| Table of Contents | Words: Alphabetical - Frequency - Inverse - Length - Statistics | Help | IntraText Library | ||
| Alphabetical [« »] 75 1 8 1 9 2 a 14031 à 2 á-t 1 abaújból 1 | Frequency [« »] ----- ----- ----- 14031 a 5551 az 3330 hogy 2798 s | Jókai Mór Eppur si muove – És mégis mozog a föld IntraText - Concordances a |
Part
6501 20| hogy a csőnyílásra tette a két kezét s a két kezére 6502 20| csőnyílásra tette a két kezét s a két kezére nyugtatta az 6503 20| kérem kegyedet, ne tegye a fejét a puskacsőre.~– Miért 6504 20| kegyedet, ne tegye a fejét a puskacsőre.~– Miért ne?~– 6505 20| nem tanítottak rá – monda a delnő, a kőfalnak támasztva 6506 20| tanítottak rá – monda a delnő, a kőfalnak támasztva a fegyvert – 6507 20| delnő, a kőfalnak támasztva a fegyvert – inkább az ellenkezőre, 6508 20| rokonaim, hogy én leszek a családban az úr; nem nő, 6509 20| elszakíthatatlan lánccal, amiben a legutolsó jobbágy leány 6510 20| ki volt mondva: ez lesz a férjed, senki más! – Pedig 6511 20| senki más! – Pedig hiszen a teremtő Úristen már maga 6512 20| már maga is megbánta ezt a vállalatot. Én is azt tettem 6513 20| van egy ember, nincs több a világon, csak ez az egy, 6514 20| ezének kell lenned; és ha az a férfi ideálképe: hát választom 6515 20| Kálmán furcsán csóválta a fejét. Katinka észrevette 6516 20| magamat, s éjjel-nappal törtem a lelkemet, hogy mi legyen 6517 20| legyen belőlem; utoljára arra a gondolatra jöttem, hogy 6518 20| Bálvándyval; feltette kártyára a jegygyűrűmet, s elvesztette 6519 20| éjszakát”.~Katinka lehúzta a karikagyűrűt az ujjáról 6520 20| Bálvándy aztán visszaadta a gyűrűt nagysádnak?~Kálmán 6521 20| Kálmán jó vágást hitt ezzel a delnőnek adni.~– Igenis, 6522 20| utálat miatt, megsértve a legdurvábban, megalázva 6523 20| menekülés volt, mert azt a világ nekem meg nem bocsátja 6524 20| többé. – Lucifer ott maradt a paradicsomban, – Éva pedig 6525 20| paradicsomban, – Éva pedig bujdosik a paradicsomon kívül.~Katinka 6526 20| sokat tanítanak nekünk a bibliai történetekből. À 6527 20| Utoljára csak felhúzta a hüvelykujjára. Neki persze 6528 20| tág volt.~Kálmán nevetett a kérdésre, hogy nem lett-e 6529 20| még nem”.~Eközben feljött a hátuk mögötti sziklaorom 6530 20| mögötti sziklaorom fölé a nap. És abban a percben 6531 20| sziklaorom fölé a nap. És abban a percben ott állt előttük 6532 20| percben ott állt előttük az a csodaszép tünemény: a szivárványos 6533 20| az a csodaszép tünemény: a szivárványos dicskör. A 6534 20| a szivárványos dicskör. A reggeli szellő a vízesés 6535 20| dicskör. A reggeli szellő a vízesés boltívéből elporladó 6536 20| hétszínű sugáröve, mely a két alakot kétöles kerületben 6537 20| tünemény! – mondá magában mind a kettő, de fennhangon mondani 6538 20| mondani nem merte: félt, hogy a másik ki találja nevetni. 6539 20| mint Jupiter és Juno; csak a pávák hiányzanak. – Most 6540 20| pávák hiányzanak. – Most jön a zsidó mitológia után a görög 6541 20| jön a zsidó mitológia után a görög mitológia. – Jó kedélyes 6542 20| állni – felelt meg Kálmán a kissé szabad ötletre.~– 6543 20| olyan egyszerre?~No, erre a kérdésre régen készült már 6544 20| nem is hagyott neki időt a felelésre: tovább kérdezett.~– 6545 20| csak egyszerűen meggyűlölte a két szememet s nem akart 6546 20| innen nincs hova menekülni. A rusznyák holtrészegen alszik. 6547 20| kedvében van, összetette a két kezét, s mintha Istent 6548 20| könyörögve Kálmánra, s ismétlé a kérdést lágy, érzékeny panaszhangon: „ 6549 20| az utolsó egypár napnak a történetét. Ami odáig van, 6550 20| legyek én is egyik tükre a te ragyogásodnak.” Aznap 6551 20| kezdeni, s azután egész a hegy lábáig legördülni egymás 6552 20| végződik, hogy egyenesen a halálba lépek át belőle. 6553 20| vissza elmondani, mit érez a szív, mikor megszakad. Minden 6554 20| velünk. Egy napig kínzott a minden szívnek keserű érzése. 6555 20| szívnek keserű érzése. Ez a nap is feledhetetlen lesz 6556 20| amelyen veszendőbe megy a becsület maga. Óh, én ezekért 6557 20| becsület maga. Óh, én ezekért a minden földi ragyogványt 6558 20| ragyogványt felülmúló szemekért a földet körülkerültem volna, 6559 20| ellenlábasának. Én ott laktam ezekben a szemekben! Úgy laktam bennük, 6560 20| Úgy laktam bennük, mint a holdkóros a holdban. Óh, 6561 20| bennük, mint a holdkóros a holdban. Óh, engem ez az 6562 20| nincs. – Én elmondtam önnek a magam ábrándját: hölgy, 6563 20| mind, ne kérdd, mit mond a világ; itt nálam egy másik 6564 20| önre. S ha akarta, ezért a másik világért meg tudtam 6565 20| tudtam volna halni: mert ez a másik világ két ember számára 6566 20| könyveinek van eljegyezve: az a hites felesége; a legelső 6567 20| eljegyezve: az a hites felesége; a legelső esküvő az ügyvédi 6568 20| az uzsorásnak visszaadta a kölcsönvett pénzt – azt 6569 20| egyet még elhallgatott ön. A fődolgot. No, csak gondolkozzék 6570 20| áll közöttünk. Nem érzi ön a szelét amint ráfúj az emberre? 6571 20| hagyta őt menekülni ezzel a félrenézéssel.~– Fordítsa 6572 20| tekintetében nem leskelődik az a sárga szemű szörnyeteg, 6573 20| szörnyeteg, aminek féltés a neve. Aki félt, az küzd; 6574 20| győzni tudjon fölötte, s mert a küzdelemnek a tárgyát nem 6575 20| fölötte, s mert a küzdelemnek a tárgyát nem tartotta elég 6576 20| nála az irigykedés, mint a féltékenység. A szép nőnek 6577 20| irigykedés, mint a féltékenység. A szép nőnek abban igaza volt, 6578 20| hogy az irigykedés gyáva, a féltékenység vakmerő.~– 6579 20| kegyed ellen, kinek még a haragját is tisztelem, hanem 6580 20| tehetségünkkel, egész életünkkel a szegény, önfiaitól is elhagyott 6581 20| mind megindultak már azt a göröngyös utat törni: oly 6582 20| s akik jártak, azoknak a jeltelen sírjai nem buzdítják 6583 20| jeltelen sírjai nem buzdítják a továbbhaladásra az utánuk 6584 20| igazságot búvárkodja; negyedik a nemzeti zenét élesztgeti, 6585 20| zenét élesztgeti, és mind a koldusbottal kezeikben, 6586 20| koldusbottal kezeikben, a fekete kenyérrel jutalomképpen. – 6587 20| kenyérrel jutalomképpen. – Azon a napon, melyen utoljára voltam 6588 20| voltam közöttük az első, a legerősebb. Rám volt bízva 6589 20| legerősebb. Rám volt bízva a legdrágább: a nemzeti nyelv 6590 20| volt bízva a legdrágább: a nemzeti nyelv győzelemre 6591 20| öltött, nem követheti őt az a hölgy. Óh, mintha az mentsége 6592 20| kívánta volna, hogy döntsem ki a házamnak minden közfalát, 6593 20| volna; – kifordítottam volna a főváros képét mostani formájából, 6594 20| divatokat erőszakoltam volna a közönségre; tettem volna 6595 20| együtt mindent, míg mind a ketten együtt vagy a panteonba, 6596 20| mind a ketten együtt vagy a panteonba, vagy a bolondok 6597 20| együtt vagy a panteonba, vagy a bolondok házába nem kerülünk! … 6598 20| férhetnek meg énvelem mind a kilencen egy házban? Nyűgöztem 6599 20| olympi felszállását? – Vagy a poézisnak aszkéták kellenek, 6600 20| Rontottam-e rideg szeszéllyel a hímes ábrándokat? Talált-e 6601 20| prózai kedélyt, melytől a költő megundorodik? Nem 6602 20| barátait akarta követni arra a rögös pályára, ahol a koldusbot 6603 20| arra a rögös pályára, ahol a koldusbot vezet, s az éhen 6604 20| menekült ön? – Tán ment azoknak a tudósoknak a nyomdokába, 6605 20| ment azoknak a tudósoknak a nyomdokába, kik kevesebb 6606 20| sima parkettek fogadják a vándort; jó, ha ügyesen 6607 20| fényes címek teremnek, s ahol a stációkat nem kidűlt poéták 6608 20| Katinka mutatóujját végighúzva a két szemölde felett, végzé 6609 20| Kálmán elbámulva tekinte a hölgy arcába. Abban ugyan 6610 20| megláthatta, hogy mi az a „sárga szemű szörnyeteg”?~ 6611 20| ottfelejtette tekintetét a hölgy arcán.~És mennyi mindent 6612 20| nincsen szó – csak száj.~A hajtóvadászat zaja a minden 6613 20| száj.~A hajtóvadászat zaja a minden hangot elfogó sziklafaltól 6614 20| idáig, ha felhangzott is, a zuhatag örök moraja elnyelte 6615 20| keresztül más, csak azok a panaszhangok, azok a csókok 6616 20| azok a panaszhangok, azok a csókok a levegőben, miket 6617 20| panaszhangok, azok a csókok a levegőben, miket a fülemülék 6618 20| csókok a levegőben, miket a fülemülék szórnak.~S amint 6619 20| szórnak.~S amint feljebb jött a nap, a szivárvány boltíve 6620 20| amint feljebb jött a nap, a szivárvány boltíve annál 6621 20| boltíve annál alább szállott, a bűvkör annál szorosabbra 6622 20| egymás mellett ülők körül, a fényes kristályboltozat 6623 20| arcára s megszólalt.~– Még a bajuszát is levette a kedvükért, 6624 20| Még a bajuszát is levette a kedvükért, hogy hozzájuk 6625 20| kívánnak belőle. Ma tegye meg a kedvünkért ezt, holnap amazt. 6626 20| neki egy kis részecskét a szívéből, s Kálmán azt őrzi, 6627 20| s Kálmán azt őrzi, mint a kincset. Tanulnak tőle magyarul; 6628 20| emlékeket ajándékoznak neki, a főispán megkéri, hogy csináljon 6629 20| csináljon számára beszédet; a comtesse duettet énekel 6630 20| comtesse duettet énekel vele a zongora mellett; kap nyájas 6631 20| velük megy utazni, tartja a szenteltvíztartót, mikor 6632 20| játszanak! Meg nem sérteném önt a félvilágért azzal, hogy 6633 20| Azt hiszi ön, hogy azok a főurak leányai úgy előlegezik 6634 20| főurak leányai úgy előlegezik a szerelmet – mint más bolond 6635 20| ifjú, odaadnának egy leányt a mágnási családok legelőkelőbbjéből, 6636 20| egymást – mivel fizetné meg az a fiatalember ezt az ajándékot? 6637 20| nem tudja még, hogy mi az a „minden”? – Minden! Tegnap 6638 20| Minden! Tegnap odaadta ön a bajuszát, holnap meg fogja 6639 20| holnap meg fogja hajtani a térdét az oltár előtt, mely 6640 20| csak nem hiszi ön, hogy a vakbuzgó Decséry család 6641 20| holnapután meg fogja ön hajtani a térdét azon emberek előtt, 6642 20| azon emberek előtt, akik a magasra menőknek bálványai. – 6643 20| Decséry főispán ellenében a nógrádi feliratot pártolni; 6644 20| feliratot pártolni; hogy az a fiú, ki a Decséryek karján 6645 20| pártolni; hogy az a fiú, ki a Decséryek karján lesz bevezetve 6646 20| Decséryek karján lesz bevezetve a nádori udvarhoz: ott majd 6647 20| nádori udvarhoz: ott majd a kurucot fogja játszani? 6648 20| Azt ám: Palatínus Pistának a lovát! Ott nem ír ön hazafias 6649 20| hanem szolgálni fog azért a szép arcért, akit meg kell 6650 20| meg kell szolgálni.~Kálmán a fogait csikorgatta össze; 6651 20| csikorgatta össze; ez az asszony a szívét szurdalja keresztül-kasul 6652 20| ezek csak. Nem vár önre a szép madonnaarc, amíg ön 6653 20| nagy emberek is vannak már a világon, s a legelső jó 6654 20| vannak már a világon, s a legelső jó alkalomnál úgy 6655 20| sohase szorították volna meg a kezét. – Nono! – Ne ugorjék 6656 20| igen szép lesz; mert hiszen a főrangú hölgyek nagyon meg 6657 20| öné lesz.~Itt kitört végre a szenvedély a hölgy szívéből.~– 6658 20| kitört végre a szenvedély a hölgy szívéből.~– Hanem 6659 20| akart felkelni helyéről.~De a hölgy megragadta kezét egész 6660 20| szentek maradnak; hogy akiknek a fejük olyan magasan van, 6661 20| olyan magasan van, azoknak a lábuk nem botlik soha? Asszonyok 6662 20| Egyikünknek csak ott van a szíve, ahol a másiké. Én 6663 20| csak ott van a szíve, ahol a másiké. Én sem vagyok angyal: 6664 20| újra megbocsáthat; de ha az a magas hölgy szívig sérti 6665 20| eddig?~Kálmán felállt s a szivárványos ködön keresztül 6666 20| szivárványos ködön keresztül a világba bámult. Ezek olyan 6667 20| Hogy került ön ide erre a helyre? Hall ön valamit 6668 20| helyre? Hall ön valamit a hajtóvadászatból? Semmit. 6669 20| hajtóvadászatból? Semmit. Ez a hely kívül esik mindenen. 6670 20| Talán az ön kedvéért? Talán a véletlen hozott össze? – 6671 20| össze? – Nem jön ön arra a gondolatra, hogy ön azért 6672 20| nem kicsinált terv talán? A Decséry grófoknak sok heverő 6673 20| sok heverő pénzük van, s a Bálvándy báróknak sok igényük: 6674 20| báróknak sok igényük: s a báró Antinous alakja nagyon 6675 20| Antinous alakja nagyon odaillik a madonnaarchoz. Nem érti 6676 20| állnék itten, hanem venném a fegyveremet, s berohannék 6677 20| fegyveremet, s berohannék a vadászkörbe, kockáztatva, 6678 20| medve helyett, s keresném a magam vadját s a magam vadászát.~ 6679 20| keresném a magam vadját s a magam vadászát.~Kálmán ura 6680 20| nevetett, s leheveredett a fűbe.~– Én bizony nem megyek 6681 20| Én bizony nem megyek a bozótnak; nagyon jól érzem 6682 20| látta, elfacsarodott rajta a szíve a szép hölgynek. Tudta, 6683 20| elfacsarodott rajta a szíve a szép hölgynek. Tudta, hogy 6684 20| legszenvedélyesebb könyörgésre fogta a dolgot.~– Ah, Kálmán, bocsásson 6685 20| igaz, felejtse el. Csak a rossz szív mondatta velem; 6686 20| És azzal leborult zokogva a zöld fűbe, könnyeivel szaporítva 6687 20| fűbe, könnyeivel szaporítva a harmatot; odaborult Kálmán 6688 20| termete vonaglott kínosan a pázsiton fekve.~És Kálmán 6689 20| elszédül, ha hosszan néz belé.~A nap egyre magasabbra szállt, 6690 20| egyre magasabbra szállt, a lég forró volt, virágillatártól, 6691 20| virágillatártól, fenyőámbrától terhes, a légben hangzottak a fülemülecsókok; 6692 20| terhes, a légben hangzottak a fülemülecsókok; a vízesés 6693 20| hangzottak a fülemülecsókok; a vízesés szivárványa egészen 6694 20| szivárványa egészen alálapult már a földre, mintha egymáshoz 6695 20| Iris bűvös szalagjával.~A nő csupa gyöngédség volt, 6696 20| nő csupa gyöngédség volt, a nő csupa asszony volt. Asszony, 6697 20| asszony volt. Asszony, minőnek a természet remekbe alkotá, 6698 20| remekbe alkotá, hogy még a bűne is szép legyen. Egy 6699 20| csörtető robaj közelíte a völgy felől.~A sűrű tövisbozóton 6700 20| közelíte a völgy felől.~A sűrű tövisbozóton keresztültörtetett 6701 20| keresztültörtetett valami erőszakos alak a meredeken fölfelé, Kálmán 6702 20| és fölkapta fegyverét.~A távolból alant a völgyben 6703 20| fegyverét.~A távolból alant a völgyben zajos lárma hangzott, 6704 20| s egyes puskaroppanások.~A tar gally recsegett a közeledő 6705 20| puskaroppanások.~A tar gally recsegett a közeledő nehéz léptei alatt, 6706 20| közeledő nehéz léptei alatt, a tépett ciher ropogott, felriadt 6707 20| köpködve, prüszkölve föl a száraz faderékra, futó róka, 6708 20| miknek fészkét eltaposta. A zaj maga is elég nagyszerű 6709 20| hangot.~Egyenesen erre tört a vízesés felé. Talán ide 6710 20| váratott magára. Előzuhant a fenyőbokrok közül.~Pompás 6711 20| lábával törte maga előtt a bozótot. Két fiát hozta 6712 20| Az egyik kis medvebocs a szájában volt, derekánál 6713 20| fogva fogai közé szorítva, a másikat jobb első lábával 6714 20| lábával szorítá magához.~A bozót és a vízesés között 6715 20| szorítá magához.~A bozót és a vízesés között volt egy 6716 20| húszlépésnyi tisztás. Amint a menekülő fenevad a tisztásra 6717 20| Amint a menekülő fenevad a tisztásra kiért, akkor látta 6718 20| tisztásra kiért, akkor látta meg a lesben álló ellenfélt. Kálmán 6719 20| emelve fegyverét várt reá.~A medve egy ijedt hördülést 6720 20| oldalvást menekült, merre a hegyszakadékon átdöntött 6721 20| megmenteni. Kitelik tőle: a poéta! Elég az hozzá, hogy 6722 20| láthatá, amikor aztán eltűnt a szemei elől, akkor leereszté 6723 20| meg? – kiálta rá hevesen a delnő.~Kálmán ránézett, 6724 20| felelte:~– Megnyirkosodott a lőpor a puskám serpenyőjében 6725 20| Megnyirkosodott a lőpor a puskám serpenyőjében a vízesés 6726 20| lőpor a puskám serpenyőjében a vízesés alatt. (Akkor még 6727 20| Ah, minő kár!~Azonban a medve nem menekült el olyan 6728 20| könnyen, mint akarta. Amint a hegyszakadékhoz ért, az 6729 20| kezében tartott, megriadt a meredélytől s kiugrott az 6730 20| elkezdett botorkálni vissza a bozót felé.~Az anyamedve 6731 20| othagyta az ostoba kölyköt, s a másikkal, amit szájában 6732 20| cipelt, átfutott sebesen a ledöntött fenyőszálon. Ott 6733 20| meg volt menekülve. Fel a sziklák közé senki sem üldözhette.~ 6734 20| meghallotta.~Visszajött érte.~A szájában vitt fiát eldugta 6735 20| megtegye ezt az utat.~– Ah, a medve visszajön! – kiálta 6736 20| medve visszajön! – kiálta a hölgy, s magasan lihegő 6737 20| magasan lihegő kebellel futott a kőhöz támasztott puskájáért.~ 6738 20| lesz szüksége, s eléje állt a hölgynek, ha a medve támadó 6739 20| eléje állt a hölgynek, ha a medve támadó szándékkal 6740 20| támadó szándékkal jőne, hanem a másik percben már látta, 6741 20| hogy oltalma felesleges; a vadállat nem jön támadni: 6742 20| osont, s nyihogva kereste a bokrokat elbújt fia végett.~ 6743 20| végig kellett cammognia a tisztáson. Félve kapkodta 6744 20| tisztáson. Félve kapkodta fejét a vadászok felé, nyugtalanul 6745 20| bántalak titeket, engedjetek a fiamat keresnem.~Megtalálta 6746 20| fiamat keresnem.~Megtalálta a kölyköt.~Akkor aztán örömrivajjal 6747 20| csengett Kálmán fülébe a hölgy szava.~Megdöbbenve 6748 20| Megdöbbenve tekinte vissza.~A hölgy ott állt mögötte, 6749 20| hevült arcához emelve célzott a vadállatra.~Az anyamedve 6750 20| volt. Lehetetlen volt azt a sírást nem érteni.~– „Ne 6751 20| egymás után dördült el mind a két cső, s az anyamedve 6752 20| szájából kiereszteni, mert a vér ömlött rajta, akkor 6753 20| Mikor az anyamedve elterült, a kis medvebocs odabújt hozzá, 6754 20| támaszkodva állt és mélázott.~A szép hölgy pedig odafutott 6755 20| felkapta nyakánál fogva a kis medvekölyköt, s karjára 6756 20| hímzett fehér inggallérja s az a csipke mellfodor végig hullámzó 6757 20| ekkor lekeríté nyakáról a vadászkürtöt, s a völgy 6758 20| nyakáról a vadászkürtöt, s a völgy felé fordulva, megfújta 6759 20| felé fordulva, megfújta a „hallali” jelszavát hosszasan, 6760 20| Tuhú – tuhú – tuhúúú!”~A bérci visszhang százszorosan 6761 20| vissza.~És e percben, tán a soha nem hallott hangra, 6762 20| hallott hangra, megjelent a mohlepte trónuson – a szirén.~ 6763 20| megjelent a mohlepte trónuson – a szirén.~Előjött odújából 6764 20| történik itt.~Pedig szemei nem a napvilág számára vannak 6765 20| vannak alkotva, ugyanaz a vékony bőr, mely egész alakját 6766 20| két oldalán tapogatóznak a légben: feje alatt van két 6767 20| Kálmán elámultan nézte őket. A két tüneményt.~Amott egy 6768 20| hasonlít egy kígyóhoz.~Mind a kettő szép és iszonytató…~ 6769 21| A hőstett~A hallali kürtszavára 6770 21| A hőstett~A hallali kürtszavára minden 6771 21| oldalról feleltek vissza a kürtök, a völgyből, a hegy 6772 21| feleltek vissza a kürtök, a völgyből, a hegy túlsó részéről, 6773 21| vissza a kürtök, a völgyből, a hegy túlsó részéről, s siettek 6774 21| részéről, s siettek elő a vadászok, akik legközelebb 6775 21| akik legközelebb álltak a helyhez. A többinek, kik 6776 21| legközelebb álltak a helyhez. A többinek, kik a völgy felül 6777 21| helyhez. A többinek, kik a völgy felül álltak, medvemunka 6778 21| azért nem is fogtak hozzá.~A lövésre, kürtszóra csak 6779 21| csak felébredt nagy nehezen a rusznyák is. Ő ugyan azt 6780 21| beszélgetni akarnak, olyankor a hűséges jobbágynak legfőbb 6781 21| kötelessége az, hogy feküdjék a fülére s aludjék.~Katinkának 6782 21| kötelet húznak keresztül a szakadékon, a medvét négy 6783 21| keresztül a szakadékon, a medvét négy lábánál összekötve 6784 21| aztán úgy keresztülvontatják a levegőben. Kár volna neki 6785 21| Pompás lábszőnyeg lesz a bőréből. Katinka azt ágya 6786 21| előtt szándékozik tartani. A húsa is pompás, ámbár most 6787 21| pompás, ámbár most sovány a szoptatástól; de a talpai 6788 21| sovány a szoptatástól; de a talpai fejedelmi asztalra 6789 21| meg akarja ízlelni.~Hát a kis medvebocs? Annak mármost 6790 21| jobb dolga lesz nála, mint a nagyságos mamánál volt. 6791 21| számára helyet. Felhúzta azt a kis medvebocs egyik ujjacskájára. 6792 21| Ott is hagyta.~Amint aztán a medvét nagy kínnal átvonszolták 6793 21| nagy kínnal átvonszolták a szakadék másik oldalára, 6794 21| vadásztársaság kíséretében a főhadiszállásra. Az orosz 6795 21| szokása jajgatni, mikor örül.~A fővadásztanya azon a kerek 6796 21| örül.~A fővadásztanya azon a kerek tisztáson volt fölütve, 6797 21| tartottak állomást Bálvándy és a főispán kíséretében. Ide 6798 21| Egyetlen diadaljele volt az a mai hajtóvadászatnak. Egyébre 6799 21| csak medvére. Került ugyan a hajtásba négy medve is, 6800 21| nem jól találták; elvitt a bőrében minden golyót. Majd 6801 21| egész gyűjteményt fognak a bőre alatt találni, amit 6802 21| egyszer-másszor emlékbe kapott a rusznyákok vasszegeitől 6803 21| rusznyákok vasszegeitől kezdve a lengyelek vágott ólmáig. 6804 21| ez keresztültörte magát a vadászokon, s elment arra 6805 21| elment arra alá az erdőnek.~A nősténye a két fiával ellenkező 6806 21| alá az erdőnek.~A nősténye a két fiával ellenkező irányban 6807 21| ellenkező irányban tört ki a vízesés felé. Senki sem 6808 21| sem képzelhette, hogy azon a meredeken fel tudjon kapaszkodni. 6809 21| derék lövéssel leteríté a nemes vadat.~El kell ismerni, 6810 21| hogy derék lövés volt mind a kettő: az egyik a tüdején 6811 21| volt mind a kettő: az egyik a tüdején ment keresztül, 6812 21| tüdején ment keresztül, a másik a szívét szakította 6813 21| ment keresztül, a másik a szívét szakította el. Minden 6814 21| magasztaló riadallal fogadta a nap hősnőjét, s maguk a 6815 21| a nap hősnőjét, s maguk a Decséry főurak és főhölgyek 6816 21| elismerő szavakat is váltottak a vitézlő amazonnal. Sőt a 6817 21| a vitézlő amazonnal. Sőt a hercegnő maga felajánlotta 6818 21| ideiglenes tartózkodási helyül a kis medvebocs számára, s 6819 21| medvebocs számára, s az a hintóban helyeztetett el, 6820 21| helyeztetett el, odaköttetvén a feje a zsák szájához, hogy 6821 21| el, odaköttetvén a feje a zsák szájához, hogy el ne 6822 21| Megmentette az egész társaságnak a becsületét. Ezek az urak 6823 21| valamennyi megérdemlette a „bajuszt”.~– No de legalább 6824 21| még csak el sem sütötte a puskáját, mikor a medvét 6825 21| sütötte a puskáját, mikor a medvét látta ránk jönni. 6826 21| gondolta, hogy ha kilövi a puskáját, hát aztán mivel 6827 21| mivel védelmezi majd magát a medve ellen.~Jaj de nevettek 6828 21| bujdokolt lesütött fővel a bokrok között. Felé sem 6829 21| Pedig hát nem volt szabad a bokorban elbújnia; mert 6830 21| rá. – Nem addig van az. – A vadásztörvénynek szankciói 6831 21| tehát, drága nagysád, ezért a remek lövésért fel lesz 6832 21| katonás szertartása van. A győztes vadász, ki legelőször 6833 21| körültekintett, talán azt nézte, a többi hölgyek nem pirulnak-e. 6834 21| ha meg kell lenni – monda a delnő, lebocsátkozva az 6835 21| legkecsesebb helyzetet foglalva a lovagnővé üttetés szertartásához, 6836 21| szertartásához, mialatt a holt vadállat nyakát átölelte 6837 21| Tessék csak előjönni onnan a bokorból. Az ön hivatala 6838 21| bokorból. Az ön hivatala ez: ki a hősnő kísérője volt.~S azzal 6839 21| volt.~S azzal kiszakítva a haraszt közül, egy magas 6840 21| Kálmán végighúzta rajta a piros virágszállal a hivatalos 6841 21| rajta a piros virágszállal a hivatalos hármat; nem fájt 6842 21| hármat; nem fájt abból semmi a hölgynek; hanem neki.~Akkor 6843 21| helyéből minden segítség nélkül a vadásznő, s most már az 6844 21| kerülni. Nevessünk mink is.~– A rossz lövőket meg szokás 6845 21| ábrázatjukra, s ez viszont a győztes jogaihoz tartozik.~ 6846 21| fehér ujjacskáját mártogatá a lőporos tülökbe, s a nedves 6847 21| mártogatá a lőporos tülökbe, s a nedves fekete mázzal végrehajtá 6848 21| az irgalmatlan ítéletet a vádlottakon.~Akinek már 6849 21| kapott hozzá folytatását a bajusznak, egész a füléig; 6850 21| folytatását a bajusznak, egész a füléig; s akinek már úgyis 6851 21| füléig; s akinek már úgyis a füléig ért a bajusza, az 6852 21| akinek már úgyis a füléig ért a bajusza, az kapott hozzá 6853 21| körszakállal jelent meg a vadászaton, azért nem menekült 6854 21| mentől több arc jelent meg a társaságban ilyen furcsán 6855 21| ilyen furcsán földíszítve: a hölgykoszorú annál hangosabb 6856 21| Utoljára maradt Kálmán. A legfőbb bűnös, aki még nem 6857 21| bűnös, aki még nem is lőtt. A gyáva! Végig kellett néznie 6858 21| Mikor eléje kellett állania a büntetést végrehajtó hölgynek, 6859 21| fogja mázolni az arcát azzal a marék puskaporral.~Katinka 6860 21| puskaporral.~Katinka pedig a legkisebbik ujjának a hegyét 6861 21| pedig a legkisebbik ujjának a hegyét mártá bele a fekete 6862 21| ujjának a hegyét mártá bele a fekete mázba s nagy gonddal 6863 21| pár olyan bajuszt rajzolt a bünhöncnek a sima ajkára, 6864 21| bajuszt rajzolt a bünhöncnek a sima ajkára, milyen volt 6865 21| feláldozott.~Azután kivett a zsebéből egy kis gyöngyházfésűt, 6866 21| kis gyöngyházfésűt, annak a tokján volt egy homorú tükör, 6867 21| vadásztársaság nekitelepedett a vadászlakomának. A szép 6868 21| nekitelepedett a vadászlakomának. A szép zöld pázsit volt ülőhely 6869 21| ülőhely és terített asztal. A lakoma fölségesen ízlik; 6870 21| sonkát maga mellé rakhat le a fűbe s a kése hegyére szúrt 6871 21| mellé rakhat le a fűbe s a kése hegyére szúrt szelettel 6872 21| kulacsból, s merít számára vizet a folyócska kristályából, 6873 21| kenyeret pirítgatnak rajta, s a pirított szalonna zsírját 6874 21| pirított szalonna zsírját a pirított kenyérre csepegtetik.~ 6875 21| pirított kenyérre csepegtetik.~A nap hősnője és Decséryék, 6876 21| és asszonysággal együtt. A puskákat felakasztották 6877 21| puskákat felakasztották a fákra, s ki-ki leheveredett 6878 21| fákra, s ki-ki leheveredett a fűbe, ahogy tetszett.~Bálvándy 6879 21| tudományra, hogyan kell a parázsnál pirított szalonnaszelettel 6880 21| pirított szalonnaszelettel a kenyérszeletet bezsírozni. 6881 21| kenyérszeletet bezsírozni. A kontesznek nagyon tetszett 6882 21| kontesznek nagyon tetszett ez a művészet. Sokat nevetett 6883 21| rajtuk. Eszébe jutottak azok a kegyetlen mondások, amikkel 6884 21| kegyetlen mondások, amikkel az a haragos asszony szurkálta 6885 21| haragos asszony szurkálta tele a szívét.~Mikor az ember fiatal 6886 21| nix deutsch”.~Hanem hát a szép fiatal lányok ezt nem 6887 21| lányok ezt nem igen teszik, s a szép fiatal legényeknek 6888 21| emiatt vele csipkelődni.~A világtól elkapatott hölgyek 6889 21| meg kell nyugodni abban a hivatásban, hogy a szép 6890 21| abban a hivatásban, hogy a szép asszony ne csak maga 6891 21| egy ember, aki védelmezte: a főispán. Az pártját fogta 6892 21| főispán. Az pártját fogta a jurátusának. De abban meg 6893 21| védelmez egy ember valakit a többiek ellen, hogy azok 6894 21| többiek ellen, hogy azok a többiek aztán annál jobban 6895 21| pirítósát. Volt rá kacaj! Még a kutya is ővele tréfálódik. 6896 21| Pedig hiszen kezében van a bot.~– De hát önnek hiában 6897 21| önnek hiában van fegyver a kezében? – nevetett Katinka. – 6898 21| ujját, mely zsíros lett a kenyértől. Vajon lemosta-e 6899 21| Vajon lemosta-e róla előbb a vért?~Kálmán végre megszólalt 6900 21| Kálmán végre megszólalt a maga védelmére.~– Sohasem 6901 21| fegyvert asszonyok ellenében. A medvét is meglőhettem volna; 6902 21| de amint megláttam, hogy a gyöngébb nemhez tartozik, 6903 21| fiatal gavallér is. Bók a hölgyeknek, hódolat az eszmény 6904 21| közbeszólása elrontotta a sikert.~– De barátom, Kálmán, 6905 21| De barátom, Kálmán, ha a hímét láttad volna a medvének, 6906 21| ha a hímét láttad volna a medvének, annál még jobban 6907 21| megpróbálhatja velem akármiféle hím a világon.~– Teringettét! 6908 21| genre, élcekért felförmedni! A vadásztársaságban minden 6909 21| vadásztársaságban minden szabad. Még a hölgyek is kapnak sok olyan 6910 21| tudom, ki választotta ki a számára.~Azzal Bálvándy 6911 21| leakasztotta Kálmán puskáját a fáról, s mutatta mindenkinek, 6912 21| mindenkinek, milyen rossz annak a zára; azzal csakugyan nem 6913 21| saját fegyveremet adom a kezedbe, azzal lőni fogsz. 6914 21| rácsettentetted bizony te kétszer is a puskádat a medvére, de nem 6915 21| te kétszer is a puskádat a medvére, de nem sült el, 6916 21| nagylelkűséggel tekintve a mentegetettre.~Kálmán észrevevé 6917 21| mondaná, hogy „fejébe ment a szíve” – hanem azt, hogy „ 6918 21| hanem azt, hogy „fejébe ment a bor”.~Más irányt adott azután 6919 21| azután az egész mulatságnak a rusznyák legények által 6920 21| mellett, melynek végeztével a vadásztársaság felkerekedett, 6921 21| felkerekedett, ki-ki vette a puskáját, s készült a hazatérésre.~ 6922 21| vette a puskáját, s készült a hazatérésre.~Bálvándy komolyan 6923 21| odament hozzá, mikor az a puskáját felvette.~– Dobd 6924 21| felvette.~– Dobd el azt a rossz dióverőt, pajtás: 6925 21| dióverőt, pajtás: annak csak a formája puska. Inkább ha 6926 21| ha akarsz valamit vinni a válladon: hozd az én „Lazzarinómat”. 6927 21| Lazzarinómat”. Én úgyis a lovakat hajtom; mert a kocsisom 6928 21| úgyis a lovakat hajtom; mert a kocsisom be van kapva erősen, 6929 21| erősen, nem bízhatom rá a hajtást. Te kísérhetnéd 6930 21| hajtást. Te kísérhetnéd a hölgyeket.~Ez meg már éppen 6931 21| háttal fordulva kell lennie a hölgyekhez, s egészen Kálmánnak 6932 21| egészen Kálmánnak engedte át a partie-t.~Kálmán pedig nem 6933 21| élvezni, s csak dacból is a kocsinak arra az oldalára 6934 21| Bálvándy Lazzarinóját csak a vállára vette.~Azzal megindult 6935 21| vállára vette.~Azzal megindult a vadászmenet, a medvét lombokkal 6936 21| megindult a vadászmenet, a medvét lombokkal díszített 6937 21| díszített bivalyszekérre tették; a nap hősnője és a bajuszt 6938 21| tették; a nap hősnője és a bajuszt kapott vadászcsapat 6939 21| kapott vadászcsapat követte a diadalszekeret, utánuk jött 6940 21| diadalszekeret, utánuk jött a könnyű bricska Decséryékkel; 6941 21| Decséryékkel; Bálvándy ült a bakon, mellette a főispán. 6942 21| Bálvándy ült a bakon, mellette a főispán. A hintó mellett 6943 21| bakon, mellette a főispán. A hintó mellett balfelől ment 6944 21| valaki is segít neki ebben a feladatban. Egyszer csak 6945 21| egy alak, s csatlakozik a Decséryék kíséretéhez.~Aszályit 6946 21| mely Kálmánhoz köti, sem a jó szándék, mellyel Bálvándy 6947 21| Báró úr, gróf úr – hebegi a hosszú nyakú ember, sápadt 6948 21| hüledező képpel –, azok a vadász urak oda elöl arról 6949 21| arról beszélnek, hogy az a vérmedve, ami négy lövést 6950 21| elrejtőzött itt valahol a sűrűben.~– Az bizony meglehet – 6951 21| Bálvándy.~– És hogy annak az a szokása, hogy visszatér 6952 21| szokása, hogy visszatér arra a helyre, ahol megsebesítették, 6953 21| összetépi.~– Annak biz az a szokása.~No, kapott ezen 6954 21| szokása.~No, kapott ezen a témán a vén rusznyák.~– 6955 21| No, kapott ezen a témán a vén rusznyák.~– Hjaj, kivált 6956 21| rusznyák.~– Hjaj, kivált ha a boszorkánymedve talál az 6957 21| aztán vígan vagyunk.~– Mi az a boszorkánymedve? – rebegé 6958 21| jön, nem várja ám, hogy a vadász lőjön: ő lő a vadászra, 6959 21| hogy a vadász lőjön: ő lő a vadászra, félmázsás, egymázsás 6960 21| kézre, úgy hajít vele, mint a parittyával; s akit eltalál 6961 21| Aszályi.~– Aztán abban áll a boszorkánysága, hogy akárhány 6962 21| golyót lőnek rá, csak elkapja a markával, mint a legyet 6963 21| elkapja a markával, mint a legyet s a szájába teszi, 6964 21| markával, mint a legyet s a szájába teszi, lenyeli. 6965 21| Másnap mind ott találják a golyóbisokat utána, megkövetem 6966 21| melyik oldalára futott el a medve?~– Erre felénk ni.~ 6967 21| Aszályi menten át is került a hintónak a túlsó oldalára, 6968 21| át is került a hintónak a túlsó oldalára, igen helyes 6969 21| akként: hogyha jönni talál a veszett medve vagy lesz 6970 21| medve vagy lesz respektusa a grófok, főispánok és a földesúr 6971 21| respektusa a grófok, főispánok és a földesúr előtt, akkor másfelé 6972 21| meg; csak van annyi ízlése a medvének; ő védve marad.~ 6973 21| végiggondolni sem merte. Ejh! A sors egy nap kétszer még 6974 21| Már alkonyodott az idő; a nap a magas hegyek között 6975 21| alkonyodott az idő; a nap a magas hegyek között korán 6976 21| korán aláhanyatlik; midőn a vadászmenet egy völgybe 6977 21| ős fenyőerdő borítja, míg a másik hegyoldal talán valamikor 6978 21| csak itt-amott mered fel a csalitból egy-egy magasabb 6979 21| sem vadásznak nem való, a tisztásain piros és kék 6980 21| azt sem szedi senki.~Mikor a hosszan elnyúlt vadászmenet 6981 21| elnyúlt vadászmenet dereka a bozóton keresztül hatolt, 6982 21| csúnya morgás keletkezik a vadonban; a hajtók rémletes 6983 21| morgás keletkezik a vadonban; a hajtók rémletes ordítása 6984 21| kísértetes jajgatás, mint a halálra tépászolt vadász 6985 21| amiről olyan jól rá lehet a medvére ismerni.~Itt jön!~ 6986 21| honnan, azt nem lehetett a sok csalóka visszhang miatt 6987 21| Egyszer aztán kiemelkedett a fekete szörny alakja a borókabozót 6988 21| kiemelkedett a fekete szörny alakja a borókabozót közül.~Óriási 6989 21| feléjük tartana.~Valaki rálőtt a bozótból; mire a medve hirtelen 6990 21| rálőtt a bozótból; mire a medve hirtelen felkapott 6991 21| nagyot ordítva hajítá azt a vadász felé. A következő 6992 21| hajítá azt a vadász felé. A következő percben már látszott 6993 21| következő percben már látszott a vadász, amint egy vörösfenyőre 6994 21| Jézus segíts! – kiálta a vén rusznyák. – Ez az ördöngös 6995 21| amerre medvét nem látott. A túlsó oldalon volt egy vadrózsa 6996 21| kegyetlenül, s levetve magát a földre, úgy tett, mint aki 6997 21| halott. Így csak nem bántja a medve.~– Hopp! itt baj lesz! – 6998 21| monda Bálvándy. – Hol a fegyverem?~– Jó kézben van – 6999 21| fenyőfa mellett, felhúzva a puskának mind a két sárkányát.~– 7000 21| felhúzva a puskának mind a két sárkányát.~– De bajtárs,