Part

  1 1 |               compono, impono” kezdetű, mit a soproni országgyűlésre
  2 1 |       megénekelt rémtörténettel együtt, mit e hagyományos vers örökít:~
  3 1 |                a kürtriadóra.~Pedig hát mit nekik Rákóczi? Bercsényi?
  4 1 |                  Mégsem volt jókedve.~– Mit mívelnek kendtek itt? –
  5 1 |                 és Gambrinust! Hát kend mit szól ehhez, humanissime
  6 2 |                 hallhatta, hogy a másik mit mondott; ha esze volt, ahhoz
  7 2 |                minekelőtte ittak volna, mit cselekedtek?~– Danoltunk.~–
  8 2 |                 mondom, amit tudok.~– S mit tud kend a krónika tartalma
  9 2 |               tudta, hogy mármost hát ő mit írjon?~A rektor szemöldöke
 10 2 |    familiáristól kérné a tanácsot, hogy mit mondjon.~– Értem, humanissime!
 11 3 |                 földet szántanak fel, s mit vetnek bele, mit aratnak
 12 3 |                 fel, s mit vetnek bele, mit aratnak róla? Isten tudná
 13 3 |              ott minden.~– Hát már most mit fogtok kezdeni? – kérdé
 14 3 |               Óh be gyönyörűen beszélt! Mit beszélt, azt ki tudná elmondani;
 15 3 |            fogják tőletek kérdeni, hogy mit tanultatok ma.~De úgy szétmentek
 16 4 |               aztán kikérdeztetik, hogy mit tud a szent vallásból; melyek
 17 4 |                    Jure patvaristico.~– Mit? – kiált rá a fiskális,
 18 4 |                Nem kérdezem tőled, hogy mit vétettél a kollégiumnak,
 19 4 |    professzorodtól. Hanem azt kérdezem: mit vétettél Csollán Bertinek,
 20 4 |           igazán. Elnyertem a pénzét.~– Mit? – kiálta Korcza úr, odatartva
 21 4 |               azt hallja tőle, hogy hát mit írtam volna, ha nem hallottam
 22 4 |          tartott homlokára szorítva.~De mit gyémántcsillag e két szem
 23 4 |            nagyságodnak.~– Nekem? Vajon mit írhat?~– Úgy tudom, hogy
 24 4 |               fogja önnek mondani, hogy mit tegyen.~A levélborítékot
 25 4 |                szóltam semmit. Hát most mit akar tenni?~– Hazamegyek
 26 5 |                felejtették még el, hogy mit szerettél olyan nagyon.~
 27 5 |         mindennap.~Tied az egész ház. – Mit? Ház? Az egész város.~Mikor
 28 5 |                  hátha megöltek volna? „Mit? Téged? Dejszen az nem megy
 29 5 |               személynök kérdezte tőle, mit tud a „Nota Rákóczianá”-
 30 5 |               tűrte, hogy mondják neki, mit tegyen; megtette magától
 31 5 |          emberekkel bánni; tanulja meg, mit tesz keservesen kenyeret
 32 5 |                 hadd lesse el másoktól, mit kell bajos állapotokból
 33 5 |               beszélek vele előbb.~– De mit fogsz neki mondani?~– Bizonyosan
 34 5 |               No látod, már tudom, hogy mit mondok. Csak azt, ami igaz;
 35 5 |                  Nem kérdem tőled, hogy mit csináljak.~Cilike igyekezett
 36 5 |                 méhek nagyon döngtek.~– Mit? Te? Az én hangomat nem
 37 5 |            bácsinak ezt a mulatságot.~– Mit írjak édesz mama?~– Levelet
 38 5 |               asszonyanyám. Tudja, hogy mit mond a kisz káté: „ne menjen
 39 5 |                 hogy tintázza be.~– Hát mit írjak, édesz asszonyanyám?~–
 40 5 |                 papiros szélét.~– Tehát mit írjak?~– Majd én diktálom. „
 41 5 |                 apró kendergombolyagot, mit a lányok a hulladékból összegömbölygetnek,
 42 5 |               adok neked tanácsot, hogy mit tégy. Te tudod azt magad
 43 6 |                Azt sem tudta most, hogy mit eszik.~S hogy az öröme tökéletes
 44 6 |                 egész a lefekvésig volt mit hallgatni Béni bácsitól;
 45 6 |            lábaihoz helyezte a húszast, mit az igazgatóné kecses pukkedlivel
 46 6 |                nem tudta gondolni, hogy mit nevetnek. Hiszen ő igen
 47 7 |                 is.~Egy nap pedig éppen mit cselekedett? Bocskai Istvánt
 48 7 |             kitörő nevetéstől.~– Hát te mit röhögsz? – rivallt rá a
 49 7 |            visszafojtott mulatságtól.~– Mit nevetsz megint?~– Nem én,
 50 7 |               jobban.~– Hát Béni bátyám mit csinált?~– Én? Hát én is
 51 7 |        eltátotta a száját nagyon.~– Hát mit csináltam volna?~– Hát azt
 52 7 |              függönynyílás alatt: vajon mit művel Kálmán öcsém?~Az bizony
 53 7 |              fülét! Most a nyakát! Volt mit szenvedni a taplósipkának!
 54 7 |          főispán úr akarja látni. Vajon mit akar rajta látni?~Bálvándy
 55 7 |                ennyi bámulással szemben mit csináljon.~A főispán pedig
 56 7 |             mint egy gipszfigura.~– Eh! mit ért az úr ahhoz!~Ezzel fizeté
 57 7 |             menjen hirdetni az igét. És mit hirdet? Érzést, költői igazságtételt,
 58 7 |                hát nem vénül meg.~– Hát mit csinál, hogy meg ne vénüljön?~–
 59 7 |             hanem Bálvándy lelkét, hogy mit cincog annyit a felvonás
 60 8 |             mondá magában Béni bácsi. – Mit csinált! Nem azért adtam
 61 9 |            fraternek, mint „diurnumot”, mit az szerénykedett elvenni;
 62 9 |             nagyanyád~Erzsébet.”~Kálmán mit csinált ezzel a pénzzel?~
 63 9 |           szegény szolgája uraságodnak! Mit tetszik parancsolni?~A szerény
 64 9 |             küszöbén állt.~– Egyébiránt mit kíván uraságod a principálisomtól? –
 65 9 |       csorbulást szenvedni.~– Hát tudja mit, fiskális úr: egyezzék ki
 66 9 |                nemtetszését.~– Hát maga mit tenne ez esetben?~– Én?
 67 10|                 tartja itthon az orrát? Mit hagyja nekem idehaza maga
 68 10|    megtiszteltetésre, s nem tudta, hogy mit feleljen rá.~A süket úr
 69 10|               még csak magát megakadva. Mit csináljon egy ilyen hatalmas
 70 10|                 ajtóra.~– Pervesztő úr! Mit csinál Csollánné pere?~Korcza
 71 10|               hazajövök, megnézem, hogy mit dolgozott. Most csak azért
 72 10|          élőszóval el kellett számolni, mit vett és minő áron, abból
 73 10|               ujjával az olvasott sort: Mit tesz ez a szó? Hát ez a
 74 10|                ez a szó? Hát ez a másik mit tesz? Hát itt egy név van;
 75 10|                 előtt.~Hát a szép hölgy mit csinált, mikor a vádat végighallgatta?
 76 10|       felvillanyozva. – Olvassa ön fel, mit felelt mindezekre Korcza
 77 10|          mélyeszté mély tűzű szemeit.~– Mit szól ön ehhez a védirathoz?~
 78 10|             nélkülözök benne valamit.~– Mit?~– Ami életet ád embernek
 79 10|            értesítéseket hozni magának. Mit kérdezősködött volna tőle?
 80 10|                 itt volt. Nem tudom én, mit beszélhetett olyan sokat.~
 81 10|             mindjárt a replikából, hogy mit beszélhetett!~Kálmán a forró
 82 10|           szóval magyarázta volna, hogy mit fintorgatja annyit az ábrázatját.~
 83 10|            pipáját a jó véki dohánnyal, mit Bécsben olyan súlyosan nélkülözött
 84 10|                 frater annak a heccnek, mit azzal a huszár őrnaggyal
 85 11|                 hölgynek elvitte. Vajon mit fog rá mondani?~Elszánta
 86 11|                 A kérdés ez volt: „nos, mit szólsz hozzá, hogy ily tisztának,
 87 11|              kedvében volt.~– Nos? Hát? Mit szólt a szép asszony a replikához? –
 88 11|                 a prókátor. Mármost hát mit mond maga, domine frater?~
 89 11|                 is ki kell főznie, hogy mit csinálna most, ha az ellenfél
 90 11|     stílusgyakorlatához. Majd meglátom, mit tud akkor, amikor nem lehet
 91 11|          Gondolt-e arra Korcza úr, hogy mit cselekszik, mikor Katinka
 92 12|             ezzel a szóval:~– Tudja ön, mit gondoltam? Mához egy hétre
 93 12|                 Mire akarja elprédálni? Mit gondol a visszafizetésről?~
 94 12|                Ön felszámíthatja nekem, mit kockáztat nálam, ha addig
 95 12|     sorsjegyekben.~– Sorsjegyekben? Hát mit csináljak én sorsjegyekkel.
 96 12|              meg egy pompás új templom, mit a megboldogult építtetett.~–
 97 12|     kifejezéseket arra, amit mondjon.~– Mit? Én? Nagyanyám nevére levelet
 98 12|          kertész nem vagyok, se vadász, mit csináljak én azzal az egész
 99 12|               kerttel?~– Hát itt Pesten mit csinálsz az egész holt idény
100 12|                azt elszórni magáról.~Eh mit? Álom!~Álom azt jelenti,
101 12|           felvágva: olvasd el belőle.~– Mit?~– Hát azt a nekünk szóló
102 13|               várni, hogy az érdemes úr mit felel rá, hanem szaladni
103 14|              napon aztán volt Kálmánnak mit hallgatni a nagy kakasviadalon
104 14|             nyelvből a grófnőnek.~– Eh, mit tanulnak azon? Csak galuskásszájú
105 15|                 az nagyon.~– No, hát te mit tudsz? – kérdezé ezután
106 15|                Kínjába került ugyan; de mit meg nem tesz az embernek
107 16|               hogy őtet most kinevetik. Mit gondol Korcza, aki mindent
108 16|          házából, követelve tőlük, hogy mit csináltak önnel; mi baja
109 16|           Katinka az ő kedves férjének, mit az el is fogadott, ámbár
110 16|              fél szeme volt, a másikat, mit himlőben vesztett el, egy
111 17|              kérdezőn; meggondolá, hogy mit mondjon, és aszerint felelt
112 17|              behajtat a palotájába.~Van mit megcsodálni a bohóságon.~
113 17|       elszörnyedés felhördülése volt.~– Mit cselekedtél! – kiáltá Bálvándy –,
114 17|           alkura fogni a dolgot.~– Ejh, mit, háromszáz forintot? Hiszen
115 17|                 számlálta meg senki. Ki mit kapott, azt számította mulatságai
116 18|                 zálogot nem adsz.~– Hát mit adjak? A pipámat?~– Az nem
117 18|                 mennydörgő mennykő! Hát mit jössz te énhozzám, bumfordi?!~–
118 18|             énhozzám, bumfordi?!~– Hogy mit jövök én ide az úrhoz? Hát
119 18|              árában van ez nálam.~– Hát mit akar vele?~– Felkeresem
120 20|            vagyunk. S ön még nem tudja, mit tesz az, egyedül lenni velem
121 20|              sem jött vissza elmondani, mit érez a szív, mikor megszakad.
122 20|                el értem mind, ne kérdd, mit mond a világ; itt nálam
123 20|           magasra menőknek bálványai. – Mit? Ön fejével tagadva int? –
124 21|               el. No, hát próbálja meg, mit tesz a hím medvével találkozni?~
125 21|           grófnő nem sokat gondolkodott mit tegyen: a zsebkendő egyik
126 22|                 csak főzi magában, hogy mit tegyen.~      ~A vadászat
127 22|       Hátralékot behajtani pedig – hogy mit jelent – azt tudják, akik
128 22|              hogy ez a paraszt ne értse mit szólunk – monda Katinka
129 22|              hát a hiányzó öt ölnyi tér mit rejthet magában?~A zenekar
130 22|                sem két szeme világával, mit a boróka tűlevelei fenyegetnek;
131 22|            fenyegetnek; sem azzal, hogy mit mondanak odalenn az ismerős
132 23|           megyünk a templomszentelésre. Mit keresnél ottan? Mit bámulnád
133 23| templomszentelésre. Mit keresnél ottan? Mit bámulnád a szentképeket:
134 23|         színészetet Budapesten.~– Hejh! Mit nekem a nádor? Ahol én leütöm
135 24|            földön~Hogy odalenn a földön mit végeztek ezalatt, arra az
136 24|        utolérlek.~– Megvárom, a főispán mit parancsol; azt fogom tenni –
137 24|   tapasztalatokat abból a témából, hogy mit tesz stafétán utazni. Rázatta
138 24|               fele az udvaron tanyázik.~Mit volt mit tenni Kálmánnak?
139 24|              udvaron tanyázik.~Mit volt mit tenni Kálmánnak? Elindult
140 24|             tartott a hercegnővel, hogy mit tegyenek ily körülmények
141 24|                 aztán vállat vont: „Hát mit árt? Egy éjszakára menjünk
142 24|          ítéletmondás.~No, de ki tudja, mit végzett felőlük a sors?~
143 24|               hozzám; azoktól megtudom, mit fundál a muszka, miben tudósok
144 24|                  szolgálni nekünk kell. Mit törjük rajta a fejünket?
145 25|          fejemben lesz minden.~– De hát mit csinálsz te az egész idő
146 25|                azon alapul, hogy legyen mit ennünk. Ez a cél még nekem
147 25|            természetesnek találom. – De mit, ha jön egyszer valaki,
148 25|               annak az arca semmit.~– S mit szólsz hozzá?~– Gyémánt! –
149 25|                   Hát a többi szereplők mit fognak csinálni magas alakjaidból?
150 27|           kesztyűket, s megmutatták, ki mit tanult.~A két vitéz, ki
151 27|              hogy nekem tessél.)~– Nos, mit vél ön róla? – unszolá a
152 27|               is; – az nem kérdés, hogy mit.~– Nagyon szép – mondá Kálmán,
153 28|                hő pírja. Ez tudja, hogy mit fog felelni.~– Fenséges
154 28|                  itt sem lakik köztünk: mit is szeretne rajtunk, mit
155 28|                mit is szeretne rajtunk, mit is keresne nálunk? Köznépünk,
156 29|                kérdezte azt előbb, hogy mit fog majd erre mondani őfensége,
157 29|             akkor az ostoba világ, hogy mit bír benne. Meg nem tiltja
158 31|              látott az ember, másodszor mit nézzen rajta, hiszen tudja
159 31|                nap láza van, nem tudja, mit csinál. Hamarább ott van
160 31|       clairvoyant: azt is megérzi, hogy mit gondolnak azok, akik a háta
161 31|            Kálmán, hogy eltávozása után mit beszéltek a lakomáján ott
162 31|                olvasni fogja ekképp!~De mit bánta azt Kálmán, hogy Kovászos
163 31|               lapja meg annak a dárdása mit írnak őfelőle, meg a darabjáról;
164 31|                minden egyéb aggodalmat: mit beszélnek most őróla Decséryéknél.
165 31|             Milyen arccal fogadják?~Eh, mit? Hiszen bukott meg már fiatal
166 31|               elég az első színművével! Mit csinálunk ebből országos
167 31|                 Jaj, jaj, kedves Jenőy, mit csinált ön azzal a tegnapi
168 32|              idézni a szentírásból. Hát mit keresnek az emberek Egyiptomban?
169 32|     nemzetgazdász – megfelelhet rá. Hát mit keresnek az emberek Egyiptomban?~–
170 32|                    Azok nem tudom, hogy mit keresnek ott.~– Kigyógyulást.~
171 32|                   Úgy énnekem nincs ott mit keresnem; mert én nem vagyok
172 32|               nem akarom megtudni soha, mit szóltál, mikor elűztél magadtól.
173 32|            felfogásán.~– Hát most aztán mit fog csinálni?~– Nem esem
174 32|              másoktól megtanulni.~– Hát mit fog ön tenni?~– Azt megmondom.
175 32|               legyen általa.~– Mutassa, mit írt neki?~Kálmán átnyújtá
176 32|           nedvesek.~– Hallgassa ön meg, mit ír önnek a nagyanyja:~„Kedves
177 33|                  Ő maga sem tudja, hogy mit írt? Szinte részeg volt.
178 33|          odamenne a magyar és megnézné, mit csinál az anglus, és tanulna
179 33|                  ezen változtatni nincs mit. De nehogy azt higgye ön,
180 33|               beszélni, hanem prózában. Mit ennek a népnek, mely most
181 33|               bele, ha felnéz hozzájuk. Mit érti most valaki azokat
182 33|           virágon jár az esze; – de hát mit tudhat arról ez a csizmadia?~
183 34|                 keresni…~„Egyiptomban!”~Mit mondott az a georgiai nő
184 34|            Kitől kérdezzen még valamit? Mit kérdezzen még valakitől?~
185 34|         véghetetlen tenger?! Találd ki, mit morog annak az örök hulláma?
186 34|                örök hulláma? találd ki, mit rejt annak a sötétzöld mélysége?
187 34|          sötétzöld mélysége? találd ki, mit beszélnek vele a láthatáron
188 35|           kénytelen volnék vele. Tudom, mit cselekszem; tudom, hogy
189 35|               kérdezősködéseikkel, hogy mit parancsol, inkább összehordták
190 35|              nevetek, ha eszembe jut. S mit kívántál tőlem jutalmul?
191 36|                  De ha azt tudnád, hogy mit hoztam még magammal, akkor
192 36|              kész volt megbocsátani; de mit? Megbocsátani? Hisz ő neheztelni
193 36|     befecskendezni a bőre alá.~– De hát mit iskolamesterkedel te itt
194 36|             muszáj volt; de nem tudtam, mit lássak rajta. Az egy összeállítás
195 37|                 sem. Ön tudja jól, hogy mit sürgetek. Egy dologért járok
196 37|          kíváncsi volt meghallani, hogy mit tud még az a kis ember felőle.
197 37|             kegyeskedett vele tréfálni, mit az igen nagyra vett, s este
198 37|                barátságot Biróczynak.~– Mit kísér engem az úr mindenüvé?
199 37|                 az én hátam mögé hajdú. Mit kísér engem, mint a hajdú?
200 37|   Kétszázötvenezer frankot elveszíteni. Mit csinálna ő, ha az őrajta
201 37|                 szótól nagyon megijedt. Mit írjon ő? „Girót.” Micsoda
202 37|                 fiákert kifizesse. Most mit csináljon, ha a váltójára
203 37|            barátomnak hívták egymást.~– Mit csináljak, kedves barátom?~
204 37|                kezébe, s várja el, hogy mit végzek én ezzel a másik
205 37|                megmondhatta volna, hogy mit fog az öreg Decséry mondani
206 37|          kiválthatná Bénit vele.~– Ejh, mit? Azt nem adhatom el; az
207 37|               egyszer én meghalok.~– De mit törődik a nagyasszony Kálmánnal?
208 38|         olvasható, „hogy lássa a világ, mit tud a magyar?”, hogy játszottak
209 38|                  mikor gyermekét félti. Mit annak az éjszaka, a vihar,
210 39|                 amin nem tud átlépni.~– Mit tudsz?~– Hallgass rám, s
211 39|                S minek ment haza?~„Hogy mit teszek? – azt nem tudom.
212 39|         meghaltál: nem jöhetsz.~– Igaz. Mit kívánsz még tőlem?~– Azt,
213 39|           eszébe juttatta magának, hogy mit ígért Cilikének; hogy éjfélre
214 40|              elképzelem, hogy nagyanyám mit akar nekem mondani. Egyszer
215 40|                vannak ebben.~– Igen, de mit csinál Tóth uram negyven
216 41|                nem kérdezte, hogy hát ő mit szól hozzá. Mert hátha mármost
217 41|              dobogó szívvel leste, hogy mit fog a mama erre mondani.~
218 41|                a mama erre mondani.~Hát mit mondott volna? Magán kívül
219 41|        szétnéztek a háznál, hogy kit és mit kaphatnának meg – mert hiszen,
220 41|              atyja oly nagyon szerette.~Mit tudott ő arról, hogy mi
221 41|               is kérdezte nejétől, hogy mit akar csinálni Erdélyben;
222 42|                    De hát tudod-e, hogy mit írt nekem most a levelében? –
223 42|         tulajdonképpen kicsoda is ő, és mit visz most magával a köpönyegzsebében?
224 42|                 szolgált a gyomor.~Ejh, mit? Nem olyan elviselhetetlen
225 43|                 Hát arról a másik nőről mit beszél, kinek arcképe keblét
226 43|                is őreá? Tudja már, hogy mit vesztett benne? Tudja már,
227 43|               került elő a szekérből, s mit a halálvész alatt mind nem
228 43|               Mi hull? Eső? Nem: könny! Mit visznek ott a fáklyafénynél?
229 43|        halottainak hamvait a panteonba. Mit énekel az a százezer ember? „
230 44|               meg is hal estig.~Mármost mit mondjon odabenn az ő halottjának?
231 44|              elterülő városra bámult.~– Mit látsz magad előtt, uram? –
232 45|               kinek magának is alig van mit enni, s kis putriban lakik
233 45|                  Úgy akarom. Én láttam, mit szenvedett ő éveken át,