Part

  1 El|             felejté el megrúgni, ami itt a Kárpátoktól a Dunáig kikerekítve
  2 1 |              s arcaikat borotválják.~Itt az ócska fenyőfa asztalok,
  3 1 |        ötödét? Ha nagy elekció volt, itt cserélik el, mint valami
  4 1 |           hasznát fogjuk venni; mert itt nem maradunk, bármily nagy
  5 1 |        gyászeseményeket; mindig volt itt valami, amire fátyolt kellett
  6 1 |              kereste senki.~Jelenleg itt van az a Nagy uram pincéjében.
  7 1 |             alatt az Isten; mert íme itt vannak a geológia bizonyítványai
  8 1 |            iszik; – ez nem józan; – ~Itt is, ott is, nagy hiba van.~
  9 1 |            ordítani, hogy ő most van itt legelőször; térdre esett,
 10 1 |                 Mit mívelnek kendtek itt? – kérdezé parancsoló orrhangon,
 11 1 |              komédiajátszás. Kendtek itt tiltott conventiculumokat
 12 1 |       Leopoldus I. törvénye; kendtek itt calumniákat támasztanak,
 13 1 |            azért jöttem én ide, hogy itt kend nekem a Tripartitumból
 14 1 |               Hehehe! Hát ez micsoda itt, clarissimi? Ez a fényes
 15 1 |               Ez a fényes cseppecske itt az asztalon? Az ott egy
 16 1 |           fel fog fedezni.~– Kendtek itt nem ittak; hanem írtak! –
 17 2 |           becsülést követel magának. Itt kétirányú bűnvád van ellenűnk
 18 2 |              a fiatalság őriz. Ülnek itt többen a törvényszék asztalánál,
 19 2 |            nekünk – súgá Barkónak. – Itt az odium theologicum!” (
 20 2 |          fordítva semmiképpen; hanem itt mindnyájunk szeme láttára
 21 2 |         publikumnak, utána kiabálva: itt a calumniator! S akkor aztán
 22 2 |             a sírástól. Sohasem lesz itt többet olyan basszista,
 23 2 |           meg hurkát a világ végéig. Itt a szép zöld asztal: a gyep;
 24 3 |        pajtás, aztán legyünk per tu. Itt a kulacs!~Már ezt a tréfát
 25 3 |                 Hát mért nem maradsz itt mellettem? – kiálta rá Csollán
 26 3 |         kellene, oda konyha kellene. Itt talán keresztül lehetne
 27 3 |        mindenféle cselédem, aki mind itt termett, itt magzott fel
 28 3 |      cselédem, aki mind itt termett, itt magzott fel a pusztán. Hatalmas
 29 3 |     rendeletet, hogy holnap reggelre itt teremjen minden lélek, mert
 30 3 |            egy huszár major sógorom, itt fekszik Kassán; annak írok
 31 3 |             Berti; – adok én nektek, itt a sallariumotok, kifizetem
 32 3 |        felköszöntés.~– No pásztorok, itt van a nyájatok – monda a
 33 3 |           hogy megemlegessétek, hogy itt voltatok. Mindjárt írok
 34 3 |           eljöjjetek a truppotokkal; itt a birkaszínben pompásan
 35 3 |              nála nagy dolog volt.~– Itt vagyon pedig a te ajánlóleveled,
 36 3 |           őrnagynak:~„Te vén labanc. Itt küldök neked egy diákot,
 37 3 |        köszönettel Csollán Bertinek. Itt van, visszahoztam; sohasem
 38 4 |          hóbortos gazdája meg erővel itt akar bennünket holnap is
 39 4 |          amögé letelepedtek.~– Fiúk. Itt a válaszút – monda Jenőy –
 40 4 |         vérben forgó szemeiről, hogy itt nagyon rossz helyen jár
 41 4 |          Mért jössz ide, héj?~– Mert itt akarok maradni – felel rá
 42 4 |              betéve azt a hátával.~– Itt e? Quo jure?~– Jure patvaristico.~–
 43 4 |              amerikai bölényfejűt. – Itt Biróczy fejére tette a kezét),
 44 4 |              akót befogadó bendőt! – Itt megtapintá a gyomrát). Reverendissimi
 45 4 | feltalálójának leghívebb követőjét – itt megfogta a kezét, s az ujja
 46 4 |          Akkor gyere, ülj le, maradj itt! Hadd tanulok tőled! Mert
 47 4 |             teszek a szemöldökömmel (itt felfelé rántotta a szemöldökizmát),
 48 4 |            beleállítsam a funkcióba, itt van ez a megintő levél,
 49 4 |          Pestre, mint Biróczy.~Ismét itt a mese a teknősbékáról és
 50 4 |           már az bizonyosan fogadja; itt vállzsinóros inas nyitja
 51 4 |    kilincshez félelem hozzányúlni: – itt pedig Gobelin-szőnyegek,
 52 4 |            leragasztá a borítékot.~– Itt van, fogja ön – szólt Kálmánhoz. –
 53 4 |             legjobb prókátorok, hogy itt lehet legtöbbet tanulni.
 54 5 |         sarkát veri.~– Nincsenek biz itt semmiféle ünnepek, édes
 55 5 |            nagynénivel; addig maradj itt.~A lánykának nagynénje az,
 56 5 |         Valami okát csak megírták.~– Itt van, olvasd el.~A leány
 57 5 |              Csak azt, ami igaz; ami itt van. Meglátod, hogy semmi
 58 5 |              Mikor a minap a legátus itt járt, s aztán eszembe jutott
 59 5 |        öltözetet viselhessen.~Cilike itt aztán nagyot sóhajta.~–
 60 5 |              Olvastam az ítéletüket. Itt van nálam.~És odaadta a
 61 5 |          Kálmán belépett az ajtón.~– Itt vagyok, kedves anyám. Tépjen
 62 5 |        végigolvasni az egészet, mert itt is kimaradt egy betű, ott
 63 5 |             hadd emlegesse meg, hogy itt járt!~Hanem aztán mikor
 64 6 |            kellett akkor történni.~– Itt vannak! Megjöttek! – kiálta
 65 6 |         ragyogó arccal.~– Kik vannak itt? – kérdé a nagyasszony.~–
 66 6 |             Aztán cédulát is kaptam. Itt van ni: „Ma felsőbbek engedelmével
 67 6 |        Mindenbe elmegyünk, amíg csak itt lesznek; abonnírozunk három
 68 6 |              a kasszánál senkit, hát itt adom meg az ántrét.~S azzal
 69 7 |      vaskályha nem védelmezte magát.~Itt nagy veszedelem készül, –
 70 8 |           direktor úr, ha elvégezte, itt lesz a kulcs, zárja be a
 71 8 |       szeretett látni, ily szótlanul itt hagyta a házat? Az-e, hogy
 72 9 |              összeverekszik. A pénze itt áll nálam; csak parancsoljon
 73 9 |             és megköszönnöd. No, hát itt küldöm most egyenesen a
 74 9 |             patvarista úr.~– No, hát itt a kész nyugtatvány! Tud
 75 9 |            Kálmán jelenté neki, hogy itt volt a Tóth; megkapta, ami
 76 9 |           megkapta, ami neki dukált, itt a nyugtatvány róla.~Korcza
 77 9 |             nyugtatvány igazat mond. Itt a bizonyság; szóljon a hajdú.
 78 9 |     kotorászta elő a kopott ember.~– Itt van pedig ötszáz darab százas.~
 79 9 |             az öreg úrhoz.~– No, hát itt van egy kis pénz, öreg uracskám –
 80 9 |              hogy ma úri vendég lesz itt ebéden.~– Nem keresett valaki
 81 9 |            Korcza úrnak: „már megint itt van!” – de Korcza úr átváltozása
 82 9 |               Lesz szerencsém ebéden itt tisztelhetni.~– Óh, enyém
 83 10|             háztartás minden gondja. Itt a két hétre való konyhapénz;
 84 10|             alatt meg ne unja magát, itt a pertár kulcsai, vegye
 85 10|            hogy „Dehogy nem! Majd én itt neked beleülök a te dohos
 86 10|      talpának beszélnél. Már most én itt leülök a kanapéra, s megvárom,
 87 10|             elordítja magát.~– Ahán! Itt jön a kópé valahára! Szervusz
 88 10|          hogy az úr írta! Egyszeribe itt leszek a patrollal! De el
 89 10|            parancs adatná elő velem. Itt van, átadom önnek, ha érte
 90 10|           ügyvéd paragrafusismerete. Itt szabad rabulistának is lenni.
 91 10|             itten.~– Hol?~– Hát hol? Itt a vizitszobában.~– Hogy
 92 10|           mondta az öreg úr, hogy ön itt van. Nem szép öntől, hogy
 93 10|             ez a másik mit tesz? Hát itt egy név van; amit ön el
 94 10|        annyit felelt, hogy a per még itt van.~– Olvasta ön?~– Elolvastam.~–
 95 10|       mondott. Legalább másfél óráig itt volt. Nem tudom én, mit
 96 10|              arra a gondolatra, hogy itt a két perlekedő félen kívül
 97 10|           melyik a bűnös. De eközben itt jön a fejünkre a harmadik.
 98 10|         sikeresebb legyen a replika, itt adok még önnek egy dokumentumot
 99 11|     replikája végét.~Ez volt a java.~Itt írta le a bírák tudomására
100 11|              kedélyét, szenvedéseit. Itt volt igazi költő.~A szép
101 12|            ezt a pompás házat; nézd: itt az én szívem ahelyett, lakjál
102 12|             mint titkárom jön velem.~Itt már ismét Kálmán büszkesége
103 12|          fintorít a panaszokhoz. Biz itt Magyarországon pedig nehéz
104 12|            közönyösen.~– Ez a csomag itt ezer forintot tesz ötforintos
105 12|              harmadik csomagot.~– És itt van azután további nyolcezer
106 12|            egy percig sem fog tovább itt maradni; hanem együtt távozik
107 12|       Ostendéhez pénz kell, s megint itt vagyunk az akadálynál. A
108 12|         kívánok öntől olyan levelet. Itt a pénze.~Kálmán megdicsérve
109 12|             fiatal főnek!~És mármost itt a kezében a hatalom szenvedélyét,
110 12|       siessen! Ugyan régen várja már itt valaki a kerti szobában.~–
111 12|              az egész kerttel?~– Hát itt Pesten mit csinálsz az egész
112 12|           Korcza úrnál nem hagyhatom itt a dolgot; nem vehetek egyszerre
113 12|             trombitás; – no az enyém itt van felvágva: olvasd el
114 12|              felhőt kerget a szél.~– Itt hagyom nálad; olvasd el –
115 12|            kölcsön, használat végett itt hagyott.~Tehát csak fölvette
116 13|    tartalommal markába nyomorítani: „itt van, tessék; a becsületszavamat
117 13|              nem veszett bele.~– No, itt vagyok! Parancsolj velem.
118 13|             melegszenek be maguktól.~Itt a kis szobában fogadta el
119 13|           megtudni, miért nincs ő is itt. Talán rosszul lett? De
120 13|        senkinek sincs alkalma hozzá. Itt csak fényleni szabad: vagy
121 13|              egész házat kiismertem. Itt a legnagyobb úr, akié minden,
122 14|       fejedelemnek egy emlékpénze?”~„Itt van egy, rézből.”~„De hisz
123 14|               semmi emléke nem marad itt.”~Megint másik nap a képtár
124 14|              kötött velük. Tudakolá, itt születtek-e. – Jamais!~„
125 16|              meggyógyítani.~Márpedig itt az ellenméreg jelenlétéről
126 16|             meghívásomat; holnapután itt lesz.~– Ha ugyan tizenhat
127 16|       utazónak: „Hova mennél tovább? Itt az utolsó ház, ide térj
128 16|           szedte fel s a veres sarat itt a pesti határban szerezte.~
129 16|             Micsoda megnéznivaló van itt most Pesten? – Ez az első
130 16|          veszem be, ha bor.~– Azután itt van egy optisches theater.~–
131 16|             Ezen kisasszony már várt itt a nagyságos úrra, s kényes
132 17|             dobnak pufogásáról, hogy itt valami van!~Hanem dolgot
133 17|              igazítja az idegent (az itt lakó úgy is tudja a járást),
134 17|  felséggyilkolási szörnytettnél, úgy itt is az első hangja a hatásnak,
135 17|             a vörös toronyba. Ez meg itt a doktorom ni, aki ide hozott. –
136 18|              elé, mondván:~– No hát, itt vagyok!~– Látom, vakapád,
137 18|                 Látom, vakapád, hogy itt vagy. De hát mért vagy itt?~
138 18|           itt vagy. De hát mért vagy itt?~Wasztl előbb a jobb markába
139 18|            meglátta ezeket a karokat itt ni… Látja az úr ezeket a
140 20|              S e titkokat magyarázni itt vannak az erdők szószólói:
141 20|              mindjárt rájött, hogy ő itt a statutiót meg nem tarthatja;
142 20|   rusznyáknak, hogy menjenek tovább.~Itt már elhagyta őket az ösvény,
143 20|             ön előttem! – parancsolá itt Katinka Kálmánnak. S nem
144 20|             mondá neki:~– Ha én most itt el találnék szédülni, s
145 20|         hogyha nekem kiszabják, hogy itt van egy ember, nincs több
146 20|         élcelni kezdett.~– Úgy ülünk itt e szivárványban, mint Jupiter
147 20|             kérdd, mit mond a világ; itt nálam egy másik világ, lakjunk
148 20|              kedves barátom, hogy én itt most önnek egy eldobott
149 20|             Akkor aztán az öné lesz.~Itt kitört végre a szenvedély
150 20|          Hogy kerültünk mi egymással itt össze? Talán az én kedvemért?
151 20|               hogy ön azért van most itt, hogy ne legyen ott, ahol
152 20|        megnézni, hogy mi új történik itt.~Pedig szemei nem a napvilág
153 21|            levegőben. Kár volna neki itt veszni. Pompás lábszőnyeg
154 21|       tenyerükkel felelnének vissza. Itt pedig mindenki jó pajtás.~–
155 21|            messze, hanem elrejtőzött itt valahol a sűrűben.~– Az
156 21|             lehet a medvére ismerni.~Itt jön!~De hogy honnan, azt
157 21|              bántja a medve.~– Hopp! itt baj lesz! – monda Bálvándy. –
158 21|            lázasan dobogott a szíve.~Itt van tehát az alkalom imádatának
159 22|              ellen, óvástételét most itt a hely színén végezni el
160 22|    visszavonja. – S látja ön, mi van itt a másik kezemben? Korbács.
161 22|            mint ahogy én elverem önt itt most mindjárt, amiért ön
162 22|            most velünk maradsz, amíg itt tanyázunk ennek a bolond
163 22|       forintot dobott ki azért, hogy itt játsszunk az ő statutióján.
164 22|             már el nem maradsz, amíg itt leszünk. Pompás szállásunk
165 23|            nagy magas kőfallal. Hah! itt emberek laknak! Ha emberek,
166 23|           Bányaváry direktor vagyok, itt haldoklom a truppommal az
167 23|           elfoglalni a tért; ez most itt nagyszerű alkalom aratni
168 23|              sincs a városban sehol. Itt vagyunk az utcán, az ég
169 23|      pontifex; hát én esküszöm neked itt ezen oltárkövön, hogy én
170 23|            hát minek is? Nem vagyunk itt a legjobb helyen? Mindenünk
171 24|            patvarba! Pedig Decséryék itt jönnek a hátam mögött nyomban.
172 24|             ház? – kérdé Bálvándy.~– Itt mindjárt előttünk.~– Gyerünk! –
173 24|        többit is magával vitte.~– Ki itt a háziúr? – kiálta harsányul
174 24|             Tartsa az úr a kalapját, itt a húszezer forintja.~A kerekhasúnak
175 24|          felelet.~– De csak holnapig itt maradhatok talán?~– Nem
176 24|              ily körülmények között. Itt az est. – Az ég alatt hálni
177 24|          édesapámtól kutyaporció, ha itt hagynám a szénát.~– De ha
178 24|              hogy „édes anyámasszony itt van a konyhában”.~Ez meg
179 24|           felfedezhető. Semmi képek. Itt a második parancsolatját
180 24|               Az apjukom is mindjárt itt lesz: utána küldtem már,
181 24|              jókedvűen mosolygott.~– Itt van az a domine, ni, aki
182 24|       édesapja az én lelkem uramnak (itt szájára ütött Sára asszony),
183 24|             nekem meg nem bocsát, ha itt most megbetegszik.~Kálmán
184 24|             tatárokról. Tótországból itt mennek át az olajkárosok.
185 24|              be őket a császáriak, s itt megtelepítették az üres
186 24|         lehet annak megélni. – Aztán itt nem bolondul meg senki,
187 25|            akkor jöjjön ide hozzánk; itt az Isten szép mezeje és
188 25|      uramöcsém. A mama ugyan nagyon…~Itt ki volt törülve a többi.
189 25|    Aszályitól tudom. Ez a fickó most itt rontja a levegőt Pesten,
190 25|              költők dalára hallgatni itt senkinek sincsen kedve.
191 25|        részegen, kóborgó hadat, mely itt megszökik, ott elcsapják;
192 26|                 Nagyanyád tegnap óta itt van!~Ah! Kálmán mégiscsak
193 26|           csak neked. Az öregasszony itt járása nekem szeget üt a
194 26|             enged belepillantani. Én itt veszedelmet érzek. Nagy
195 26|        kicsalom Korczából, mi hordja itt az öregasszonyt?~Kálmán
196 26|       felnyitogatta a szekrényeket. „Itt állnak fehérneműid, itt
197 26|              Itt állnak fehérneműid, itt az ezüst ékszereid, itt
198 26|              itt az ezüst ékszereid, itt porcelánjaid. Tarts jóravaló
199 26|              rendezd el szállásodat. Itt írószekrényed kulcsa. Annak
200 27|              tölté.~A nádor családja itt egészen fesztelenül élt;
201 27|              után a Palatinus Pista.~Itt a rózsalugasoktól illatos
202 27|      cigányokról, a hamis diákokról; itt dalolta neki a néprománcokat
203 27|             gondolá:~„Hogy csalom én itt mostan a világot! Hiszen
204 27|             már, hogy szóval felelni itt hasztalanság, s mutatja
205 28|          hirdeté lakójának kedélyét.~Itt nem volt semmi arckép a
206 28|           azt mondanám: tessék, akár itt a várudvaron; de mivel te
207 28|               sőt tíz évvel hamarább itt is – vassal és lánccal gyógyítottak
208 28|              volna ki e betegségből. Itt csak dorgálást kaptál elcsábult
209 28|            szerint tartozik hozzánk, itt sem lakik köztünk: mit is
210 29|          matadorok voltak elismerve. Itt nehezebb volt gyökeret verni.~
211 29|         menjen fel őfenségéhez, hogy itt éppen e szoba fölött van
212 29|          tuszkolták befelé.~– Van ám itt még más vendég is!~No, biz
213 29|              olyan jó, mint a nádor. Itt a kutyabőr a zsebemben.
214 29|             Figyelmeztetlek rá, hogy itt a nádor egyik tisztviselőjének
215 29|          hagytad Cilikét, hogy nincs itt?~– Őt lefektettük, el van
216 31|         város minden rondasága lepi. Itt ütik fel sátoraikat a fokhagymás
217 31|       sátoraikat a fokhagymás kofák, itt ülnek csirkés kosaraik mellett
218 31|       deszkáikat, rohadt köteleiket; itt gunnyaszt naphosszat a város
219 31|              a város többi részének.~Itt ütötte fel tanyáját a vándor
220 31|            Aztán az előkelő uraságok itt Pesten mind látták már azokat
221 31|      elveszett az egész hatás. Ennek itt csak keserűnek kellene lenni,
222 31|     megjelenhessen.~– Csak maradj te itt és mulass tovább, a bérkocsi
223 31|              emberek. De az a fiú! – itt önt értette –, aki idejön
224 32|           odatűzve.~– No, ugye, hogy itt van a georgiai nő? – suttogá
225 32|             grófnő viselte volna, ha itt maradtak volna. Így megtudhatta
226 32|             fogadta Kálmánt.~– Hahó! Itt jön az én poéta barátom! –
227 33|           fog nyomatni helyette; íme itt a kefelevonat, melyben Kálmán
228 33|                 A derék úr maga volt itt, bennünket meghívni egy
229 33|   pályafutásnak is megvan a lejtője: itt egy grófi család, akinek
230 33|             kapni sehol Pesten, mint itt.~Bányaváry színpadi pátosszal
231 34|               Egy előkelő anglus, ki itt átutazott, azt mondta, hogy
232 35|  tudakozódnia, hogy jó helyen jár-e, itt lakik-e még, akit keres,
233 35|         dohányfüstszagot a szobában. Itt pedig ebben a bolond városban
234 35|          most maga is Rómában van, s itt van előtte egy talián, akivel
235 35|             intézte hozzá, hogy hát „itt van?” – azután, hogy itt
236 35|             itt van?” – azután, hogy itt marad-e mármost sokáig.~
237 35|           jöttem vissza. És most már itt maradok.~Jenőyné bámuló
238 35|              következtében jöttél, s itt maradsz? Én azt írtam neked
239 35|            mert más cél után megyek. Itt van, anyám. Köszönöm jóságodat.
240 35|             a ketten; ön is arra vár itt, akire én: Bányaváryra.~–
241 35|          Minden este. Már bizonyosan itt van; de ilyenkor még egy
242 35|           felét az ajtónálló. Nem ez itt a sáfár?~– Nem, fölséges
243 35|   boltcímeren megakadt a szeme.~– Ez itt az én címerem! Hogy jön
244 35|      Tseresnyés uram kapujáig, hanem itt megint új veszedelem következett.
245 35|          hozzá, hogy ezzel a székkel itt a fejedet bezúzzam!”~A vén
246 35|             tudom. Önnek a nagyanyja itt lakik Pesten; nem volt nehéz
247 35|             amit előre mondék. – Önt itt látom, beszennyezett, sajnálatra
248 35|          élni, szegény íróként élni. Itt vannak az okai előbb tett
249 35|          lesz. Talán nem lesz. Talán itt fog ön mindvégig ez odúban
250 35|             s mondogassák egymásnak: itt állt hajdan az a vityilló,
251 36|         melyben saját szállása volt.~Itt lakik Cilike: egész nap
252 36|          angyalom? – kérdé a férj. – Itt a hátam, fogja azt a légycsapót.
253 36|            nem hiszem. Kezdjük újra. Itt van egy mű, mely egy új
254 36|             mit iskolamesterkedel te itt énrajtam? – förmedt rá a
255 36|       hátamon végig – hahaha! – hogy itt látjátok a helyét most is,
256 36|              hozz nyugtatványt tőle. Itt aztán semmi kedélyeskedés
257 37|              az öreg Decséry. Mert ő itt a főszemély, miután az övé
258 37|              még otthon készültek, s itt az alkalmazásban sehogy
259 37|          viszonnyal, mellyel most az itt levő színésztársaság iránt
260 37|          carrière elnyargaljon, s őt itt hagyja a morva erdők közepett.~
261 37|              bizonyos Schinderhannes itt ezen a környéken űzi borzalmas
262 37|        mamától kaptam is rá választ, itt van, magának szól, olvassa;
263 37|           harmadfélszázezer frankot.~Itt megállt a lélegzetvétel
264 37|            szó sem az egészből! Hisz itt jön a báró éppen a szobájából
265 37|            egyik keresi a mulatságot itt, a másik amott: egyszer
266 37|      Mennyiről szól? – Ötezer frank. Itt az ötezer frankod.~Azzal
267 37|           múlva az idegen szolga már itt is volt azzal a pénzzel,
268 37|             ha ide kerülök, ne üljek itt magamban, légy itt te is,
269 37|             üljek itt magamban, légy itt te is, hogy együtt elmulathassunk.
270 37|              Vajon nem csapják-e meg itt az embert?)~De aztán elbámult,
271 37|            és sherry. Jaj, ha ez még itt is szarvasgomba pástétommal
272 37|             iparkodni; de mármost ha itt van, hát üljön le csendesen,
273 37|          édes jó Biróczy. Ne hagyjon itt. Maradjon itt velem. Siessen
274 37|             Ne hagyjon itt. Maradjon itt velem. Siessen haza. Mondjon
275 38|             nem tudja senki, hogy ők itt jártak.~És mégis itt jártak!
276 38|              ők itt jártak.~És mégis itt jártak! És örömmel várták
277 38|             Csollánné bérkocsija még itt vár. Hogy is menne ily cudar
278 38|            beteg fogsz lenni. Maradj itt nálunk.~– Nem maradok itt
279 38|            itt nálunk.~– Nem maradok itt nálatok, nem ér semmi szerencsétlenség:
280 38|        ágyúlövés, annak jeléül, hogy itt is kezd indulni a jég.~Kálmán
281 38|             Bálvándy mért nincs most itt.~– De hisz az most nem jöhet
282 39|            különbség, hogy akkoriban itt volt a fővárosi írók, tudósok
283 39|             s tudtak együtt mulatni.~Itt ismerkedtek meg egymással
284 39|         későbbi nagyszerű matadorai; itt olvasták fel egymás előtt
285 39|         egymás előtt költeményeiket; itt beszéltek egymásnak vakmerő
286 39|             a napnak minden órájában itt lehetett találni: Aszályi.~
287 39|              megindult jég két napig itt tartóztatta a budai színészeket
288 39|      fölemlítette akkor, miért nincs itt báró Bálvándy? S arra a
289 39|       Aszályi sarokba volt szorítva. Itt nem volt más menekülés,
290 39|        fejével.~– Ő pedig már holnap itt lesz; föl lesz kötve a karja
291 39|              főispán ez időben éppen itt időzött az átelleni kastélyban.~
292 39|              ki a félhomályban, hogy itt van egy borotvált képű énekes,
293 39|              a barátságos holdvilág. Itt kezdte csak futását közönséges
294 39|       rárivallhat: „hát te hol jársz itt most?”~Mikor a német színháztéren
295 39|     nyithatott be lakába. Csend volt itt már.~Cilike hálószobájában
296 40|             mutatá be ragadományát: „Itt a kuntsaft!”~– Hát Wasztli!
297 40|            Annak köszönd, hogy nincs itt a szobában a fordítófa,
298 40|            okosabb foglalkozást. Van itt egy műárus, aki képekkel
299 40|            illeti, azoknak most lesz itt az ideje. Jön a szolnoki
300 40|         ideje. Jön a szolnoki vásár: itt van ötven pár készen a kamrában
301 40|             ön úgy össze a homlokát! Itt jön már a szolnoki vásár;
302 40|            minden ember cipőben jár; itt nem veszik azt a ráncos
303 40|           hanem a házamra ráismerek; itt a pénz: a két kép az enyém.~
304 40|              festőjével is; maradjon itt nálam ebédre, akkorra az
305 40|        kellett több marasztás: ő biz itt marad: – úgyis valami hiba
306 40|             elkelt, hát a többi most itt van.~– S mi lesz ezekből?~–
307 40|       példányt ebből a nyomtatásból: itt van, uram, ezért adsz négy
308 40|        feleségem mondta. Ezt a pénzt itt hagyom, s megrendelek érte
309 41|         jutott felkiáltani: hát hisz itt van „Béni bácsi!” – Igazság!
310 41|              Béni bácsi!” – Igazság! Itt van Béni bácsi! – kiálta
311 42|           mondták, hogy szálljon le; itt fog maradni negyven napig
312 42|       találták dinnyével, uborkával. Itt valami országos razzia ment
313 42|       helyőrség.~Azazhogy maradt biz itt más ember is; hanem Csollánné
314 42|            aztán jött a rémhír, hogy itt a kolera! Az első halott
315 42|            fekszik a ravatalon.~Hol?~Itt, a Csollánné házával átellenben;
316 42|         ilyen pilátusképeket! Hiszen itt a levélben megírta az egész
317 42|             most elválik a férjétől; itt marad név nélkül, se leány,
318 42|        szabad lehet. Azután pedig… – itt nagy lélegzetet vett Aszályi.~–
319 42|             Katinka türelmetlenül.~– Itt küldi nagysádnak hozzáírt
320 43|            gyerek: mamám, ne hagyjon itt magamra; mamám, én meghalok
321 43|          magamra; mamám, én meghalok itt egyedül, mamám, ne menjen
322 43|             ez az én roskatag alakom itt marad ezen a helyen, és
323 43|              marad ezen a helyen, és itt sem sokáig marad már.~A
324 43|             ahogy megérdemeltük.~Már itt aztán Sára asszony nem állhatta
325 43|         tudja a beteg, hogy ők mégis itt vannak; s csak azután hogy
326 43|             kőfeszület.~– Ez jó hely itt – monda Kálmán. – De még
327 43|         árkáig; ott megállapodott.~– Itt lesz nagyon jó. – De még
328 43|          ezután születnek. Ez a hely itt egykor város fog lenni,
329 43|          igen! Ez a nagy homokpuszta itt körülünk paloták hosszú
330 43|             a százezer ember? „Nincs itt többé, hanem feltámadott!”
331 44|          mondhatja azt valaki, hogy „itt lakik-e Jenőy Kálmán?” S
332 44|           Lelkipásztor. Jenőy Kálmán itt lakik, és bizony tereád
333 44|              kész. A halottas szekér itt van; hatósági parancs szerint
334 45|            időben csak nem hagyhatja itt ebben a városban, ha mostohája
335 45|              a kérdést:~– Mi tetszik itt, asszonyom?~A nagyasszony
336 45|           már az ő halála emlékével. Itt e négy fal között vérzett
337 46|            Tiszántúlra elcipelendők. Itt Pesten vásárolt számára
338 46|                 Nem vagyunk Bécsben, itt Pesten nagyon megnézik az