Part

 4001 10|              haldoklott, odahívatta magához a leányát, s még egyszer tudatta
 4002 10|                  kondákat, juhnyájakat visz a fiú-leány. – De még jobban
 4003 10|                   még jobban meg volt kötve a csomó. – Az öreg úr tudta
 4004 10|                    tovább hat hétnél. Ennek a háznak pedig nem az a titka,
 4005 10|                 Ennek a háznak pedig nem az a titka, hogy kísértetek huhognak
 4006 10|              lakosnak vagy birtokosnak kell a váló félnek lenni. Tehát
 4007 10|                    el akar válni, nem kezdi a perét a magyarországi törvényszékek
 4008 10|                    válni, nem kezdi a perét a magyarországi törvényszékek
 4009 10|         törvényszékek előtt, hanem megveszi a zsibói kis házat, benne
 4010 10|                     s mikor elválasztották, a régi gazda visszaveszi tőle
 4011 10|                   hétre jó nyereséggel. Ezt a zsibói ház történetét Sátory
 4012 10|                    jól ismerte, s azért azt a megkötést tette végrendeletében,
 4013 10|                   azonnal János testvérére, a huszárőrnagyra; a praefectának
 4014 10|               testvérére, a huszárőrnagyra; a praefectának maradván csupán
 4015 10|                     frater, kezébe kapta ön a gubancnak a fonalát, ugyebár?
 4016 10|                 kezébe kapta ön a gubancnak a fonalát, ugyebár? A házastársak,
 4017 10|               gubancnak a fonalát, ugyebár? A házastársak, azon a napon,
 4018 10|                ugyebár? A házastársak, azon a napon, amelyen megesküdtek,
 4019 10|                   Az okokat már tudhatja ön a per adataiból. Szabad vitázni
 4020 10|               vitázni afelől pro és contra, a kettő közül melyik volt
 4021 10|                     kettő közül melyik volt a hibásabb, melyik a bűnös.
 4022 10|                     volt a hibásabb, melyik a bűnös. De eközben itt jön
 4023 10|                   bűnös. De eközben itt jön a fejünkre a harmadik. A legjobban
 4024 10|                  eközben itt jön a fejünkre a harmadik. A legjobban érdekelt
 4025 10|                  jön a fejünkre a harmadik. A legjobban érdekelt fél.
 4026 10|                     mint Tantalusnak úszkál a szája előtt a gazdagság,
 4027 10|            Tantalusnak úszkál a szája előtt a gazdagság, a kincs, a dynastai
 4028 10|                    szája előtt a gazdagság, a kincs, a dynastai nagybirtok.
 4029 10|                 előtt a gazdagság, a kincs, a dynastai nagybirtok. Csak
 4030 10|                   dynastai nagybirtok. Csak a válópernek lenne vége. Úgy
 4031 10|               válópernek lenne vége. Úgy de a két prókátor, a férjnek
 4032 10|                      Úgy de a két prókátor, a férjnek és az asszonynak
 4033 10|                    férjnek és az asszonynak a prókátora, olyan furfangos
 4034 10|               ravasz csont, hogy nem engedi a pört eldöntésre kerülni,
 4035 10|                 magát, hogy meghaljon. Amíg a praefecta el nincs törvényesen
 4036 10|                  választva, addig az őrnagy a praefecta ellen pört nem
 4037 10|                     ellen pört nem indíthat a neki testált vagyon végett,
 4038 10|                      s ha meghal az őrnagy, a birtokjog róla megint a
 4039 10|                     a birtokjog róla megint a praefectára száll vissza.
 4040 10|             praefectára száll vissza. Ebben a circulus vitiosusban keringelünk
 4041 10|                    nem fog. Érti ön mármost a dolgot gyökeresen?~– Értem.~–
 4042 10|                     én védiratom jobb, mint a főnökömé.~– Kutyánszki!~–
 4043 10|               Kutyánszki!~– Én ott kezdeném a pert, hogy megvenném azt
 4044 10|                    pert, hogy megvenném azt a zsibói házat.~– S elválasztatná
 4045 10|                    házat.~– S elválasztatná a dominát hat hét alatt a
 4046 10|                     a dominát hat hét alatt a dominusától s hat hónap
 4047 10|               dominusától s hat hónap alatt a dominiumától?~– Visszaadnám
 4048 10|                     annál sikeresebb legyen a replika, itt adok még önnek
 4049 10|                levelet iratai közül. Kálmán a Csollán Berti által Katinkának
 4050 10|          elolvashatá. Őróla volt benne szó. A férjet terhelé az a levél.~
 4051 10|                    szó. A férjet terhelé az a levél.~Kálmán ismét lesütötte
 4052 10|                 aztán, ha készen lesz önnek a replikája: vigye el domine
 4053 10|                domine frater, s mutassa meg a szép özvegynek. S ha az
 4054 10|                     mint az enyém, kiveszem a perből a magam replikáját;
 4055 10|                    enyém, kiveszem a perből a magam replikáját; helyébe
 4056 10|                  replikáját; helyébe teszem a magáét. Becsületemre mondom.~
 4057 11|                                             A cáfolat~Kálmán még nem volt
 4058 11|                megírta.~Két napja hiányzott a huszadik évből.~Óh, visszahozhatatlan
 4059 11|         visszahozhatatlan boldogságú napjai a XX-as szám betelésének!~
 4060 11|                     mely büszkeséggé válik; a remény, mely valóvá kezd
 4061 11|                    alakul; midőn azt mondja a férfi: „ma vagyok először
 4062 11|              tisztázta le védiratát, melyet a legmagasztosabb eszméről
 4063 11|                  indult meg hazulról, mikor a kész védiratot a szép hölgynek
 4064 11|                      mikor a kész védiratot a szép hölgynek elvitte. Vajon
 4065 11|               mondani?~Elszánta magát, hogy a szemei közé fog nézni, és
 4066 11|               legelőször fölkereste Kálmán.~A vállzsinóros inas most már
 4067 11|                  most már nem fogadta azzal a gyanús szemmel, amivel első
 4068 11|                     számára; csak lépjen be a terembe bejelentéstelen.~
 4069 11|                   menjen bátran. Ha egyszer a komornyik felelősséget vállal
 4070 11|                   felelősséget vállal érte.~A szép védencnő a boudoirban
 4071 11|                vállal érte.~A szép védencnő a boudoirban fogadta a fiatal
 4072 11|               védencnő a boudoirban fogadta a fiatal jogtudóst. Délelőtti
 4073 11|             omlottak vállaira szeszélyesen.~A bájos szalmaözvegy sajátságos
 4074 11|                    és nagyszámú aranyhalak.~A delnő egész paradicsommal
 4075 11|                      mint hajdan Éva anyánk a bűneset előtt. Azokat az
 4076 11|                 állatjait tanítá és etette. A szürke papagáj kapott tejeskávét,
 4077 11|                  papagáj kapott tejeskávét, a kakadu gyümölcsöt, a kanári
 4078 11|            tejeskávét, a kakadu gyümölcsöt, a kanári hámozott zabot, a
 4079 11|                    a kanári hámozott zabot, a pitypalatty búzát, a gerlice
 4080 11|                 zabot, a pitypalatty búzát, a gerlice tejben főtt kendermagot,
 4081 11|                    tejben főtt kendermagot, a fülemile hangyatojást, reszelt
 4082 11|                    vagdalt kemény tojással, a menyét mogyorót, az egérkék
 4083 11|                   az egérkék főtt tengerit, a szürke mókus gesztenyét,
 4084 11|                    szürke mókus gesztenyét, a vörös mókus almát, a majom
 4085 11|            gesztenyét, a vörös mókus almát, a majom evett mindenből, amit
 4086 11|                 majom evett mindenből, amit a többieknek adtak, az öleb
 4087 11|                     volt, fitymált mindent, a sül pedig tejet ivott, s
 4088 11|                    sül pedig tejet ivott, s a kígyóval és teknőccel vitatkozott
 4089 11|           vitatkozott kedvenc étele fölött; a levelibékának legyeket kellett
 4090 11|              kellett hordani: az ezzel élt.~A papagáj tanult emberi szavakat
 4091 11|                    emberi szavakat mondani, a fürj énekelni, a menyét
 4092 11|                   mondani, a fürj énekelni, a menyét fonni, a kis kutya
 4093 11|                   énekelni, a menyét fonni, a kis kutya szolgálni, a mókus
 4094 11|                      a kis kutya szolgálni, a mókus játszani, a sül és
 4095 11|                szolgálni, a mókus játszani, a sül és a teknőc viaskodni,
 4096 11|                    mókus játszani, a sül és a teknőc viaskodni, a béka
 4097 11|                  sül és a teknőc viaskodni, a béka időt jósolni, a majom
 4098 11|             viaskodni, a béka időt jósolni, a majom tudott mindent.~És
 4099 11|                 majom tudott mindent.~És ez a sok fenevad mind szabadon
 4100 11|                 járt, kelt, mászott, repült a szobában. A szép asszonyt
 4101 11|                 mászott, repült a szobában. A szép asszonyt mulattatta
 4102 11|               nagyon.~– Ah! – kiálta, midőn a belépőt meglátta, eléje
 4103 11|                     egy hiányzott volna még a paradicsomból. – Valahára
 4104 11|                    az egy percre szétfutott a szoba minden szegletébe.~–
 4105 11|                    voltam ez ideig foglalva a védirattal – menté magát
 4106 11|           csodálkozástól összecsapva kezeit a szép hölgy.~– Elhoztam,
 4107 11|                    Katinka és Kálmán között a társalgás rendesen németül
 4108 11|                     rendesen németül folyt. A magyar nyelvet az úrhölgyek
 4109 11|                  úrhölgyek azon időben csak a paraszt cselédek irányában
 4110 11|               cselédek irányában használák; a szalonok nyelve német volt
 4111 11|                     szolgálónak nézné el, s a legdurvább gorombaságok
 4112 11|                   helyet mutatott Kálmánnak a mozaikkal kirakott asztal
 4113 11|                     maga letelepedett hozzá a kerevetre.~Kálmán egy költő
 4114 11|             jogtudós komolyságával bontá ki a védiratot, s hozzáfogott
 4115 11|                      szép kis előadás volt!~A gerlicepár belekukurúzott,
 4116 11|                  gerlicepár belekukurúzott, a fürj közbe pitypalattyolt;
 4117 11|                  fürj közbe pitypalattyolt; a kanári annál jobban visított,
 4118 11|                     nagyobb hangot hallott. A majom mogyoróhéjakat hajigált
 4119 11|         mogyoróhéjakat hajigált az iratára; a két mókus az egyik pantalonszárán
 4120 11|                  pantalonszárán felszaladt, a másikon leszaladt; a menyét
 4121 11|            felszaladt, a másikon leszaladt; a menyét nekiállt az egyik
 4122 11|                    azt kezdte kioldozgatni; a sül meg a teknőc bukfencet
 4123 11|                     kioldozgatni; a sül meg a teknőc bukfencet hánytak
 4124 11|                    teknőc bukfencet hánytak a szőnyegen; s utoljára a
 4125 11|                     a szőnyegen; s utoljára a szürke papagáj odarepült
 4126 11|                    szürke papagáj odarepült a karszéke támlájára, s nagy
 4127 11|                magasröptű költői frázisaira a maga észrevételeit:~„Schau,
 4128 11|                 kívánni, hogy hatása legyen a felolvasott replikának,
 4129 11|                  szép és remek is az egész.~A delnő hasztalan akart rendet
 4130 11|              hasztalan akart rendet tartani a paradicsomkertben; ha egyik
 4131 11|             konfidenskedőt elkergette, jött a másik, s mikor azt akarta
 4132 11|                   azt nyerte vele, hogy még a bologneser is elkezdett
 4133 11|                    Másként kellett segíteni a dolgon.~– Ugyan jöjjön,
 4134 11|                    jöjjön, üljön ide mellém a pamlagra.~Akkor aztán, hogy
 4135 11|   alkalmatlankodóktól; elfogdosta egyenként a rákapaszkodó állatocskákat,
 4136 11|                  mind összeszedte az ölébe. A szürke kajdacsot is elfogta
 4137 11|                lábánál fogva, s odahelyezte a vállára.~A papagáj azonban
 4138 11|                    s odahelyezte a vállára.~A papagáj azonban föltette
 4139 11|                  föltette magában, hogy ezt a pöresetet alaposan fogja
 4140 11|               közbeszólásokkal nem sikerült a felolvasót félbeszakítania,
 4141 11|               hangon szólítá meg: „Kálmán!”~A fiatalember megdöbbenve
 4142 11|           megdöbbenve tekinte fel, mikor ez a szárnyasállat nevén szólítá.~
 4143 11|                szárnyasállat nevén szólítá.~A szép hölgy naiv zavarral
 4144 11|                 hölgy naiv zavarral csitítá a görbe orrú lidércet, ráütve
 4145 11|                     maga szemtelen!~Persze, a madár a szemtelen.~A papagáj
 4146 11|                  szemtelen!~Persze, a madár a szemtelen.~A papagáj aztán
 4147 11|                Persze, a madár a szemtelen.~A papagáj aztán megneheztelt,
 4148 11|                 elolvashatta háborítatlanul a replikája végét.~Ez volt
 4149 11|                    replikája végét.~Ez volt a java.~Itt írta le a bírák
 4150 11|                    volt a java.~Itt írta le a bírák tudomására védencnője
 4151 11|         szenvedéseit. Itt volt igazi költő.~A szép asszony, hogy jobban
 4152 11|               asszony, hogy jobban érthesse a felolvasottakat, odahajolt
 4153 11|               karját Kálmán háta mögé tette a kerevet támlájára. Kálmán
 4154 11|              érintését, s vállával hallotta a hölgy szívének dobogását.~
 4155 11|                   hölgy szívének dobogását.~A fölolvasás végén egészen
 4156 11|                     végén egészen elragadta a Pegazus. Annyira érzette,
 4157 11|                  könnyezett bele. Remekelt.~A szép hölgy karja még mindig
 4158 11|                   karja még mindig ott volt a válla körül.~Ekkor aztán
 4159 11|                Ekkor aztán feltekinte rá, s a szemébe nézett, hogy megtudja
 4160 11|                  nézett, hogy megtudja tőle a bírálatot.~Katinka szemei
 4161 11|                   szemei is őrajta függtek: a vétkező szép szemek!~A kérdés
 4162 11|                      a vétkező szép szemek!~A kérdés ez volt: „nos, mit
 4163 11|                  mind; – hanem…~Következett a cáfolat.~A cáfolatot ajk
 4164 11|                      Következett a cáfolat.~A cáfolatot ajk mondta ajknak.~      ~
 4165 11|                  ajknak.~      ~Kálmán ezen a napon lett húszéves. Mikor
 4166 11|                   tűnt fel.~Korcza úr pedig a szokottnál is szatirikusabb
 4167 11|                 volt.~– Nos? Hát? Mit szólt a szép asszony a replikához? –
 4168 11|                    Mit szólt a szép asszony a replikához? – kérdezé Kálmántól,
 4169 11|            Kálmántól, ki maga nem hozta elő a tárgyat.~Kálmán nagyon el
 4170 11|                  egyebet semmit sem mondott a – replikára?~– Azt mondta
 4171 11|                behunyva, gonoszul sandított a másikkal Kálmánra.~– Én
 4172 11|                    sem fekszik most annyira a szívén, mint a hónapos retket
 4173 11|                 most annyira a szívén, mint a hónapos retket meghámozni.~
 4174 11|                nevetett.~– Én is le szoktam a reteknek a zöldjét vágni
 4175 11|                    is le szoktam a reteknek a zöldjét vágni a héjával,
 4176 11|                    reteknek a zöldjét vágni a héjával, hanem én nem eszem
 4177 11|                      hanem én nem eszem meg a zöld levelét – szurdalódék
 4178 11|                  akarta magát engedni, hogy a szórakozottságot kiderítsék
 4179 11|                     egy vallatott rab.~– Én a zöldjét szeretem.~– Jó is
 4180 11|                   Én ide szoktam ragasztani a halántékomra, úgy kiszívja
 4181 11|                  halántékomra, úgy kiszívja a forróságot.~Azzal két reteknek
 4182 11|              forróságot.~Azzal két reteknek a zöldjét, a levágott héj
 4183 11|                     két reteknek a zöldjét, a levágott héj lapjával a
 4184 11|                     a levágott héj lapjával a két halántékához ragasztotta;
 4185 11|              magának, Kálmán öcsém, hogy az a szép asszony mondott még
 4186 11|                    mondott még valamit arra a replikára. Azt mondta magának,
 4187 11|                   igaz!”~Kálmán földre ejté a villáját, ami igen jó alkalom
 4188 11|                    nem szükség borssal enni a paradicsommártást.~– Én
 4189 11|                    szeretem.~– Hát jól van.~A következő ételig békét hagyott
 4190 11|              következő ételig békét hagyott a fiatalembernek. Sietve ettek
 4191 11|           fiatalembernek. Sietve ettek mind a ketten, mintha egymást kergetnék.
 4192 11|               kedvre deríté az, hogy Kálmán a saját poharát sem ismeri
 4193 11|                    az enyém helyett betenni a perbe.~Kálmán most már ijedten
 4194 11|             odakönyökölt az asztalra, azzal a két zöld levelű szarvval
 4195 11|             syllogismus cornutusba szorítva a frátert, míg a fogpiszkálóval,
 4196 11|                     szorítva a frátert, míg a fogpiszkálóval, mint való
 4197 11|                   vergődik önben túlsúlyra, a prókátor-e, vagy a poéta?~–
 4198 11|               túlsúlyra, a prókátor-e, vagy a poéta?~– Nem értem a kérdést.~–
 4199 11|                   vagy a poéta?~– Nem értem a kérdést.~– Dehogynem. A
 4200 11|                     a kérdést.~– Dehogynem. A poéta azt mondja: én védelmezem
 4201 11|                vagyok felőle győződve, hogy a vádlott ártatlan; védelmem
 4202 11|                    meggyőző lesz. Ekkor jön a prókátor, s ez azt mondja:
 4203 11|                  prókátor, s ez azt mondja: a poétának nincs igaza; én
 4204 11|                   igaza; én tudom jól, hogy a vádlott nem az, kinek ő
 4205 11|                  kinek ő bemutatja; de mert a védelem a védencre nézve
 4206 11|                bemutatja; de mert a védelem a védencre nézve célszerű,
 4207 11|                tehát én beiktatom azt, amit a poéta szerkesztett. Ezt
 4208 11|                    szerkesztett. Ezt mondja a prókátor. Mármost hát mit
 4209 11|          könnyűszerrel akarta magát kivágni a dilemmából.~– Ejh! Hisz
 4210 11|                  fiatalembert szeretem, aki a kötelességén túl is stúdiumot
 4211 11|                     túl is stúdiumot fordít a maga szakmájára. – Mármost
 4212 11|                     jó, trancsírozza el azt a kappant.~Amíg a kappant
 4213 11|         trancsírozza el azt a kappant.~Amíg a kappant szétszeldelte Kálmán,
 4214 11|                    hagyott neki Korcza úr – a kappan érdekében; hanem
 4215 11|                   tanácsolnám magának, hogy a stúdium tökéletesítése tekintetéből,
 4216 11|            ellenkező szempontra, s írja meg a vádló ügyvéd replikáját.~–
 4217 11|                 éppen olyan tanulmány, mint a sakkjáték. A jó játékosnak
 4218 11|                tanulmány, mint a sakkjáték. A jó játékosnak nemcsak a
 4219 11|                     A jó játékosnak nemcsak a saját tervét kell átgondolnia,
 4220 11|                    értekezés, ott aztán tág a tér: lehet futni.~– Majd
 4221 11|                  hanem ön használja fel azt a maga jogászi stílusgyakorlatához.
 4222 11|                 kegyelem nélkül convincálni a feladat.~Kálmán kíváncsivá
 4223 11|                    s odanyújtá neki.~Kálmán a levél külsejéről ráismert
 4224 11|                     most vesse ön egybe azt a kettőt. Azt, amelyet Csollán
 4225 11|              Csollán Berti küldött ön által a nejének, s aztán ezt a másikat,
 4226 11|                által a nejének, s aztán ezt a másikat, amit a nő küldött
 4227 11|                   aztán ezt a másikat, amit a nő küldött ön által nekem.
 4228 11|                   Akkor aztán megtalálja ön a punctum salienst.~Gondolt-e
 4229 11|               kezébe adja? Tréfának vette-e a dolgot, amely által utoljára
 4230 11|                     amely által utoljára is a fiatalemberrel nem történik
 4231 11|                 Elég ideje van még rá, hogy a feje lágya benőjön.) Próbára
 4232 11|                     közbe akart ejteni, ami a nevezetes per bonyodalmait
 4233 12|                     az volt az első kérdése a kérőbe jövő ifjúhoz: „volt-e
 4234 12|                 korhely!” – s nem adta neki a leányát. Hanem ha a fiatal
 4235 12|                    neki a leányát. Hanem ha a fiatal kérő egészen őszintén
 4236 12|                  szóba állt vele, s engedte a házasságról beszélni.~Az
 4237 12|                    házasságról beszélni.~Az a hit, hogy minden embernek
 4238 12|              embernek ki kell járni egyszer a bolondját. Aki nem végzi
 4239 12|                  hajasan, arra majd rákerül a sor kopaszan.~Ez a nézete
 4240 12|                  rákerül a sor kopaszan.~Ez a nézete volt Jenőyné öregasszonyságnak
 4241 12|                      Restellte nagyon, hogy a Béni negyvenöt esztendős
 4242 12|                   az ötvenes években jön rá a szeleburdiság korszaka.
 4243 12|                  emberekkel, gavallér lett. A dolgot hagyta másnak, mintha
 4244 12|               kicserélték volna. Naphosszat a szép asszony után volt,
 4245 12|              asszony után volt, azt kísérte a táncvigalmakba, estélyekre,
 4246 12|                      estélyekre, azt őrizte a színházban. (Csak német
 4247 12|                     Csak német színház volt a világon.)~Ha írt nagyanyjának,
 4248 12|                    mulatott. Ez az igazi út a magasra! Többet ér a nagy
 4249 12|                     út a magasra! Többet ér a nagy befolyású urakkal pertu
 4250 12|              befolyású urakkal pertu lenni, a magas úrhölgyek által pártfogoltatni,
 4251 12|                   mint az egész bibliotékát a fejébe szedni.~Az öregasszonyság
 4252 12|                   szedni.~Az öregasszonyság a legjobb kedvvel fizeté ki
 4253 12|                magától.~Korcza úr is hagyta a fiatalságot a szelek mentében
 4254 12|                     is hagyta a fiatalságot a szelek mentében repülni,
 4255 12|              úriszékre kellett is eltávozni a városból, egyedül ment a
 4256 12|                    a városból, egyedül ment a hajdúval. Ilyenkor aztán
 4257 12|                    hajdúval. Ilyenkor aztán a gazdasszonynak volt drága
 4258 12|             napestig nem látta; azt tehette a konyhapénzzel, amit akart.~
 4259 12|                   Kálmán holdjává szegődött a ragyogó csillagnak; az volt
 4260 12|                   nem vette észre, hogy azt a titkot csak az nem tudja,
 4261 12|                   elhaladt, éreznie kellett a villanyütést, melyet a megszakított
 4262 12|              kellett a villanyütést, melyet a megszakított villanyfolyam
 4263 12|                 lehetett, nem féltve titkát a világ szemétől; minő forró
 4264 12|                     megsérti őt imádatával! A bocsánatkérő boldogság.
 4265 12|            bocsánatkérő boldogság. Mint aki a sorstól egy mérhetetlen
 4266 12|                    kéreget ki belőle.~Mikor a szép hölgy, kerevetén végignyúlva,
 4267 12|                    regényt. Hol vette volna a magyart? Talán „Erbiát.” –
 4268 12|           olvasmányok.~Tehát Kálmán áldotta a németeket, amiért módot
 4269 12|                   fiatal ábrándozónak, hogy a világ végéig mindennap olvashasson
 4270 12|                     olvashasson fel valamit a maga hölgyének.~S eközben
 4271 12|                    eközben tapasztalá, hogy a hölgy jobban szereti őt
 4272 12|                 hölgy jobban szereti őt még a papagájánál is. – Különben
 4273 12|                     mert az mindennap ezzel a szóval fogadta: „Kedves
 4274 12|                 Hátha megtudja az ellenfél? A Szentszék be fogja követelni
 4275 12|                Szentszék be fogja követelni a papagájt, s annak a tanúvallomását
 4276 12|               követelni a papagájt, s annak a tanúvallomását protocollumba
 4277 12|                valami huszonöt évvel később a haditörvényszéken, mely
 4278 12|                   forma szerint kivallatott a gazdája ellen; s csak a
 4279 12|                     a gazdája ellen; s csak a papagáj makacs hallgatásán
 4280 12|                    félelem, tartózkodás; az a féltése a lopott kincseknek,
 4281 12|                   tartózkodás; az a féltése a lopott kincseknek, elviselhetetlen
 4282 12|                     elmondja Katinkának azt a zsibói ház történetét. De
 4283 12|                 neki:~„Vesd el magadtól ezt a pompás házat; nézd: itt
 4284 12|                  lakjál abban!”~Pedig abban a sok jeles regényben, amiket
 4285 12|                  Hogy az ember megvásárolja a boldogságát a vagyonával.~
 4286 12|                  megvásárolja a boldogságát a vagyonával.~Aztán nem kincs-e
 4287 12|                      Aztán nem kincs-e maga a férfi, aki azt mondja?~Az
 4288 12|                    legyen többé okunk félni a boldogságtól.~Hanem amíg
 4289 12|                     Hanem amíg egyik napról a másikra halogatta e merész
 4290 12|                    felvilágosítást, egyszer a szép hölgy lepte meg őt
 4291 12|                    hölgy lepte meg őt ezzel a szóval:~– Tudja ön, mit
 4292 12|                   Kálmán úgy érezte, mintha a fejét beléütötte volna a
 4293 12|                    a fejét beléütötte volna a plafonba.~– Milyen szép
 4294 12|                    is elkísérne oda – szólt a hölgy, lágy bársony kezével
 4295 12|                     járhatnánk az ég alatt, a tengerparton, kar karba
 4296 12|                 öltve, s úsznánk ugyanabban a hullámban.~Kálmán már úszott.~–
 4297 12|                   kerül.~– Az az én gondom.~A kevély ördög!~A szép hölgy
 4298 12|                     gondom.~A kevély ördög!~A szép hölgy hagyta futnia
 4299 12|                forgatva minden szférájából.~A legutolsó cseppecskéjét
 4300 12|                 józan eszének is elmosta az a hullám, melyben együtt úsznak
 4301 12|               hullám, melyben együtt úsznak a szirének és a vízbe fúló
 4302 12|                 együtt úsznak a szirének és a vízbe fúló szerelmesek.~
 4303 12|                 Katinkának megírni levélben a zsibói ház történetét.~Második
 4304 12|                     Felkeresi Kalendert.~Ez a Kalender pedig nem valami
 4305 12|               véneit is) ki szokta segíteni a bajból. Hogy miként? Azt
 4306 12|                  nincs egyszerűbb mesterség a világon.~Ha azt én mondanám,
 4307 12|                  hanem Széchenyi István, az a csodálatos ember, aki egy
 4308 12|                  egyéb, mint – három szoba.~A középső szobában ül az a
 4309 12|                    A középső szobában ül az a valaki, akiről predestinálva
 4310 12|                   milliomossá legyen. Mikor a jobb oldali szobába kihívják:
 4311 12|            Panaszkodik neki, hogy nem tudja a pénzét hova elhelyezni.
 4312 12|                      Így nem lehet megélni. A mi emberünk száraz képet
 4313 12|              emberünk száraz képet fintorít a panaszokhoz. Biz itt Magyarországon
 4314 12|                  Magyarországon pedig nehéz a pénzt elhelyezni. Bizonytalanok
 4315 12|                   elhelyezni. Bizonytalanok a birtokviszonyok, a pörlekedés
 4316 12|            Bizonytalanok a birtokviszonyok, a pörlekedés nehéz, szigorú
 4317 12|                     törvények meghatározzák a 6 százalékos kamatlábat,
 4318 12|                  számítások után megegyezik a hollandussal, hogy egypár
 4319 12|                  kamatfizetéssel. Azt viszi a középső szobájába. Ekkor
 4320 12|                szobájába. Ekkor kocogtatnak a bal oldali szobaajtón. Jön
 4321 12|                 pedig építésbe fogott. Vagy a jószágát akarja felszerelni.
 4322 12|                felszerelni. Az igazi helyét a pénznek dehogy mondaná meg.
 4323 12|               dehogy mondaná meg. Azt pedig a mi emberünk hogyne tudná.
 4324 12|                   mi emberünk hogyne tudná. A mi emberünk begombolja magát,
 4325 12|                   fanyalogva válaszol, hogy a pénz most igen szűk s igen
 4326 12|                   igen nagy az ára. Óh, azt a földesúr igen jól tudja,
 4327 12|                     nagyobb kamatot fizetni a törvényesnél: az igen természetes
 4328 12|                 harminc percentes kamatban. A mi emberünk átmegy a középső
 4329 12|              kamatban. A mi emberünk átmegy a középső szobájába, kihozza
 4330 12|                  középső szobájába, kihozza a pénzt, megírják a szerződést,
 4331 12|                   kihozza a pénzt, megírják a szerződést, s minden rendben
 4332 12|                    ember milliomossá.~Eddig a nagy ember adomája.~Hanem
 4333 12|              természetesen nem lehet kiírni a kötelezvénybe, hogy 30-as
 4334 12|              fizettetik utána, mert azáltal a hitelező a tőkéjét veszítené
 4335 12|                     mert azáltal a hitelező a tőkéjét veszítené el; ezen
 4336 12|                    úgy lehet segíteni, hogy a kötelezvénybe akkora tőkét
 4337 12|                 akkora tőkét írnak be, mely a kölcsönadottat ötszörösen
 4338 12|                     igen egyszerű kalkulus. A kötelezvényeken azonban
 4339 12|                    bizonyítani, hogy látták a pénz lefizetését a kötelezvényben
 4340 12|                   látták a pénz lefizetését a kötelezvényben megírt magasságig.
 4341 12|                  végbe?~Mindjárt meglátjuk.~A bal oldali szoba ajtaján
 4342 12|               akarja elprédálni? Mit gondol a visszafizetésről?~Kálmán
 4343 12|                     szorongva foglal helyet a tőzsérrel szemben.~Nagy
 4344 12|               őszinte fogok lenni. Nekem ez a pénz utazásra kellene. Nagyanyám
 4345 12|                     van egy fiatal embernek a külföldet megismerni.~–
 4346 12|                   mi szüksége van Kálmánnak a külföldön tapasztalatokat
 4347 12|                  vágni. Én merek önnek arra a szakállára kölcsönözni,
 4348 12|               Kálmán maga is megijedt ettől a szótól.~– De uram, én nem
 4349 12|                kevesebbet. Én ismerem önnek a viszonyait. Van nálam tízezer
 4350 12|             embernek találta Kalender urat. A sok pénz biztatása elszédítette
 4351 12|                     Hát jól van – monda, de a fogai vacogtak, s tagadták,
 4352 12|                   hogy jól van –, fölveszem a tízezer forintot.~– Átadjam
 4353 12|                   bánom.~Kalender úr átment a középső szobájába, s onnan
 4354 12|                   összeget; azután megírjuk a kötelezvényt; hatos kamattal.
 4355 12|                   szemmel lássák.~Kálmánnak a szemei kápráztak, mikor
 4356 12|                     kápráztak, mikor azokat a rekeszeket meglátta nyílni
 4357 12|                  rekeszeket meglátta nyílni a záros tárcában, mik a mesés
 4358 12|                nyílni a záros tárcában, mik a mesés kincseket rejték magukban.
 4359 12|                   belőlük, közönyösen.~– Ez a csomag itt ezer forintot
 4360 12|                sorba reszkető kezekkel mind a kétszáz darab bankjegyet.
 4361 12|             bankjegyet. Kálmánnak megizzadt a homloka ebben a munkában.~–
 4362 12|                   megizzadt a homloka ebben a munkában.~– Ez a második
 4363 12|              homloka ebben a munkában.~– Ez a második csomag szinte ezer
 4364 12|                  egyszerű dolog. Elviszi ön a legelső pénzváltóhoz; s
 4365 12|                    most már jól értve, hogy a második ezer forinton legalább
 4366 12|                   is erőltette.~Felmarkolta a harmadik csomagot.~– És
 4367 12|               micsodák? – kérdé rámeresztve a szemeit Kálmán.~– „Értékpapírok” –
 4368 12|                 nevekedtem! Tudom, mik azok a Hadik-partiálisok. A nagy
 4369 12|                   azok a Hadik-partiálisok. A nagy uradalom, melyre ki
 4370 12|                   ötven esztendeig nem lesz a pörnek vége, s a részvényeket
 4371 12|                   nem lesz a pörnek vége, s a részvényeket senki sem váltja
 4372 12|                    sem váltja be. Ön ezeket a drága értékpapírokat valahol
 4373 12|                  meg egy antikváriusnál. Ez a nyolcezer forint megér nyolc
 4374 12|                  nem gondolt ön, hogy ennek a valóságos kétezer forintnak
 4375 12|               ráadás is kell. „Cuvág”, mint a mészárosok mondják. Egy
 4376 12|                    Egy kis csont és mócsing a húshoz, hogy kiüsse a fontot.~
 4377 12|               mócsing a húshoz, hogy kiüsse a fontot.~Most értette már
 4378 12|                     Most értette már Kálmán a dolgot. Kalender úrnak a
 4379 12|                    a dolgot. Kalender úrnak a szobája csakugyan tele volt
 4380 12|                 neki ilyen jó „mócsing”-gal a két tanú, ki a kötelezvényt
 4381 12|                 mócsing”-gal a két tanú, ki a kötelezvényt aláírta, egész
 4382 12|                   átvett összeg annyi volt; a hitelező is megesküdhetett
 4383 12|             tagadhatta.~Kálmán szépen vette a kalapját, s azt mondta,
 4384 12|                mondta, hogy köszöni alássan a barátságot.~– Mondtam, uram,
 4385 12|                  ezer forintot kérek. „Ezt” a tízezer forintot nem használhatom.~
 4386 12|                     megsértve, visszahányta a nagy tárcába a csomagjait.~–
 4387 12|                 visszahányta a nagy tárcába a csomagjait.~– Tehát ezúttal
 4388 12|                szólt szívélyes nyájassággal a távozóhoz. – Egyébiránt
 4389 12|                  nagyon kedvetlenül ment el a tőzsértől. Olyan naiv volt,
 4390 12|                időben; számára sohasem volt a delnő se beteg, se távol,
 4391 12|                 hogy bemehet-e.~Hanem amint a lovagvesszejét az előszobában
 4392 12|                  hát legyen kettő!”~S azzal a magáét keresztbe tette rája.~
 4393 12|                   keresztbe tette rája.~Már a szalonba áthallotta csengeni
 4394 12|            gyönyörteljes hang volt az, mint a fülemile csattogása! – Magában
 4395 12|                  sem kacag.~Mikor benyitott a szobájába, Katinka a kereveten
 4396 12|              benyitott a szobájába, Katinka a kereveten ült, két kezét
 4397 12|                   hajtva fürtös szép fejét; a lábainál pedig, a furcsa
 4398 12|                    fejét; a lábainál pedig, a furcsa kis rokokó székben
 4399 12|                   báró Bálvándy.~Ugyanabban a kis furcsa székben, amelyben
 4400 12|                szokott mindennap felolvasni a szép hölgy előtt.~A báró
 4401 12|              felolvasni a szép hölgy előtt.~A báró valami tréfás világi
 4402 12|                Kálmán eddig azt hitte, hogy a szép hölgy csak olyankor
 4403 12|                valamit.~Amint őt meglátták, a szép hölgy azért nem szakította
 4404 12|                     azután mi szükség annak a harmadik embernek abba a
 4405 12|                    a harmadik embernek abba a kis guggolóba visszaülni,
 4406 12|                 ember szokott otthon lenni?~A harmadik ember észrevette,
 4407 12|                   ember észrevette, hogy ez a második ember nagyon szeretné
 4408 12|                   most mesélem őnagyságának a legutóbbi látogatásunkat,
 4409 12|                   legutóbbi látogatásunkat, a mi közös barátunknál, Bertók
 4410 12|                  barátunknál, Bertók úrnál. A legutóbbi tréfa óta úgy
 4411 12|                 pajtására, hogy bezárkózott a kastélyába, senkinek ki
 4412 12|                     délutáni álmát alhatta. A kastélya fölött van egy
 4413 12|                   Kálmán, mikor ott jártál. A malom előtt volt egy felállított
 4414 12|                     hogy le ne guruljon; mi a malomkövet szépen nekiirányoztuk
 4415 12|            malomkövet szépen nekiirányoztuk a kastélynak, s aztán elvettük
 4416 12|                kastélynak, s aztán elvettük a gerendát. Nosza, az elszabadult
 4417 12|                    malomkő rohant alá, mint a lavina, s olyat ütött a
 4418 12|                     a lavina, s olyat ütött a kastély oldalán, hogy annak
 4419 12|           megmozdult. Berti azt hitte, hogy a föld esett ki a sarkából,
 4420 12|                 hitte, hogy a föld esett ki a sarkából, s hajadonfőtt
 4421 12|               kopogtatni, hogy itthon van-e a gazda?”~Kálmán Katinka arcára
 4422 12|                  volt az, mint az előbbeni.~A fiatal jogtudós irigységből
 4423 12|               komoly tárgyra akarta átvinni a beszédet. Észrevette, hogy
 4424 12|              nagynéném halt meg. Rám hagyta a kordicai uradalmát; Isten
 4425 12|                      Oly bohókás is volt ez a Bálvándy, mikor a gyermekes
 4426 12|                   volt ez a Bálvándy, mikor a gyermekes szepegést mímelte.~–
 4427 12|            őnagyságát, hogy mához egy hétre a boldogultnak rekviemén több
 4428 12|                    régi tisztelőivel együtt a franciscanusok templomában
 4429 12|                   Ostendében kellene lenni. A hölgy nem felelt semmit.~–
 4430 12|                  gyászos hangból Bálvándy – a kordicai statutio fog végbemenni;
 4431 12|                    statutio fog végbemenni; a megboldogult hagyományába
 4432 12|                   bővebben megtudni mindent a statutio részletei felől.~–
 4433 12|                       Hát aztán mi van azon a jószágon?~– Húsz rongyos
 4434 12|                  egy pompás új templom, mit a megboldogult építtetett.~–
 4435 12|                aztán hova szállásolja ön el a vendégeket?~– Nagyszerű
 4436 12|                    erdőben deszkából.~– Hát a színészek hol fognak játszani?~–
 4437 12|                      Nagyszerű teátrum lesz a számukra építve deszkából.~–
 4438 12|                     építve deszkából.~– Hát a bált hol tartják meg?~–
 4439 12|                 olyan mulatságot nem látott a világ, amióta József császár
 4440 12|                    Eszébe jutottak mindazok a rágalmak, amiket a válóperben
 4441 12|                 mindazok a rágalmak, amiket a válóperben olvasott Katinka
 4442 12|                     Elkeseredésében odament a papagájhoz. Az legalább
 4443 12|                     együtt távozik vele.~Az a terve, amit az előbb kigondolt,
 4444 12|                     össze volt morzsolva és a szegletbe vetve. Érezte
 4445 12|                 vetve. Érezte szívében nőni a dacot. Polip volt az.~Katinka
 4446 12|                      Katinka megelőzte mind a kettőjüket. Kiadta nekik
 4447 12|                    menjenek. Készülnöm kell a színházba.~A hősök kalapjaik
 4448 12|                 Készülnöm kell a színházba.~A hősök kalapjaik után nyúltak.~
 4449 12|               Katinka egyszerre nyújtá mind a kettőnek kezeit a csókolásra.~
 4450 12|               nyújtá mind a kettőnek kezeit a csókolásra.~Kálmán érezé
 4451 12|                    csókolásra.~Kálmán érezé a gyöngéd szorítást kezén;
 4452 12|                kezén; s arra gondolt, vajon a másikét is nem szorította-e
 4453 12|                   utcán elvált Bálvándytól, a báró fölényt gyakorló szívélyességgel
 4454 12|                    Aztán holnap találkozunk a szép asszonynál, s két hét
 4455 12|                 asszonynál, s két hét múlva a kordicai vadászaton.~Kálmán
 4456 12|            rózsaszínű álom közepett járt, s a rózsaszínben az árnyék mindenben
 4457 12|                    rokon ellentét.~Most már a féltést is meg kellett ismernie.
 4458 12|                jogot érzett hozzá, hogy ezt a másik férfit gyűlölje. Mint
 4459 12|                föltehette volna magának azt a kérdést, hogy miből áll
 4460 12|                  kérdést, hogy miből áll ez a teljes jog a gyűlölködésre.
 4461 12|                   miből áll ez a teljes jog a gyűlölködésre. Ketten vitatkoznak
 4462 12|                     van szó, akkor Bálvándy a primus acquisitor, ő pedig
 4463 12|                   Ilyen esetben félredobják a peres felek a törvényt,
 4464 12|                   félredobják a peres felek a törvényt, s maguk csinálnak
 4465 12|             törvényszéket.~Kálmán folytatta a rózsaszínű álmot véres árnyaival.~
 4466 12|                    Holnap ismét találkoznak a szép asszonynál, ott azt
 4467 12|          Bálvándynak:~„Uram! Nem megyünk mi a Kárpátokba vadászni. Annál
 4468 12|                     leszünk, én és te. Mind a ketten vadász és vad egyszerre.
 4469 12|                 egyszerre. Amelyikünk aztán a „hallali”-ra trombitál,
 4470 12|                      ra trombitál, az vigye a diadal-díjat, amerre akarja:
 4471 12|                    akarja: én Ostendébe, te a Kárpátok közé.”~Igen bizony;
 4472 12|                  itt vagyunk az akadálynál. A rózsaszínű álom álmodója
 4473 12|                   szeretne, aztán nem bírja a lábait emelni. Ólomból vannak.~
 4474 12|                   álmodik ilyet: egyik hely a másikra átváltozik. A vidék
 4475 12|                  hely a másikra átváltozik. A vidék jött helyébe.~– Ah,
 4476 12|                   ideig nézett, nézett abba a mély kútba, melyből saját
 4477 12|                 beleugrott.~– Felveszem azt a pénzt – rebegé fuldokolva.~–
 4478 12|          Rendelkezésére áll most is – szólt a bankár, előhúzva fiókjából
 4479 12|                  bankár, előhúzva fiókjából a tárcát. Még el sem zárta
 4480 12|                     No jó. Tehát aláírja ön a kötelezvényt?~– Aláírom.~
 4481 12|                   tollal.~– Mauler! – szólt a tőzsér. – Hívja ön át Pacsnikot
 4482 12|               számlálják le ezt az ősszeget a nagyságos úrnak, s előttemezzék
 4483 12|             nagyságos úrnak, s előttemezzék a kötelezvényét.~Mauler és
 4484 12|                   odaszámlálták az asztalra a tízezer forintot. Megvan.
 4485 12|                    miféle értékpapír? Ahhoz a tanúknak semmi köze.~Azok,
 4486 12|             Kalender úr fejére kvittelni le a tartozását, s aztán odábbállani
 4487 12|             tartozását, s aztán odábbállani a záros tárcával. Lám a minap
 4488 12|           odábbállani a záros tárcával. Lám a minap is megtörtént vele,
 4489 12|                    egy fiatal adósa kikapta a kezéből a kötelezvényét,
 4490 12|                     adósa kikapta a kezéből a kötelezvényét, s mielőtt
 4491 12|                  látom. Törvényeinkből mind a ketten tudjuk, hogy a kiskorúságában
 4492 12|                  mind a ketten tudjuk, hogy a kiskorúságában fölvett adósságát
 4493 12|                  fölvett adósságát az ember a nagykorúság előtt revocálhatja.
 4494 12|                     vett fel, s akkor aztán a hitelező bánja meg, hogy
 4495 12|                  mellém. Tréfaság az egész. A kiskorú adós azon atyja,
 4496 12|                 melyben biztosíttatom, hogy a fölvett összeg az illető
 4497 12|                      Ez nagyon természetes. A fiatalember, mikor nagykorúvá
 4498 12|           kényszerítene engem, hogy viszont a jótálló levéllel jelenjek
 4499 12|                  meg, s azt már nem nézi el a kiskorúaknak a törvény;
 4500 12|                  nem nézi el a kiskorúaknak a törvény; tehát inkább beváltja