Part

 1 4 |    hogy a vendégei megszöktek, szörnyű haragra lobbant.~– Lóra!
 2 9 |     Igenis.~– Volt ott?~Kálmán szörnyű sértett arcot csinált erre.
 3 9 |      fest ábrándos tájképeket, szörnyű jeleneteket saját drámáihoz,
 4 9 |       Tóth uram. Lássa! (szólt szörnyű megvetéssel mutatva Kálmánra) –
 5 17| kecsegtet; nem azért, mintha a szörnyű küzdelem borzalmaitól kihullana
 6 21|           Hát nem tudja az úr? Szörnyű állat az! Mikor az jön,
 7 23|       mely elmondhatatlan: egy szörnyű érzés, mely az egymáshoz
 8 36|     elkapva egyet azok közül a szörnyű verekedést ígérő parányi
 9 37|        az ottani játékbankról, szörnyű kíváncsi lett meglátni,
10 42|    vissza oda, ahonnan jöttek.~Szörnyű áldások között újra útnak
11 43|  könyörge a vén cseléd –, mily szörnyű lázálmai vannak!”)~(„Hallgass,