bold = Main text
Part, Paragraph grey = Comment text
1 I (1) | ot vezényelt az őrnagya, de nem jobbra át, hanem előre! –
2 I | Hunyadi-zászlóalj volt kitűnő, de ezeknek ellentéteül vele
3 I | törtek maguknak a dandárban, de azért zavartalanul közelgett
4 I | ágyúzást hallá. Későn volt, de mégis elég jókor arra: hogy
5 II | megkínálták a fővezérséggel, de nem fogadta el.~„Amit más
6 II | gabonatermékekben gazdag.~De nagyobb hibája volt e tervnek
7 II | küldött a kormány pénzt, de nem jutott hozzáig, – annyi
8 III | neki annyira kedvence volt, de mely kegyéből utóbb annyira
9 III | utóbb annyira kiesett.1~De leginkább azon fényes ígéreteket,
10 III | befolyása volt jellemére.~Volt, de nem azoknak, akiknek kellett
11 IV | amihez magukat tartsák, de egyáltaljában senkinek sem,
12 V | tudnak jelenleg megfelelni, de ha kívánná is valaki, nem
13 V | mind igaz, amit mondott, de már ő megengedte a népgyűlés
14 VI | érzelemmel is viseltetem iránta.~De a status-kormányzati dolgokban, –
15 VIII | szünteleni oszcillációban volt, de Kossuth ékesenszólása mindég
16 IX | szétszórt magyar seregeket.~De ezen hetek hónapjai alatt
17 IX | jövendő eseményeket vezették, de a jelennel nem diszponálhattak.~
18 IX | rosszkedvűségig józan, vitéz, kitartó, de nem hetvenkedő, nem fellobbanó;
19 IX | helytáll, és csatázik, de ha csak biztatják, azt hiszi:
20 IX | demonstrálni nem való, de ahol tenni kell, ott fanatizmussal
21 X | váltsuk be bankjegyekre.~– De már azellen protestálok –
22 X | további tartalma így szólt~„De én megtiltom önöknek: hogy
23 XI | megérteni.~Üres cím talán?~De egy ember, ki legelső volt
24 XIII | névtelen fiatal tisztet, de akinek legelső szavaiból
25 XIII | odaát ölnek-e benneteket, de ha elfuttok, már akkor bizonyos:
26 XIV | elvállalta a fővezérséget, de a seregek felvonulásával
27 XIV | fizetni a hadsereget.~– Igen, de Debrecenben huszonnégy óráig
28 XIV | kívánja magát, odább mehet, de azt nem kívánhatja: hogy
29 XV | vissza akarta téríteni.~De a huszárok megragadták lova
30 XV | velem jöttök, elviszlek, de nem kényszerítelek. – Két
31 XV | Lehullhuszároknak” csúfolták, de később ezek is helytálltak.~
32 XV | Mészáros is jelen volt. „De én sem írnám alá” – dörmögé
33 XV (1) | támadt a nádor és Kossuth de még inkább Szemere között:
34 XV | kecskeméti gerillák. Kis, de jól rendezett csapat, később
35 XV (2) | mint alhadnagy alkalmazva, de aki már akkor is bámulatra
36 XVI | Hadseregeket tudott előállítani, de vezetni nem.~Egy reggelen
37 XVI | többet ér fél hadseregüknél.”~De lehetett látni szomorú arcokat
38 XVI | be is bizonyítá: hogy az; de akinek az a fatális passziója
39 XVI | karakter, és rendkívül hiú, de azért nem sérthette őt meg
40 XVI | voltak készülve a harcolásra, de nem volt vezetőjük, és erejük
41 XVI | elfogadni, ami Kossuthtól jő, de erejük kevés volt annak
42 XVI | semmi keresete Bécsben, de mint osztrák altábornagy
43 XVI | mondának a küldöttek –, de az mindegy, akárminő öltözetben
44 XVII | gyülekezet előtt.~Vasvári elment, de szónoklatára már ekkor nem
45 XVII | időkben, csak kéziratban, de melynek példányai villámgyorsasággal
46 XVII | Szerzőjéül sokan Petőfit hitték, de ő nyilván nem fogadta el
47 XVII | nem tudom – felelé ez –, de biz ott könnyen lehet több
48 XVII | kalendáriumban s aztán olvassa fel. De az egészet.”~„– Napiparancs. –
49 XVIII | még magát nem konstituált, de szellemi kohézióban létező
50 XVIII | elhagyott erdőbe vissza, de az nem távozott. Pár perc
51 XVIII | kormánybiztosunk megmérgezni, de ebben megakadályoztatott.~–
52 XVIII | küzd.~– Az nem bizonyos, de tegyük fel: ha úgy volna
53 XVIII | érdekeik kerülnek felül; – de ha mi kimondjuk, hogy csupán
54 XVIII | emancipálni.~– Önnek igaza lehet, de mi szükség azt nekünk most
55 XVIII | szólunk, mindent tehetünk, de ha megkötjük magunkat, nem
56 XVIII | nemzetiségi harcot vívunk, de ha minden pártnézetnek szabad
57 XVIII | elég oknak a gyanúra.~– De az ő nyilatkozata sem elég
58 XVIII | Akkor én nemcsak feje, de tagja sem lehetek Magyarországnak, –
59 XVIII | kíméletes cirkumskripcióval, de azért elég érthetően írt
60 XIX | Görgey elküldte az ágyúkat, de maga nem ment.~Ekkor parancsolta
61 XIX | huszárai ki nem szabadíták, de sebekkel elborítva.~Másfelől
62 XIX | magát is nyakszirton ütötte, de nem veszélyesen.~Görgey
63 XIX | az” felelé rá a vezér. „De nekem igen, hanem hogy mindkettőnknek
64 XIX | ágyúkat visszahoztam, jelenté, de huszárjaim fele odaveszett.~
65 XIX | visszavonulás megkezdetett, de mily kárhozatosan!~A már
66 XIX | tehetlek.~– Az természetes.~– De hát ki legyen akkor a vezér?~–
67 XIX | elmondva elég leleményes.~De ki volt feledve belőle azon
68 XIX | seregek kormányzatát átvenni, de ha a télen ő mondta azt,
69 XIX | fogadta az új hadvezért, de Damjanich pláne goromba
70 XX | lehetlen volt észre nem venni, de ha nem lett volna is, a
71 XX | egészen más célú, más tárgyú, de valóban egyenesen, mint
72 XX | kertjéről, vérfolyamokról, de nem haragszik többé senkire,
73 XXI (1)| szavakat intézett hozzája, de a többi jelmondatokra nem
74 XXI | illetni, akit senki sem bámul, de mindenki szeret.~Azután
75 XXI | Még nem volt Debrecenben, de azért voltak, akik hitték:
76 XXI | halálos ellensége ne volna, de mindez őt legkisebbé sem
77 XXI | kissé megbillentette fejét, de nagyon kissé.~A főhadiparancsnok
78 XXI | mikor mellette elment, de azon percben egy határozatlan
79 XXI | hallá egypár e szavakat, de mindenki odanézett és mindenki
80 XXII | magával?~– Hogyne vinném…~– De ha elfognak bennünket…~–
81 XXII | marasztotta látogatóit; de azok már akkor kászálódni
82 XXII | nem akartuk megmondani, de ha excellenciád parancsolja,
83 XXII | bennünket, nem tehetünk róla, de mi egyszer azért kuporgattuk,
84 XXII | kemény földre esett volna, de annyi demonstrációt mégis
85 XXII | emelendő márványemlékre szánt.~De eljöttek Magyarország siralmas
86 XXII | adta volna áldozatul, – de már az meghalt, el is volt
87 XXII | hogy megátkozandja apáit, de szégyenelni nem fogja őket.~
88 XXIII | mint azoknak eredményei. De a februári kormánynyilatkozatok
89 XXIII | fontos képeket csinált, de azonkívül soha sem adta
90 XXIII | országban nagy név volt Kossuth, de a bizottmányban csak egy
91 XXIV | Magyarországnak nemcsak békéjét, de nagyságát is látja abban,
92 XXV | sátorokban. Még tűri a nyomort, de ha soká tart, lehet hogy
93 XXV | siettessék operacióival; de célt értek vele.~A kormány
94 XXV | Gondoltak Klapkára, Damjanichra, de az mindenik a maga helyén
95 XXV | viseltetett egymás iránt.~De mint igazi katonák úgy el
96 XXV | gyűlölte érte egyik a másikat.~De ez azért nem volt arra ok:
97 XXV | tudatni a közönséggel.1~De Guyon nem köszönte meg az
98 XXVI | valódi republikánusok, újonc, de mindenre kész csapat, mellyel
99 XXVI | Kossuthot erre neje ösztönözné, de aminek bebizonyítására adataim
100 XXVI | megemlítendő egyéniség. De hiszen ennek nem is volt
101 XXVI | volt, nem ölte meg ellenét, de semmivé tette.~Egy követet
102 XXVI | Országgyűlésen rendesen hallgatag, de konferenciákon lelke, irányadója
103 XXVI | fontos vicceket hajigál, de csak egy irányban s a tizedik
104 XXVI | herceg Windischgraetztől, de mégsem annyira, mint Kossuthtól,
105 XXVI | ellene szólni és tenni, de ha visszajött, újra elhallgattak.~
106 XXVI | fegyvert elleneik kezébe.~*~De kezdjük az elején.~Egy napon
107 XXVI | nekik.”~Madarász elsápadt. „De kérem, édes barátom!” –
108 XXVII | Oroszország intervenciója ellen.~De nemcsak az: hogy a forradalmi
109 XXVII | sem engedte át olvasni.~De nemcsak a közönség, hanem
110 XXVII | politikusokra nézve.~Jöttek ugyan, de nagyon néha, tudósítások
111 XXVII | párizsi és londoni követektől, de azok nem adtak okot arra:
112 XXVII | Ebből érthetett, aki akart.~De nem akart senki.~Mikor Irinyi
113 XXVIII | ellen „megvetést” szavazott.~De mindez nem így ütött volna
114 XXVIII | megvetéssel” utasított el magától.~De Kossuthnak nem lehetett
115 XXVIII | kezdett lenni, nélkülözheté, de így önhatalma körét szűkítette
116 XXVIII | volna az országgyűlést, de vetélytársait látta bennök
117 XXVIII | közkatona bámulta, dicsőítette, de a tisztek között valami
118 XXIX | a haza is meg fog bukni, de a girondisták mindenesetre.~
119 XXIX | bírt az magára ismerni.~De akik megmaradtak régieknek,
120 XXIX | száműzetést – mondta Kossuth –, de azt soha: hogy ezentúl Ausztria
121 XXIX | Ausztria polgára legyek!” De hát a haza?~Egy ember gyűlölete,
122 XXIX | erőre, minővel Kossuth bírt, de annak szabályozására egyedül
123 XXIX | Ezt hinni talán volt okuk, de ez nem volt azért ok arra:
124 XXIX | muszka betört Erdélybe, de vissza is vonatott.~– Kiűzetett.~–
125 XXIX | neki, s Anglia igen messze.~De ha mindezen hatalmasságok
126 XXIX | tulajdon elveinkért, dicsőség, de elveszni oly elvekért, miket
127 XXX | meg, a többi mind gyerek. De sok jó pajtásom hullott
128 XXX | holnapi nap eszébe tud jutni! De a kevesek együtt vannak,
129 XXX (2)| De nemcsak követtársai megnyerésében
|