Part

  1 1 |         juttassa Nokhéry ősmondását: „mindig mondtam, hogy ne igyatok;
  2 1 |               ne igyatok; azért mégis mindig ittunk.”~A csoportokban
  3 1 |              felmegy: a bíróra nézzen mindig, mert különben belesül a
  4 1 |            elvesztett tárgyat keresne mindig a földön. Kiülő pofacsontjai,
  5 1 |             tudták meg, hogy hol van. Mindig a fiatalság kezén volt az.
  6 1 |            országos gyászeseményeket; mindig volt itt valami, amire fátyolt
  7 1 |          összefoglalva.~A krónikaírók mindig tizenketten voltak. Eskü
  8 1 |        terelte el?~Barkó Pálnak azóta mindig az zúg az agyában, hogy
  9 1 |          kövér, ~Bőribe se fér.~Mégis mindig többet kér. ~Szegény magyar
 10 2 |         szemöldökét felhúzza magasra, mindig magasabbra, a jámbor examinált
 11 2 |              adott ereklye az, melyet mindig a fiatalság őriz. Ülnek
 12 2 |         felmagasztalt. Azért száll ez mindig diák kezéből diák kezébe.
 13 3 |          emeletes úri lakot építette, mindig csak a templom volt a fejében,
 14 3 |             kemény fickókat szerettem mindig. Hát mondok én neked valamit. –
 15 4 |             szikár katona ember volt; mindig olyan magasan tartotta a
 16 4 |           azok a szép szemek olyankor mindig az ő arcán függnek.~Végre
 17 4 |        tanultam mint ő, azért ő mégis mindig többet tudott, mint én.
 18 5 |         humaniorum cursusba.~Innentől mindig válogatott magántanítói
 19 5 |             volt; az az ügyetlen olló mindig félremegy, s utoljára is
 20 5 |            való fonallá a kuckóban, s mindig bizonyoz, hogy nem alszik
 21 5 |            adva, s Cilike volt az, ki mindig megakadályozott, hogy előttem
 22 6 |             Ha valaha nagy úr leszek, mindig egyedül fogok ebédelni!”~
 23 6 |        táncterméből átalakítva).~– Ha mindig így fog nekik menni, roppant
 24 6 |           előadás alatt.~Tömve is van mindig a nézőhely. A sedriák alatt
 25 7 |               része.~Elválhatatlanok!~Mindig van valami plánumuk egymás
 26 7 | szomorújátékban egy rossz színész, ki mindig részeg, s elkezdi: „most
 27 7 |           azzal jött vissza, hogy még mindig játszanak odabenn.~Elmúlt
 28 7 |            furcsát mondott az a báró, mindig megnevettette a publikumot.
 29 7 |         váltott, azalatt Bálvándy, ki mindig ott ténfereg a bejáratnál,
 30 8 |        hazatakarodott, s a szónok még mindig beszélt; a színészek is
 31 9 |             mosolygó képe van, mintha mindig valami tréfán törné a fejét,
 32 9 |             jókor elvágta az útját.~A mindig pökhendi arc, mellyel Korcza
 33 9 |           hajtva meg magát, finom, de mindig alázatos nyájassággal.~–
 34 9 |               kellett neki elolvasni, mindig úgy érezte magát, mintha
 35 10|            alatt kéjutazásra rándult, mindig a patvaristájának, mert
 36 10|            ilyen ritka species azután mindig kedvence maradt; azt jurátusnak
 37 10|             ügyvéd.~A költő missziója mindig az igazságot védelmezni;
 38 10|               ott a fiatal táncosokat mindig szívesen látjuk.~Ez egy
 39 11|            kellett ahhoz!~Katinka még mindig ott lakott, hol legelőször
 40 11|                A szép hölgy karja még mindig ott volt a válla körül.~
 41 12|             Az legalább meg szokta őt mindig szólítani, gyöngéd hízelkedő
 42 12|              a kötelezvénnyel, hogy a mindig égő szeszlámpánál meggyújtotta
 43 12|   ébrenlétében, se álmában.~Pedig még mindig álmodott.~Folytatta a rózsaszínű
 44 13|             meglátszott rajta a vágy, mindig jót tehetni, csak pénzbe
 45 13|              tette azt. Az egész úton mindig szunyókált.~Egyszer aztán
 46 13|               habent, dormitant. (Nem mindig alusznak, akiknek szemük
 47 13|              A főispán megszoká, hogy mindig hosszú asztal legyen előtte,
 48 15|           többet.~És ezentúl Pál gróf mindig tegezte unokáját. Első eset
 49 16|         eresztett senkit a színe elé. Mindig beteg.~Bálvándy pedig mindennap
 50 16|               szabály, hogy a nyerges mindig alacsonyabb legyen valamivel,
 51 16|               lehetnek az egész úton, mindig táncol, sohasem jár a szerszámban.
 52 17|           mind be van szegezve; hanem mindig akad, aki útba igazítja
 53 18|               Végre befogadták őket a mindig vendégszerető Zrínyi otthonos
 54 19|            étkezéshez szokva, s aztán mindig megfekszi egy hétig a lakmározást.
 55 20|             lekúszott rajta, lehúzták mindig éretlen fürtjei egész a
 56 20|           statutio emberemlékezet óta mindig az ünnepélyes hivatalos
 57 20|               ily magasrangú vadakra, mindig olyan hevély, melyben magyar,
 58 20|      veszekedjünk egy kicsit: azok is mindig civakodtak. Ugyan mondja
 59 20|          akkor fölébredtem. – Eleinte mindig haragszunk arra, aki álmunkból
 60 20|             volt. Bálvándyval szemben mindig több volt nála az irigykedés,
 61 20|              utánuk jövőket. És mégis mindig jönnek utánuk. Egyik barátom
 62 20|              özvegye. No de azért még mindig igen szép lesz; mert hiszen
 63 21|             Kálmánnak pedig fél szeme mindig ott volt rajtuk. Eszébe
 64 21|              magának hazatértig, ahol mindig háttal fordulva kell lennie
 65 22|               hunyjuk le a szemünket, mindig mesélni fogunk. A társaságom
 66 23|             De nem esünk le! Nem lesz mindig a mi nótánk: „Hunnia nyög
 67 23|     keresztkomám volna. Ha könyörgöm, mindig a kicsiny embereken kezdem.
 68 23|         alkotott, mely hazája földjén mindig első fog lenni, hogy csillagát
 69 24|           házigazda gömbölyű képe még mindig megőrzé ősi flegmáját. A
 70 24|        vetették meg szegény házunkat. Mindig is ide szálljanak, csak
 71 24|               Derék jó asszonyság az; mindig tart magánál egy-egy árvaleányt,
 72 24|               rajta. S azután is csak mindig volt Isten áldása. – Az
 73 24|              amíg a hó be nem kerget. Mindig a földön. Ott alszik csak
 74 24|               cseléd, mert ott vagyok mindig a sarkában. Nem ütöm, verem,
 75 24|       versfélét hallok okos embertől: mindig a falusi vőfély jut eszembe,
 76 24|              Az én foltos ködmönömtől mindig telt az; mert én nem adtam
 77 24|              miatt erősködni kezdtek, mindig levertek bennünket. A császár
 78 25|          feltűnő: nagyanyja leveleire mindig Bénivel szokta íratni a
 79 25|           első országos színház. Azok mindig előbbre vannak egy lépéssel
 80 25|             fog teremteni. Egy fejjel mindig ki fog látszani valamennyi
 81 25|          jutott neki, aki osztályában mindig legelső volt, aki maga előtt
 82 26|              erkélyeden elvirítottak, mindig vissza kell küldeni a kertészhez,
 83 27|             mosolygó ifjú hölgyet, ki mindig fehér ruhát viselt, kisfiát
 84 27|          örült. A gratuláló versektől mindig iszonyodott. Olyan az, mint
 85 27|            saját hibáját, miszerint ő mindig a kard lapjával üt, míg
 86 27|               meg neki, hogy az anyja mindig, de mindig csak őrá gondol.~
 87 27|              hogy az anyja mindig, de mindig csak őrá gondol.~A beteg
 88 27|         Kulmnál!”~S a fiatalember még mindig nem jött vissza.~Sátory
 89 29|        altatnak vele. Színésztruppnál mindig van az. Kell az: mert hány
 90 30|              grófnő, azok kékek.~– Én mindig zöldnek nézem.~– Tükre nem
 91 31|              szerzetes”-re.~És azután mindig otthon ült, s azzal töltötte
 92 31|              de minden jellem nélkül, mindig fülig adós, senkinek sem
 93 31|               gyönyörű alak, az ember mindig maga előtt látja azokat
 94 31|        sohasem azok. Aztán kimagaslik mindig egy ideál; melyben a költő
 95 32|              akarta mutatni, hogy még mindig él és tud a világ szeme
 96 32|      szolgálatnak házába!” Látja, még mindig tudok idézni a szentírásból.
 97 32|             volt; az irigy kutya! Aki mindig árulkodott nálam is tereád.
 98 32|          hatalmazni, hogy utazásodban mindig ellásson a szükséges költséggel.
 99 32|                de emlékezzél meg a te mindig szerető nagyanyádról.”~Kálmán
100 33|             imádkozás volt.~Általában mindig oly komoly arcot csinált
101 33|           kenyered, borod, becsületed mindig lesz, akár háború van, akár
102 34|            ment a Decséry család; még mindig egyedül.~Nápolyban azonban
103 34|               leveleket írni. Levelei mindig tele voltak erőteljes gyöngédséggel,
104 34|         madonnaarc s az Antinous-alak mindig egymáshoz közel. Egyiptomból
105 34|          törülni. Kész kiszedett cikk mindig tartatott készletben a nyomda
106 34|                    Egy bolond anglus (mindig anglus, más nemzetre nem
107 34|           csapodár! Az asszony szemei mindig kisírva. Szöknének már innen,
108 35|            szokta nagyanyjától kapni, mindig sajátkezűleg írt levél kíséretében.
109 35|                Tudod, hogy odahaza is mindig megnéztem az úrnapi processiót;
110 35|              magad előtt utoljára. Én mindig imáimba foglallak ezentúl
111 35|             Valahányszor sokat iszik, mindig azt állítja magáról, hogy
112 35|               rajt, két kezem munkája mindig kenyeret ad, s azt kétfelé
113 36|                mintha egy gyertya még mindig égne az asztalon; aminek
114 36|               eltakart arcú ember még mindig ott ült.~Ejh, én még most
115 36|             ma és rögtön.~Bányaváryra mindig elhatározó volt az első
116 36|              hiszen megtelt a színház mindig ott is; a társaság soha
117 36|        mártírom, az én angyalom, mint mindig, úgy tegnap is ébren várakozott
118 37|           nehéz idők alkalmával pedig mindig az „absentium ablegatus”
119 37|             pénz.~Az öreg úrnak pedig mindig van pénze, és sok pénze.
120 37|               elbeszélje, de olyankor mindig elszorult a torka a jó öreg
121 37|              vágott, a kisebbik felét mindig otthagyta a tányérján.~Bálvándy
122 37|            nem gyerek. A vendéglőkben mindig Bálvándyék társaságában
123 37|             hogy ne strázsáljon engem mindig; én azt tehetem, amit akarok,
124 37|           akárhogy lehunyta a szemét, mindig maga előtt látta azt a fényes
125 37|             veszíteni. Nem az; ott is mindig a gallérjához volt varrva:
126 37|           arra valók a váltók. Azokat mindig pénzzé lehet tenni. De mi
127 37|         azontúl, hogy visszaérkezett, mindig nagyon ki voltak sírva a
128 38|         tisztes társaság; onnan férje mindig józanul kerül haza, tartja
129 38|            akarnak.~A mentőcsónak még mindig ott lebegett a vízen, annak
130 38|           Katinka termei azon időkben mindig nyitva voltak a hazai tudósok
131 38|            vissza, s két arcot kísért mindig figyelemmel. S mentől tovább
132 39|           nekem meg kettővel” – aztán mindig hazudik: de azt mulatságosan
133 39|            fiú volt a jó Bányaváry! – Mindig érezte ő azt, amit beszélt;
134 39|           csak nappalkor énekelne. De mindig éjjelkor énekel, és addig
135 39|               szegény fickó. Hanem én mindig az első álmomból ébredek
136 40|            Volt közönség, amelynek ez mindig tetszett.~Hanem volt azután
137 41|          tette, válogatott stílusával mindig nagy derültség volt a hatás,
138 41|               tisztelettel közelített mindig. Hajh! ez az ember még most
139 41|             kísérte mind a kettőt, és mindig jobban kezdte bámulni azt
140 42|             terem, ahol a színészeket mindig olyan jól fogadják, minden
141 42|            igaz, hogy Katinka szentem mindig igen nyájas szokott lenni
142 43|              késő lesz.~A beteg nincs mindig ágyhoz kötve. Néha fölkelhet
143 43|                ott fog köztetek lenni mindig. Megtalálsz virágaid között,
144 43|             mikor megemlékezel rólam, mindig arccal szemközt fogok veled
145 43|          arcomat is közétek – s aztán mindig otthon leszek. Hanem ez
146 43|              annál inkább növekedett. Mindig az ajtót nézte: senki sem
147 44|           Lesz.”~A népirtó angyal még mindig két kézre fogott kaszával
148 44|             feje előregörbült, mintha mindig a földön keresne valamit,
149 44|            barátja márványarcát látná mindig.~Mikor kivitték a koporsót,
150 45|          asszonyom?~A nagyasszony még mindig büszke úrnő; még mindig
151 45|               mindig büszke úrnő; még mindig restellé, ha gyöngeséget
152 45|        Jenőyné.~– Nem.~Az úrhölgy még mindig büszke volt, felkerekedett
153 46|      legyilkolja tőrrel, pedig ez még mindig szerelem. Az a minden gyilkolásnál
154 47|            Csak lassan oszlanak el; – mindig kevesebben maradnak ott: –