10-becsu | beert-donte | dorgo-ember | emehh-feste | feszu-halna | halog-insta | insti-kidol | kidul-labcs | laiku-meggy | megha-nelku | nemel-parte | partf-sohaj | soir-tarca | targy-utocs | utol-zorge | zsebb-zwar
bold = Main text
Part, Paragraph grey = Comment text
1005 XXX | mialatt a nép éljeneket dörgött s kalapjait hajigálta a
1006 XV | De én sem írnám alá” – dörmögé félig a szakállába.2~Másoktul
1007 XVIII | tulajdon proklamációnkat dokumentumul használták ellenünk, hanem
1008 XXVI | jóakarat, és hazafiság dolgában a legelsők közé számítandó.
1009 IX (2) | alakult, s melynek viselt dolgairól ezidáig egyéb nem volt tudvalevő,
1010 VI | De a status-kormányzati dolgokban, – ezerszer engedelmet kérek –
1011 XXVI | bátorság, ott is taktika dolgozik, csakhogy az erőt nem a
1012 XXVI | parancsszót, az ágyútelepek dolgoznak, a lovasság jobbra-balra
1013 I | mindaddig, míg csak az ágyúk dolgoztak.~Azonban megjelenik a csata
1014 XV | volt piros csákó, szürke dolmány.~Ezen történt az első összeütközés
1015 XV | népviselet módjára kurta Viktória dolmányt sűrű óngombokkal s kerek
1016 XVIII | maradtak, kikkel az avarban egy dombra leült, s már esteledni kezdett,
1017 XXVI | beletakargatnak, s aztán egy doszkával jól végigpáholnak.~„Amit
1018 XIX | feltartóztatja: „uram, az ön élete drágább mint a két ágyú.” – „Nekem
1019 XXII | hideg napokról, a krumpli drágaságáról s más impolitikus dolgokról;
1020 XXII | legnevezetesebb egyénisége, a drámaköltő Czakó szerencsétlen vége
1021 XXIX | pans si bien agir, si a pas droit au repos. (Ponsard)~– Legalább
1022 X | tulajdon nevével. Keresztneve druszájánál – Mórnál már ütközetet vesztett,
1023 VII | vitézség, a szelídség helyébe düh és bosszú szállta meg a
1024 XIX | visszavonulást parancsol. Görgey dühe emiatt. Zanini ezred elvész.
1025 IV | minden esetekben, kit láttak dühöngő néptömegek közt megjelenni
1026 XXIV | megragadta a hírnök karját, s azt dühösen megrázva, kétségbeesett
1027 XIX | proviántja.~Görgey fehér lett a dühtől e szavakra, valamit mormogott
1028 XXI | rá Görgey, mily névtelen dühvel álltak meg szemei mereven,
1029 XXII | koldus. Az önkénytes a zsebbe dugott kézzel. A k…i gyermekek,
1030 XXV | pavillonjaiba. A nemzetőrök Duna-melléki városok érdemes polgárai
1031 XXV | meghítta magához ebédre.~A Duna-parton voltak terítve a bankettasztalok,
1032 XXII | fekszik a Duna és Tisza és a Duna-Tisza között a császári hadsereg.~
1033 I | elhatározólag: hogy többé a Dunán túl derék ütközetet elfogadni
1034 XXV | míg a lakosok a bombák durrogásai közt remegve búnak meg felhányt
1035 X | pénzt kapja.”~– Ah, ez mégis durva megbántás – monda Kossuth –,
1036 XIV | rögtön parancsot adott Duscheknek: hogy a banksajtókat pakolja
1037 XIX | kicsavarta egynek a kezéből dzsidáját: „megállj, úgymonda, majd
1038 XV | ezred huszár, egy ezred dzsidás, tizenöt bataillon régi
1039 XV | Később e csapatokhoz lengyel dzsidások is alakultak, saját nemzeti
1040 XIX | az elveszett lovasüteg. Dzsidásokkali viadal. Dembinszky ostrommal
1041 XIX | számtalan sebben elesett. Ő is dzsidásoknál szolgált hajdan s most;
1042 XIX | dühös viadalban egy divizió dzsidást szétvertek, a huszárok vezetője
1043 XIX | úgymonda, majd én tanítalak meg dzsidával bánni”, s azzal közibük
1044 III | sajátszerű családi jelenetre ébredett az elnök.~Neje ájuldozva
1045 I (2) | borházban, s csak akkor ébredt föl, midőn a császáriak
1046 XXIX | szükségből? E kérdésekre eddigelő nem felelt meg senki.~Elmondom,
1047 XXII | országos megsiratottnak szegény édesanyja maradt, ki mindennapi szűk
1048 XXII | odasimul hozzá s kérdezi:~– Édesapám, nem jönnek az ellenséggel
1049 XXII | tábornokot: hogy a tervezett és effektuált számok között rettenetes
1050 IX | sem volt kedvező a szabad ég alatti gyülekezetekre, s
1051 XIX | most hullott volna alá az égből, kitűnt a sorban, rendben
1052 XIX | szívekbe új bizalom ömlött, égett, vágyott mindenki a csata
1053 IV | éppen a hivatalos iratokat égették, a rendőrfőnök hollétéről
1054 XIX | akkor felkelő nap mint egy égő csataszignál végig fénylett,
1055 XVI | e tekintetben nem tudott egoista lenni.~Bécs eleste is a
1056 IV | amihez magukat tartsák, de egyáltaljában senkinek sem, pedig még
1057 XXVI | országgyűlésen és literatúrában egyaránt tényező erő.~Almássy Pal, –
1058 XXIX | Debrecenben, miért nem Pesten? és egyátaljában mi okból, mi célból, mi
1059 XII | lázadók táborába semmivel egyébbel, sem fegyverkezve, mint
1060 XVIII | törvényeiért fogott fegyvert, semmi egyébért nem.”~„Mihelyt a magyar
1061 XVII | velök, aztán szemétre~Ott egyék őket kutyáink ebédre.”~A
1062 XV | nyilvánítani, miszerint nekik egyenes hivatásuk az országgyűlést
1063 XXIII | egymás iránti viszonyait, s egyéniségeit nehány szóval megismertetni,
1064 XXIII | E párt legnevezetesebb egyéniségeiül három képviselőt lehet feltüntetni.
1065 XXVI | több, sokkal nevezetesebb egyéniségeket lehete találni.~Ott volt
1066 XXVIII | tehetséget kivéve – kitűnő egyéniséget elküldék a hadseregbe. Útközben
1067 XXIII | elleneivé tőnek, –~Kiket egyéniségi hajlam, bizalom valamelyik
1068 XXIII | miszerint valamely publikus egyéniségnek, aki által valamely személyes
1069 XV | nemzeti színeiket viselve egyenruháikon, és utóbb lengyel gyaloglégiók,
1070 XV | egész ezred már készen levő egyenruháit, az ezekre felügyelő tiszt,
1071 XV | karján vezetve a vadászezred egyenruhájában – Kossuth idősebbik fiát.~–
1072 XXIII | is ért.~E kettő modorát egyesíté Kazinczy.~Kíméletlen, mint
1073 I | pedig az aldunai seregekkeli egyesülhetést akadályozza.~E terv már
1074 XVI | volna a bécsi forradalommal egyesülni, annak vezérei annyira el
1075 I | a Vértes hegyeknek, ott egyesült vele.~Amennyiben tudniillik
1076 I | után a két zászlóaljból egyet csináltak, annyira megfogyott
1077 XXIII | szerettek volna mindenkivel jó egyetértésben lenni, ma itt, holnap amott
1078 XXVI | bürójához tartoztak. Míg Nyáry egyetlenegy hivatalnok nélkül végezte
1079 XXV | észrevett hízelgést.~– Abba nem egyezem – szólt –, nem arra való
1080 XXVII | XXVII. ~(A pártok egyezkedése)~Madarász hanyatlása már
1081 XVIII | elkövetend: hogy az udvart velünk egyezkedésre bírja, – én elmondtam neki
1082 XXVII | tudott arról: hogy vele egyezkedni akarnak, elveiket, törekvéseiket
1083 XII | hogy a csata hevében az egyformán öltözött császári és forradalmi
1084 XXIX | konzulok váltottak egymással. Egyikében ezen leveleknek az orosz
1085 XXII | Egy osztrák tábornok egyikére a legnépesebb magyar városoknak
1086 XXV | azonban ezen bentlevő ezredek egyikéről nem volt egészen bizonyos:
1087 XIX | szimpátiái szerint pártolta az egyiket vagy a másikat; – a helyzeteket
1088 XVII | magához hívatá Vasvári Pált, egyikét a pesti szocialista mozgalom
1089 XXIV | hét múlva tehát Pestről, egyikétől Madarász hivatalos biztosainak
1090 XXVI | volna, s ők e tulajdonok egyikével sem bírtak.~Ügyfeleik nagyobb
1091 XX | keresztülmenni a képviselőházban.~És egyikkel sem lőn az a cél elérve,
1092 I | vonalba jutott, anélkül: hogy egyiknek mozdulatai a másik által
1093 XXVIII | vergődésének.~Mielőtt vagy az egyikre vagy a másikra elhatározta
1094 X | házvizsgálatot, s ami ércpénzt egyikünknél-másikunknál találunk, konfiskáljuk s
1095 XXI (1) | Görgey cinizmussal határos egykedvű magaviseletét, mint szinte
1096 I (2) | leverték mind a kilencet, kik egymagukra képesek voltak az ellenfél
1097 XII | által különböztetni, nehogy egymásra lövöldözzenek tévedésből,
1098 XIX | vezér mint jó barát vált el egymástúl.~Ekkor következett a kápolnai
1099 XIX | útjából elhozott.~A közönség s egynémely indiszkrétusabb hírlap fennhangon
1100 XXII | hadtest katonái emlékeznek egyre, s tudnak róla csodás anekdotákat.~…
1101 XVII | ezt a törvényt, mint az egyszeri porosz generális a francia
1102 XVIII | kvadrálnak-e.~E program volt egyszermind a még magát nem konstituált,
1103 III | határos lelkesülése, polgári egyszerűsége nem bírt rá annyi befolyást
1104 XXVIII | ezek miatt kardját letenni; egyúttal nevezze meg azt, ki e lapok
1105 XVIII | adta: hogy a politika az egzigenciák tudománya.~Ez a szava utóbb
1106 XXVII | hogy olyan kongresszus nem egzisztál. Lehet: hogy ővele is elhitette
1107 XV | tűzön, vízen keresztül, éhezve, nélkülözve, tűrve esőt
1108 XXIV | udvaron a szekereket. Az éj hideg volt, a fuvarosok
1109 XXX | levegőbe hajigálva kiáltozák:~„Éjen Kossuth Lajos, kormányzó!”~
1110 I (2) | seregből kilenc huszár Görgey éjjeli elvonulta után ottmaradt
1111 XXII | lépésnyire eltaszította.~– Ejnye! – kiált fel az szidva a
1112 XV | sok nélkülözés, álmatlan éjszaka, csillagtalan futás közben
1113 XXIV | az elnök reggeltűl késő éjszakáig mindég írt, nem lehetett
1114 XV | népfölkelés előidézése végett, egy éjszakán ismeretlen, vad kinézésű
1115 XXX (2) | arisztokratához beszáll egyszer éjszakára. Jól tudta, hogy ez az ember
1116 XXIV | hogy Kossuthot gondolkozóba ejtse. Hivatalos tudósító tán
1117 VIII | oszcillációban volt, de Kossuth ékesenszólása mindég megakadályozá az
1118 XV | azon óvatosságból, hogy ekként ne vádoltathassék, mintha
1119 XVII | nyakatok?”…~Végződik pedig ekkép:~…„Ásót, kaszát, vasvillát
1120 XV | haza harcaira szentelje, s ekképpen mindazon terhes következésektől,
1121 XXIX | állott a bukáshoz.~Mind ekkorig Nyárynak sikerült Kossuthot
1122 XXVI | falragaszban: hogy Zichy Ödön ékszerei árvereltetni fognak.~Kovács
1123 XXIII | lenni s a vértanú kínhalált eksztázissal, gyönyörrel fogadni el.~
1124 XV | hozzá. Akivel ő barátságban él, bátran legelhet gulyája,
1125 XV | tovább. Vezetőik az útban eladogatták óráikat, gyűrűiket, volt
1126 XV | aki érdemkeresztjét is eladta: hogy bajtársainak kenyeret
1127 XXX | épület minden szegleteiben, elállva hevült, preokkupált néptömegektől,
1128 XXVIII | békekötést hozni létre a hadsereg elárulásával: hogy a pártnak idevonatkozó
1129 XIX | kérdezősködni, nehogy tervét elárulja, s csupán a térképekből
1130 XXV | kormánynak~„Ha ti mindnyájan eláruljátok is a hazát, én mellette
1131 XVIII | elmerengve a regényesen elbarnuló esti tájon. Egyszer kísérői
1132 XXVI | onnan csupán saját gondatlan elbizakodottsága buktathatá le.~Hiszen nem
1133 XV | akkor megígérték neki: hogy elbocsátják, másnap már fölkelt, semmi
1134 XXII | ideadjuk.~Az altábornagy elbocsátotta őket, „csak menjenek haza,
1135 XIX | szabadíták, de sebekkel elborítva.~Másfelől azalatt maga az
1136 XVIII | szeret, ha győzni találunk, elborzadok azon gondolattól: hogy mit
1137 XVII | tartva a törvényjavaslat elbukásától, a fiatal demagógot szólítá
1138 VI | képviselő a vendéglőben egész elbúsúltan sopánkodék az asztal felett
1139 XV | múlt héten kaptak.~A tiszt elcsodálkozott.~Valaki azt kérdé akkor
1140 XIII (1)| táborba, s látták a levert, elcsüggedt arcokat, merész önbizalommal
1141 XXVI | súlyosabbak, mint miket a kard éle adhat. Az egyik fél aztán
1142 XIV | vársáncokig kezökben tartják.~Az elébbeni futárt komoly feleletre
1143 XXIX | Magyarországnak, mint az elébbi veszteségek – monda Nyáry.~
1144 XIII | elkezde szaladni.~A fővezér elébök állt, leült a földre, mutatva:
1145 XXV | vannak.~Majthényi rendkívül elégedetlen helyzetével, kétségbe van
1146 XXIV | Lamberg vérét folyni látta, elégett, s ha az ember az utcára
1147 XII | mind a kettő még az útban elégette, s ami több, még titkot
1148 XIX | s mindketten ki leszünk elégítve.” – „Ígérje ön becsületszavára.” – „
1149 IX | csak akkor hallatszott az elégületlenség moraja, midőn végül tudtokra
1150 IX (1) | a honvédelmi bizottmány élelmezési körülmények miatt visszautasítani.
1151 II | százezer főre menő hadsereget élelmezni lehetetlen. Annyira: hogy
1152 XXV | kormány által felhalmozott élelmiszerek romlásnak indulva, a borok
1153 XIV | tér nyílt az ellenséges elemek támadásainak, s Szeged és
1154 XVI | Nyerje meg magának azon elemeket, melyek vele legközelebb
1155 XV | kezének megérdemelt büntetését elengedtetni kérte.~Miután a megtérő
1156 XXVII | a másik párt elolvadt, elenyészett, megtagadtatott saját ügyfelei
1157 XXIII | csupán azon ártatlan cél elérése, miszerint valamely publikus
1158 XXVII | gyarlósága volt az: hogy céljai elérésének semmi egyéb akadályait nem
1159 XXVI | későbbi főnöke, Szemere elérte. Kossuthot megnyeré, hanem
1160 XX | egyikkel sem lőn az a cél elérve, amelyik irányozva volt.
1161 XXV | mögött.~Ellátta két évre való eleséggel, kifogyhatlan munícióval
1162 XXV | okozta, s mintha az ott elesettek mindegyike testvére lett
1163 IX | Imre, egy ökölnyi termetű, éleshangú, obskúrus ember, szivarral
1164 XXVI | mikor aztán az egyik vezér elesik, s esése láttán a sereg
1165 XXVI | csatát csatára veszt, vezérei elesnek, elfogatnak, várait beveszik,
1166 XXVI | nyújtotta neki kezét, midőn már elesőfélben volt, Kossuthnak egy hatásos
1167 XXVII | barátja, visszavonta kezét az elesőtől ezen szavakra fakadva:~„
1168 XX | volt a marciális törvények életbe léptetése.~A másik a követi
1169 XX | mondta:~„– Uram, én egész életemben becsületes ember voltam,
1170 XXIV | kérik: hogy vigyázzon az életére, ne bocsássa magához Nyáryt
1171 XVI | a lengyel nemzet magának életet és jövendőt akar biztosítani,
1172 XV | föltétellel adtuk ki: hogy életét megjavítva és vétkes múltját
1173 XVIII | mindegy a kimenetel, ha mi élethalálharcot izenünk a monarchiának.
1174 XXIII | csupa negációkban mutatva életjeleit, mint például akkor, midőn
1175 XV | rögtön elveszítse, ha vétkes életmódjához újra visszatérne.~Költ s.
1176 XXII | ital frissítőhöz juthat, új életre, új erőre kap tőle.~A schwechati
1177 XXII | egyetlen fiának elhagyott, elfeledett sírhalma fölé emelendő márványemlékre
1178 XVIII | amit mondott; – kár, hogy elfelejté.~E percben a mellékszoba
1179 XVIII | semmi; – félremegyek, – elfelejtetem magamat, – ellhallgatok;…
1180 XXII | azoknak, amik megtörténtek és elfelejtetének.~A hadvezérek számára akad
1181 XXVII | vehemens népszónoklatával elförmedten zúdult ellene, maga Irányi,
1182 XXVII | szenvedett. Mindkét párt elfogadá: hogy a háborúnak egy előnyöket
1183 XXII | igen válogatósak a katonák elfogadásában, az asszentálandónak nem
1184 VII | aki a Vay-minisztérium elfogadását szerencsének tartottad.”~(
1185 XIX | a mocsárok közt. Görgey elfogadja Dembinszkyt. Kossuth, Dembinszky
1186 XVIII | neki föltételeinket, bár elfogadnák.~…Higgye el ön, engemet
1187 XXI | rendű érdemkeresztet kelle elfogadniok ezüst koszorúban arany kettős
1188 XXI | parasztkocsin. Görgey belépte az elfogadóterembe, viselete. Kossuth az érdemjeleket
1189 XVIII | hogy Kossuth a programot – elfogadta.~Érdekesnek találjuk e párbeszédet
1190 XVII | úrhatalom alól mind örömmel elfogadták, és Pozsonyban még mindég
1191 II | legnyomósabb ellenvetéseknek, elfogadtatott.~Eszerint a magyar fel-dunai
1192 XIX | vetemüljön, miszerint a fővezért elfogassa.1 És azután elmondá vádjait
1193 XIII | faluról falura járt az elfogatás veszélyei között a honvédeket
1194 XXVI | veszt, vezérei elesnek, elfogatnak, várait beveszik, ágyúit
1195 XII | januárban. Azoknak mentsége. Elfogatóparancs Kossuthtól. Nyáry visszaveszi)~
1196 V | feláldoztatása ellen, – mire Csányi elfogatta és tudtára adta: hogy főbe
1197 XIV | hajnalán a szerbek Ó-Aradot elfoglalák s a cernírozó testet szétverték.~
1198 XXV | várparancsnokká a fenyegetett vár az elfoglalástul, Görgey pedig egy őt nem
1199 XXX | felelte:~– Ha Oroszország elfoglalja Magyarországot, akkor Anglia
1200 XXX | tenni Anglia, ha Oroszország elfoglalná Magyarhont, ezt felelte:~–
1201 IX | többszörösen nagyobb erővel volt elfoglalva, s a felrendelt bánáti seregek
1202 XXII | Hogyne vinném…~– De ha elfognak bennünket…~– Már uram, ha
1203 VI | ketrecbe becsukták, s miután az elfogó tiszt egyebet nem mondott
1204 XXV | amikor aztán tiszttársai elfogták és börtönre vetették.~Ebből
1205 XIV | városból, sokat leölve és elfogva közülök.~Ez alkalommal egy
1206 XXII | elvágták azt a viadalban, s elfogván Pozsonyba vitték, ott alighogy
1207 XXI | Alig hallhatólag, megtört, elfojtott hangon mondá Kossuth:~–
1208 X | hogy Pestről oly hirtelen elfutottak, – hogy ő tudja, miszerint
1209 XIII | ölnek-e benneteket, de ha elfuttok, már akkor bizonyos: hogy
1210 XXV | azoknak belső komfortjára, elgondolható: hogy a nemzetőrök erre
1211 III | ígéreteket, miknek a főváros elhagyása oly sötét cáfolata leendett.~
1212 XX | székvárosnak a kormány általi elhagyásakor a legitimista követek egy
1213 III | azon eszmével: hogy Pestet elhagyja.~Azon várost, azon közönséget,
1214 XXV | seregek indulóit; ha egyik elhagyta, a másik kezdte rá. És átellenben
1215 XV | megjavítva és vétkes múltját elhagyva, magát és vétkeinek társait
1216 XXII | pedig lovai közé vagdalt és elhajtott danolva, fütyölve, mint
1217 VII | vidám, jókedvű fiatalság elhányta könyveit, tógáját, – vörös
1218 I | elveszett.~Mégpedig oly elhatározólag: hogy többé a Dunán túl
1219 XIV | országgyűlés nagy része csakugyan elhatározták: hogy történjék bármi, Debrecent
1220 XXVI | fogta körmei közé.~Kossuth elhatároztatni kívánta: hogy az Esti Lapok
1221 II | A másnapi haditanácsban elhatároztatott: hogy a kormány Pestet el
1222 XII | a nagy lárma minél előbb elhatott Görgey füleibe, az elképzelhető.~
1223 XXVI | fegyvernemben kitűnő, aszerint van elhelyezve. Bombák helyett argumentumok
1224 XXIV | Nyáry ellen felhasználni. Elhíresztelték a városban: hogy **né titkos
1225 XIX | magukat, sok sebet kaptak.”~„– Elhiszem, viszonza a lengyel, – sebeket
1226 II | iparkodott mozdulatai által elhitetni: hogy Bécs és Olmütz ellen
1227 XI | XI. ~(Kiss Ernő elhívatik a hadseregtől. Royalista)~
1228 IX | terv ez volt: időt nyerni! Elhúzni, halasztani a határozó csatát
1229 XXIII | rólok, vígan, bánat nélkül éli világát, úszik mindennemű
1230 XVII | kerültek, és nem bír rajtok eligazodni. A legelső kérdés az: hogy
1231 XXVI | sokkal ügyesebben tudták azt elintézni, s nem szolgáltattak önmaguk
1232 XIX | Görgey, hidegen, nyugodtan. Elismeré, méltánylá Dembinszky vitézségét,
1233 XXVII | saját ügyfelei által, tagjai elismerék: hogy elveik alig különböznek
1234 XXVIII | korszerű míveltség, szerény elismerése az örvendetes csalatkozásnak,
1235 V | kiállított vadászosztály előtt elítélve, s midőn egy óra múlva Csányi
1236 XXIII | hanem majd tehetségeit, majd eljárása módját, majd midőn rést
1237 XXII | nem tevé, én azonban ezen eljárását sokkal eszélyesebbnek találom…~*~
1238 XXVI | országgyűlésen ellene mondtak ez eljárásnak, a kérdés heves debatte-okra
1239 XXIX | osztrák fővezérhez, hasonló eljárást ígérve az osztrák fogoly
1240 XXX | társának, mialatt a nép éljeneket dörgött s kalapjait hajigálta
1241 XXVIII | terrénumán.~A tömegek ugyan éljenezték mindenütt, a közkatona bámulta,
1242 XXX | éljenzést ott az ablakokból. Éljenkiáltásban most mondták ki a halált
1243 XXI | a branyiszkói hős hangos éljennel üdvözölteték, a tömeg lelkesedése
1244 VII | kiegyenesedett.~A karzatok dörgő éljenzéssel fogadák szavait, mik a harcot,
1245 XXX | hiába küzdöttél, hallod az éljenzést ott az ablakokból. Éljenkiáltásban
1246 XXX | tűztek, s a reszpublikát éljenzik.~Az is víg, kedélyes mulatság
1247 XXI | kíváncsi volt mindenki, ha eljön-e vagy sem.~A kitűzött nap
1248 XIV | komolyan állítá: hogy mikor ő eljött, akkor már a magyar seregek
1249 XIX | parancsolta Dembinszky az eljövetelt. A parancsszóra Görgey megjelent
1250 XX | és kiállott félelem után eljut Debrecenbe s belép egyik
1251 XXV | Guyon minden baj nélkül eljutott Komáromba. Amik azután történtek
1252 XXIV | kedélyekről fogalma van, elképzelheti mily kedvezőtlen terrénuma
1253 XXV | tüzérekkel védhette volna a várat elképzelhetlen időkig minden külmegtámadás
1254 XII | elhatott Görgey füleibe, az elképzelhető.~Később ismét két ízben
1255 XXVII | legerősebb küzdőjének bukása elkerülhetlen volt, nem elvek, nem politikai
1256 XXVIII | környezetét e levél a végső elkeseredésre látszott vinni. Kompromittálva
1257 XXVI | hasonlóan szép látvány két elkészült, rendszerezett politikai
1258 XIV | Szeben nincs ellenállásra elkészülve, csaknem a város kapui alól
1259 XXX (2) | gazdáját a mellékszobába, s elkezd beszélni neki, beszél vele
1260 XIII | alatt visszafordult mind és elkezde szaladni.~A fővezér elébök
1261 XXV | battériákat felállítani, s egyszer elkezdett várfeladásról beszélni,
1262 XXX | a következő pillanatban elkezdi a tanépület néprajait kibocsátani,
1263 XXII | megállítják a határőrök, s elkezdik szekerét összevissza kutatni.~–
1264 XVIII | magától…~*~Másnap a békepárt elkezdte működését a kormány orgánumában,
1265 XV | tudott róla semmit.~És azután elkezdtek betegeskedni, senki sem
1266 XVIII | ott, ha kívánom, minden elkövetend: hogy az udvart velünk egyezkedésre
1267 XXVI | végigpáholnak.~„Amit e zsurnaliszták elkövetnek, az irtózatos, az borzasztó!”~
1268 IX (1) | dolgokat lehetett volna elkövetni. Akár a reszpublikát is
1269 III | neje ellenében mindent elkövettek: hogy őt rábírják az ottmaradásra.~
1270 XXVIII | kivéve – kitűnő egyéniséget elküldék a hadseregbe. Útközben Hajnik
1271 XIX | barátságos értekezésre.~Görgey elküldte az ágyúkat, de maga nem
1272 XX | ellenségnek szolgálatokat tesz, elküldték a nagykállói vészbíróság
1273 XVIII | dialektikai szerkesztését elkülönítse a technikaitól, s evégett
1274 V | melynek rendes hadikészlettel ellátott seregek sem tudnak jelenleg
1275 XXV | karban hagyta háta mögött.~Ellátta két évre való eleséggel,
1276 XXV | négyszáz ágyúval, mindennel ellátva, a védelem legkisebb kísérlete
1277 XVI | ehhez képest fogunk neki ellenállani vagy engedni.”~Ezen finom
1278 V | és elmondja neki: hogy ez ellenállas célszerűtlen és ki nem vihető.
1279 XXIII | erélyben mutatta Kossuth iránti ellenállását, az alatt Kovács a rendőrfőnököt
1280 V | kivitelét rögtön felvállalta. Ez ellenállási terv hírére Graefl, a bíró,
1281 XXVI | tömege, vele volt vezére ellenállhatlan szónoklata.~Ha Kossuth felállt,
1282 XXVI | hanem maguk azok, kik régi ellenei voltak, mint éppen Madarász
1283 XXVI | szolgáltattak önmaguk ellen fegyvert elleneik kezébe.~*~De kezdjük az
1284 XIV | csata után kiverték onnan elleneiket, s fegyverzsákmánnyal rakodtan
1285 XXIV | óvatosabbak voltak, minthogy elleneikkeli küzdés közben megtámadható
1286 XXVIII | mondá Nyáry barátainak és elleneinek. Egyik sem hallgatott rá. „
1287 XVIII | hiszen akkor boldogság volna elleneink állapotja, ha mi őket arról
1288 X | battériákat megkerültetve, elleneit a veszélyes pozíciót elhagyni
1289 XI | fel a forradalomnak, – ki elleneitől tizenkét csatában száztíz
1290 XXIII | ellenpártok visszaélései azok elleneivé tőnek, –~Kiket egyéniségi
1291 IX (1) | halottaikat is föltámasztották ellenem.”~
1292 XXVI | terrorizmus volt, nem ölte meg ellenét, de semmivé tette.~Egy követet
1293 XXIII | mindenkivel, kit elveinek ellenéül ismer, minden alkalmat,
1294 XVII | jobbágyság elkeseredett ellenévé leend saját honfiainak.~
1295 XXVI | legtevékenyebb.~Ha politikai ellenfelei magány jelleméhez nem találnak
1296 XXIII | észarisztokraták, kiket bántott ellenfeleik palástolatlan ismeretlensége, –~
1297 XIII | szuronycsatát víttak, győztek, ellenfeleiket átverték a túlsó partra,
1298 XXVI | hacsak nem magyar!”~És ellenfeleinek, kik ellenkezőleg, Magyarország
1299 XVII | törvények idézték elő az ellenforradalmat a birodalom minden részeiben,
1300 XVII | törvényjavaslat még ez napon egy szó ellenmondás nélkül keresztülment, mégpedig
1301 IX | munkájától, s okot adjon az ellennek sarcolásra, ha aztán magára
1302 V | ők mérkőzzenek meg azon ellennel, melynek rendes hadikészlettel
1303 XXIII | támasza, – a másik alkalmatlan ellenőre, – a harmadik hűtelen szolgája
1304 XXVII | ellenség ellen küzdtek, hanem ellenpártjaik ellen, nem a hazát védték,
1305 XVI | lépés, mi számára pártot és ellenpártot csinált az országgyűlésen.~
1306 XXX | időben Kossuth tanúsított ellenségei megnyerésében, egyike a
1307 XXX | miatt. Nem az a hiba: hogy ellenségeik kezét felszabadíták: hanem
1308 XXX | nagyravágyás tett Kossuth ellenségeivé, most még az övénél is merészebb
1309 XXVIII | a hazát, azután legyünk ellenségek” – volt az ő jelszava. Természetes:
1310 XVI | velök szövetkezés okvetlenül ellenségévé tette Oroszországot a magyar
1311 XXVI | rendes csatában megvert ellenségre tömegestül rárohanó.~Bezerédy
1312 XIX | átadatni.~Görgey ennek nyíltan ellenszegült, felhozva: hogy kinevezéseket
1313 XXIII | Kiket ellenkezőleg személyes ellenszenv índított harcba túl-pártok
1314 XXVIII | feloszlatására. Katonák ellenszenve a politikai férfiak iránt.
1315 XVI | a lengyel fővezér iránti ellenszenvét kifejezni, s ez volt az
1316 XIX | Kossuth sokáig rejthetlen ellenszevvel viseltetett Dembinszky iránt,
1317 I | működő hadtestével az egész ellentáborral szemben.~Maga a csatatér
1318 XIV | a sajtót. Duschek, Nyáry ellentállanak)~Míg a magyar kormány hadseregei
1319 I | ellent kétségbeesetten, ez ellentállás fedé némileg a sereg visszavonultát.
1320 I | vasasezredét vezetve.~A huszárság ellentállása nem soka tartott, egy része
1321 XXIII | hivatása: hogy a népet halálos ellentállásra hívja fel, hanem csupán
1322 XXII | jeleneteket idéztek elő, ezeknek ellentétül két képet állítok elé, két
1323 XVIII | dokumentumul használták ellenünk, hanem azért jól tudva:
1324 II | s dacára a legnyomósabb ellenvetéseknek, elfogadtatott.~Eszerint
1325 XXVI | nem volt jelen. Madarász ellenzé. Kossuth egészen preokkupálva
1326 XII (2) | schwechati csata előtt már ellenzék volt Görgey Kossuth irányában,
1327 XV | alakítani, melyhez Batthyány ellenzései dacára a Budán létezett
1328 XVIII | elfelejtetem magamat, – ellhallgatok;… nem keserűségből, nem
1329 XV | előtt hajtott, minden lovát ellőtték, csak azt nem, amelyen ült
1330 XV | hátra sem nézek, aki akar, elmaradhat, látni sem fogom.”~És azután
1331 XXX | hogy mint Nyáry és Kazinczy elmaradjanak a rohanó pártjuktól, vagy
1332 XX | utat nyitottak a jobboldali elmaradozóknak.~A vésztörvényszékek életéből
1333 XIX | mindkettőnknek kedve teljék, elmegyek én magam a huszárokkal,
1334 XXII | szénát, amit mi ideszántunk. Elmegyünk hozzá, – akárha becsukat
1335 V | állhatatossága győzött.~– Elmehetsz – monda neki a kormánybiztos,
1336 XV | folyott le mar, és a vőlegény elméjétől megfosztottan ül az őrültek
1337 XIX | rá…~*~Dembinszky egészen elmellőztetett.~A szolnoki csata bulletinje
1338 XXVI | egy kis tömpe ember, ki elmélyedve titkos örömében, nem vevé
1339 IX | jelent meg a nép előtt és elménckedésekkel fárasztotta magát ez igen
1340 XXX | tekingettek rájok, ők voltak az elméncség közös céltáblái. – Egypár
1341 XXIV | napra variálta fölötte az elméncségeit, szójátékait, iparkodott
1342 XVIII | futásakor” monda Kossuth, elmerengve a regényesen elbarnuló esti
1343 XXIX | mit másnap a nép előtt elmondott. A Közlönyben egész terjedelmében
1344 XVIII | egyezkedésre bírja, – én elmondtam neki föltételeinket, bár
1345 XIX | veszve vannak.”~A terv így elmondva elég leleményes.~De ki volt
1346 XII | székhelye változtatásával elmulasztá a katonasághoz csak egy
1347 XXVII | érintkezésbe tenni.~Ezek elmulasztásával az egész politikai harc,
1348 XXVI | sokszor még az önvédelmet is elmulasztja s a személyes közberontást
1349 XVIII | meg is ették, és most is élnek tőle.~E percben a mellékszoba
1350 XXIII | merő tollrokonságnál fogva elneveztettek flamingóknak, mint amely
1351 XXX | legények – szól a másik –, ha elnézem, itt-ott maradt azok közül,
1352 XVI | magával azonosítani, és élni fog.”~Egyszerű publikánusoktól
1353 XXIX | Almásy Pált, a hongyűlés elnökét figyelmeztette erre Kossuth:
1354 XXVIII | emelkedett mellettük, kivéve egy elnöki rendreutasítást inparlamentáris
1355 XXIX | nehogy a déchéance az ő elnöklete alatt mondassék ki. Sorsát
1356 IV | Este 10 1/2 óráig várták az elnököt szállásán Pest város tisztviselői,
1357 XXI | álltak meg szemei mereven, az elnökre tekintve, azon emberre,
1358 XXI | nélkül, nagy csizmáit hosszan elnyújtotta s beszélt a hozzá legközelebb
1359 XV | szabadkaiakat és a Székelyföldön élő minden rangú s korú férfit.~
1360 XV | jelenetet akként hallám előadatni: hogy ez csupán az ezredes
1361 XIX | lehete rávenni: hogy tervét előadja, iratai között sem lehetett
1362 XXV (1) | egészen más alakban van előadva, mint ahogy mi azt szemtanúk
1363 XII | hogy a nagy lárma minél előbb elhatott Görgey füleibe,
1364 II | az utóbbinak Tokajnál, az előbbinek Szolnoknál a Tisza túlpartján
1365 XIX | had képe csata előtt. Az előcsapat viadala, az elveszett lovasüteg.
1366 XIX | a csata után, s midőn az előcsapatok Szihalomnál összeütköztek,
1367 XV | lobogós inggel, sajatszerű elöl-hátul ernyős csákóval Pesten is
1368 XXIII | igen kevés sikert tudtak előhozni.~Következnek a flamingók.~
1369 XXVI | nemhivatalos cikk ezen tárgyat előhozta s határozottan állítá: miszerint
1370 XXII | nem akarta a másik kezét előhúzni, végre a jelenvolt káplár
1371 XV | körútját tevé a népfölkelés előidézése végett, egy éjszakán ismeretlen,
1372 XII | képviselő a bizottmány egyik előkelőbb tagjához vetődik. Látszott
1373 XVI | mámorával, elannyira, hogy semmi előkészületeiket sem lehete észrevenni a
1374 XXIII | ki már negyedik rangbeli előléptetését sürgeti, s ki a csatát rendesen
1375 XV (2) | hadi érdemeiért főhadnagyi előléptetést nyert, s kiről a legvénebb
1376 XII | magáé. A sok protekció útján előléptetett tisztek helyett emberekre
1377 XXVII | akart tartozni, a másik párt elolvadt, elenyészett, megtagadtatott
1378 XXVIII | szolgál a küldött lapok elolvasása után azon meggyőződésre
1379 XV | hallgatva ismét és ismét elolvastatták maguknak az iratot, megtanulták
1380 XX | a hozott törvénycikkeket elolvasván, azoknak valóságáról meggyőződött,
1381 I | nevezetes.~A csata kezdetén némi előnyök kezdtek rá nézve mutatkozni,
1382 XXVII | elfogadá: hogy a háborúnak egy előnyöket nyújtó békekötés által véget
1383 XXVI | Debreceni pártcsaták)~Eddig csak előőrsi csatáikban láttuk a pártokat,
1384 XXII | kellőleg blokírozták, egy előrebocsátott hatályos bombardement után
1385 XIX | töltött országúton is bajos az előrehaladás, a mellékutakon pedig csaknem
1386 I | kárpótlást nyújtott Bem előrehaladása. –~A móri csatával egyébiránt
1387 XXIII | mindennemű bőségben, s mikor az előrehaladó hadsereg háta mögött egy-egy
1388 XIX | alig hagytak tennivalót, az előrehaladt szegedi kaszások elfoglalták
1389 XIII | biztatták az újoncokat:~– Ha előrehaladtok, nagyon bizonytalan: hogy
1390 XXVII | Madarász hanyatlása már előrelátható volt. A párt legerősebb
1391 XXVIII | parlamentben s egy politikai előrevágással útját metszeni minden új
1392 XXVIII | lehetett az országgyűlést eloszlatni, az ő hatalmának bázisa
1393 VI | kivilágosult, a néptömeg eloszlott, a képviselő megmenekült.~
1394 XXIV | látható herceg Windischgraetz előszobáiban.”~Ez mégis több volt, mint
1395 XXII | útiruha, s mikor az elnök előszobájába lépett oly erős dörgő hangon
1396 XIV | Kossuthnak, mely ott állt mindég előteremében, később többekkel szaporodva.~
1397 II | zabkészletből nem tudtak többet előteremteni 500 mérőnél. A tiszántúli
1398 XXIX | vette Kossuth ez eszmét; az előttem titok.~Már ekkor negyedik
1399 XV | Sándor üldözött bűnös, magát előttünk töredelmes szívvel jelentvén
1400 XXIII | mögött egy-egy város elmarad, előveszi a hivatalnokokat érte: hogy
1401 XIX | Rajta estek, minden eszközt elővettek: hogy Görgey iránt intimidálják,
1402 XVIII | merényletnek, Kossuth ilyszerű elővigyázattal sohasem élt, személyére
1403 XX | hallották.~„Az én kedves kertem elpusztul…~Északról, nyugotról, délről
1404 XVII | helyesen alkalmazott pátosz, elragadó stíl, héroszi termet, széles
1405 XXII | hírlapokat, tudósításokat elrejtették jól igénytelen zsíros szűreikbe,
1406 IX | vezetteti magát a Bakonyba, ott elrejtőzendő.~Ami végre Mészáros seregét
1407 XXV | schwechati expedícióra ebből is elrendeltek tőle hatszáz sorkatonát,
1408 V | Helyben hagyod a népfelkelés elrendezését?” (Graefl követtársa volt
1409 XXVI | szolgáltattam nekik.”~Madarász elsápadt. „De kérem, édes barátom!” –
1410 XXI | között, a városház lépcsőin elsietett. Alig vette más észre, mint
1411 XV | hirtelen lóra ugorva nyargalt elsiető huszárjai után. Egy folyam
1412 XXVI | artilleriából szerkesztve. Az elsőbbi mellett küzdenek még a munkások
1413 XXII | ágyúgolyó fiával együtt elsodorta. Mindkettőnek egy percben
1414 XVIII | nehogy idegen kézre jusson, elsüllyesztettük, a megmaradtat még így sem
1415 XXI | észre, mint aki mellett elsuhant.~Ki gyanította volna: hogy
1416 XXIV | hatalmassággá emelkedhetik, míg ha elszakad, csak a másodrendű birodalmak
1417 XXIII | hónappal később Kossuth elszakadást hirdetett az ausztriai háztól.
1418 XVIII | törvényekért harcolunk, s elszakadni nem akarunk soha, a dinasztia
1419 XVIII | monarchiának. Ha győzünk és elszakadunk, széthull a monarchia, s
1420 XXII | Egy golyó mindkét lábát elszakította. Könyörgött nekik: hogy
1421 XVIII | időnk, sem módunk onnan elszállítatni. Ennek egy részét, nehogy
1422 IV | gondoskodni, még azokat is elszállíttatni biztosabb helyre, ez a Nyáry
1423 XV | tréfálni mindig kész hazafi, s elszámlálta azutan a vitézkötéstől kezdve
1424 XIV | tartják a diadalt, rajtuküt elszántan, a főtéren elkeseredett
1425 III (1) | akarták Pesten elfogadni, elszörnyedve fenyegetődzék Kossuth: hogy
1426 XV | menedékhelyei, ismerősei a pusztán elszórtan lakó kertészek, pásztorok
1427 XVIII | esteledni kezdett, a látkör elszürkült, és még kísérői közül egy
1428 XXX | azonban elvadultan rágázolt és eltaszítá. Kísérői rögtön odafutottak
1429 XXII | kosarastúl vagy három lépésnyire eltaszította.~– Ejnye! – kiált fel az
1430 XXIV | iparkodott a kormányról eltávolítani, saját elveinek ezáltal
1431 IV | nagyobb heroizmus lesz, mintha eltávoznának.~Ugyanazt hagyta meg Pest
1432 III | aznap este országgyűlés után eltávozott Szolnokra kedvetlenül, csaknem
1433 IV | institúciónak.~És ámbár eltávoztakor semmi utasítást nekik hátra
1434 XXV | neki a várba bejutni csak élte és szabadsága kockáztatásával
1435 XXIII | Ezek örökös oppozícióban éltek mindenkivel, aki hozzájok
1436 VII | foglalták el, – a nemzet éltének és halálának urai, a nemzet
1437 XXV | szárnyai szoktak lenni, elterjedhetett volna, útra kelt. –~Hogy
1438 VI | vasúton szállított holmiai eltévedtek. Az azokrai felügyelet egyedül
1439 XXII | jelenni meg?~A fiatalember eltitkolhatlan zavarba jött e szavakra.~–
1440 XXI | hogy azt éppen nem lehete eltitkolni. Feje le volt nyírva csaknem
1441 XVIII | hadserege republikánizmussal van eltöltve, míg Görgey egy proklamációjában
1442 XV | átadta nekik s azzal ismét eltűnt.~A huszárok közül sokan
1443 XXVI | legkedvesebb embereit is elutasítani magától, mint Rákóczyval
1444 XIV | valaki igen sietve akar elutazni. A szekeresnek az sincs
1445 IV | adatott: hogy az elnök már elutazott, menjenek Madarászhoz.~Felmennek
1446 XXIII | köté e párt ügyéhez. Ez elv volt: „Magyarországot kibékíteni
1447 XXX | látni a paripát, ez azonban elvadultan rágázolt és eltaszítá. Kísérői
1448 XXII | nem volt keze. Még Mórnál elvágták azt a viadalban, s elfogván
1449 XIX | háta mögé kerül, s akkor elvágva a Pestre visszavonulhatás
1450 XIII | Klapka föltételei a vezérség elvállalásakor. Haditaktikája. A Don Miguelek.
1451 XIV | Bakonyi lemondásaik után elvállalta a fővezérséget, de a seregek
1452 XXVIII | más választása, mint vagy elvárni, míg valamely győztes hadvezér
1453 XXIII | résztvevőivé, a republikánusokat elvbeli meggyőződés, a flamingókat
1454 XXIII | azt feleli: hogy „neki nem elve a párbaj” s cravaillt csináltat
1455 III | polgárság őt el akarná fogni, s élve szolgáltatni ki Windischgraetz
1456 VII | mennydörgőbb lett, s midőn beszédét elvégezte, nem volt halvány, nem volt
1457 XXII | szegényember mégis oly híven elvégzé a rábízottakat, oly ügyesen,
1458 XXII | féljenek – monda –, majd elvégzi ő azt maga a tábornokkal”.~
1459 XXIII | vezéreért, – a másik hazáját – elveiért, – ez a harmadik pedig iparkodott
1460 XXIII | békepártnak” nevezni, s kiknek elveikről, működéseikről ez ideig
1461 XXVII | melyik fog ezen esetben elvein módosítani: Kossuth-e vagy
1462 XXIX | előtt.~„Meghalni tulajdon elveinkért, dicsőség, de elveszni oly
1463 XVIII | e program tételei saját elveivel kvadrálnak-e.~E program
1464 XXIII | clairvoyantok, kik a folyó politikai elvekben a haza elvesztét hitték
1465 XXIX | dicsőség, de elveszni oly elvekért, miket kárhoztatunk, mégis
1466 XXIV | közt foglalhat helyet.~Ily elvekre azon időkben anatéma volt
1467 XIX | dühe emiatt. Zanini ezred elvész. Don Miguel megszabadul.
1468 XXX | Anglia represszáliák fejében elveszi Szicíliát vagy Görögországot,
1469 XV | ellenben e kégyelmünket rögtön elveszítse, ha vétkes életmódjához
1470 XXVI | anélkül, hogy elveik végcélját elveszítsék.~Mit Nyáry nem tudott vagy
1471 XXIX | elveinkért, dicsőség, de elveszni oly elvekért, miket kárhoztatunk,
1472 I | haditanács igazgatta.~E csata elveszteért sem Perczel, sem Görgey
1473 XXIX | bennünket és a hazát könnyű lesz elvesztenie.”~Ekkor történtek a magyar
1474 I | semmivé lételtől.~A csata elvesztésének hibája okvetlenül azon balfogásban
1475 XXIII | politikai elvekben a haza elvesztét hitték látni, –~monarchisták,
1476 XXV | sem lehet tartani”.~Mack elvesztette az eszét, semmi intézkedést
1477 XVI | hét múlva harmadszor is elvétetett tőle. Soha sem revoltált
1478 VII | kinek szavaiból, mint Cadmus elvetett sárkányfogaiból, fegyveres
1479 XII | Olvasd.~A bizottmányi tag elvette a parancsot.~– Nem sértelek
1480 II | Tisza-vonalt védi.~E terv elvettetett. A kormánynak nem lehetett
1481 XXIII | elemekből voltak szerkesztve.~Az elvileg kimondott sibbolet pártolóin
1482 XV | nekik – ha velem jöttök, elviszlek, de nem kényszerítelek. –
1483 XXVI | magát megadni, s hadifoglyul elvitetni.~Az egyik tábor balszárnyán
1484 XV | honvágy miatt halnak. Az elvitt vőlegény. Az őrmester. Lopresti-huszárok.
1485 XV | tudtak olvasni, a vett iratot elvitték az őrmesterüknek, az felolvasta
1486 XXIV | erélye mellett.~*~A nyílt elvküzdelem útján az egykor legnagyobb
1487 IX | kívánják, hogy tömegestül is elvonassék napi munkájától, s okot
1488 I (2) | A Győr alól elvonulás oly váratlanul esett meg:
1489 I (2) | kilenc huszár Görgey éjjeli elvonulta után ottmaradt egy borházban,
1490 XXX | sötétebb arc ült egy szegletben elvonulva és sakkozott, egész éjjel
1491 XXIII | Gábort.~Mindhármat tiszta elvrokonság köté e párt ügyéhez. Ez
1492 XV | vétkek helyrehozásának útját elzárni keresztyéni kötelességünk
1493 XXV | Szőnyre ért, az átjárást elzárva találta maga előtt s kénytelen
1494 XVIII | oligarchikus pártfogóitól emancipálni.~– Önnek igaza lehet, de
1495 XVI | fatális passziója van: hogy emberbőrrel szeret kereskedni.~A parancs
1496 XVII | olvasák, s a halvány arcok emberei kétkedve tudakozák Kiss
1497 XXVI | Ügyfeleik nagyobb része azon emberekből állott, kiknek gondolkodásmódját
1498 IX | kezében volt minden esemény, emberekében semmi, amidőn senkinek sem
1499 XXVI | ezalatt iparkodott mindazon embereket, kik a közvéleményre hatással
1500 XXIV | jellem- és tekintély-nélküli emberekkel, mint Madarász László. A
1501 XII | előléptetett tisztek helyett emberekre volt szüksége, kik az ágyútüzet
1502 XXV | hűséget tett fel a nagy orrú emberekről.~Ott volt Mack, kinek szörnyű
1503 XXII | eszéről, hősi tetteiről egy emberéleten keresztül lehetne adatokat
1504 VI | képviselőben egyik legbizalmasabb emberére ismerve, azt csaknem azon
1505 XVIII | bizalommal közelebb simult az emberhez. „Sőt még többet is tettem
1506 IX | honfiakat: hogy a nép az utolsó emberig kiáll. Nyárynak megint kemény
1507 I | magyar seregnek tizenegyezer emberreli megfogyásáról, mely sereg
1508 XXII | kezét a zsinórra, tanuljon emberséget! Az önkéntes egyik kezét
1509 XV | sajátságairól nevezetes jellemű embertől alakítva. Neje, amaz örökített
|