Part

  1 3 |            szól, nesze öcsém Borcsay: „Bálvándy úrnak, kóbor komédiás direktornak.
  2 3 |                címzett: mivelhogy az a Bálvándy nem színházigazgató, hanem
  3 6 |                hang urát mindenki báró Bálvándy név alatt ismeré. – Mányifik!
  4 6 |              érdemes lesz ennek a báró Bálvándy személyének egy fejezetet
  5 7 |                                        Bálvándy~Ez volt amaz emlékezetes
  6 7 |           nevet mind a kettő rovására.~Bálvándy harminc évet meghaladt férfi,
  7 7 |              kocsmából” – kiált fel rá Bálvándy – s menten vígjáték lesz
  8 7 |         felvonásnak, elvégre belekiált Bálvándy:~– Ugyan édes direktor úr,
  9 7 |              darabot adtak, melyet még Bálvándy sem ismert a próbákról,
 10 7 |           közönség szíves pártfogását, Bálvándy a közönség nevében felszólalt
 11 7 |          bevágta a visszavonulás útját Bálvándy azzal, hogy „nem oda Buda:
 12 7 |              is ott nem volt. Óh, az a Bálvándy! Az a báró Bálvándy, de
 13 7 |               az a Bálvándy! Az a báró Bálvándy, de bolondos egy ember az!
 14 7 |        előadást hallgassuk.”~– Nos? És Bálvándy?~– Hát; a báró Bálvándy
 15 7 |                Bálvándy?~– Hát; a báró Bálvándy erre odament a mamához,
 16 7 |                jegyet váltott, azalatt Bálvándy, ki mindig ott ténfereg
 17 7 |             rég zártszékeikhez vezette Bálvándy, a legvilágiasabb udvariassággal
 18 7 |                nagyanyja, a főispán és Bálvándy szót váltanának, s aztán
 19 7 |              felé fordítanák arcaikat.~Bálvándy, amint meglátta Kálmánt,
 20 7 |            Vajon mit akar rajta látni?~Bálvándy odavezette őt az öreg úr
 21 7 |                 hogy elmehet a gyerek.~Bálvándy ismét karon fogta Kálmánt,
 22 7 |             ezt még nem tudta? – mondá Bálvándy. – Talán még nem is beszélt
 23 7 |               első felvonás végződött, Bálvándy karon ölté Kálmánt, hogy
 24 7 |           bocsátá el Jenőyné unokáját.~Bálvándy ismerte már a szűk ajtócskát,
 25 7 |        elkezdte az arcát befehéríteni.~Bálvándy azt az észrevételt bátorkodott
 26 7 |              jól tudom, Angolországba.~Bálvándy nagyot nevetett magában,
 27 7 |                Egészen úgy van – mondá Bálvándy. – A dán királyfi, mielőtt
 28 7 |              theatrista – védelmezé őt Bálvándy. – Óh, az nagy úr, az a
 29 7 |               ismét a tréfás bohó volt Bálvándy, kinek nehéz a komoly szavát
 30 7 |               dán király lelkét, hanem Bálvándy lelkét, hogy mit cincog
 31 10|              hűtlen megszökés oka báró Bálvándy volt.~Kálmánnak a szíve
 32 12|                rokokó székben ült báró Bálvándy.~Ugyanabban a kis furcsa
 33 12|      szakította félbe kacagását, hanem Bálvándy felugrott helyéről s baráti
 34 12|             beszédet. Észrevette, hogy Bálvándy fekete kesztyűt visel.~–
 35 12|            csak meg.~Interpellációjára Bálvándy arca egyszerre komoly vonásokra
 36 12|               Oly bohókás is volt ez a Bálvándy, mikor a gyermekes szepegést
 37 12|              ugyanazon gyászos hangból Bálvándy – a kordicai statutio fog
 38 12|         válóperben olvasott Katinka és Bálvándy személyeire vonatkozólag.~
 39 12|           addig nem megy el innen, míg Bálvándy nem távozik. Akkor pedig
 40 12|           szerzeményről van szó, akkor Bálvándy a primus acquisitor, ő pedig
 41 12|                de nem veszhetett belé. Bálvándy lóháton jött rá szemközt.~
 42 16|                 aki mindent tudott, és Bálvándy, aki büszke lesz rá, hogy
 43 16|               színe elé. Mindig beteg.~Bálvándy pedig mindennap kétszer
 44 16|             legelső volt természetesen Bálvándy.~– Ah, asszonyom! – kiálta
 45 16|             haragudjék nagysád – monda Bálvándy –, én egészen beletalálom
 46 17| bőrdohányzacskóval: „szervusz, német!” Bálvándy pedig a kezében levő kutyakorbáccsal
 47 17|               örültek a találkozásnak.~Bálvándy is éppen a heccbe igyekezett,
 48 17|            ellen? – kiálta a páholyból Bálvándy.~– Én a sárga mellett! –
 49 17|                  Kettőt egyre! – monda Bálvándy, s két fényes tallért odadobott
 50 17|              Mit cselekedtél! – kiáltá Bálvándy –, megölted a kínai császárt!~
 51 17|       háromszáz forintot kell fizetni.~Bálvándy ezalatt felült a páholy
 52 17|              mármost fizesse ő a kárt.~Bálvándy nem tagadhatta sem az egyiket,
 53 17|            megegyeztek száz forintban. Bálvándy kifizette.~Bertinek most
 54 18|                  A hírhedett erőművész~Bálvándy e nemzeti mulatság után
 55 18|               teste kívánta a fürdést. Bálvándy elvitte őt a Sáros fürdőbe,
 56 18|             Bálvándytól száz forintot. Bálvándy pedig ismerte Csollán Bertinek
 57 18|             karikagyűrűt öt forintért; Bálvándy őrizheti a zálogot.~Aztán
 58 18|                 és mind e mulatságot a Bálvándy pénze bánta, aki aztán reggel
 59 18|                a Fehér Hajó-i komédia?~Bálvándy, komédiás direktor!”~Ez
 60 18|           egyik visszatromfolás.~* * *~Bálvándy pedig még aznap délelőtt
 61 20|             jóval későbben, mint ahogy Bálvándy kitűzte.~Ennek pedig az
 62 20|           legpiszkosabb is volt.~Mikor Bálvándy megtekinté új uradalmát,
 63 20|   összerekeszteni nem lehet. Aztán meg Bálvándy Csollán Berti hírére sem
 64 20|       rettegett vendégül szállni.~Nem! Bálvándy egészen másutt kereste ambícióit.
 65 20|                Decséryek egy uradalma. Bálvándy azzal vette rá Katinkát,
 66 20|              észrevenni.~– Te! – monda Bálvándy Kálmánnak. – Látod azt a
 67 20|            minden ismerősének elmondta Bálvándy, aminél fogva Aszályi akármerre
 68 20|        grófnővel együtt elmegy, melyre Bálvándy kinyilatkoztatá, hogy van
 69 20|         társaságában. Úgy rendezte azt Bálvándy, hogy mindenki meg legyen
 70 20|               s mutatta Kálmánnak.~– S Bálvándy aztán visszaadta a gyűrűt
 71 20|               delnőnek adni.~– Igenis, Bálvándy azt nekem visszaadta. Semmi
 72 20|                iránt sincs tartozásom. Bálvándy járhat felőlem, amerre neki
 73 20|                nagyon kicsiny.~– Tehát Bálvándy volt az oka mégis! – kiáltá
 74 20|             sok heverő pénzük van, s a Bálvándy báróknak sok igényük: s
 75 21|           Decséryék tartottak állomást Bálvándy és a főispán kíséretében.
 76 21|         Gratulálok nagysádnak! – monda Bálvándy Katinkához. – Megmentette
 77 21|              céhbeli vadásznak – mondá Bálvándy.~– Hogyan?~– Annak bizony
 78 21|               Kálmán barátom! – kiálta Bálvándy. – Tessék csak előjönni
 79 21|              nap hősnője és Decséryék, Bálvándy és Kálmán egy tűz körül
 80 21|                a fűbe, ahogy tetszett.~Bálvándy szokott kedves modorával
 81 21|               az állatvilágig. Azonban Bálvándy közbeszólása elrontotta
 82 21|               veszekszünk mink – szólt Bálvándy –, au contraire. Én Kálmán
 83 21|        választotta ki a számára.~Azzal Bálvándy fölállt, leakasztotta Kálmán
 84 21|               s készült a hazatérésre.~Bálvándy komolyan látszott venni
 85 21|               éppen nagylelkűség volt! Bálvándy oly helyzetet választott
 86 21|            foglalt helyet. Hanem azért Bálvándy Lazzarinóját csak a vállára
 87 21|           könnyű bricska Decséryékkel; Bálvándy ült a bakon, mellette a
 88 21|              sem a jó szándék, mellyel Bálvándy iránt viseltetik, nem magyarázza
 89 21|             bizony meglehet – monda rá Bálvándy.~– És hogy annak az a szokása,
 90 21|            Hopp! itt baj lesz! – monda Bálvándy. – Hol a fegyverem?~– Jó
 91 21|             aztán jól célozz – inté őt Bálvándy. – Korán ne lőj; közelre
 92 21|        rendezte ezt a jelenetet, hanem Bálvándy úr. Össze volt arra beszélve
 93 21|           Kálmánnal. Azért cserélte el Bálvándy Kálmánnal a saját puskáját,
 94 21|               ezt hírül vitték neki, s Bálvándy ki volt vetve a sáncából.~
 95 21|           tréfa van ellene készülőben.~Bálvándy sietett őt kiengesztelni.~–
 96 22|          eldöngetnek, s kétszáz forint Bálvándy úr előtt nem nagy pénz.~
 97 22|               oldalogni, ahol Katinka, Bálvándy és a lengyel földesurak
 98 22|       egyszerre Csollán Sátory Katalin Bálvándy bárónak?~Az ünnepélyt természetesen
 99 22|             sötét test állt szüntelen: Bálvándy.~Valóban kezdte tapasztalni,
100 23|           kétszázezer forintba került. Bálvándy annyival kevesebb pénzt
101 24|            kellett várni.~Merengéséből Bálvándy hangja verte fel.~– Ah,
102 24|             szekér, melynek gazdájában Bálvándy barátjára ismer.~Megállította
103 24|              Hol van az a ház? – kérdé Bálvándy.~– Itt mindjárt előttünk.~–
104 24|           előttünk.~– Gyerünk! – szólt Bálvándy, leszállva a szekérről s
105 24|             háziúr? – kiálta harsányul Bálvándy.~– Magam, la! – volt a kerekhasú
106 24|                a pipáját az agyarával.~Bálvándy hidegvérrel nyúlt a tárcájába.~–
107 24|             fogja a szerződést – mondá Bálvándy Kálmánra mutatva. – Ő a
108 24|             Akkor aztán azt mondá neki Bálvándy:~– No már most tessék az
109 24|             szállást! – tréfált vissza Bálvándy, s azzal az ablakhoz lépett,
110 24|        csalogathatták volna többé ide.~Bálvándy tréfája pedig országos sikert
111 24|                úri kényelem várta őket Bálvándy házánál, ki két óra alatt
112 24|            könnyűvérű merész pazarlás.~Bálvándy másnap reggelig volt házigazdája
113 27|            volt az élces áldomásokban. Bálvándy felköszönté Kálmánt, mint
114 27|               legyőzte, Kálmán volt és Bálvándy.~„Ne mennénk ki egész testre?”~„
115 27|            verekszik, mint egy viador!~Bálvándy azt bizonyítá, hogy még
116 31|         barátjaitól kérni nem szokott; Bálvándy nem is jött vele idáig;
117 32|       Egyiptomba?~– Úgy? A te barátod, Bálvándy akkor jobb archaeolog, mert
118 34|             utazóval, kinek neve: báró Bálvándy.~Ez az úr kísérte őket kirándulásaiknál
119 37|        tekintetes karokat és rendeket.~Bálvándy volt az az ember, ki Kálmán
120 37|      énekesnőbe, s azt elvette. Azután Bálvándy igen nagy úr volt; – tudták
121 37|       hangulatban kereste őt fel aztán Bálvándy, decséri kastélyában, hová
122 37|            sikerült annak alkalmazása. Bálvándy minden embert meg tudott
123 37|               könnyen.~S miért adja el Bálvándy az angol paripáit? Mert
124 37|                megtörtént. Hanem azért Bálvándy azzal a nyugodt hittel hagyhatta
125 37|       aranybetűk tudatták a Decséry és Bálvándy családok minden főrangú
126 37|             lép egymással. Ma esküdtek Bálvándy és Dorothea grófnő.~Katinka
127 37|               boldog pár lesz belőlük. Bálvándy igen derék férfi, ki egy
128 37|            felé lelkendezve: „áh, báró Bálvándy!”~Hanem aztán visszahökkent,
129 37|          véletlen szerencse érte, hogy Bálvándy grófékkal utazhatik egy
130 37|            váltókban van. Látott-e már Bálvándy váltót? Megmagyarázta neki,
131 37|          mindig otthagyta a tányérján.~Bálvándy tökéletes mulatságot tudott
132 37|           asztal melletti élménye: ott Bálvándy vonta magára a közfigyelmet.
133 37|           majdhogy sírva nem fakadt. S Bálvándy akárhányszor ismétlé azt
134 37|              azt a manoeuvret csinálta Bálvándy, hogy négyszer rajta hagyta
135 37|             úgy megfázott és megizzadt Bálvándy játékának nézésébe. Hej,
136 37|          nézhette tovább ezt a dolgot. Bálvándy egész halmaz aranyakat vesztett,
137 37|           azzal a meggyőződéssel, hogy Bálvándy reggelig szétrobbantja a
138 37|               odaessék maga elé. Vajon Bálvándy mi módon fogja magát elölni?~
139 37|             volt felőle győződve, hogy Bálvándy hozza magával a fél mázsa
140 37|           fogad el páholyában, azalatt Bálvándy a foyer-ben keresi a lenge
141 37|          aláírom én az enyémet – monda Bálvándy –, s arra aztán kiveheted
142 37|            bácsi!~Dehogy engedte, hogy Bálvándy az ő váltójára írja a nevét:
143 37|       pénzzelbánás igézete által. Ez a Bálvándy nagyszerű ember!~E naptól
144 37|             ízben ki is fejezé előtte. Bálvándy megköszönte, nem volt rá
145 37|                 Kedves barátom – monda Bálvándy –, hirtelen fel kell vennem
146 37|                giro” vagyok. A pénzzel Bálvándy báró tartozik, a gazdag
147 37|                báró tartozik, a gazdag Bálvándy, a gazdag Decséry comtesse
148 37|             Tamen ego nihil feci: iste Bálvándy omne fecit. Ego nihil scio;
149 37|            fecit. Ego nihil scio; iste Bálvándy scit…~De biz annak a mosziőnek „
150 37|                Az a másik úr volt báró Bálvándy.~A báró nagyon bosszús volt,
151 37|            bömbölt Béni, gyerek módra.~Bálvándy pedig nevetett.~– Hát azért,
152 37|            Bizony nem tudom én – monda Bálvándy, kapva a tréfán.~Béni bácsi
153 37|              No ne búsulj – biztatá őt Bálvándy –, ha vesszük észre, hogy
154 37|              semmit, öregfiú – biztatá Bálvándy –, tréfa az egész, egypár
155 37|            engemet elzáratott? – kérdé Bálvándy, egyik lábát a másikra vetve
156 37|           Katalin.~– Ahá! – kiálta fel Bálvándy, s most már felugrott a
157 37|            bólintásaival hagyá helyben Bálvándy mondatait. Béni bácsi pedig
158 37|            Béni pajtás – szólt nevetve Bálvándy –, csak vessük meg az ágyunkat
159 37|             Tóth Máté uram.~– Hát báró Bálvándy, Dorothea férje.~– Báró –
160 37|               Dorothea férje.~– Báró – Bálvándy – a grófnő – férje? – ismétlé
161 37|       szerencsével járták be a világot Bálvándy jószágigazgatói. Hitelintézetek,
162 37|            tehet arról, ha Benjámin úr Bálvándy báró dolgába beleártotta
163 37|             nagyasszonynak.~Talán maga Bálvándy sem volt türelmetlenebb
164 37|             hónap; akkor egyet gondolt Bálvándy, s még egy levél írására
165 37|       elküldése után aztán itthon volt Bálvándy.~Hanem azontúl, hogy visszaérkezett,
166 38|                sokáig.~– Most még csak Bálvándy van oda – mondá Aszályi,
167 38|               hogyne lehetne jó helyen Bálvándy? – gondolá magában Kálmán,
168 38|          cimbora sajnálta nagyon, hogy Bálvándy mért nincs itten most.~–
169 38|          eszébe valakinek felsóhajtani Bálvándy után.~De hisz az most nem
170 38|          valakinek előhozni, hogy az a Bálvándy mért nincs most itt.~– De
171 38|          Kálmán. – Mért nem jöttél el?~Bálvándy vállat vont.~– Én nem tudtam
172 39|            akkor, miért nincs itt báró Bálvándy? S arra a mi barátunk, Aszályi
173 39|              azt híreszteli, hogy báró Bálvándy azon az éjszakán, késő előadás
174 39|              húgod volt, a férfi pedig Bálvándy báró…~– Az a férfi én magam
175 39|         rágalmat elhíresztelni, hogy ő Bálvándy kedvese: hogy a férj annál
176 39|              az ilyesmi oly valószínű. Bálvándy bolondja a színészvilágnak –
177 41|      szövetséges volna e célra a veje, Bálvándy; akire a leánya férjhez
178 41|         tudniillik a kiszabadulás után Bálvándy nagyon is sokat tett a Csollánné
179 41|                 hogy a mulasztás miatt Bálvándy az egész Decséry családra
180 41|               bánni egymással: de arra Bálvándy azt felelte neki, hogy „
181 41|         legválogatottabb példányaival. Bálvándy szedte őket össze, s vitte
182 41|           Csollán Berti megtudta, hogy Bálvándy a szomszéd vármegyéből hoz
183 41|              és még jobban ivó embert.~Bálvándy tehát kiadta a rendeletet
184 41|           állomásukig elvergődni.~Hogy Bálvándy ezért majd nem marad adósa
185 41|              ott maradni?~– Hat hétig.~Bálvándy nem is kérdezte nejétől,
186 41|                 Le fog vele kötelezni.~Bálvándy kész volt szép nejét lekötelezni
187 41|             hogy egymást meggyűlöljék.~Bálvándy nem nézett Dorothea grófnőre
188 41|              melankolikus zűrhangjába. Bálvándy nagyon rá volt szedve pénzbeli
189 41|            bosszantó dac után, mellyel Bálvándy a főispánt visszatromfolá,
190 42|            azon időben tudta meg, hogy Bálvándy elvált a nejétől.~Még egy
191 42|                ott azt tudta meg, hogy Bálvándy kinn időzik magyaráti kolnájában.
192 42|              messze volt a szüret: oda Bálvándy aligha vonult egyébért,
193 42|            vendéglátásnak – sopánkodék Bálvándy elé kerülve, kinek iszonyú
194 42|            levél is! – szólt bosszúsan Bálvándy. – Mi az ördögért küldöz
195 42|              szép hölgy levele nyomán.~Bálvándy ahhoz az iskolához tartozott,
196 42|        történni.~Különben is tartozott Bálvándy még Katinkának egy ilyen
197 42|             majd beszéljünk ebéd után.~Bálvándy gondoskodott róla, hogy
198 42|              Ezúttal arról historizált Bálvándy előtt, hogy Katinka milyen
199 42|              félbe a vidám pletykázást Bálvándy.~– El akar válni Bertóktól,
200 42|             igen: palást! – kísérte őt Bálvándy kolerikus nevetéssel.~–
201 42|          lennék éppen jó, hahaha!~Erre Bálvándy nagyon komoly arcot öltött.~–
202 42|          Pestre hozzá nagyságos úrnak.~Bálvándy ezt még praktikusabb életmaximának
203 42|               Melodrámai jelenet volt.~Bálvándy aztán sietteté, hogy ne
204 46|                szép asszonyt.~Katinkát Bálvándy kíméletlen tréfája kelté
205 46|              ember kezébe jutott, mint Bálvándy és Aszályi, az rongyokra