,  4 |       jelenetet! Az egész társaság a te arcodat nézte. A sürgöny
290  7,  4 |             hogy meg vagy bukva. Nem te magad, de az az egész misszió,
291  7,  4 |       azoknak a tervei valósulnak. S te még annyira vitted a művészetet (
292  7,  4 |         Tudok én mindent! Látom én a te utaidat. Nagyszerű terv
293  7,  4 |          becsületes ifjú azt tenné a te helyzetedben. Hanem legalább
294  7,  4 |           neked tanácsokat? Túljársz te minden ember eszén. Szíved
295  7,  4 |             hogy nem szorultál rá.~– Te! Én azért, hogy ezt az összeget
296  7,  4 |             oláhságban? Dynasta vagy te már barátom! Dynasta kiskirály. –
297  7,  4 |        képpel olyan dolgokat, amiket te jobban tudsz, mint én.~–
298  7,  4 |       azokról a történtekről, amiket te nem tudhatsz. Te a legkisebb
299  7,  4 |              amiket te nem tudhatsz. Te a legkisebb részletekig
300  7,  4 |          jutalmul számodra. Barátom! Te csoda nagyot fogsz egyszerre
301  7,  4 |              ne! Hiszen jobban tudod te azt, mint én. – No de hát
302  7,  4 |             szövetségnél. Phá! Hanem te, kedvesem, ugyan jól megtanultál
303  7,  4 |       gondoskodjál róla. Tudni fogod te annak a módját. Hiszen gavallér
304  7,  4 |            nekem semmi közöm sincs a te felfedezésedhez!”~Eltette
305  7,  5 |            óriás, két ,halhatatlan’. Te nem gátolhattad meg azt:
306  7,  5 |           halandó’, – s ha meghal, a te halottad. – A diplomáciában
307  7,  5 |             utolsó egyedül.~– Eredj! Te engem csak meg akarsz ijeszteni!
308  7,  6 |              s azok teneked szólnak. Te tudod, mi voltál rám nézve.
309  7,  6 |           örökség, az csak tartozás. Te ismered az örvényt, mely
310  7,  6 |        örvényt, mely alája van ásva, te ismered a vihart, mely föléje
311  7,  6 |         mutattam azokat meg neked: – te ismered a névtelen munkát,
312  7,  6 |             küzd, melyben segítettél te, mely alatt összeroskadtam
313  7,  6 |          örökölni fogja erőmet is. – Te vagy az. Te értetted meg
314  7,  6 |             erőmet is. – Te vagy az. Te értetted meg küldetésemet.
315  7,  6 |      partjáról kiabálni nem használ. Te értetted meg, hogy a hazaszeretet
316  7,  6 |            életvágy, de nem életerő. Te vállalkoztál a feladatra,
317  7,  6 |             el értem: szállítsd haza te az én koporsómat. Légy védője,
318  7,  7 |            Leon, egyszer magad fogod te a saját szádat megütni a
319  7,  7 |             akit én fogok el most. A te gyászod ez, fiú! Nagy férfiú. –
320  7,  7 |      falatozni a vasúti állomáson.~– Te sietsz, amint látom – mondá
321  7,  7 |              fogadj az útra.~– Tehát te tudod, hogy énnekem Helgolandra
322  7,  7 |             a napja, hogy elmondjam. Te még ma elutazol?~– El.~–
323  7,  7 |          atyja legyek a leányának? A te kedvedért?~– Köszönöm. Neki
324  7,  7 |              hölgy, akinek szállását te kitudakoltad, de akinek
325  7,  7 |           tudatni kellene vele, hogy te igen fontos és elmulaszthatlan
326  7,  7 |                Óh, csak ne bajlódjál te azzal. Hát azért vénültem
327  7,  7 |             a gondolatod volna, hogy te azon hölgy kezébe valamiképpen
328  7,  7 |           szemed közé dobják.~– Csak te ne adj nekem tanácsokat,
329  7,  9 |              tud arról valamit, hogy te milyen szerencsés ember
330  7,  9 |                Tevégetted. – Mert ha te azt kikiabálod a világnak,
331  7,  9 |          énhozzám?~– Van!~– S hiszed te, hogy én azt az előnyt,
332  7,  9 |            őt. Így megfordítva áll a te meséd. Hidd el, hogy téged
333  7,  9 |         fogja megtanulni soha: sem a te kedvedért, sem a maga kedvéért.
334  7,  9 |            tudsz majd meg, de hisz a te titkod az, meg fogod őrizni.
335  7,  9 |         titkod az, meg fogod őrizni. Te, édesem, mire visszaérkezel
336  7,  9 |     tehetségeidnek felhasználásáról. Te a megholt Etelváry Miksa
337  7,  9 |        egyszerre elsápadt e szóra:~– Te tréfálsz!~– Veled négyszemközt
338  7,  9 |            vele megzavarni. És akkor te egyszerre azon a magaslaton
339  7,  9 |            az kedves barátom, amiről te beszélsz. A vármegye sem
340  7,  9 |             rangod mellett nem fogsz te a „Johannes sine terra”-
341  7,  9 |            lángvörös lett e szóra.~– Te! Talán csak nem gondolsz
342  7,  9 |              egy az öt tanú közül. A te neved elő sem fordul abban.~–
343  7,  9 |             őt szem elől elveszteni. Te nem kerested őt még fel?~
344  7,  9 |              mégis komolyan gondolsz te a hercegnőre. Tehát csak
345  7,  12|             után!~– Könnyen beszélsz te! De én háromszáz mérföldnyi
346  7,  12|             Welfek?~– Azok egészen a te instrukcióid szerint cselekszenek.~–
347  7,  12|        kölcsönt megkötni, de ezalatt te, meg egy második, meg egy
348  7,  12|           Nem hinném azonban, hogy a te Pompeiád is azok között
349  7,  12|            most érkeztek Münchenből? Te is köztük vagy, meg én is!~–
350  7,  12|              hegedült szent Dávid! S te tartottad neki a kótát!
351  7,  12|              kezdődik: „Kedves fiam, te nagy szamár vagy: én pedig
352  7,  12|              vagy: én pedig vagyok a te atyád”, ez igen szép mondás,
353  7,  12|                Eső után köpönyegnek. Te azonban nem azt tetted,
354  7,  12|          akarat nélküli lények, mint te vagy, mert ezekről sohasem
355  7,  12|              egy olyan férjnek, mint te vagy, híven nem maradhat.
356  7,  12|           esély van számodra. Vagy a te neved esik alul, s akkor
357  7,  12|              olyan veszedelmes, mint te állítod. Akkor nem vagy
358  7,  13|            csináltam belőlük titkot. Te pedig arról voltál nevezetes,
359  7,  13|               hogy én vagyok otthon, te csak jövevény. Jól tetted.
360  7,  13|         alapja volna. De az sincs. A te feleséged nagy cselszövő,
361  7,  13|            következhetik folytatása. Te visszamégy Párizsba, mint
362  7,  13|         küldött.~– Azt ne hidd el!~– Te magad mondtad.~– Akkor kétszer
363  7,  13|      valakinek, akiről tudom, hogy a te apád kéme? s ha csak azt
364  7,  13|             annyira gyűlölni, hogy a te fejedet akarjam szétzúzva
365  7,  13|    kinevetett alak, jobb ember, mint te vagy, mert szíve van: ami
366  7,  13|        zsebébe.) Pompeia egy angyal: te pedig egy rágalmazó sátán
367  7,  13|             susztertől kölcsönöztem. Te ugyan még az vagy, ami vagy,
368  7,  13|           ami vagy, de én annak, ami te vagy, apja nem vagyok.~
369  7,  14|            akkor tudtam volna: „aha! te is úgy vagy, ahogy én!”
370  7,  14|            elsuhanó alaknak.~„Neked, te tiszta lélek: jó éjszakát!”~
371  7,  15|              Etelváry Miksa herceg a te családodnak, az lehetsz
372  7,  15|         családodnak, az lehetsz majd te Líviáénak: titkos jóltevője,
373  7,  15|         földi gondviselése! Menj fel te a földi paradicsomodba és
374  7,  15|               el a világot: az éppen te magad voltál! S aztán felelni
375  7,  16|         karikának a körületébe!~„Hát te is eljöttél üdvözölni engem!”~
376  7,  16|        szemébe.~„Nem igaz! Nem igaz! Te nem vagy az igaz ember!”~„
377  7,  16|        higgyen neked senki, ne higgy te magad magadnak soha!”~„Légy
378  7,  16|        érckarika.~„Hazudsz! hazudsz! Te sohasem szerettél senkit.
379  7,  16|            és ott magad megverted”.~„Te komédiát játszottál énvelem!
380  7,  16|             ki ne verje a fejéből. („Te imádott hazám dicskoszorús
381  7,  16|             ez egészen belezavarta: „te hazám érdemkoszorús … dicsterhelt …
382  7,  16|             dolgon, odasúgva neki: („Te, ki kora zsenge ifjúságodtól
383  7,  16|         Kincsem, én azt hiszem, hogy te mégis nagy bolondot cselekedtél,
384  7,  16|       valamennyi mind. Egy levelet a te szép hercegnődtől. – No
385  7,  16|              nem is maradok ám itt a te holnapi bankettod kedvéért!
386  7,  16|             nagyon szépet írj, tudsz te ahhoz! De sokat össze ne
387  7,  16|              nő, tiszteljen a férfi: te ne szeress és ne tisztelj