Part

 3001 8 |             észrevenni, hogy otthon feledte a zsebkendőjét, anélkül pedig
 3002 8 |                   szerencsétlenné van téve; a mama tehát oda fogja adni
 3003 8 |                   mama tehát oda fogja adni a szobakulcsot, amit magával
 3004 8 |                  magával vitt; ő visszatér, a sok cserép sárga viola közül
 3005 8 |                 lecsippent egy-egy virágot. A csonkított részt az utca
 3006 8 |                részt az utca felé fordítja, a mama nem fogja észrevehetni
 3007 8 |                 mama nem fogja észrevehetni a kárt. Azzal aztán egyenesen
 3008 8 |                 kárt. Azzal aztán egyenesen a színpadra megy. A bukétot
 3009 8 |                 egyenesen a színpadra megy. A bukétot átadja, s csak így
 3010 8 |               átadja, s csak így tér vissza a mamához.~Ez így volt kicsinálva.~
 3011 8 |                  még egy búcsúebédre voltak a színészek előkelőbb tagjai
 3012 8 |                  színészek előkelőbb tagjai a nagyasszonyhoz híva.~A direktor
 3013 8 |               tagjai a nagyasszonyhoz híva.~A direktor magas pátosszal
 3014 8 |              köszöné meg mindnyájuk nevében a szíves vendéglátást, mire
 3015 8 |                   szíves vendéglátást, mire a nagyasszony biztosítá őket,
 3016 8 |                  hogy bármikor jöjjenek is, a házát mindenkor úgy tekintsék,
 3017 8 |                    hozzád, te csendes ház!”~A dal végén mindenkinek a
 3018 8 |                     A dal végén mindenkinek a szeme könnyes volt. Cilike
 3019 8 |                    azt legjobban, amiről az a dal emlékezik.~Azután búcsút
 3020 8 |                     Bányaváryt, s Cilike és a nagyasszony az utcaajtóból
 3021 8 |                  ablakba, abból leskelődött a távozók után.~És azután
 3022 8 |                történt, ahogy ő kicsinálta.~A zsebkendő-otthonfeledés,
 3023 8 |                  orgyilkos viráglevagdalás, a bűnnyomok eltakarása, s
 3024 8 |                     bűnnyomok eltakarása, s a rablott virágcsokor orgazdai
 3025 8 |              jutalmazá.~Jaj, de még ha csak a forró szavaknál és a meleg
 3026 8 |                   csak a forró szavaknál és a meleg kézszorításnál maradt
 3027 8 |                 tőle.~Azt tette, hogy mikor a színpadra kilépett, a szép
 3028 8 |                 mikor a színpadra kilépett, a szép sárga violacsokor oda
 3029 8 |                  Nem azért adtam én magának a sárga violabukétot, hogy
 3030 8 |              violabukétot, hogy kihozza ide a pikétre! A mama meglátja,
 3031 8 |                 hogy kihozza ide a pikétre! A mama meglátja, s menten
 3032 8 |                    Jaj, csak közel ne lépne a lámpásokhoz, hogy észre
 3033 8 |                     Bárcsak letenné már azt a bukétot.”~Hanem az bizony
 3034 8 |                    az bizony végigjátszotta a sárga violabukéttal az egész
 3035 8 |              felvonást. Nem is értett abból a felvonásból semmit Béni
 3036 8 |                semmit Béni bácsi; mert mind a nagy veszedelmen járt az
 3037 8 |             felvonás után oda is furakodott a mamája mellé kémlelődni,
 3038 8 |                     miután mindenki elmondá a maga észrevételeit az eddig
 3039 8 |                    felől, ő is közrebocsátá a magáét:~– De milyen természetes
 3040 8 |                virágbukétokat viselnek ezek a színésznők!~S nagy szíve
 3041 8 |                    darabról.~Nem vett észre a mama semmit!~Az utolsó felvonás
 3042 8 |                   eléneklé búcsúdal gyanánt a „jer vidám csónakos”-t,
 3043 8 |                  jer vidám csónakos”-t, ami a közönségnek olyan kedvenc
 3044 8 |                 kedvenc dala volt már, hogy a vége felé az egész publikum
 3045 8 |                publikum együtt éneklé velük a „Fidelim, Lillám!” refraine-jét.
 3046 8 |            ornátusban, tartott egy beszédet a távozni készülő közönséghez,
 3047 8 |                  kissé hosszú volt; úgyhogy a közönség szépen hazatakarodott,
 3048 8 |                    szépen hazatakarodott, s a szónok még mindig beszélt;
 3049 8 |                  szónok még mindig beszélt; a színészek is levetkőztek
 3050 8 |                     igazgató egyedül maradt a színpadon, de az epilógnak
 3051 8 |             epilógnak mégsem volt vége; míg a művészi önkívületből Rák
 3052 8 |                  prózai szavai nem rántá le a földre: „aztán direktor
 3053 8 |                      ha elvégezte, itt lesz a kulcs, zárja be a szálát;
 3054 8 |                  itt lesz a kulcs, zárja be a szálát; mert már én is hazamegyek.”~
 3055 8 |                  fényes diadallal végződött a játékkör K* városában abbonnement
 3056 8 |                  bácsi olyan furcsát érzett a szíve körül. Boldog volt!
 3057 8 |                  Boldog volt! Az ő bukétája a végdalnál ismét szerepelt,
 3058 8 |                végdalnál ismét szerepelt, s a mama nem látszott ráismerni
 3059 8 |                 mama nem látszott ráismerni a violákra: „Fidelim, Lillám!” –
 3060 8 |                Fidelim, Lillám!” – csengett a fülébe az egész vacsora
 3061 8 |                    egész vacsora alatt. Még a szolgálók is azt énekelték
 3062 8 |                    is azt énekelték odakinn a konyhában. Sőt, mikor már
 3063 8 |                Lillám!” Már azt várta, hogy a bakter is azt fogja az éneke
 3064 8 |                    azt fogja az éneke végén a „dicsértessék a Jézus Krisztus!”
 3065 8 |                 éneke végén a „dicsértessék a Jézus Krisztus!” helyett
 3066 8 |                    sem ébredt volna fel, ha a nagyasszony hangját nem
 3067 8 |                     volna.~Hanem ez már nem a „Fidelim, Lillám”-at énekelte!
 3068 8 |                komédiásai! Veszett volna el a mélységes poklokra az egész
 3069 8 |                 rongyhad!~No! Most rájöttek a sárga viola tolvajlásra.
 3070 8 |                Gondolá Béni bácsi, s bebújt a dunnája alá, mint valami
 3071 8 |                      mint valami erősségbe.~A nagyasszony jött nagy fúriával
 3072 8 |              nagyasszony jött nagy fúriával a szobába, messze kicsapva
 3073 8 |                 vevé észre Béni bácsi, hogy a félelmesen dobogó léptek
 3074 8 |                     felett, úgy látta, hogy a mama nem egy virágcserepet
 3075 8 |                  nem egy virágcserepet tart a kezében, hanem egy felbontott
 3076 8 |                     egy felbontott levelet. A nagyasszony arca, mely rendesen
 3077 8 |                     szederjes színt váltott a haragtól.~– Olvasd! Olvasd
 3078 8 |               rivallt Kálmánra, eléje vetve a nyitott levelet.~Kálmán
 3079 8 |             Búcsúlevél volt az – Cilikétől.~A kedvenc leány elment a theatristákkal,
 3080 8 |                      A kedvenc leány elment a theatristákkal, színpadi
 3081 8 |                 írta meg nagynénjének abban a levélben.~Senkinek sem szólt.
 3082 8 |                   sem vitt el magával, mint a rajta való ruháját, úgy
 3083 8 |                   való ruháját, úgy szökött a háztól.~Ha utána gondolt
 3084 8 |                    háztól.~Ha utána gondolt a nagyasszony, lehetetlen
 3085 8 |                 hogy zokogva ne vesse magát a bőrpamlagra.~– Meg vagyok
 3086 8 |                     az opodeldokot!~– Eredj a gutába az opodeldokoddal! –
 3087 8 |                 opodeldokoddal! – kiálta rá a nagyasszony, a nagy sírásból
 3088 8 |                    kiálta rá a nagyasszony, a nagy sírásból még nagyobb
 3089 8 |                  méregbe hozva. – Ne ordíts a Cili után. Nem tudod még,
 3090 8 |                  tudod még, hogy megszökött a komédiásokkal.~Ettől a szótól
 3091 8 |           megszökött a komédiásokkal.~Ettől a szótól megint úgy megijedt
 3092 8 |                    tudta, mi? Az-e, hogy az a leány, ki gyermekjátszótársa
 3093 8 |                    ily szótlanul itt hagyta a házat? Az-e, hogy a jó barát
 3094 8 |                  hagyta a házat? Az-e, hogy a jó barát csábította őt el?
 3095 8 |                  viharteljes élet fog várni a leányra most? Vagy talán
 3096 8 |                   hogy amire bátorsága volt a gyönge teremtésnek: odavetni
 3097 8 |                 teremtésnek: odavetni magát a nemzeti művészet első égő
 3098 8 |                 áldozatai közé; ahhoz neki, a költőnek még elég szíve
 3099 8 |                  készül magas állású úrnak!~A nagyasszony ráütött kezével
 3100 8 |                    Hallod-e te! Van-e ebben a könyvben valami paragrafus,
 3101 8 |                    felelt Kálmán.~– No, hát a mennydörgő mennykő csapjon
 3102 8 |                  törvénykönyvbe.~S minthogy a mennydörgő mennykő nem volt
 3103 8 |                     teljesítésében, felkapá a nagyasszony maga azt a könyvet,
 3104 8 |              felkapá a nagyasszony maga azt a könyvet, s úgy vágta a földhöz,
 3105 8 |                  azt a könyvet, s úgy vágta a földhöz, hogy a fenntisztelt
 3106 8 |                   úgy vágta a földhöz, hogy a fenntisztelt magas úr sem
 3107 8 |                   különben.~Kálmán lehajolt a földre, hogy széthullott
 3108 8 |              leveleit összeszedegesse.~Erre a nagyasszony odarohant Béni
 3109 8 |                     Béni bácsihoz, kinek ma a csizma éppen nagyon nehezen
 3110 8 |               nagyon nehezen akart fölmenni a lábára.~– Te! Te már ember
 3111 8 |                tisztviselője vagy. Ott ülsz a törvényszéknél. – Neked
 3112 8 |                  aztán csakhogy megkaphatta a taplósipkáját, a félig felhúzott
 3113 8 |                megkaphatta a taplósipkáját, a félig felhúzott csizmával
 3114 8 |                     kotródott menten kifelé a hátulsó ajtón a szobából.~
 3115 8 |               menten kifelé a hátulsó ajtón a szobából.~A rémületet arc
 3116 8 |                   hátulsó ajtón a szobából.~A rémületet arc még soha jobban
 3117 8 |                 soha jobban ki nem fejezte.~A nagyasszony elkezdett kacagni
 3118 8 |             fenyegetőzött és kacagott; majd a szíve szakadt meg, úgy kacagott.~
 3119 8 |                   úgy kacagott.~Aztán elült a pamlagra, s elcsendesíté
 3120 8 |                    azzal foglalkozott, hogy a széthullott könyv lapjait
 3121 8 |              néhányszor.~– Összeszedted már a könyvedet? – kérdé aztán
 3122 8 |                     vagyok.~– Mikor indulsz a vizsgát letenni?~– Holnap,
 3123 8 |                      Ne légy már itthon. Ha a vizsgát letetted, elmégy
 3124 8 |                  azt elvégezted, jurátusnak a főispánhoz. Azután leteszed
 3125 8 |                 pénzt az egyikhez úgy, mint a másikhoz. Csak kettő nem
 3126 8 |                  beszélek róluk többet: sem a leányról, sem csábítójáról.
 3127 8 |                   vannak nálam felejtve. Ha a neveiket hallom, azt mondom
 3128 8 |                 megtiltom, hogy velük, akár a hímével, akár a nőstényével
 3129 8 |                 velük, akár a hímével, akár a nőstényével valaha szóba
 3130 8 |                  beteg porontyát megszántad a bölcsőben, vagy egy elejtett
 3131 8 |                   hallottad, ki vagy tiltva a házamból örökre. Nézz szét.
 3132 9 |                                        Amit a patvaristák tanulnak~Egy
 3133 9 |                  keserű-savanyú irodájában.~A legelső, aki megérkeztekor
 3134 9 |               Mondta neki, hogy már várták; a principális kapta nemcsak
 3135 9 |                    ajánlkozó levelét, hanem a nagymamáét is, amely pedig
 3136 9 |               domine fráter! – kiálta, mind a két kezével vállára veregetve:
 3137 9 |                     exament?~Kálmán sietett a kivívott testimoniumot előadni
 3138 9 |                     nézve.~Korcza kinevette a neheztelésével.~– Jól van
 3139 9 |                    aludni, ameddig tetszik; a haját szépen felfriziroztatni,
 3140 9 |            biliárdozni; este teátrumba vagy a Nagy Gárdistához, lesz külön
 3141 9 |                  danoljon, mikor hazajön, s a fejét be ne veresse, ha
 3142 9 |                     fejét be ne veresse, ha a mészáros legényekkel összeverekszik.
 3143 9 |                 legényekkel összeverekszik. A pénze itt áll nálam; csak
 3144 9 |                     fel, hogy mire kellett. A nagymama küld, amennyi kell.
 3145 9 |                    majd lekörmöli helyette. A hajdúm fogja kiszolgálni:
 3146 9 |                mindennap.~Kálmán hagyta ezt a szép instrukciót mind a
 3147 9 |                     a szép instrukciót mind a fejére kiönteni, s nem tett
 3148 9 |            ellenészrevételeket: ismerte már a principálisa furcsa szokásait.~
 3149 9 |                aztán ő is megismertette azt a maga szokásaival.~Először
 3150 9 |                     ő volt legelső felkelni a háznál, s mire a hajdú felébredt,
 3151 9 |                   felkelni a háznál, s mire a hajdú felébredt, ruháját,
 3152 9 |                  maga kitakarította; s mire a principális az irodába került,
 3153 9 |                  hogy saját szobája legyen.~A második aztán az, mikor
 3154 9 |                     Végre elérte Kálmán azt a boldogságot, ami után oly
 3155 9 |                  ahol átadhatja magát annak a gyönyörnek, amit gazdag
 3156 9 |                    pátosz hangján; kacaghat a humoros helyzeteknél; nem
 3157 9 |        megbolondultál-e?~Majd megint, mikor a művészi vágyak veszik elő:
 3158 9 |                 festéknek, képnek, írásnak; a kard is a maga helyén, mintha
 3159 9 |                  képnek, írásnak; a kard is a maga helyén, mintha nem
 3160 9 |                    Teszi magát, mintha azok a pörök őt nagyon érdekelnék.
 3161 9 |                     két parasztnak, amiknek a vége rendesen az, hogy egy
 3162 9 |                másforma perek, amikben mind a két paraszt kap valamit: –
 3163 9 |                   kap valamit: – mogyorót – a fáját.~Az ilyen pereket
 3164 9 |                  mert neki kellett rendesen a deresnél jelen lenni és
 3165 9 |                    jelen lenni és számlálni a kiszolgáltatott adagokat;
 3166 9 |                   mikor az úritörvényszéken a krimináliákra került a sor,
 3167 9 |     úritörvényszéken a krimináliákra került a sor, megmondá Korcza úrnak,
 3168 9 |                     el, holnap érkezik haza a tiszttartónak a leánya,
 3169 9 |                érkezik haza a tiszttartónak a leánya, aki egy olyan gyönyörű
 3170 9 |                     látott; aztán mindennap a tiszttartónál szoktak ebédelni,
 3171 9 |                  ebédelni, vacsorálni. Erre a kecsegtetésre hát csak ott
 3172 9 |               estétől reggelig, s dirigálta a streichterzettet, vocal-solo
 3173 9 |                    reggeltől délig; – hanem a szép tiszttartó leány nem
 3174 9 |                   nem érkezett meg.~S ezzel a biztatással még néhány napig
 3175 9 |                 néhány napig ott tartották: a szép tiszttartó leány még
 3176 9 |                    valószínűleg nem is volt a világon; hanem aztán Korcza
 3177 9 |                  csomagot nyújt át titokban a dominus fraternek, mint „
 3178 9 |                   szerénykedett elvenni; de a principális csak a markába
 3179 9 |              elvenni; de a principális csak a markába nyomta: „megérdemlette
 3180 9 |          megérdemlette domine frater, azért a közrend és törvény érdekében
 3181 9 |                Kálmán megnézte, hogy mi van a papirosban, talált benne
 3182 9 |                    leányt. Mai világban azt a diurnumot kevesellnék.~De
 3183 9 |                     ajánlá nekik, hogy majd a királyi táblától ideszólít
 3184 9 |                    írnokot, hogy segítsenek a leírásban. Nagyon meglepte
 3185 9 |                   az okmányokat reggelig, s a húsz forinton megosztoztak.~
 3186 9 |                  megosztoztak.~Ekkor kezdte a joggyakornokát közelebbről
 3187 9 |              Mindjárt közölte tapasztalatát a nagyasszonnyal.~Minek következtében
 3188 9 |                  volt száz forint, meg ezek a sorok:~„Te kevély Kámbizes!~
 3189 9 |             Kámbizes!~Csak nem akarsz ahhoz a pénzhez nyúlni, amit Korczának
 3190 9 |                   itt küldöm most egyenesen a kezedbe. Ne adj róla számot;
 3191 9 |                    Kálmán mit csinált ezzel a pénzzel?~Nagyanyjának csak
 3192 9 |                  pénzzel?~Nagyanyjának csak a virágoskertjében volt még
 3193 9 |                     Tavasszal már kezdődött a tulipánidény, az ő büszkesége
 3194 9 |                  eddig. De tavaly óta, hogy a főispán kertjében meglátta
 3195 9 |                  főispán kertjében meglátta a szép Wellingtonokat, azokat
 3196 9 |                 szép Wellingtonokat, azokat a magasra növő tulipánokat,
 3197 9 |                     azóta egészen elromlott a kedve. Azokat pedig csak
 3198 9 |                  forint. Ily tömérdek pénzt a nagyasszony a maga gyönyörűségére
 3199 9 |                tömérdek pénzt a nagyasszony a maga gyönyörűségére ki nem
 3200 9 |               akarta lepni nagyanyját. Hogy a meglepetés annál tökéletesebb
 3201 9 |                  annál tökéletesebb legyen, a megszerzett húsz darab tulipánhagymát
 3202 9 |                  azzal az utasítással, hogy a Wellingtonokat titokban
 3203 9 |          Wellingtonokat titokban ültesse el a mama tulipános virágágyába.~
 3204 9 |                   volt, nem félhetett, hogy a mama meglepi a kertben;
 3205 9 |              félhetett, hogy a mama meglepi a kertben; maga lement oda,
 3206 9 |                   ágyból, s helyébe kaparta a Wellingtonokat. S nehogy
 3207 9 |                    Wellingtonokat. S nehogy a kiszedett hagymákról rájöjjenek
 3208 9 |             kiszedett hagymákról rájöjjenek a kegyes csalásra, kenyeret
 3209 9 |                    s megette őket kenyérrel a becsületes jó ember. Egy
 3210 9 |                      Milyen nagy volt aztán a mulatsága, mikor egyszer
 3211 9 |                    mikor egyszer csak látta a nagyasszony az idegen pompás
 3212 9 |                     mint kerültek ezek oda.~A legközelebbi havi pénzét
 3213 9 |                  nem kitaláltam, hogy ez is a te mesterséged volt? (Ide
 3214 9 |           tulipánszirom volt közberagasztva a Wellington kelyhéből.) Hej,
 3215 9 |                szerető nagyanyád, Erzsébet.~A haragos levelek aztán sohasem
 3216 9 |                     Minden gondos szülő, ki a nagyvárosba ereszti fiát,
 3217 9 |               szokta kötni, hogy óvja magát a csábító szép hölgyektől.
 3218 9 |                     mindennap meglátogatták a legcsábítóbbak, a legveszélyesebbek
 3219 9 |             meglátogatták a legcsábítóbbak, a legveszélyesebbek a hölgyek
 3220 9 |         legcsábítóbbak, a legveszélyesebbek a hölgyek között, s éjfeleken
 3221 9 |              megismerni emberi idegeknek: – a múzsák.~Kálmán lázadó volt
 3222 9 |                     jött rá egyszer-másszor a poétázásra. Szorgalma az
 3223 9 |                    volt. Hanem ügyességéről a pörös dolgok elintézésében
 3224 9 |             beleoktatja. – Amint Biróczynak a gyakornoki ideje letelt,
 3225 9 |                  jegyzőnek, Korcza úr annak a teendőit is Kálmánra bízta.
 3226 9 |                     Az ő dolga volt azontúl a látogató klienseket elfogadni,
 3227 9 |                     ami fiatalemberre nézve a legveszedelmesebb próba.
 3228 9 |              septemvirhez; délig megtartott a munka, annálfogva a teendők
 3229 9 |              megtartott a munka, annálfogva a teendők egész sorozatát
 3230 9 |                      Majd elfeledtem. Ha az a molnár el talál jönni, Tóthnak
 3231 9 |                     hát már kiegyeztem vele a gróf nevében. Tóth fizet
 3232 9 |                  absolválja, domine frater. A hajdú lássa el az embert
 3233 9 |                lássa el az embert oda hátul a fakamrában; de maga ott
 3234 9 |                      mert különben megteszi a paraszt, hogy egy üres zsákot
 3235 9 |                  nem fizet; ha le nem teszi a bírságot, tartsa csukva
 3236 9 |                     bírságot, tartsa csukva a fakamrában, míg hazajövök.
 3237 9 |                     pedig fizet, adjon neki a pénzről nyugtatványt; viszont
 3238 9 |               pénzről nyugtatványt; viszont a huszonöt botokról Tóth adjon
 3239 9 |                belőle.~Korcza úrnál ez volt a megbántás legmagasabb mértéke,
 3240 9 |                   jóformán hozzá sem fogott a napi munkához, midőn a kettős
 3241 9 |               fogott a napi munkához, midőn a kettős ajtó külsőjén elkezd
 3242 9 |                   valaki kocogtatni, azután a két ajtó között nagy cihelődés
 3243 9 |                      valaki erősen zsúrolja a talpát, köhécsel, mint mikor
 3244 9 |               fontos talpú csizmában, fején a szürkés hosszú haj nagy
 3245 9 |                     beférni, mint amekkorát a termete elfoglal, míg végre
 3246 9 |                   magának, hogy átfeszüljön a megnagyobbított nyíláson,
 3247 9 |            mindenféle jó reggeleket kívánva a nemzetes ifjú úrnak, míg
 3248 9 |                   kisüti, hogy itthon van-e a tekintetes fiskális úr.~–
 3249 9 |                   Nincs itthon. Mi tetszik?~A kopott dolmányú alaknak
 3250 9 |                  mindig valami tréfán törné a fejét, amiről maga semmit
 3251 9 |                 kérem alássan, én vagyok az a Tóth.~– Áh! tudom. Contra
 3252 9 |                     elintézésével megbízott a főnököm. Kendnek huszonöt
 3253 9 |                  megkapta.~– Hogy megkaptam a nehéz botokat? Értem, igenis.
 3254 9 |                megkapnom? Óh! Milyen kegyes a nemzetes patvarista úr.~–
 3255 9 |                patvarista úr.~– No, hát itt a kész nyugtatvány! Tud kend
 3256 9 |                    Mert ha haza talál jönni a főnököm, az nem fogja ilyen
 3257 9 |                    hát ugyan siessünk vele.~A kopott ember odament az
 3258 9 |                   gömbölyű betűkkel aláírta a nevét annak a nyugtatványnak,
 3259 9 |              betűkkel aláírta a nevét annak a nyugtatványnak, melyben
 3260 9 |        mogyorósújtásokat fogyatkozás nélkül a szó minden értelmében felvette.~–
 3261 9 |                     fizesse kend még le azt a kis pénzt; aztán elmehet
 3262 9 |                aztán elmehet Isten hírével.~A kopott ember csak ravaszul
 3263 9 |                   simogatva.~– De már azzal a kis pénzzel majd csak megvárom
 3264 9 |                  pénzzel majd csak megvárom a fiskális urat.~Kálmán mérgesen
 3265 9 |                   Kálmán mérgesen csapta le a tollat kezéből, amivel éppen
 3266 9 |               nyugtatványt akart írni arról a 20 forintról. Ez mégis nagy
 3267 9 |                    ha meg akarja kend várni a fiskális urat, akkor menjen
 3268 9 |                 urat, akkor menjen kend ki, a hajdú majd be fogja zárni
 3269 9 |                   hajdú majd be fogja zárni a fakamrába, míg a fiskális
 3270 9 |                fogja zárni a fakamrába, míg a fiskális úr hazajön; ez
 3271 9 |                     fiskális úr hazajön; ez a parancsolat. Ott várhat
 3272 9 |               jóakaratát.~Kálmán csengetett a hajdúnak; az elvezette a
 3273 9 |                    a hajdúnak; az elvezette a kopott embert a kapott utasítás
 3274 9 |                   elvezette a kopott embert a kapott utasítás szerint.
 3275 9 |                   Mármost hadd izzadjon ott a fakamrában délig, ha olyan
 3276 9 |                 jelenté neki, hogy itt volt a Tóth; megkapta, ami neki
 3277 9 |              megkapta, ami neki dukált, itt a nyugtatvány róla.~Korcza
 3278 9 |                    mondta: jól van.~– Hanem a pénzt nem akarta másnak
 3279 9 |               akarta másnak lefizetni, mint a fiskális úrnak. Annálfogva
 3280 9 |                Annálfogva becsukattam addig a fakamrába, míg haza tetszik
 3281 9 |                 tette. Hát csak hozassa elő a hajdúval frissen, mert még
 3282 9 |                  miatt nem várakoztathatom.~A hajdú nagy hirtelen előtermett
 3283 9 |                    nagy hirtelen előtermett a kopott emberrel, ki ismét
 3284 9 |                     és alázatosan lépett be a szobába; de akinek láttára
 3285 9 |                Korcza úr ijedtében felrúgta a háta mögött őgyelgő karszéket.~–
 3286 9 |               kutyánszki! Hisz ez nem Tóth, a molnár, hanem Tóth, a hódmezővásárhelyi
 3287 9 |                 Tóth, a molnár, hanem Tóth, a hódmezővásárhelyi compossessor!~
 3288 9 |                   mutatva Kálmánra) – ilyen a poéta.”~Tóth uram csak mosolygott.
 3289 9 |                  Korcza úr, mérgesen csapva a botnyugtatványra. – Hisz
 3290 9 |                 botnyugtatványra. – Hisz ez a védelem rosszabb a vádnál!
 3291 9 |                  Hisz ez a védelem rosszabb a vádnál! Eszerint ez a nyugtatvány
 3292 9 |              rosszabb a vádnál! Eszerint ez a nyugtatvány egy falsum!
 3293 9 |                 Korcza úr kezét megfogva. – A nyugtatvány igazat mond.
 3294 9 |                nyugtatvány igazat mond. Itt a bizonyság; szóljon a hajdú.
 3295 9 |                    Itt a bizonyság; szóljon a hajdú. Megkaptam-e a huszonötöt?~–
 3296 9 |                szóljon a hajdú. Megkaptam-e a huszonötöt?~– Igenis meg –
 3297 9 |                      Igenis meg – bizonyítá a hajdú. – Mikor kijött nemzetes
 3298 9 |                   nekem: „Jöjjön kend velem a fakamrába, János, s hozza
 3299 9 |                   fakamrába, János, s hozza a pálcáját. Én most odabenn
 3300 9 |                    miatta bajom, vagy annak a becsületes patvarista úrnak.
 3301 9 |                     huszonötöt verek kendre a saját botjával, hogy ötvenről
 3302 9 |              elkezdett kínjában fütyülni, s a tarkóját meg a tomporát
 3303 9 |                  fütyülni, s a tarkóját meg a tomporát ütögette a tenyereivel.~–
 3304 9 |                     meg a tomporát ütögette a tenyereivel.~– Jajajajajajajjaj!
 3305 9 |          Jajajajajajajjaj! S még becsukatja a fakamrába! Tóth Máté uramat
 3306 9 |              Tudja-e domine frater, hogy ez a leggazdagabb úr egész Csongrád
 3307 9 |                    meg akarta mutatni, hogy a szóbeli perlekedésre is
 3308 9 |                  köszöni szépen”.~Erre mind a hárman nevetni kezdtek:
 3309 9 |                 hajdú.~Tökéletes igaza volt a poétának.~Korcza úr diákra
 3310 9 |                 Korcza úr diákra fordította a szidást; úgy tett, mintha
 3311 9 |                    magyarul.~– Persze, hogy a gróf Decséry-féle ügyben
 3312 9 |                    az asztalhoz, s segítsen a pénzt megszámlálni. Tessék,
 3313 9 |              mosolygó hunyorgással vont elő a szeredásából egy szatyinggal
 3314 9 |                      Kálmán sorba rakogatta a bankókat egymás hátára.
 3315 9 |                    nagy határ pénz. Megvan! A principális átvette, s ő
 3316 9 |                     másik csomagot vett elő a posztószél tarisznyából.~–
 3317 9 |                 következő csomag került elő a zsíros iszákból, megannyi
 3318 9 |                    felmarkolásra. Mikor már a tizedik csomót számlálta
 3319 9 |                   Kálmán, aggódva tekintett a bűvös szeredásra, vajon
 3320 9 |                       De már lappadni kezd.~A következő csomagot ezzel
 3321 9 |                    következő csomagot ezzel a szóval kotorászta elő a
 3322 9 |                     a szóval kotorászta elő a kopott ember.~– Itt van
 3323 9 |             Ötvenezer forint.~Kálmán izzadt a pénzszámlálásban. Újonc
 3324 9 |                 visszatértére.~– No, még ez a kevés. Ez már az utolsó
 3325 9 |                   az üstöke.~S mekkora volt a diadala, mikor kétszer is
 3326 9 |                   kétszer is végigszámlálva a veszedelmes nagy bankókat,
 3327 9 |                  veszedelmes nagy bankókat, a felfedező hevreka hangján
 3328 9 |                        Igenis. Tudom. Annak a fölösleges ezresnek van
 3329 9 |                  története. Ha nem sajnálja a tekintetes úr meghallgatni,
 3330 9 |                    vettem észre, csak mikor a feleségemmel megvizsgáltuk
 3331 9 |                  feleségemmel megvizsgáltuk a vett birtokot. Hiába: az
 3332 9 |                      mindjárt meglátta. Hát a lakás kapujával szemben
 3333 9 |                  szemben van egy domb, azon a dombon egy négyszegletű
 3334 9 |                 négyszegletű kerítés, annak a közepében egy márványkő
 3335 9 |                 márványkő feszület, amelyet a Decséry grófok állíttattak
 3336 9 |                vagyok. Engem ugyan nem bánt a más vallása, s én a plébánosnak
 3337 9 |                    bánt a más vallása, s én a plébánosnak is köszönni
 3338 9 |                     Annak nem lehet befogni a száját. Amint az asszonyom
 3339 9 |                   az asszonyom meglátta ott a feszületet, elkezdett darálni,
 3340 9 |                    szája van az asszonynak. A feszületet úgy híja, hogy „
 3341 9 |                  feszületet úgy híja, hogy „a fanyelű szent”, ami elég
 3342 9 |                     még becsuknak érte mind a kettőnket, s aztán ülhetünk
 3343 9 |                 kettőnket, s aztán ülhetünk a tömlöcben nagy méltán. Hát
 3344 9 |                     Hát én arra könyörögném a tekintetes fiskális úrnak,
 3345 9 |                eladó gróf urakat, vinnék el a jószágomról a maguk jószágára
 3346 9 |                     vinnék el a jószágomról a maguk jószágára azt a tiszteletre
 3347 9 |           jószágomról a maguk jószágára azt a tiszteletre méltó szentképet.
 3348 9 |              szentképet. Jobb lenne az mind a hármunkra nézve.~– Hja!
 3349 9 |                     servitus. Az együtt jár a jószággal. Azt bizony nem
 3350 9 |                egész domb szentelt föld. Ha a keresztet el akarják vinni
 3351 9 |                     el akarják vinni onnan, a dombot is el kell hordatni.
 3352 9 |                    van az eladott jószághoz a Decséry uradalom? Négy napi
 3353 9 |                    ez pogány pénzbe kerülne a grófnak!~– Hát hisz arra
 3354 9 |                       Hát hisz arra való ez a harmincegyedik ezres! –
 3355 9 |                 Ezer forintból csak kikerül a költség. Ennyivel fizetek
 3356 9 |                     Ennyivel fizetek többet a vételáron kívül, ha a gróf
 3357 9 |                többet a vételáron kívül, ha a gróf urak olyan kegyesek
 3358 9 |                 urak olyan kegyesek lesznek a maguk keresztjét elvitetni
 3359 9 |                 Elég kereszt már énnekem ez a nyelves asszony.~– No, jól
 3360 9 |            bizonyosat.~– No, csak tegye meg a tekintetes úr. Nem leszek
 3361 9 |                  írja alá. Én pedig megírom a nyugtatványt erről a kis
 3362 9 |                megírom a nyugtatványt erről a kis pénzről.~Ez volt tehát
 3363 9 |                   pénzről.~Ez volt tehát az a „kis pénz”, amit Kálmán
 3364 9 |                    Tóth uramnak igaza volt. A fiskális nyugtáját aztán
 3365 9 |                   után odábbállt; Korcza úr a pénzcsomagokat elzárta egy
 3366 9 |                    egy vasas ládába, aminek a nagy kulcsai egy szarvasbőr
 3367 9 |               álltak, azokat megint elzárta a szekrényébe, a szekrénye
 3368 9 |               megint elzárta a szekrényébe, a szekrénye kulcsát aztán
 3369 9 |                    mintha el se zárta volna a pénzt. Csak környezetének
 3370 9 |               rabolták.~Akkor aztán szaladt a félbehagyott információt
 3371 9 |               Kálmán papirosaiból felnézni. A legelső tárgy, ami szemét
 3372 9 |                     lapos gömbölyű, amilyen a pénz szokott lenni. Ezt
 3373 9 |              bizonyosan Tóth uram tette ide a nagy hálálkodás közben,
 3374 9 |                 közben, mint fáradsági díjt a patvarista számára.~Kálmán
 3375 9 |             kétgarasos volt.~Hogy felugrott a helyéből mérgesen!~Hiszen
 3376 9 |                   rézpénzt!~Hogy nem ütheti a hátához!~Tréfálni akart
 3377 9 |                     hátához!~Tréfálni akart a gazdag paraszt, vagy igazán
 3378 9 |               estére! Addig hadd álljon ott a kétgarasos.~Amint efölötti
 3379 9 |                  nagy mérgesen lépdel végig a kis szobában, egyszer csak
 3380 9 |                    hall az ajtón.~„Szabad!”~A kopogtatás ismétlődik.~Szabad
 3381 9 |                Kalapját jó előre levette és a kezében tartja. Kopasz fejének
 3382 9 |                 húzva takargatják mostohául a deficitet. Arcának soványsága
 3383 9 |                   külső megjelenésével. Még a bajusza is oly kurtára van
 3384 9 |                     az úrnak.~Kálmán okulva a legközelebbi felsülésén,
 3385 9 |                  kopott külsejű látogatóval a legnyájasabban bánjék, s
 3386 9 |                    Mit tetszik parancsolni?~A szerény emberke fél tenyerét
 3387 9 |                        Lehetne-e szerencsém a tekintetes fiskális úrhoz?~
 3388 9 |                    úrhoz?~Kálmán pedig mind a két tenyerét mentegető mozdulatra
 3389 9 |                    de most nincsen idehaza.~A szerény látogató erre valódi
 3390 9 |           megmondani, kérem alázatossággal.~A kis kopott ember azalatt
 3391 9 |               kopott ember azalatt folyvást a kezében tartá a kalapját,
 3392 9 |                    folyvást a kezében tartá a kalapját, s a nyitott ajtó
 3393 9 |                 kezében tartá a kalapját, s a nyitott ajtó küszöbén állt.~–
 3394 9 |               Egyébiránt mit kíván uraságod a principálisomtól? – kérdé
 3395 9 |             szerette volna csukni az ajtót.~A szerény emberke alázatosan
 3396 9 |                   hogy ez is egyike azoknak a kóbor kéregetőknek, akik
 3397 9 |             uracskám – szólt markába nyomva a két garast, mármost az Isten
 3398 9 |                     Köszönöm alázatossággal a tekintetes ifjú úr gráciáját.
 3399 9 |              Alázatos szegény szolgája.~Még a becsukott ajtón kívül is
 3400 9 |                     még az utcán is levette a kalapját előtte, mikor az
 3401 9 |            megpillantá.~Kálmán azután leült a hivatalos munkáját folytatni.~
 3402 9 |                 visszakerült Korcza úr; még a folyosón elkezdett kiabálni
 3403 9 |                 folyosón elkezdett kiabálni a hajdúnak, hogy tudassa a
 3404 9 |                    a hajdúnak, hogy tudassa a szakácsnéval, hogy ma úri
 3405 9 |                 mikor hazaérkezett, sőt még a kopott bőrsipkája helyett
 3406 9 |                kopott bőrsipkája helyett is a hímzettet nyomta a fejébe.~
 3407 9 |               helyett is a hímzettet nyomta a fejébe.~Kis idő múlva megint
 3408 9 |                    múlva megint hangzott az a gyanús kopogtatás az ajtón,
 3409 9 |                    háromszor egymás után, s a sok „szabad! tessék! herein!”
 3410 9 |                  Kálmán bosszúsan csapta le a tollát, s már a nyelve hegyén
 3411 9 |                   csapta le a tollát, s már a nyelve hegyén volt, hogy
 3412 9 |                     jókor elvágta az útját.~A mindig pökhendi arc, mellyel
 3413 9 |                pökhendi arc, mellyel Korcza a világot fogadta, egyszerre
 3414 9 |              egyszerre udvariassá változott a belépő láttára, ugrott a
 3415 9 |                    a belépő láttára, ugrott a székéről, futott az érkező
 3416 9 |          Excellenciádnak!~Kálmánnak elakadt a lélegzete.~Ő ezt az excellenciás
 3417 9 |               tegyen körülötte. Maga leölté a köpenyét, azt összehajtva
 3418 9 |                 szinte olyan kék volt, mint a köpönyeg, szinte olyan kopott
 3419 9 |                   állig begombolva; úgyhogy a gyémánt keresztnek, melyet
 3420 9 |                melyet nyakában viselt, csak a felső hegye látszott ki
 3421 9 |                   rajta.~– Méltóztassék ide a pamlagra leülni excellenciádnak!
 3422 9 |                    így. Csak hadd folytassa a munkáját a generose domine
 3423 9 |                   hadd folytassa a munkáját a generose domine Kálmán.~
 3424 9 |                  szeretett volna kiszaladni a szobából; de nem lehetett.
 3425 9 |              tisztelhetni.~– Óh, enyém lesz a szerencse.~– Tóth Máté elhozta
 3426 9 |              szerencse.~– Tóth Máté elhozta a pénzt. Pontos volt. Méltóztassék
 3427 9 |             szerette volna már aztán Kálmán a fejét a falba verni! Hisz
 3428 9 |                    már aztán Kálmán a fejét a falba verni! Hisz ez a kopott
 3429 9 |                fejét a falba verni! Hisz ez a kopott öreg úr, akinek ő
 3430 9 |                 ajándékozott, az apja annak a főispánnak, akihez őneki
 3431 9 |                  találkozás volt. Égett még a füle hegye is.~S őexcellenciája
 3432 9 |                    előadta az átvett pénzt; a gróf összeszámlálta azt,
 3433 9 |                   tenni az árát.~Ez volt az a „kis pénz”, amiért az ügyvéd
 3434 9 |                   ökle hegyével kommantgatá a homlokát, s mondogatta magának: „
 3435 9 |                   rá is kellett dupláznod?”~A pénzszámlálás, a nyugták
 3436 9 |                dupláznod?”~A pénzszámlálás, a nyugták és ellennyugták
 3437 9 |                    hozzon fel ez alkalommal a pincéből. Maga nyitogassa
 3438 9 |            nyitogassa fel, és szedegesse ki a dugóit.~Kálmán ugyancsak
 3439 9 |               ebédet. Alig akart előkerülni a pincéből.~Aztán azt a nagy
 3440 9 |            előkerülni a pincéből.~Aztán azt a nagy hirkust még csak jóvá
 3441 9 |              semmiképpen!~Mire visszakerült a palackokkal, már akkor a
 3442 9 |                    a palackokkal, már akkor a két úr az ebédnél ült: a
 3443 9 |                    a két úr az ebédnél ült: a levest el is költötték.
 3444 9 |                  ajtón, egyszerre elhagyták a kacagást.~Világos, hogy
 3445 9 |                     kacagást.~Világos, hogy a két garasnak nevettek.~A
 3446 9 |                    a két garasnak nevettek.~A gróf ugyan egyszerre oly
 3447 9 |                   tekintetéből kiolvashatta a „két garas” fatális esetét.~
 3448 9 |                 fejénél fogva, ez volt nála a bevezetési formaság, s odaállítá
 3449 9 |                  szavakkal mutatva őt be:~– A főispán úr őexcellenciájának
 3450 9 |                   ifjú. Nagyon örülök, hogy a fiamhoz jő jurátusnak. Nekem
 3451 9 |                  garasával fogja osztogatni a pénzt, akkor ön sohasem
 3452 9 |                  nagy szelíden. Hanem azért a két garast csak nem adta
 3453 9 |                 ember, mint ebéd előtt. Ezt a százesztendős naptár is
 3454 9 |         százesztendős naptár is bizonyítja. A terített asztal kiegyenlíti
 3455 9 |               kiegyenlíti az emberek között a rang-, kor- és pártkülönbségeket.~
 3456 9 |                pártkülönbségeket.~Ebéd után a patvaristának szabad a principálisa
 3457 9 |                 után a patvaristának szabad a principálisa anekdotáin
 3458 9 |                 embernek is fogják mondani.~A nyájas, alázatos excellenciás
 3459 9 |                     hernyóbáb hüvelyéből, s a feketekávé és pipa mellett
 3460 9 |                    és pipa mellett átalakul a régiekre visszaszállongó
 3461 9 |                    Óh! milyen jól esik mind a kettőnek, hogy kibeszélheti
 3462 9 |                   az édes anyanyelvén. Azon a nyelven, amelyben nevelkedett;
 3463 9 |                   és viszont megérti; amely a királynak és a nemesembernek
 3464 9 |               megérti; amely a királynak és a nemesembernek a nyelve;
 3465 9 |                királynak és a nemesembernek a nyelve; amely megkülönbözteti
 3466 9 |                     megkülönbözteti az urat a paraszttól, a férfit az
 3467 9 |       megkülönbözteti az urat a paraszttól, a férfit az asszonytól; amely
 3468 9 |                 férfit az asszonytól; amely a „Corpus Juris” és a privilégiumok
 3469 9 |                   amely a „Corpus Juris” és a privilégiumok nyelve; a
 3470 9 |                     a privilégiumok nyelve; a holtak és az örökké élők
 3471 9 |                   és az örökké élők nyelve: a világnyelv, mely előtt minden
 3472 9 |                   minden nemzet meghajol, s a „senki” nyelve, mely senkit
 3473 9 |                    volt, ha latinra fordult a beszéd; magyarul csak alázatosan
 3474 9 |       találkozásukkor, bizonyosan nem kerül a két garasra a sor.~No, de
 3475 9 |                     nem kerül a két garasra a sor.~No, de miután ez a
 3476 9 |                     a sor.~No, de miután ez a tréfa olyan jó hangulatba
 3477 9 |              előadja azt az előzményt, mely a fatális két garast az asztalára
 3478 9 |                   zsebkendőjével törülgetni a szemeit, oly pompás derültségben
 3479 9 |                pompás derültségben tartá az a tréfás quiproquo, amibe
 3480 9 |                 került.~– Ad vocem! – monda a gróf, kiverve pipáját. –
 3481 9 |                    kiverve pipáját. – Azzal a Tóth Mátéval még énnekem
 3482 9 |                    Korcza úr; ismét nyújtva a dohánydöbözt az illatos
 3483 9 |                   illatos véki dohánnyal.~– A neki eladott jószágomon
 3484 9 |                  Kálmán látta, hogy irónnal a vékony papírszeletre valamit
 3485 9 |               papírszeletre valamit firkant a principális a gróf háta
 3486 9 |               valamit firkant a principális a gróf háta mögött.~– Kálmán
 3487 9 |              őexcellenciája pipáját.~Kálmán a neki nyújtott fidibuszon
 3488 9 |                 hallgasson!)~– Mi legyen az a tárgy? – kérdezé Korcza
 3489 9 |            nagyatyám állíttatott oda, midőn a pusztát donatióba kapta.
 3490 9 |                    húsz éve nem voltam azon a pusztán; hanem nőm, a hercegnő,
 3491 9 |                  azon a pusztán; hanem nőm, a hercegnő, annál jobban emlékezik
 3492 9 |                  van háborodva miatta, hogy a családi szent ereklye a
 3493 9 |                     a családi szent ereklye a jószággal együtt egy schismaticus
 3494 9 |                     akarja engedni, hogy az a kereszt kálvinista kézen
 3495 9 |                    nagy füstfellegeket fújt a pipájából, s nézett a maga
 3496 9 |                  fújt a pipájából, s nézett a maga alkotta ködbe.~– Hja!
 3497 9 |                    monda farizeus képpel. – A szerződésben minden ingatlan
 3498 9 |                minden ingatlan át van adva; a keresztet pedig sem lábas,
 3499 9 |                forintját. – Dehogy értette! A poéta!~– De talán ideadná
 3500 9 |                    egyúttal búcsújáró hely; a pusztán levő csapszéknek