Part

10001 33|               holnap ismét lepkéket kerget.~A physiologok könnyen kimagyarázzák
10002 33|                  kimagyarázzák e tüneményt. A költőnél a képzelem uralg
10003 33|                     e tüneményt. A költőnél a képzelem uralg az emlékezet
10004 33|                uralg az emlékezet fölött: s a remény a képzelemé, a bánat
10005 33|                emlékezet fölött: s a remény a képzelemé, a bánat az emlékezeté.~
10006 33|                     s a remény a képzelemé, a bánat az emlékezeté.~Nagyanyjának
10007 33|             emlékezeté.~Nagyanyjának levele a sötét éjjeli tájképet, mely
10008 33|                beszédét, hogy szörnyűködött a helytartótanács önkéntes
10009 33|                   biztatták, hogy ez az ügy a Pest megyei gyűlésen nagy
10010 33|             gyűlésen nagy zajt fog kelteni; a vezérszónokok hevesen meg
10011 33|                   meg fogják amiatt támadni a kormányt. Kálmán úgy tapasztalá,
10012 33|                 Kálmán úgy tapasztalá, hogy a főurak elvesztett kegyéért
10013 33|                 elvesztett kegyéért cserébe a közönség kegyét nyerte meg.~
10014 33|                 közönség kegyét nyerte meg.~A betiltás adta meg művének
10015 33|                   betiltás adta meg művének a dicsfényt.~A második, amiről
10016 33|                    meg művének a dicsfényt.~A második, amiről beszéltek
10017 33|                     amiről beszéltek hozzá, a méltatlankodás a „Mulatságos”
10018 33|                     hozzá, a méltatlankodás a „Mulatságos” bírálása fölött.
10019 33|                     kívül csempészte be azt a piszkos bírálatot a lapjába,
10020 33|                     azt a piszkos bírálatot a lapjába, ő maga mámoros
10021 33|               olvashatta el, csak mikor már a lapja megjelent. De azonnal
10022 33|                   azonnal intézkedett, hogy a lap példányai visszaszedessenek,
10023 33|                  nyomatni helyette; íme itt a kefelevonat, melyben Kálmán
10024 33|                     írva. Nem is jelent meg a helyreigazító lap soha.~
10025 33|                    írt? Szinte részeg volt. A cenzor mind kitörülte bírálatából
10026 33|                  mind kitörülte bírálatából a dicsérő passzusokat. Most
10027 33|                 húsz forintot nem kap, hogy a kosztadóját kielégíthesse,
10028 33|                 Felhatalmazza Kálmánt, hogy a levelét közölje a hírlapokban.
10029 33|                      hogy a levelét közölje a hírlapokban. Kálmán megküldte
10030 33|          hírlapokban. Kálmán megküldte neki a húsz forintot, s levelével
10031 33|                  levelével pipára gyújtott.~A harmadik téma végre, amiről
10032 33|             véleményét elmondani, volt maga a költői mű.~Ha egy német
10033 33|                 minden ember orvostudor, ki a fogfájósnak tanáccsal szolgál,
10034 33|          fogfájósnak tanáccsal szolgál, úgy a magyar fogadhat arra, hogy
10035 33|                 minden ember színbíráló, ki a színműszerzőnek tanácsot
10036 33|               lehetne még tökéletessé tenni a művet. Mindenki tudna egy-egy
10037 33|                    javítani rajta. Egyiknek a scenirozás ellen van kifogása;
10038 33|               anakronizmusokat fedezett fel a mesében; harmadik adatok
10039 33|               adatok birtokában van, melyek a történelmi hős alakját egészen
10040 33|              színben tüntetik föl; negyedik a szükséges egységet nélkülözi
10041 33|                     nélkülözi benne; ötödik a nyelven találna ráspolyoznivalót;
10042 33|                    elmosódottak; kilencedik a lélektani fejleményt nem
10043 33|                     elég világosan; tizedik a felvonások végét tudná csatányosabbá
10044 33|                  műveiből; tizennegyediknek a mű tendenciája nagyon is
10045 33|                  nagyon is ultra democrata; a tizenötödiknek minden remek
10046 33|                     tudna valamit igazítani a szerepén, hogy jobban illjék
10047 33|                szerepén, hogy jobban illjék a testére, különösen jobban
10048 33|                   testére, különösen jobban a szájba stilizálni szeretnék
10049 33|                 szájba stilizálni szeretnék a dikciót.~„Apelles csizmadiái!”
10050 33|                 csizmadiái!” mondja magában a szerző.~Azután, hogy búcsút
10051 33|                 délfelé elvetődött hozzájuk a szerző, miután délig Pest
10052 33|              nyilvános helyén engedte magán a beneventatio és kritika
10053 33|                   Én meg úgy kereslek, mint a tűt! – kiálta őt meglátva
10054 33|                    ferde képet csinált erre a két szóra. „Patronus, Maecenas”,
10055 33|                  becsületes csizmadiamester a Magyar utcában. Tseresnyés
10056 33|                 kiállítója.~– Az már más.~– A derék úr maga volt itt,
10057 33|                    hívjalak meg, mert főleg a te tiszteletedre van rendezve
10058 33|                   Jó tiszta hideg idő volt; a fagy pompás járdát csinált
10059 33|                  fagy pompás járdát csinált a rundellát környező sárból,
10060 33|                  rundellát környező sárból, a vendégek gyalog mehettek
10061 33|                  volt, amilyent csak valaha a régi Pest város ócska bástyafalához
10062 33|                    az eresz alatt, képezték a „magyar” utcát.~Tseresnyés
10063 33|                   lebegett kinyúló vasrúdon a címere, mégpedig nem a nemesi
10064 33|             vasrúdon a címere, mégpedig nem a nemesi címer, hanem az iparcímer:
10065 33|                     mely piros csizmát tart a kezében, föléje írva: „Nemes
10066 33|                származik, hogy „csizmedzi”. A csizmadiát írta „cs”-vel,
10067 33|                   csizmadiát írta „cs”-vel, a Tseresnyést „Ts”-sel; abban
10068 33|                 Tseresnyést „Ts”-sel; abban a nyelvújításnak hódolt, ebben
10069 33|                 utcára nyíló szoba egyúttal a műhely, azon túl jön a konyha,
10070 33|             egyúttal a műhely, azon túl jön a konyha, egyúttal a nőcseléd
10071 33|                  túl jön a konyha, egyúttal a nőcseléd lakása; azután
10072 33|                     ha úri vendég származik a házhoz. Még hátrább van
10073 33|                  fából, egy kamra, egyúttal a legény hálószobája.~Bányaváry
10074 33|          hálószobája.~Bányaváry már ismerte a járást, ezért a kapun keresztül
10075 33|                     ismerte a járást, ezért a kapun keresztül egyenesen
10076 33|                   kapun keresztül egyenesen a konyhaajtónak vezette Cilikét
10077 33|            szívességgel, s nyitotta előttük a tisztaszoba ajtaját, s kínálta,
10078 33|              kínálta, hogy tessenek leülni.~A tisztaszobában már fel volt
10079 33|                  akkor nem volt feltalálva, a cinkanálnak meg kellett
10080 33|                      de becsületes jellemű.~A tisztaszobában ágy is volt
10081 33|              könyvek: valamennyi megviselve a sok használattól.~A négy
10082 33|              megviselve a sok használattól.~A négy falat Tell Vilmos történetének
10083 33|                  kedélyvilágába.~(Még akkor a magyar képzőművészet nem
10084 33|            történelmi képekkel az országot, a litographia még nem is volt
10085 33|                    még egy kép volt látható a rámában a pamlag fölött:
10086 33|                  kép volt látható a rámában a pamlag fölött: ez Kalvinus
10087 33|                    képe, kinek talárráncait a miatyánk, hiszekegy és tízparancsolat
10088 33|                    az ajtó, s belép ő maga: a patrónus, a háziúr.~Egy
10089 33|                   belép ő maga: a patrónus, a háziúr.~Egy ötvenes években
10090 33|                  nemzeti viselet fölé kötve a jelvényes bőrkötény. Kezében
10091 33|          hírlapjainknak egy negyedrésze; ez a magyar politikai hírlap:
10092 33|              Csollán Berti kérdezősködésére a „vadállatok hecce” után
10093 33|                     melege vagyon, vesse le a kabátját. A szoba igen be
10094 33|                vagyon, vesse le a kabátját. A szoba igen be van fűtve,
10095 33|              lessenek megítélni azért, hogy a bőrkötényt fenntartottam:
10096 33|                  azért ők páncélosan vannak a képeken lefestve; mi mesterségünk
10097 33|              szerszámaival harcolunk, azért a mi páncélunk a bőrkötény.
10098 33|             harcolunk, azért a mi páncélunk a bőrkötény. És addig nem
10099 33|                 Magyarországból semmi, amíg a magyar ember szégyelli maga
10100 33|                  ember szégyelli maga előtt a bőrkötényt.~Helyesléssel
10101 33|               olvasom ezen újságból – monda a jól meggyűrt hírlapot letéve
10102 33|                hogyan lehet gőzzel vontatni a hajót víz ellenében, sőt
10103 33|                   hozzáteszi, hogy „higgyék a bolondok”. Én pedig azt
10104 33|                     jobb volna, ha odamenne a magyar és megnézné, mit
10105 33|                  hogy kicsúfolja őtet, mert a régi mitológia szerint még
10106 33|                  régi mitológia szerint még a napot is lovak vontatták
10107 33|                   ma pedig már tudjuk, hogy a föld forog körülötte, és
10108 33|              lehetnének titkos erők, melyek a hajót és szekeret is vontatni
10109 33|                        Egészen osztom önnek a nézetét – mondá Kálmán,
10110 33|                   mondá Kálmán, megszorítva a mester kezét.~– Arról előre
10111 33|                    meggyőződtem erről önnek a darabjában is, melynek minden
10112 33|                  Apelles csizmadiája.)~– Az a hiba nem a darabban van,
10113 33|               csizmadiája.)~– Az a hiba nem a darabban van, hanem a publikumban. –
10114 33|                   nem a darabban van, hanem a publikumban. – Nem értik…
10115 33|                  kívánhatnók tőlük, hogy ez a nép, mely eddig majomkomédiával,
10116 33|                  mulatságát, most egyszerre a legmagasabb gyönyörűség
10117 33|                    egy személyben, felhozta a párolgó levesestálat, s
10118 33|                     s egyúttal meginvitálta a vendégeket, hogy tessenek
10119 33|             foglalni.~Az asztalfőhöz ülteté a házigazda Cilikét, jobbra
10120 33|                    egy láthatatlan számvevő a háta mögött, aki minden
10121 33|                  minden szavát följegyzi, s a mondottakat egykor fejére
10122 33|                 volna.~Megvárta, hogy előbb a levest megegyék. Igen illedelmetlen
10123 33|             illedelmetlen házigazda az, aki a vendégeit a levesevés alatt
10124 33|               házigazda az, aki a vendégeit a levesevés alatt beszélgetésre
10125 33|                  beszélgetésre kényszeríti. A levesevés alatt minden ember
10126 33|                alatt minden ember kizárólag a maga ura, a levesevés alatt
10127 33|                 ember kizárólag a maga ura, a levesevés alatt még a siralomházban
10128 33|                  ura, a levesevés alatt még a siralomházban levő rabot
10129 33|                     megháborítani. Ez azzal a kiváltsággal jár, amivel
10130 33|                    kiváltsággal jár, amivel a mákvetés, hallgatás kell
10131 33|             mákvetés, hallgatás kell hozzá.~A szárazhús, mint Erdélyben
10132 33|                     mint Erdélyben mondják: a sóban főtt, vagy mint Borsodban
10133 33|                     mint Borsodban mondják, a tehénhús, vagy mint Komáromban
10134 33|                    mint Komáromban mondják, a marhahús, már nemcsak megengedi,
10135 33|                   háztartásnál e kötelesség a családfőre marad. Utasítani
10136 33|                 családfőre marad. Utasítani a vendéget, hogy melyik a
10137 33|                     a vendéget, hogy melyik a legjobb darab; hogy mártást
10138 33|                  mártást is vegyen hozzá, s a mártáshoz zöld ugorkát vagy
10139 33|                     jól emlékezem rá, mikor a krumpli legelőször bejött
10140 33|           legelőször bejött Magyarországba. A jó II. Lipót király alatt
10141 33|                    S olyan rövid ideig élt. A nép nagy idegenkedéssel
10142 33|           híresztelték felőle, hogy azáltal a búza elveszti az árát. A
10143 33|                    a búza elveszti az árát. A megyékben ingyen osztogatták
10144 33|                megyékben ingyen osztogatták a vetőmagját, de senki sem
10145 33|                     sem akarta azt elvetni. A királyi bálokban, hogy módiba
10146 33|                 hogy módiba hozassék – mert a módi nagy mester! – meg
10147 33|                   mester! – meg volt hagyva a princesseknek, hogy hajaikat
10148 33|            krumplivirággal díszítsék fel, s a koronajószágokban a tiszttartóknak
10149 33|                  fel, s a koronajószágokban a tiszttartóknak megparancsoltatott,
10150 33|   megparancsoltatott, hogy több hold földet a krumpli növényeivel ültessenek
10151 33|                  nehezen akart az terjedni. A tiszttartók azt mondták
10152 33|                    azt mondták felőle, hogy a sertések sem akarják enni
10153 33|                     enni az idegen gumókat, a népnek pedig olyan nagy
10154 33|                csőszökkel kellett őriztetni a krumplivetést, hogy a dühödt
10155 33|             őriztetni a krumplivetést, hogy a dühödt paraszt éjjel ki
10156 33|                   paraszt éjjel ki ne tépje a földből. Hanem aztán, amit
10157 33|                  földből. Hanem aztán, amit a módi meg nem tett, megtette
10158 33|                     megtette az ínség. Jött a siralmas 1816, amikor a
10159 33|                     a siralmas 1816, amikor a mostoha időjárás miatt országos
10160 33|                     éhhalál következett be; a búza lerohadt, a kukorica,
10161 33|            következett be; a búza lerohadt, a kukorica, vagy mint Erdélyben
10162 33|                     mint Erdélyben nevezik, a málé, vagy mint a Bánátban
10163 33|                  nevezik, a málé, vagy mint a Bánátban nevezik, a törökbúza,
10164 33|                    mint a Bánátban nevezik, a törökbúza, vagy ahogy az
10165 33|                   ahogy az Alföldön hívják, a tengeri, nem érett meg,
10166 33|                érett meg, akkor tanulta meg a nép, hogy mi az a burgonya.
10167 33|               tanulta meg a nép, hogy mi az a burgonya. Isten áldása!
10168 33|                  Isten áldása! Az megmaradt a föld alatt, s gazdagon fizetett
10169 33|                    Azóta kedvességre jutott a burgonya, s most már terjed
10170 33|                   azonban nem titkolá, hogy a burgonyának legnagyobb érdeme
10171 33|                 Kálmán szükségesnek találta a beszélgetést több tárggyal
10172 33|            Jártomban-keltemben vegyest mind a kettőt. Csizmadia vagyok,
10173 33|                     mesterség alá van vetve a módinak; egy ideig fölfelé
10174 33|               fölfelé megy, azután aláfelé. A Szepességen sok ideig gazdag
10175 33|                 ideig gazdag emberek voltak a finom patyolatot készítő
10176 33|               egyszer feltalálják Angliában a géppel szövést, az angol
10177 33|              finomabb és olcsóbb lesz, mint a szepesi patyolat, s a takács
10178 33|                  mint a szepesi patyolat, s a takács azóta alig keresi
10179 33|                takács azóta alig keresi meg a száraz kenyeret. Híres nagy
10180 33|                      Híres nagy urak voltak a kassai paszomántcsinálók,
10181 33|           filigrámos ötvösök; egyszer bejön a gyászruhás módi az országba;
10182 33|                     s az ötvösök kimaradnak a világból. Semmi sem volt
10183 33|                 volt olyan aranybánya, mint a Hegyalján aszúbort termeszteni,
10184 33|            kereskedni. Egyszer megosztoznak a hatalmak Lengyelországon,
10185 33|                   hatalmak Lengyelországon, a franciák behozzák a pálinkát,
10186 33|        Lengyelországon, a franciák behozzák a pálinkát, az oroszok tökéletesítik
10187 33|                  nálunk is kezdi megismerni a nép „alamázia” név alatt,
10188 33|                    név alatt, s attól fogva a tokaji vincellér hagymát
10189 33|              hagymát eszik fekete kenyérrel a drága máslás és négyputtonyos
10190 33|                    gazdag kereskedők voltak a komáromiak; minden hajóslegénynek
10191 33|                    tenyérnyi ezüstlánc volt a mentéjén, télire teli volt
10192 33|                  mentéjén, télire teli volt a Kis-Duna hajókkal, talpakkal.
10193 33|                   talpakkal. Egyszer elkezd a kormány sáncokat építtetni,
10194 33|                 kormány sáncokat építtetni, a kereskedői telepeket elzárja,
10195 33|                 egyszerre visszaesik minden a maga szegénységébe. Vékával
10196 33|                     Vékával méri az ezüstöt a mosonyi liferans, s a bankópénz
10197 33|               ezüstöt a mosonyi liferans, s a bankópénz megszelelteti,
10198 33|               bankópénz megszelelteti, mint a kukoricát, egyszer beüt
10199 33|                     kukoricát, egyszer beüt a devalváció, s a tegnapi
10200 33|                egyszer beüt a devalváció, s a tegnapi gazdag ember holnap
10201 33|                    holnap koldulni jár. Még a legmagasabb pályafutásnak
10202 33|                     pályafutásnak is megvan a lejtője: itt egy grófi család,
10203 33|               paloták urává; egyet változik a világ, más uralkodó jön,
10204 33|                    vitézsége, minden kimegy a módiból; – csak a csizmadia
10205 33|                    kimegy a módiból; – csak a csizmadia mestersége nem
10206 33|            csizmadia mestersége nem megy ki a módiból soha. Ezért mondta
10207 33|               Bányaváry bókot akart mondani a mesternek.~– De bizony híre
10208 33|                     Ismeretes messze földön a hazai művészek és írók buzgó
10209 33|                   mintha ki akarná rostálni a mondásból mindazt, ami csak
10210 33|                  ami csak polyva, hogy csak a tiszta búza maradjon meg
10211 33|                  belőle. Végre feltekintett a mázos tányérjára festett
10212 33|                  mesterlegény, másszor mint a regement csizmadiája, s
10213 33|                szebb és jobb van annál, ami a mienk. Jártam Bécsben, Párizsban,
10214 33|               Münchenben, Génovában, láttam a csupa palotákból álló utcákat,
10215 33|                  palotákból álló utcákat, s a kápráztató gazdagságot mindenekben.
10216 33|                akkor. Pestnek akkor ez volt a szélső utcája, ahol most
10217 33|                    ahol most vagyunk, ennek a háznak a kerítése a régi
10218 33|                     vagyunk, ennek a háznak a kerítése a régi bástyafal,
10219 33|                   ennek a háznak a kerítése a régi bástyafal, ennek egy
10220 33|                keresztül amire kiláttam, az a temető volt. Még most sem
10221 33|                     sem paloták, amik annak a helyén vannak, de legalább
10222 33|                    de legalább granáriumok. A Nagyhíd utca helyén vonult
10223 33|                    utca helyén vonult végig a várost védő árok, egy bűzös,
10224 33|                   dögletes hely, telehányva a partjai szeméttel, tört
10225 33|                annál is rosszabb dolgokkal; a város felőli része pedig
10226 33|                 elpalánkolva, amit befutott a földi tök. Még most sem
10227 33|                  boulevard biz az, mi annak a helyén van, de legalább
10228 33|                szállított át embert, barmot a más partra egy ócska repülőhíd,
10229 33|                 kilenc fenntartó dereglyéje a Margitszigetig nyúlt fel,
10230 33|                  sem dróthíd köti ott össze a két várost, minőt Bécsben,
10231 33|                láttam, de legalább hajóhíd. A városház szomszédjában még
10232 33|                   de legalább nincs ott már a sertésállás, amit ifjú koromban
10233 33|                   untatom is önöket ezekkel a régi dolgokkal?~Kálmán biztosítá
10234 33|                     három vendégfogadó volt a városban, úgyhogy a budai
10235 33|                    volt a városban, úgyhogy a budai diétára felsereglett
10236 33|               felsereglett vendégek számára a vásáros bódékat kellett
10237 33|                  más nyelven meg nem értett a bőrkereskedő; ha fontos
10238 33|                    ha fontos talpért mentem a tímárhoz, azzal budai sváb
10239 33|                kellett beszélnem, ami olyan a németben, mint a hienc a
10240 33|                  ami olyan a németben, mint a hienc a magyarban; ha pedig
10241 33|                    a németben, mint a hienc a magyarban; ha pedig valami
10242 33|                    pedig valami dolgom volt a városházán, a diák nyelvet
10243 33|                   dolgom volt a városházán, a diák nyelvet kellett törnöm;
10244 33|                   volt az országúton, annak a fenekén lehetett az ócskaságok
10245 33|             tulajdonos neve egymás alá írva a táblájára, amint kézről
10246 33|                maradt. Aki kitanulta belőle a tudományát, sietett eladni;
10247 33|                     tartotta meg senki. Hát a mindennapi mulatság mi volt?
10248 33|                mindennapi mulatság mi volt? A mesterlegények meg a hajósok
10249 33|                  volt? A mesterlegények meg a hajósok meg a diákság minden
10250 33|            mesterlegények meg a hajósok meg a diákság minden este összegyűltek
10251 33|                 ütközetek folytak az utcán. A ruhájáról kiismerte az egyik
10252 33|                  kiismerte az egyik céhbeli a másikat, s ha egyet külön
10253 33|                tolvajtanya volt, s kívülről a mezei lovas zsiványok egész
10254 33|                 mezei lovas zsiványok egész a vámházig portyáztak, s nem
10255 33|                   portyáztak, s nem egyszer a sorompónál rabolták ki az
10256 33|                   rossz hírű barlangja volt a feslettségnek, ahova este
10257 33|                 órán túl tisztességes ember a lépteit csak szégyenkedve
10258 33|                  aztán beszabadulta városba a sok vidéki betyár gavallér,
10259 33|                  dínomdánomot csapott, hogy a jámbor polgár nem mert kinnjárni
10260 33|                    is kell, annyira figyelt a csizmadia beszédére.~– Csak
10261 33|                     után haladni; én láttam a ligetet, mikor ültették,
10262 33|               kimérték. S engem nem hagy el a reménység, hogy előre megyünk.
10263 33|                  előre megyünk. Ott áll már a múzeumunk, még ugyan kevés
10264 33|                    ha mindent összehordunk: a tudományos akadémia már
10265 33|                magyar színművészetet látunk a fővárosban; már könyvnyomdánk
10266 33|                  okos is, bolond is, s mind a kettő szükséges. Már nevelődik
10267 33|                    szükséges. Már nevelődik a fiatalság, az iskolák, az
10268 33|                    olyan kicsiny ember, aki a másikra nézve szükséges
10269 33|                    szükséges ne legyen. Még a vallást is tolerálják. Már
10270 33|                  vallást is tolerálják. Már a tolerált hitűek templomaikat
10271 33|                vannak apró állatocskák, mik a tenger alatt folyvást építenek,
10272 33|             építenek, s sziget emelkedik ki a munkájuk után. Ebben az
10273 33|                     adakozni kell, leteszem a tízesemet, ahol magamhoz
10274 33|                 buzdítani kell, nem kímélem a szót; ahol nemzeti ünnepély
10275 33|                    alá; ha színészek jönnek a városba, ott vagyok tapsolni.
10276 33|                porszem. De porszemekből áll a piramis. S ha hozzám hasonló
10277 33|                egyet fognak gondolni, uram, a fillérből kincs lesz, a
10278 33|                     a fillérből kincs lesz, a téglából város lesz, a tapsból
10279 33|                      a téglából város lesz, a tapsból riadal lesz; a betűből
10280 33|                      a tapsból riadal lesz; a betűből könyv lesz, a könyvből
10281 33|                 lesz; a betűből könyv lesz, a könyvből bibliotéka lesz,
10282 33|                   könyvből bibliotéka lesz, a népből nemzet lesz!~Kálmán
10283 33|                   eredeti egy bohó ember ez a mi csizmadiánk?”~A közbejött
10284 33|                 ember ez a mi csizmadiánk?”~A közbejött malacpecsenye
10285 33|                Bányaváry illendőnek találta a szíves házigazdának vendégszeretetéért
10286 33|             Tseresnyés uram nagy pártfogója a hazai művészetnek és tudománynak.
10287 33|                 Valahány színész megfordult a fővárosban, mind elhordja
10288 33|                   nem volt az az ember, aki a hízelgő szónak örül. Valódi
10289 33|                önöknek, hogy megismertessem a magam érdemeit, amik csekélyek;
10290 33|                 hogy megismertessem önökkel a maguk kötelességeit, amelyek
10291 33|                 csüggednek. Ön, Jenőy uram, a darabja előadása után úgy
10292 33|                     úgy járt az utcán, mint a kísértet. Én sokszor találkoztam
10293 33|             találkoztam önnel. Önök, kiknek a világ előtt hírnevük van,
10294 33|                   aki önök elől félve lapul a falhoz s szótlanul emeli
10295 33|                falhoz s szótlanul emeli meg a kalapját, mennyire iparkodik
10296 33|                 régiókban járhat most ennek a lelke. Ön nagyon le volt
10297 33|                   úgy szívtam magamba, mint a mennyei mannát, s ha egyszer
10298 33|                     egyszer nyomtatva lesz, a biblia helyett fogom olvasni.
10299 33|                      uram, magának írta azt a darabot, meg még tíz embernek,
10300 33|                     nincs az elején kezdve. A fecske is a földön tanítja
10301 33|                  elején kezdve. A fecske is a földön tanítja a fiait repülni,
10302 33|                  fecske is a földön tanítja a fiait repülni, nem az égben.
10303 33|                    az égben. Ön nem gondolt a hallgatóira. Nem versben
10304 33|                   hanem prózában. Mit ennek a népnek, mely most törüli
10305 33|                    most törüli még az álmot a szemeiből, azokat a nagy
10306 33|                   álmot a szemeiből, azokat a nagy históriai alakokat
10307 33|                 alakokat mutogatni, amiknek a saruját sem éri fel a fejével?
10308 33|               amiknek a saruját sem éri fel a fejével? A nyaka ficamodik
10309 33|              saruját sem éri fel a fejével? A nyaka ficamodik ki bele,
10310 33|                     érti most valaki azokat a rengeteg ősi erényeket,
10311 33|                     rengeteg ősi erényeket, a mai hivalkodó, haszontalankodó
10312 33|                 korban? Ki beszéli most azt a súlyos, gondolatokkal terhes
10313 33|          gondolatokkal terhes nyelvet ebben a locska-fecske világban?
10314 33|           locska-fecske világban? Előbb ezt a világot magát mutassa ön
10315 33|              mutassa ön meg nekik. Hozza ön a színpadra azokat az alakokat,
10316 33|               alakokat, akik most léteznek: a parlagi úrfit, a hencegő
10317 33|                  léteznek: a parlagi úrfit, a hencegő katonát, a nyaffadt
10318 33|                   úrfit, a hencegő katonát, a nyaffadt úrhölgyet, a szeleburdi
10319 33|              katonát, a nyaffadt úrhölgyet, a szeleburdi udvaroncot, a
10320 33|                    a szeleburdi udvaroncot, a gyomrának élő haspókot,
10321 33|                     gyomrának élő haspókot, a felfuvalkodott földesurat,
10322 33|                  felfuvalkodott földesurat, a renyhe parasztot, a részeges
10323 33|             földesurat, a renyhe parasztot, a részeges néptanítót, a kupaktanács
10324 33|                      a részeges néptanítót, a kupaktanács ostoba bíráit,
10325 33|            kupaktanács ostoba bíráit, aztán a részrehajló hivatalnokot,
10326 33|                   részrehajló hivatalnokot, a félkézkalmárt, az álszenteskedő
10327 33|               álszenteskedő vénkisasszonyt, a kardcsörtető szájhőst –
10328 33|                  kardcsörtető szájhőst – és a tudálékoskodó csizmadiát,
10329 33|                 Bányaváry úgy kacagott ezen a tréfás beszéden, majd megfulladt
10330 33|                   beszéden, majd megfulladt a torkán akadt malacpecsenyétől.
10331 33|                  Nem, uram – szólt komolyan a csizmadia. – A magyar nem
10332 33|                     komolyan a csizmadia. – A magyar nem boldog, ha külföldön
10333 33|                   boldog, ha külföldön jár. A mások boldogsága sérti az
10334 33|               klasszikus mondatával:~– Ahol a citromfa virágzik.~– Tehát
10335 33|             Génovába? – monda elgondolkodva a csizmadia, s összeszorítá
10336 33|                    más is virágzik, nemcsak a citromfa!~Kálmán füléig
10337 33|               Kálmán füléig vörösödött erre a szóra. Hiszen neki is más
10338 33|                     hát mit tudhat arról ez a csizmadia?~Hiszen nem is
10339 33|                     ön ott mulatni? – kérdé a csizmadia, miközben a feketekávét
10340 33|                 kérdé a csizmadia, miközben a feketekávét tölté Kálmán
10341 33|                 Egypár évig? Hm, hm – szólt a csizmadia elgondolkozva. –
10342 33|                     Génovában legénykedtem; a lakását és nevét följegyzem
10343 33|                   és nevét följegyzem önnek a jegyzőkönyvébe.~– Igen megköszönöm –
10344 33|                    monda Kálmán, odanyújtva a jegyzőkönyvét a mesternek.~–
10345 33|                  odanyújtva a jegyzőkönyvét a mesternek.~– Így ni – szólt
10346 33|                      szólt az, belejegyezve a nevet és lakást, s visszaadva
10347 33|                     és lakást, s visszaadva a tárcát. – De el ne mulassza
10348 33|                mulassza ön meglátogatni ezt a jó embert Génovában; mert
10349 33|                   mi virágzik még Génovában a citromfán kívül, s azt önnek
10350 33|                   Azután pipákat hozott elő a mester a feketekávéhoz,
10351 33|                 pipákat hozott elő a mester a feketekávéhoz, Cilike engedelmével,
10352 33|                kíméletlenséghez, s átengedé a diskurzus vezetését Bányavárynak,
10353 33|                   volt az anekdotákból, míg a korán beálló téli est távozásra
10354 33|                 téli est távozásra nem inté a vendégeket, kiket süvegelve
10355 33|                   kiket süvegelve kísért ki a kapuig a házigazda, s még
10356 33|                süvegelve kísért ki a kapuig a házigazda, s még ott is
10357 33|                   ott is utánuk nézett, míg a szegleten be nem fordultak.
10358 33|                 szerencséjének tartotta ezt a látogatást.~– No, ugye hogy
10359 33|                    furcsa egy bohó ember ez a Tseresnyés uram? – monda
10360 33|            Génovában is szerez kundschaftot a régi majsztere fiának. Azt
10361 33|                   más virág is nyílik, mint a citromé, s azt meg fogom
10362 33|                    vargától tudni?~– Hát az a más virág bizonyosan „cipripedium” (
10363 33|                   ötletének.~Kálmán nem azt a virágot gondolta.~Az a virág
10364 33|                  azt a virágot gondolta.~Az a virág pedig, amire Tseresnyés
10365 33|                    Tseresnyés uram célzott, a Génovában virágzó Carbonari-szövetség
10366 33|                 Carbonari-szövetség volt, s a vele együtt élődő másik
10367 33|                   együtt élődő másik virág, a szent titkos politzia, mely
10368 33|                 szent titkos politzia, mely a carbonarikat kutatta.~
10369 34|                                        Ahol a citromfa virít~Utazni!~Olaszországba
10370 34|                    Lehet ennél boldogabb út a földön?~Kálmán a lehető
10371 34|               boldogabb út a földön?~Kálmán a lehető legegyenesebb utat
10372 34|      vitorláshajóval Velencéig, onnan ismét a postával Génováig. Egész
10373 34|                    meg nem pihent, még csak a dogék városának csábító
10374 34|                  dolog mégis eszébe jutott. A vendéglői háziszolgát minden
10375 34|               hercegnő után.~Kedvezett neki a szerencse. Megtudta, hogy
10376 34|                 Velencébe, melyik fogadóba. A velencei fogadóban ugyanazon
10377 34|               utánuk lehetett találni, mint a szép Thetis-csigára rá lehet
10378 34|             Thetis-csigára rá lehet találni a rózsaillatról, melyet maga
10379 34|      Férfibüszkesége nem engedé, hogy azzal a magas hölggyel, ki unokáját
10380 34|                sejtetni közellétét, s mikor a véletlen ismét összehozza
10381 34|               valami drámai hatásnak lenni.~A szép madonnaarc képmása,
10382 34|                    szép madonnaarc képmása, a bonbonpapírka a három rövid
10383 34|                    képmása, a bonbonpapírka a három rövid szóval melegítette
10384 34|             melegítette keblét.~Mikor aztán a kiküldött szolga visszaérkezett
10385 34|                 szolga visszaérkezett abból a vendéglőből, melyet Decséryék
10386 34|                    szállásokul feljegyeztek a velencei fogadóban, azt
10387 34|                    azt tudta meg tőle, hogy a hercegnő egy igen szép principissával
10388 34|                     hogy kíséretével együtt a Santa Barbara kétárbocos
10389 34|                Vecchiát, Nápolyt, Palermót, a pyraeusi kikötőt és Ciprust
10390 34|              Alexandriába vitorlázik, s így a rajta elutazottakat akár
10391 34|                    rajta elutazottakat akár a szardíniai királyságban,
10392 34|               szardíniai királyságban, akár a toscanai nagyhercegségben,
10393 34|             toscanai nagyhercegségben, akár a római egyházi államban,
10394 34|                római egyházi államban, akár a két Szicília fél és egész
10395 34|                Egyiptomban!”~Mit mondott az a georgiai nő az álarcosbálban?~
10396 34|                   Minden kérdésére ott állt a felelet: a véghetetlen tenger?!
10397 34|               kérdésére ott állt a felelet: a véghetetlen tenger?! Találd
10398 34|                   találd ki, mit rejt annak a sötétzöld mélysége? találd
10399 34|               találd ki, mit beszélnek vele a láthatáron lehanyatló csillagok?
10400 34|                  melegen egyik földoldalról a másikra? Találd ki, mi világít
10401 34|          töprenkedései között eszébe jutott a címzet, amit Tseresnyés
10402 34|                    amit Tseresnyés uram írt a tárcájába.~Megfordult a
10403 34|                     a tárcájába.~Megfordult a sarkán, hátat fordított
10404 34|                     sarkán, hátat fordított a tengernek, s felkereste
10405 34|                     tengernek, s felkereste a génovai vargát.~Ez a megfordulás
10406 34|             felkereste a génovai vargát.~Ez a megfordulás képezte egész
10407 34|           visszatért mint férfi.~Óh igenis, a génovai vargától megtudta,
10408 34|                 erősebben összetartja, mint a vérrel írott szerződések,
10409 34|              Alkorán és az Evangélium, mint a szent fogadalom és chrisma,
10410 34|                  fogadalom és chrisma, mint a rokoni kötelék, mint a fejedelmek
10411 34|                 mint a rokoni kötelék, mint a fejedelmek szent szövetsége,
10412 34|           szövetsége, mint az önérdek, mint a bűnrészesség, mint a fanatizmus.~
10413 34|                   mint a bűnrészesség, mint a fanatizmus.~Tagjai annak
10414 34|                     száműzöttek. Ott vannak a kezei, fülei és szemei a
10415 34|                    a kezei, fülei és szemei a Vatikánban s a dogék palotájában,
10416 34|                    és szemei a Vatikánban s a dogék palotájában, a kazamatákban
10417 34|           Vatikánban s a dogék palotájában, a kazamatákban és a bagnókban,
10418 34|              palotájában, a kazamatákban és a bagnókban, a mólók néptömkelegében,
10419 34|                kazamatákban és a bagnókban, a mólók néptömkelegében, a
10420 34|                    a mólók néptömkelegében, a piazzák zűrzavarában, a
10421 34|                     a piazzák zűrzavarában, a templomok sekrestyéiben,
10422 34|                    templomok sekrestyéiben, a katakombákban, a kávéházakban,
10423 34|             sekrestyéiben, a katakombákban, a kávéházakban, a zárdákban;
10424 34|              katakombákban, a kávéházakban, a zárdákban; a fogadókban,
10425 34|                  kávéházakban, a zárdákban; a fogadókban, a kaszárnyákban,
10426 34|                    zárdákban; a fogadókban, a kaszárnyákban, a kardinálisok
10427 34|                fogadókban, a kaszárnyákban, a kardinálisok titkos gyűlésében,
10428 34|             Abruzzók rejtett barlangjaiban, a lazzaronik csapszékeiben,
10429 34|                   lazzaronik csapszékeiben, a fejedelmek báljaiban, a
10430 34|                     a fejedelmek báljaiban, a dugárusok csónakjaiban,
10431 34|                     dugárusok csónakjaiban, a postaházakban, a földön,
10432 34|              csónakjaiban, a postaházakban, a földön, a vízen, s a föld
10433 34|                    postaházakban, a földön, a vízen, s a föld felett és
10434 34|         postaházakban, a földön, a vízen, s a föld felett és a föld alatt,
10435 34|                   vízen, s a föld felett és a föld alatt, mindenütt! –
10436 34|                 föld alatt, mindenütt! – és a szemek mindenütt látnak,
10437 34|                    szemek mindenütt látnak, a fülek hallanak, a kezek
10438 34|                   látnak, a fülek hallanak, a kezek cselekszenek. És amit
10439 34|                  még így kodifikálva.~Ebben a témában az olaszoktól nagyon
10440 34|                 tanulni.~Bűbájos iskola az. A titokszerű működésnek, a
10441 34|                    A titokszerű működésnek, a hihetetlen önfeláldozásnak,
10442 34|                 hihetetlen önfeláldozásnak, a megtörhetetlen kitartásnak,
10443 34|                 megtörhetetlen kitartásnak, a soha el nem felejtett célhoz
10444 34|               felejtett célhoz törekvésnek, a kölcsönös összetartásnak,
10445 34|            engesztelhetetlen szenvedélynek, a hallgató mindent tudásnak
10446 34|              Galilei hazája.~Kálmán nemcsak a csizmadiával ismerkedett
10447 34|                regényben beszélni.~És ebben a szövetségben azután mindent
10448 34|                léteznek.~Megtudta azt, hogy a Santa Barbarával elutazott
10449 34|                  magyar hölgyek nem utaztak a hajóval tovább Civita Vecchiánál.
10450 34|                    elmentek Rómába.~Rómában a hercegnő kihallgatást eszközölt
10451 34|               indoka volt e kihallgatásnak.~A hercegnő lelki feloldást
10452 34|         schismaticust érdekel, megadta neki a kegyelmes feloldást.~Innen
10453 34|              feloldást.~Innen Nápolyba ment a Decséry család; még mindig
10454 34|               kísérte őket kirándulásaiknál a Vezúvra, s a pompeji kiásatásokhoz.~
10455 34|               kirándulásaiknál a Vezúvra, s a pompeji kiásatásokhoz.~Innen
10456 34|                 kiásatásokhoz.~Innen azután a grófi család és a báró a
10457 34|                    azután a grófi család és a báró a Bellerophon angol
10458 34|                    a grófi család és a báró a Bellerophon angol hadihajón
10459 34|             hadihajón átutaztak Egyiptomba.~A madonnaarcú grófnő megkapta
10460 34|                 madonnaarcú grófnő megkapta a tengeribetegséget, s a magyar
10461 34|             megkapta a tengeribetegséget, s a magyar signore nagy figyelmet
10462 34|           Egyiptomban együtt látogatták meg a szfinxet, a Memnon szobrait,
10463 34|                  látogatták meg a szfinxet, a Memnon szobrait, a piramisokat.
10464 34|                szfinxet, a Memnon szobrait, a piramisokat. A magyar signore
10465 34|                    szobrait, a piramisokat. A magyar signore sátora a
10466 34|                     A magyar signore sátora a magyar signorinák sátora
10467 34|                sátora mellett volt fölütve.~A szövetség szeme mindenütt
10468 34|                   volt az!~Maga előtt látta a példákat. Az ifjút, ki szerelmét
10469 34|                    egy eszmének szolgáljon; a főurat, ki kockára teszi
10470 34|                      vagyonát, szabadságát; a katonát, ki nyugodtan szegezi
10471 34|                  nyugodtan szegezi homlokát a töltött fegyver elé; a papot,
10472 34|             homlokát a töltött fegyver elé; a papot, ki egyházi esküjét
10473 34|                    fogadalommal tőri össze; a nőt, ki neméről lemond,
10474 34|                    fillérét másnak adhassa; a földönfutót, ki egyik ország
10475 34|                   ki egyik ország határától a másikig engedi magát üldöztetni,
10476 34|                     egyenként föláldozza, s a gyermekeket, kik egymás
10477 34|                   véres nyomdokaiba lépnek; a rajongót, ki meggyőződésből
10478 34|             eszméért élnek-halnak; és aztán a költőt, kinek minden dala
10479 34|                     mely e dalt, ez eszmét, a tűzzel, vassal, lánccsörgéssel,
10480 34|                 kristállyá vált lelkében az a titkos nedv, amiből a gyémántok
10481 34|                    az a titkos nedv, amiből a gyémántok lesznek; az a
10482 34|                     a gyémántok lesznek; az a tudat, hogy vannak az életnek
10483 34|                 Kálmán maga előtt látta azt a népet, mely egykor olyan
10484 34|                    nem volt neki elég, hogy a lábait kinyújtsa, s mely
10485 34|               láncszemek alatt; mely egykor a civilizáció napvilágát hordta
10486 34|            napvilágát hordta egyik óceántól a másikig, s melynek Rómája
10487 34|           sugárokkal, melyek feketék. És ez a minden erőszakkal elnyomott,
10488 34|           ellenségévé tett nép, feje fölött a Vatikánnal, lába alatt a
10489 34|                    a Vatikánnal, lába alatt a camorrával, oldalában az
10490 34|              szövetség láncaival, elkábítva a babonától, elszoktatva az
10491 34|           megfosztva nagyságától, kitörülve a históriából – ez a nép még
10492 34|                kitörülve a históriából – ez a nép még arra gondol, hogy
10493 34|             eltemetve, emelgeti maga fölött a koporsófödelet, s a koporsó
10494 34|                  fölött a koporsófödelet, s a koporsó födelére rakott
10495 34|                   fogadta, kísérte Kálmánt. A velencei nyelv nélküli oroszlán
10496 34|                     azt mondta neki, hogy ő a vallomást nem tevő szövetkezettek
10497 34|                    szövetkezettek ősemléke, a Colosseum boltíve, a hozzá
10498 34|              ősemléke, a Colosseum boltíve, a hozzá támaszkodó rongyos
10499 34|               támaszkodó rongyos faquinnal; a hamvak alól kiásott Pompeji
10500 34|                     Pompeji halott-palotái, a kitörő Vezúv tűzharagja,