| Table of Contents | Words: Alphabetical - Frequency - Inverse - Length - Statistics | Help | IntraText Library | ||
| Alphabetical [« »] 75 1 8 1 9 2 a 14031 à 2 á-t 1 abaújból 1 | Frequency [« »] ----- ----- ----- 14031 a 5551 az 3330 hogy 2798 s | Jókai Mór Eppur si muove – És mégis mozog a föld IntraText - Concordances a |
Part
3501 9 | csapszéknek főfőconsumensei éppen a búcsújárók. A kereszt eltávolítása 3502 9 | főfőconsumensei éppen a búcsújárók. A kereszt eltávolítása által 3503 9 | eltávolítása által Tóth Máté a regáléjában fog nagy csorbulást 3504 9 | fiskális úr: egyezzék ki azzal a becsületes emberrel. Én 3505 9 | becsületes emberrel. Én nem merek a hercegasszony szeme elé 3506 9 | hercegasszony szeme elé kerülni a nélkül a kereszt nélkül. 3507 9 | szeme elé kerülni a nélkül a kereszt nélkül. Tudja, hogy 3508 9 | személyesen érintkezzék ezzel a paraszttal; mert a paraszt 3509 9 | ezzel a paraszttal; mert a paraszt nagyon furfangos! 3510 9 | abban az ereklyében, hogy a kegyelmes asszony azt minden 3511 9 | tudom, milyen furfangos a paraszt!~A gróf tehát ráhagyta 3512 9 | milyen furfangos a paraszt!~A gróf tehát ráhagyta Korcza 3513 9 | hogy kerülje körül azt a furfangos parasztot, s ígérte, 3514 9 | már többet kezdett érteni.~A discursust és negociatiót 3515 9 | bajusza ki volt pödörve, a másik fél csurgóra állt.~– 3516 9 | Máté uram elől; nehogy abba a kellemetlen helyzetbe jusson, 3517 9 | azzal az emberrel, akinek a jószágát eladta. Háttal 3518 9 | eladta. Háttal ment kifelé a pipázószobából az irodába, 3519 9 | maradjon, végezzen azzal a furfangos paraszttal! Őexcellenciáját 3520 9 | szépen felöltözteté Kálmán a hétgallérú köpönyegbe; az 3521 9 | az ócska redőnyös hintó a vén szürke négyessel már 3522 9 | szürke négyessel már ott várt a kapu előtt; őexcellenciája 3523 9 | dacára könnyedén szökött fel a magas hintóba, s még egyszer 3524 9 | irattal, melynek értelmében a kérdéses kőkeresztet Tóth 3525 9 | szolgálom az úrnak – monda a boldoggá tett férfiú –, 3526 9 | malacot.~S azzal ő is sietett a fakó szekerére felkapni, 3527 9 | sportulák, accidentiák”: „a szent kereszt ügyéért Decséry 3528 9 | egyiknek is az ezer forintját, a másiknak is az ezer forintját, 3529 9 | forintját, s kívánnám tőlük a honoráriumot.~– S akkor 3530 9 | honoráriumot.~– S akkor aztán kapna a paraszttól egy süldő malacot; 3531 9 | paraszttól egy süldő malacot; a gróftól pedig azt a kétgarasost, 3532 9 | malacot; a gróftól pedig azt a kétgarasost, amit a patvaristája 3533 9 | azt a kétgarasost, amit a patvaristája adott neki. 3534 9 | Tóth Máté uram megküldé a malacot; de biz az is csak 3535 9 | nyársra való malac volt. A gróf pedig oly módon fejezé 3536 9 | való háládatosságát, hogy a hercegnő saját kezű köszönő 3537 9 | címzett borítékban; – hanem a két garas nem volt hozzá 3538 9 | nem volt hozzá mellékelve. A levelet pedig el sem olvasta 3539 10| A persiettető~Korcza úr a 3540 10| A persiettető~Korcza úr a legközelebbi törvényszünet 3541 10| holnap elutazom Bécsbe, a hajdún kívül senkit sem 3542 10| visszajövök. Azalatt magára marad a háztartás minden gondja. 3543 10| háztartás minden gondja. Itt a két hétre való konyhapénz; 3544 10| volnék. Ha ezalatt jönnek a kliensek, fogadja el őket, 3545 10| hallgassa ki, s vezessen a dolgaikról diáriumot. Hogy 3546 10| dolgaikról diáriumot. Hogy pedig a hosszú idő alatt meg ne 3547 10| alatt meg ne unja magát, itt a pertár kulcsai, vegye elő 3548 10| kulcsai, vegye elő sorba a percsomagokat, s olvasgassa 3549 10| egyik szekrényben vannak a polgári perek, másikban 3550 10| polgári perek, másikban a bűnvádi perek; a harmadik 3551 10| másikban a bűnvádi perek; a harmadik szekrény kulcsát 3552 10| nem adom oda, abban vannak a válóperek. Vegye ön sorba 3553 10| válóperek. Vegye ön sorba a csomagokat, s csináljon 3554 10| mintha referálni akarna a törvényszéknél. Amelyik 3555 10| meg saját belátása szerint a következő replikát, duplikát 3556 10| tartoztak; oda szokta ő adni a pertára kulcsait, mikor 3557 10| kéjutazásra rándult, mindig a patvaristájának, mert sokszor 3558 10| esetben az történt, hogy a patvarista azt mondta magában 3559 10| azt mondta magában erre a nagy megtiszteltetésre, 3560 10| Majd én itt neked beleülök a te dohos aktáidba, s csinálom 3561 10| dohos aktáidba, s csinálom a kivonatot a nagy bolond 3562 10| s csinálom a kivonatot a nagy bolond processzusokból, 3563 10| alig várom, hogy kihúzd a lábadat az ajtón! Kereshet 3564 10| aztán, aki meg akar találni, a ,Hét Választónál’ a biliárd 3565 10| találni, a ,Hét Választónál’ a biliárd mellett!”~Tíz közül 3566 10| ember is, aki belefeküdt a rábízott periratokba, mint 3567 10| mint az új fűszeresinas a mandulába és mazsolaszőlőbe, 3568 10| örvendeztette meg. Azokat a munkálatokat ugyan Korcza 3569 10| rendesen; hanem magáért a tényért erősen felmagasztalá 3570 10| ráruházta; úgy vezette bele a magasztos pályába.~Kálmán 3571 10| pályába.~Kálmán is ehhez a tizedik fajtához tartozott.~ 3572 10| Amint főnöke eltávozott a háztól, bezárkózott annak 3573 10| aludni jött elő. Egész nap a periratokban búvárkodott.~ 3574 10| búvárkodott.~Hanem ezek a perek őbelőle nem csináltak 3575 10| prókátort.~Érdekelte bennük a lélektani szemlélet, az 3576 10| emberismeret tanulmánya; a magánviszonyok; a históriai 3577 10| tanulmánya; a magánviszonyok; a históriai bonyolulat; de 3578 10| őbelőle nem lesz jó ügyvéd.~A költő missziója mindig az 3579 10| védelmezni; az ügyvéd kötelessége a bűnöst, az igaztalant védelmezni – 3580 10| igaztalant védelmezni – ha ez a védence; oly melegen, oly 3581 10| védelmezné magát; mert ő a bűnös „alter ego”-ja, s 3582 10| becsületes, szent hivatás. Hanem a költői igazságszolgáltatásnak 3583 10| Testvérek veszekszenek azon a vagyonon, amit jámbor szülők 3584 10| éhezve, nyomorogva költik a perre utolsó szántóföldecskéik 3585 10| emberöltő időn keresztül.~A perbe fogott fillér megnő 3586 10| fogott fillér megnő tallérrá a végén.~Furfangos szerződések 3587 10| emberek, akiknek elemük a veszekedés; s nem élhetnek 3588 10| perekben torlatot képez a hatalmasabb sérelme a gyöngébbek 3589 10| képez a hatalmasabb sérelme a gyöngébbek fölött.~És végül „ 3590 10| lex in codice”. (Többet ér a bíró kegye, mint a törvény 3591 10| Többet ér a bíró kegye, mint a törvény hegye.)~Hát még 3592 10| törvény hegye.)~Hát még a bűnvádi perek! Mily iszonyú 3593 10| tanulmány! Mily sötét országa a földalatti világnak! A hamisítások, 3594 10| országa a földalatti világnak! A hamisítások, végrendeletsikkasztások, 3595 10| bonyolult tragédiái, mik a magasabb művelt körök selyemfüggönyös 3596 10| rémeseményei.~És aztán az a nyelv, amin a prókátorok 3597 10| És aztán az a nyelv, amin a prókátorok maguk beszélnek 3598 10| beszélnek egymásról – ott a papíron! Mikor már kifogytak 3599 10| levelét megkapták, melyben a dátum ki volt igazítva: 3600 10| kiderítik, hogy apagyilkos; ha a mészárszékben a szolgálójának 3601 10| apagyilkos; ha a mészárszékben a szolgálójának egy hamis 3602 10| adtak vissza: hamispénzverő a neve; ha liberális nézetei 3603 10| vannak, akkor rebellis; ha a kormányhoz szít, akkor hazaáruló; 3604 10| akkor madárijesztő; ha a kéménye kigyulladt, akkor 3605 10| ellenfele azon fogja kezdeni a replikáját, hogy ámbár köztudomású 3606 10| Néha aztán annyira megy a kölcsönös nyájaskodás, hogy 3607 10| kölcsönös nyájaskodás, hogy a bíró nem állhatja tovább 3608 10| bíró nem állhatja tovább a dolgot, s veszi a veres 3609 10| tovább a dolgot, s veszi a veres plajbászt s „bíróilag” 3610 10| plajbászt s „bíróilag” kitörli a gorombáskodásokat; sőt némelykor 3611 10| sőt némelykor odáig megy a dolog, hogy egyik félnek „ 3612 10| főnöke rábízott. Csinálta a kivonatokat a hosszú perekből; 3613 10| Csinálta a kivonatokat a hosszú perekből; de azért 3614 10| magát, hogy mikor este, a hosszú napi munka után lefekszik, 3615 10| nappal kivonatokat írt, a csodaperekből, éjjel regény- 3616 10| gyönyör!~Sokszor kérdezik a költőtől: hogy tudsz dolgozni 3617 10| Van egy betegség, amiben a szenvedő semmi tárgynak 3618 10| semmi tárgynak sem látja a színét. Minden fehér és 3619 10| apánk lehetett az első ebben a nyavalyában, mielőtt Éva 3620 10| meg, hogy milyen színe van a világnak. A nő a szivárvány 3621 10| milyen színe van a világnak. A nő a szivárvány napja. Azért 3622 10| színe van a világnak. A nő a szivárvány napja. Azért 3623 10| szivárvány napja. Azért nem lehet a nő költő. A napból nem látják 3624 10| Azért nem lehet a nő költő. A napból nem látják a szivárványt.~ ~ 3625 10| költő. A napból nem látják a szivárványt.~ ~Egy 3626 10| irodában, s midőn sietett a szokásos „szabad” jelszót 3627 10| ezután fogja megismerni.~A hatalmas férfiú zengő sarkantyús 3628 10| sarkantyús dobbanásokkal járult a fiatalember elé, s mikor 3629 10| háravetve lószőr kravátlijában a nyakát s kardja hegyével 3630 10| kardja hegyével megdobbantva a tintapettyes földet, mennydörgé:~– 3631 10| mennydörgé:~– Itthon van-e a fiskális?~Kálmán hivatalos 3632 10| csavarog ilyenkor? – mennydörgé a kardos úr. – Mikor megírtam 3633 10| helyett az íródeákját? Ezt a mamlaszt.~Kálmán erélyesen 3634 10| Kiabálhatsz nekem! – némítá el a nagy vitéz. – Olyan süket 3635 10| Olyan süket vagyok én, mint a föld! Akárcsak a kalamárisod 3636 10| én, mint a föld! Akárcsak a kalamárisod lyukára tennéd 3637 10| kalamárisod lyukára tennéd a szájadat, s abba kiabálnál 3638 10| hát azt mondom neked, hogy a te principálisod egy gézengúz 3639 10| gazember. Te pedig annak a bimbója vagy, s éppen olyan 3640 10| lesz belőled, mint amilyen a principálisod.~Kálmán kővé 3641 10| Kálmán kővé volt meredve erre a csodálatos megtiszteltetésre, 3642 10| tudta, hogy mit feleljen rá.~A süket úr pedig folytatá 3643 10| Tátogathatod énmiattam a szádat, akárcsak a csizmám 3644 10| énmiattam a szádat, akárcsak a csizmám talpának beszélnél. 3645 10| Már most én itt leülök a kanapéra, s megvárom, míg 3646 10| kanapéra, s megvárom, míg a principálisod hazajön. Azt 3647 10| Azt pedig kifordítom akkor a bőréből.~Azzal a kegyetlen 3648 10| kifordítom akkor a bőréből.~Azzal a kegyetlen úr szétcsapott 3649 10| kegyetlen úr szétcsapott a pamlagra kiterített peres 3650 10| megerősítette magát, s bal lábát a jobb térdére, arra meg a 3651 10| a jobb térdére, arra meg a kardját vetve, várta az 3652 10| hogy meg fogja várni, míg a principális hazajön: az 3653 10| múlva jön haza.~Kálmán arra a bölcs expediensre jött rá, 3654 10| expediensre jött rá, hogy a süket úrral a maga rendes 3655 10| jött rá, hogy a süket úrral a maga rendes útján, tudniillik 3656 10| válaszfeliratot szerkeszteni a betörő jövevényhez, melyben 3657 10| melyben előadta neki mind a tényállást, mind az abból 3658 10| el vele.~Mert alig járt a közepe táján, midőn új ajtónyitást 3659 10| ajtónyitást hall, s erre felugrik a pamlagon ülő mérges úr, 3660 10| elordítja magát.~– Ahán! Itt jön a kópé valahára! Szervusz 3661 10| hátra, vajon ki lesz az a szerencsétlen, akit a harcias 3662 10| az a szerencsétlen, akit a harcias látogató Korcza 3663 10| Ő érkezett meg hamarább a kitűzött időnél, egész úti 3664 10| Hanem Korcza úr ismerte már a vendégét.~Csúnya intrikus 3665 10| esernyőjét lerakni egy szegletbe.~A vitéz úr azonban ráment 3666 10| hogy hát Korcza úr kicsoda.~A kis vézna fiskális e szóra 3667 10| egész szorosan odaférkőzve a haragos úrhoz, fölemelkedék 3668 10| lábujjhegyein hozzá, úgy, hogy a fülét a szájához tarthatá, 3669 10| hozzá, úgy, hogy a fülét a szájához tarthatá, s azt 3670 10| s azt mondá neki:~„Hán?”~A vitéz úr hátrahajtotta a 3671 10| A vitéz úr hátrahajtotta a derekát s elbámult.~– Azt 3672 10| Sátory főstrázsamester! Major a huszároknál.~Korcza úr most 3673 10| hangtölcsérül alkalmazott tenyerét a bal füléhez s bal szemét 3674 10| szemét összehunyorítva s a szája bal szegletét csúnyául 3675 10| második ember is lehessen a világon rajta kívül, aki 3676 10| hall semmit.~Odatartá aztán a száját a fiskális füléhez, 3677 10| Odatartá aztán a száját a fiskális füléhez, s két 3678 10| tenyerét kétoldalt tartva, hogy a hang másfelé ne illanhasson, 3679 10| illanhasson, ordítá bele a fülébe, ahogy csak a torkán 3680 10| bele a fülébe, ahogy csak a torkán kifért:~– Sátory 3681 10| major vagyok! Ördög bújjék a süket füledbe.~Korcza úrnak 3682 10| füledbe.~Korcza úrnak még csak a szempillája sem mozdult.~ 3683 10| szempillája sem mozdult.~A vállát vonogatta, s a szétterjesztett 3684 10| mozdult.~A vállát vonogatta, s a szétterjesztett tenyereivel 3685 10| az neki még mind kevés.~A vitéz úr kétségbeesve tekingete 3686 10| hatalmas nagy betűkkel ezt a kérdést írta fel rá.~– Süket 3687 10| kérdést írta fel rá.~– Süket a úr?~Korcza úr aztán kivette 3688 10| Korcza úr aztán kivette a kezéből a krétát, s ugyanazon 3689 10| aztán kivette a kezéből a krétát, s ugyanazon fegyver 3690 10| hallok.~Az őrnagy kivette a krétát a fiskális kezéből, 3691 10| őrnagy kivette a krétát a fiskális kezéből, s írta 3692 10| fiskális kezéből, s írta a kollokvium folytatását az 3693 10| előkeresett egy másik darab krétát a fiókból, hogy ne kéregessék 3694 10| el minduntalan ugyanazt a darabot egymástól. Írta 3695 10| darabot egymástól. Írta aztán a választ. – Azt, amit major 3696 10| nyugszik.~Kérdezett ismét a major.~– Miért nyújtjátok 3697 10| Miért nyújtjátok ezt a pert olyan nagyon?~Felelt 3698 10| Egy kézre játszotok mind a ketten.~Korcza úr moderálta 3699 10| rablók; mikor akarjátok a pert elvégezni?~Még rettenetesebb 3700 10| Még rettenetesebb volt rá a válasz.~– Majd ha az úr 3701 10| egymás után krétanyelven. A kérdések és feleletek lassanként 3702 10| utolsó párbeszédnél már a vitatkozó félnek le kellett 3703 10| félnek le kellett térdelni a padlóra, hogy az ajtó aljára 3704 10| hogy az ajtó aljára írhassa a folytatását a hallatlan 3705 10| aljára írhassa a folytatását a hallatlan csúnya nagy gorombaságoknak. 3706 10| gorombaságoknak. Kálmán, ki a néma veszekedésnek szótlan 3707 10| egyik ott térdel, s írja a sort az ajtó aljára, a másik 3708 10| írja a sort az ajtó aljára, a másik egyszer csak felkapja 3709 10| másik egyszer csak felkapja a nádpálcát onnan a szegletből, 3710 10| felkapja a nádpálcát onnan a szegletből, s olyan sort 3711 10| ilyen helyzetben éppen nem a feje, hogy azt süketen is 3712 10| nem maradt adós.~– Aki fél a megöletéstől, akassza fel 3713 10| hasalt neki még egyszer a táblának.~– Én titeket összeaprítalak 3714 10| ajtóra, Korcza úr fogta a krétát s keresztülírta az 3715 10| keresztülírta az előbbeni sort a maga palimpsestjével:~– 3716 10| fringiájától.~Az őrnagy kitalálta a módját a diskurzus folytatásának. 3717 10| őrnagy kitalálta a módját a diskurzus folytatásának. 3718 10| folytatásának. Meglelte a nyúllábat az asztalon, letörülte 3719 10| vele az ajtó felső részéről a már elmondottakat, s olyan 3720 10| Én föladlak benneteket a császárnak!~Korcza úr sem 3721 10| volt rest.~– Nem félek én a császártól sem.~De már erre 3722 10| császártól sem.~De már erre a mondásra megszűnt a némasága 3723 10| erre a mondásra megszűnt a némasága a vitéz huszárnak. 3724 10| mondásra megszűnt a némasága a vitéz huszárnak. Földhöz 3725 10| huszárnak. Földhöz csapta a krétát, s ráütött tenyerével 3726 10| sebzett oroszlán hangján. – A császárról merte ezt írni! 3727 10| császárról merte ezt írni! A császárról! Megyek! Sietek! 3728 10| Megyek! Sietek! Megyek a generálishoz, megyek a vicispánhoz! 3729 10| Megyek a generálishoz, megyek a vicispánhoz! Hozom a profuszt! 3730 10| megyek a vicispánhoz! Hozom a profuszt! Le ne törölje 3731 10| törölje addig onnan az úr azt a blasphemiát. Le ne merje 3732 10| írta! Egyszeribe itt leszek a patrollal! De el ne szökjék 3733 10| ne szökjék addig. Jövök a patrollal mindjárt.~S azzal 3734 10| csak mégis meggondolta a dolgot, hogy hát hiszen 3735 10| tulajdonképpen miért is félne valaki a császártól, hiszen nem ijesztget 3736 10| akkorra, mire komolyan menne a dolog, régen letörülnék 3737 10| hanem hazacsörtetett szépen a vendégfogadóba, ott előhívatta 3738 10| Ferit: „gyere fiam, tedd a trombitádat a fülemre, s 3739 10| fiam, tedd a trombitádat a fülemre, s fújd el nekem 3740 10| fújd el nekem rajta azt a nótát, hogy ne szomorkodj, 3741 10| Azzal aztán végigfeküdt a pamlagon, s hagyta a fülébe 3742 10| végigfeküdt a pamlagon, s hagyta a fülébe trombitáltatni ezt 3743 10| diadalmas kézdörzsöléssel járta a pulykatáncot a megtartott 3744 10| kézdörzsöléssel járta a pulykatáncot a megtartott csatatéren.~– 3745 10| ilyent is meg kell szokni a prókátorembernek.~Kálmán 3746 10| furfangos eset. Egyike azoknak a furcsa bonyodalmaknak, amikben 3747 10| váltanak; sietek vissza a „Fehér Farkas”-hoz. Látom, 3748 10| szorgalmasan tanulmányozgatja a percsomagokat. No, majd 3749 10| önnek kiadjak egy pert abból a szekrényből, amit zár alatt 3750 10| hagytam: mert kitelik ettől a hóbortos embertől, hogy 3751 10| engem kompromittálna, ha a pert bírói parancs adatná 3752 10| mellett szolgáltassa ki. Ez a Csollán–Sátory-féle válóper. 3753 10| titkok foglaltatnak, miket a hallgatás pecsétje őriz. 3754 10| az olvasásához, akkor azt a tanácsot adom: ne olvassa 3755 10| tanácsot adom: ne olvassa azzal a kíváncsisággal, amivel egy 3756 10| dolgait megtudni hevül, hanem a jogtudós hidegvérével, ki 3757 10| meg akár az alperes, akár a felperes védelmi állását 3758 10| ismét azt tanácsolom: ne a lobbanékony ifjú fantáziájától 3759 10| is lenni. Majd meglátom, a két ügyvéd intenciójából 3760 10| ügyvéd intenciójából rájön-e a dolog velejére.~– Nem fogok 3761 10| ügyek kívánták jelenlétét. A bérkocsi ott várta már az 3762 10| előtt, mely Budára átvigye a Fehér Farkashoz.~Kálmán 3763 10| Kálmán ismét egyedül maradt a háznál.~De a szép asszony 3764 10| egyedül maradt a háznál.~De a szép asszony perével csak 3765 10| az irodába Kálmán azzal a feltett szándékkal, hogy 3766 10| dolgozni. Az iroda egyik ajtaja a folyosóra nyílt, a másik 3767 10| ajtaja a folyosóra nyílt, a másik a többi lakosztályhoz 3768 10| folyosóra nyílt, a másik a többi lakosztályhoz vezetett, 3769 10| vezetett, melyeken át egész a konyháig fenn volt tartva 3770 10| konyháig fenn volt tartva a szabad közlekedés, azon 3771 10| megtehesse.~Jutka asszony volt a szakácsné.~Jutka asszony 3772 10| sem írni, sem olvasni; sem a számok összeadásához nem 3773 10| konyhapénzre két húszast, ha a principális úr és a hajdú 3774 10| ha a principális úr és a hajdú is otthon voltak; 3775 10| voltak; ha pedig maga volt a patvarista, akkor kapott 3776 10| volt az. Korcza úr abban a hitben élt, hogy Jutka asszony 3777 10| asszonynak minden reggel, mikor a piacról hazaérkezett, a 3778 10| a piacról hazaérkezett, a patvarista előtt élőszóval 3779 10| krajcárral feljebb tenni a tarifáját; úgyhogy mikor 3780 10| tarifáját; úgyhogy mikor a patvarista összeszámította 3781 10| patvarista összeszámította a sorozatot, rendesen az jött 3782 10| kiadni. Ezen aztán mind a ketten elcsodálkoztak egy 3783 10| benne.~Mikor tehát Kálmán a benyíló ajtó felől nagy 3784 10| nem lép be az ajtón, csak a fejét dugja be, meg az egyik 3785 10| itten.~– Hol?~– Hát hol? Itt a vizitszobában.~– Hogy jött 3786 10| mármost félbe kell hagynia a dolgot. – Mindjárt megyek.~ 3787 10| kicsit körülnézte magát a tükörben (valljuk meg, a 3788 10| a tükörben (valljuk meg, a fiatal ember egy kicsit 3789 10| kicsit hiú), aztán ment a díszterembe, az asszonysággal 3790 10| értekezni.~Mekkorát dobbant a szíve, amint a hívatlan 3791 10| Mekkorát dobbant a szíve, amint a hívatlan látogatót megpillantá.~ 3792 10| megpillantá.~Katinka volt. A szép asszony, azokkal az 3793 10| az igéző szemekkel.~Annak a rejtélyes pernek a védencnője, 3794 10| Annak a rejtélyes pernek a védencnője, amire még eddig 3795 10| igazán rá sem mert nézni: sem a perre, sem a védencnőre.~– 3796 10| nézni: sem a perre, sem a védencnőre.~– Ah! Ön a fiskális 3797 10| sem a védencnőre.~– Ah! Ön a fiskális patvaristája? – 3798 10| fiskális patvaristája? – szólt a delnő, kacagó hangon, amint 3799 10| Kálmán vörös lett, mint a rák, a nagyon kegyes megemlékezés 3800 10| vörös lett, mint a rák, a nagyon kegyes megemlékezés 3801 10| héten van táncestély, s ott a fiatal táncosokat mindig 3802 10| Valamit meg akartam tudni a peremből.~Azzal a hölgy 3803 10| tudni a peremből.~Azzal a hölgy odaült az asztal mellé 3804 10| méltóztatott érteni nagyságod?~A hölgy erre a kérdésre vidáman 3805 10| nagyságod?~A hölgy erre a kérdésre vidáman felveté 3806 10| csak egyféle perem van a világon. A válóperem.~No 3807 10| egyféle perem van a világon. A válóperem.~No ez szép kelepce.~ 3808 10| szemeit lesütve –, hogy ez a főnökömnél el szokott zárva 3809 10| el szokott zárva lenni.~A hölgy egymásba csapta a 3810 10| A hölgy egymásba csapta a két keze tíz ujját, s elkezdett 3811 10| ellenfelem ügyvédétől tudom, hogy a pert Korcza úr kinn hagyta 3812 10| pert Korcza úr kinn hagyta a gyakornokánál, attól elvétetheti. 3813 10| nagyobb zavarba jött. Ezek a kacagó szemek megverték, 3814 10| vesszővel.~– Igaz – vallá meg –, a per kezemben van; de főnököm 3815 10| olvasni. No, én akarom! – A hölgy dacosan dobbantott 3816 10| Az én lelkemre megy ez a játék. Akarom tudni, hogyan 3817 10| játsszák!~Olyan jól illett neki a parancsolás.~– Menjen no, 3818 10| Menjen no, hozza ide azt a pert!~Kálmán úgy érezte, 3819 10| Kálmán úgy érezte, hogy az a bűvalak szédítve lódítja 3820 10| ámolyogva ment parancsára a végzetes perért.~Katinka 3821 10| tőle, s sietve oldá fel a percsomagot őrző hurkokat; 3822 10| hurkokat; kitárva az asztalon a mindenféle alakú irományt, 3823 10| Kálmán megnyertnek vélte a játszmát.~– Hát persze diákul 3824 10| valamit?~– Azt én nem tudom.~A hölgy bosszúsan csettentett 3825 10| semmire.~Akkor összetette a kezeit s olyan bánatos hangon 3826 10| olvassa el magyarul csak a vád- és védiratot. Hiszen 3827 10| nem merem magamra vállalni a felelősséget érte.~A hölgy 3828 10| vállalni a felelősséget érte.~A hölgy suttogva monda neki, 3829 10| Kálmán úgy érzé, hogy ez a hölgy képes lesz őt rábeszélni, 3830 10| kezet, lábat is mást adjon a történetnek. Hiszen teheti 3831 10| teheti ő azt, hogy megkímélje a szép delnőt az arcpirulástól.~ 3832 10| Előkereste tehát legelőször is a felperesi vádlevelet, s 3833 10| keresztülbukdácsolni. Igazán bukdácsolt. A sok botrányos kifejezés 3834 10| száraz lábbal kimenekülni.~A delnő figyelve hallgatá 3835 10| olvasott sort: Mit tesz ez a szó? Hát ez a másik mit 3836 10| Mit tesz ez a szó? Hát ez a másik mit tesz? Hát itt 3837 10| hogy: tessék hát leülni a karszékbe, majd elolvas 3838 10| ég, midőn azokat olvassa: a vádlott előtt, az angyalarcú 3839 10| angyalarcú szép hölgy előtt.~Hát a szép hölgy mit csinált, 3840 10| hölgy mit csinált, mikor a vádat végighallgatta? Nagyot 3841 10| csodálkozva és remegve tekinte a szép ásító nőre, ki unja 3842 10| Neki keblét szoríták össze a titkok, miket a vádirat 3843 10| szoríták össze a titkok, miket a vádirat feltárt előtte, 3844 10| s megtudta azokból, hogy a bűbájos nő férjét odahagyta 3845 10| bűbájos nő férjét odahagyta a menyegző éjszakáján; s ki 3846 10| éjszakáján; s ki volt mondva a gyanú, hogy a hűtlen megszökés 3847 10| volt mondva a gyanú, hogy a hűtlen megszökés oka báró 3848 10| Bálvándy volt.~Kálmánnak a szíve arcába kergette a 3849 10| a szíve arcába kergette a vért e név hallatára, s 3850 10| vért e név hallatára, s a hölgy – hangosan ásított.~ 3851 10| hölgy – hangosan ásított.~A felolvasó letette maga elé 3852 10| felolvasó letette maga elé a vádiratot, s kérdőleg nézett 3853 10| vádiratot, s kérdőleg nézett a hölgyre. Tán véleményét 3854 10| virtuóz!~Száraz volt az a replika és unalmas az elaltatásig; 3855 10| hogy mire annak az elejétől a végéig ért az olvasó, nem 3856 10| formahibákat, mik okot adnak a per leszállítására, megtette 3857 10| leszállítására, megtette a kifogásokat, az ellenfél 3858 10| azoknak erkölcsi múltjába, a vádlóhoz való viszonyába, 3859 10| éjjel volt. Kiderítette a lehetetlenségeket, a világos 3860 10| Kiderítette a lehetetlenségeket, a világos alibit, excipiált 3861 10| világos alibit, excipiált a testimonium contra pudicitiam 3862 10| Végre meghurcolta az olvasót a Corpus Juris minden valamiképpen 3863 10| afelől, hogy ezeken kívül a Tripartitumban nem maradt 3864 10| dolgot szorgalmasan kikerült a replika: a nő jellemének 3865 10| szorgalmasan kikerült a replika: a nő jellemének a védelmét, 3866 10| replika: a nő jellemének a védelmét, s a férj jellemének 3867 10| jellemének a védelmét, s a férj jellemének vádolását.~ 3868 10| terjedt Korcza úr védirata.~A hosszú felolvasásnak az 3869 10| hosszú felolvasásnak az a hatása lett a szép védencnőre, 3870 10| felolvasásnak az a hatása lett a szép védencnőre, hogy türelmetlenül 3871 10| elkezdett alá s fel járkálni a szobában, kezeit összetéve 3872 10| mikor Kálmán elvégezte a felolvasást.~– Eddig van.~ 3873 10| szemeit.~– Mit szól ön ehhez a védirathoz?~Kálmán zavarodottan 3874 10| Kálmán úgy találta, hogy a tortúrázó szép szemek szent 3875 10| fejének. Ki kell mondania a haeresisben találtatást.~– 3876 10| ád embernek és betűnek, a melegséget.~– Ugyebár?~A 3877 10| a melegséget.~– Ugyebár?~A hölgy szemei úgy ragyogtak 3878 10| ragyogtak e kérdésnél, hogy a szegény élő parázson pirított 3879 10| másként írna e tárgyról.~A delnő kitalálta, hogy van 3880 10| másként tudna írni erről a tárgyról. Gyöngéden érinté 3881 10| Óh! semmi okom sincs a titkolózásra – mondá Kálmán. – 3882 10| bizalommal van irántam, hogy a legbonyodalmasabb ügyekben 3883 10| írjam meg az adatokból akár a vád-, akár a védiratot.~– 3884 10| adatokból akár a vád-, akár a védiratot.~– S ön nem választotta 3885 10| S ön nem választotta a vádiratot?~– Még nem olvastam 3886 10| vádiratot?~– Még nem olvastam a pert.~– Oly közönyös volt 3887 10| rettegett?~– Rettegtem attól a gondolattól, hogy mocskot 3888 10| átesett?~– Meg fogom írni a védiratot.~– És megmutatja 3889 10| főnökömmel.~– Köszönöm – szólt a szép hölgy, shawlját szorosabban 3890 10| szüksége lesz: keressen föl.~A szép hölgy távozott. Kálmán 3891 10| szép hölgy távozott. Kálmán a főajtón bocsátá ki, s az 3892 10| utcaajtóig kísérte. Jutka asszony a konyhaajtóból leskelődött 3893 10| sokáig elinformációzott a téns úr odabenn azzal a 3894 10| a téns úr odabenn azzal a szép asszonysággal!~Kálmán 3895 10| érzékenységgel tekinte végig a nyelves cseléden.~– Jobb 3896 10| cseléden.~– Jobb lesz, ha a konyhapénzről számolunk.~ 3897 10| Jutka asszonynak is elment a nyelvelési kedve. Azt hitte 3898 10| megkérdezni, hogy mi az ára a sóskának.~Kálmánnak minden 3899 10| gondolatját lefoglalta ez a jelenet.~Megálmodta már 3900 10| letörülve, oly kedvenc régiója: a magasztos, lovagias, angyali 3901 10| angyali felfogást.~Ezt a nőt, ki oly szép, oly kedélyes, 3902 10| undok, ördögi méregkeverők; a bűnök, miket szemére vetnek, 3903 10| mondanak, az csak szeszély; a botrányok: jogos önvédelme 3904 10| tanulmány volt.~Elővette azt a pert, végigolvasá nagy figyelemmel. 3905 10| forróláz volt rá nézve ez a per.~Azután hozzáfogott 3906 10| per.~Azután hozzáfogott a védirat készítéséhez. Mikor 3907 10| védiratát, s azt mondták volna a kritikusnak, hogy ez monológ 3908 10| színész, ki mint színpadi bíró a vádlottat ennek dacára is 3909 10| bizonyos lehet felőle, hogy a házigazdája rögtön felmondja 3910 10| házigazdája rögtön felmondja neki a szállást.~Élénk képzelemmel 3911 10| ellentéte, ami szeretetreméltó. A nő helyzete ékes dialektikával 3912 10| szerelem helyett, ott, hol maga a szerelem is a legdurvább 3913 10| hol maga a szerelem is a legdurvább bántalom. Ellentétbe 3914 10| állítva egy belső világ a környező külvilággal. A 3915 10| a környező külvilággal. A nő tapasztalatlansága, elhagyottsága, 3916 10| tapasztalatlansága, elhagyottsága, a hozzá legközelebb állók 3917 10| botlásnak kútfeje egyedül a férj. Kiszámított, előre 3918 10| készített cselszövény maga a nő megszökése a háztól. 3919 10| cselszövény maga a nő megszökése a háztól. A férjet terheli 3920 10| nő megszökése a háztól. A férjet terheli a szándékosság 3921 10| háztól. A férjet terheli a szándékosság gyanúja: több 3922 10| gyanúja: több mint gyanú, a következményekből eredő 3923 10| minderre teljesen világos. És a nő gazdag hozománya. Ekörül 3924 10| egész ördögi cselszövény. A férj az ördög, a nő az angyal.~ 3925 10| cselszövény. A férj az ördög, a nő az angyal.~Kálmán egészen 3926 10| ügyeket érdeklő történt.~– Hát a Csollánné peréért nem jöttek 3927 10| Csak annyit felelt, hogy a per még itt van.~– Olvasta 3928 10| Egy replikát.~– Persze a vádlott mellett?~– Igenis.~– 3929 10| Kálmánt nagyon kezdte bántani a lelkiismeret, mikor a szakácsné 3930 10| bántani a lelkiismeret, mikor a szakácsné behozta a levest; 3931 10| mikor a szakácsné behozta a levest; bánta már, hogy 3932 10| hogy elhallgatott valamit a principálisa előtt. Jutka 3933 10| Alig várta, hogy letegye a tálat az asztalra, már kifúrta 3934 10| már kifúrta az oldalát a titok.~– Ugyan sokat vesztett 3935 10| Ugyan sokat vesztett a ténsúr, hogy nem volt idehaza. 3936 10| volt ám szép látogatója: a Csollánné nagyságos asszony. 3937 10| asszony. Peres dologban jött a ténsúrhoz, aztán én beeresztettem 3938 10| aztán én beeresztettem a vizitszobába. No, csak tudom 3939 10| majd megtudom én mindjárt a replikából, hogy mit beszélhetett!~ 3940 10| mit beszélhetett!~Kálmán a forró levesre fogta, hogy 3941 10| elvörösödött, s magában a Sz. Gellért tetejére kívánta 3942 10| Gellért tetejére kívánta annak a megfőzőjét.~Korcza úr aztán 3943 10| megkérdezze, mi hozta hát ide a szép kliensnőt. Amivel Kálmán 3944 10| találkozás tartott.~Amint a vacsorától fölkeltek, Korcza 3945 10| megtömte selmeci pipáját a jó véki dohánnyal, mit Bécsben 3946 10| domine frater, hozza azt a védiratot, s olvassa fel 3947 10| száraz történet, mint amilyen a te replikád abban a perben!”~ 3948 10| amilyen a te replikád abban a perben!”~A principális nyugodtan 3949 10| replikád abban a perben!”~A principális nyugodtan pöfékelve 3950 10| hallgatá.~Mikor aztán vége volt a felolvasásnak, kifújta a 3951 10| a felolvasásnak, kifújta a pipájából a tüzet, kizavarta 3952 10| felolvasásnak, kifújta a pipájából a tüzet, kizavarta belőle 3953 10| tüzet, kizavarta belőle a pipaszurkálóval a hamut, 3954 10| belőle a pipaszurkálóval a hamut, kicsavarta a szárából 3955 10| pipaszurkálóval a hamut, kicsavarta a szárából a szopókáját, megfordította 3956 10| hamut, kicsavarta a szárából a szopókáját, megfordította 3957 10| szopókáját, megfordította a végén a tillanglét, csak 3958 10| szopókáját, megfordította a végén a tillanglét, csak azután, 3959 10| fejét, visszafelé borzolva a haját, s azt mondá neki:~– 3960 10| ön ilyen replikát ád be a védencnője mellett, akkor 3961 10| védencnője mellett, akkor azt a férjétől menten elválasztják.~ 3962 10| Kálmán egyik bámulatból a másikba esett.~– Hát nem 3963 10| másikba esett.~– Hát nem az a válóper feladata, hogy a 3964 10| a válóper feladata, hogy a feleket elválasszák?~– Hohohó! 3965 10| Hohohó! De nem ám. Az a feladata alperesi és felperesi 3966 10| ügyvédnek, hogy klienseiket a törvényszék el ne válassza.~– 3967 10| se! Akárhogy kívánná maga a férj vagy a nő, hogy fel 3968 10| kívánná maga a férj vagy a nő, hogy fel legyen oldva 3969 10| nő, hogy fel legyen oldva a házasság kötelékei alól, 3970 10| fiskálisnak éppen úgy, mint a felperesinek, a maga védence 3971 10| úgy, mint a felperesinek, a maga védence érdekében folyton 3972 10| azon kell fáradoznia, hogy a törvényszék elhatározását 3973 10| elhatározását megnehezítse, a tárgyalást messze nyújtsa, 3974 10| tárgyalást messze nyújtsa, a kibonyolítást lehetetlenné 3975 10| lehetetlenné tegye.~Kálmán rázta a fejét, mint aki nem bírja 3976 10| mint aki nem bírja felfogni a dolgot.~– Gondolkozzék ön 3977 10| dolgot.~– Gondolkozzék ön a körülményeken egy kicsit – 3978 10| volt domine frater annak a heccnek, mit azzal a huszár 3979 10| annak a heccnek, mit azzal a huszár őrnaggyal ketten 3980 10| Nem jött ön azóta arra a gondolatra, hogy itt a két 3981 10| arra a gondolatra, hogy itt a két perlekedő félen kívül 3982 10| akinek érdekében áll, hogy ez a per mentől előbb be legyen 3983 10| be legyen fejezve? S ez a harmadik mind a kettőnek 3984 10| fejezve? S ez a harmadik mind a kettőnek közös ellensége.~ 3985 10| Kálmán még most sem értett a dologból semmit.~Korcza 3986 10| eddig nem tudott, az nem a maga hibája. Az ön védencnője 3987 10| egyetlen gyermeke; ki, hogy a család neve fennmaradjon, 3988 10| önálló birtokosa; nevét a férje neve előtt viseli, 3989 10| viseli, s gyermekei mind a két nevet örökölik. Sátory 3990 10| családjának leendő feje; a törvény előtt férfi; akárki 3991 10| Csollán Berti atyjával. Mind a két úr nagy birtokszerző, 3992 10| telhetetlen uraság. Egynek-egynek a birtoka rámegy negyvenezer 3993 10| rámegy negyvenezer holdra. Ez a két úr, hogy roppant birtokaik 3994 10| senki sem mondta meg előre a családapáknak, hogy tizenöt 3995 10| István abból, hogy ezek a nyughatatlan szemek, amiket 3996 10| jószágegyesítő plánumát. S ebben a tekintetben uralkodói kérlelhetetlenséggel 3997 10| összekötve ifjat vénnel, tüzet a jéggel, azért, hogy két 3998 10| makacsul ragaszkodott az apa a megkötött családi frigyhez, 3999 10| s erőltette mindenképpen a dolgot. Katinkának igen 4000 10| venni. Ez volt az oka, hogy a szép leány – dacára heves