Part

5501 46|                  Korcza úr megmagyarázva neki az ítélet értelmét, s lelkére
5502 46|                szerecsent, egy kissé megdúzta az orrát. Ez már túlzása a
5503 46|                    itt Pesten nagyon megnézik az embert emiatt. Aztán minek
5504 46|                elprofitírozott, s így rávette az asszonyságot, hogy beüljön
5505 46|                     beüljön a hintóba, aminek az ajtaját ha egyszer betette
5506 46|                elragadták volna; ott megállt. Az asszonyság kinézett az ablakon,
5507 46|                        Az asszonyság kinézett az ablakon, hogy mi lesz még.~
5508 46|                       a nyakukban; ezeket meg az ökrök elé csatolták.~– Ah,
5509 46|                      lehetett, mert nem bírta az ajtót felnyitni.~– Nix csúfság.
5510 46|                          Nix csúfság. Énnekem az ítéletben van meghagyva,
5511 46|                   tartozom. Tudom én, hogy mi az én kötelességem.~E kötelesség
5512 46|                      a Hatvani utcának, végig az Úri utcán, úgy fel a Váci
5513 46|                     így a kecskeméti kapun át az országútra; a paripák csengettyűje,
5514 46|                       a paripák csengettyűje, az ökrök kolompja, a bivalyok
5515 46|                      két kézre való ostorral, az oláh legény tilinkózott,
5516 46|                    oláh legény tilinkózott, s az első csacsira felkapott
5517 46|                     ehhez hasonló parádét sem az előtt, sem azóta ehelyütt
5518 47|                   megálmodá: minden emelkedik az ég felé: házak, népek, szellemek.~
5519 47|                  elmaradtak, nem ismer őseire az újdonszületett palotasor.
5520 47|                visszhangozzák.~Nem halott már az eltemetett nemzet; hanem
5521 47|                 honában: saját nyelvét hallja az ország a trónon, a törvényhozó
5522 47|                Felébredt már minden nemzet, s az ébren levők versenyeznek
5523 47|                    hírlapot küld szét a sajtó az ország népeinek minden nyelvén.~
5524 47|                      a lelkiismeretnek.~Gyors az igazságszolgáltatás keze,
5525 47|       világtárlatokban méltó helyet foglal el az ország számára.~Külföldi
5526 47|                       együtt emelkedtek vele.~Az a vasember ott a József
5527 47|                       teljesedésbe.~És azokra az előharcosokra nem emlékeznék-e
5528 47|                     között Jenőy Kálmán neve?~Az utókor igazságos. Irigység,
5529 47|              kortársak is agg emberek már; de az ő alakja örökké ifjú maradt,
5530 47|                megelőzve született, hozzánőtt az új nemzedék, mely elég nagy
5531 47|                      bámulni tudja.~Hová lett az a dicső szellem hamva, aki
5532 47|                     arra rávezetni?~Rég halva az egyetlen honpolgár, ki őt
5533 47|                       senkinek. Majd ha eljön az a kor, melyet a költő megálmodott,
5534 47|               utcáival: a mostani háromnak is az lesz a sorsa. E hittel temette
5535 47|                     kegyeli ősei temetőjét, s az épülő utcák kikerülik a
5536 47|                   Hajh! Milyen üdvriadal volt az, mikor a keresett név napfényre
5537 47|                     Milyen nemzeti pompa volt az, mikor a drága hamvakat
5538 47|            diadalzászlók. Mi hull oly melegen az útra? Zápor? Nem. Könny.~
5539 47|                       a szobrot leleplezik, s az ércalak megjelen az isteni
5540 47|             leleplezik, s az ércalak megjelen az isteni derült ég alatt,
5541 47|                   keretbe – kezében a lant és az írás, mely örökké él, és
5542 47|                        hajh milyen üdvkiáltás az! Hogy hangzik az végig utcáról
5543 47|                   üdvkiáltás az! Hogy hangzik az végig utcáról utcára terjedve.
5544 47|                      terjedve. A város kiált! Az ország zeng, és szava elhallik
5545 47|                       zeng, és szava elhallik az égi szférákig.~Késő alkonyig
5546 47|                    kevesebben maradnak ott: – az éj nyugalomra int; – csend
5547 47|                 romjain élő hosszú szenvedés.~Az úrhölgy odatapadva két összekulcsolt
5548 47|                    néma bámulattal tekint fel az ércalak fennkölt arcára.
5549 47|                       mi történt?~Hová lettek az első szellemi harc többi
5550 47|                    azon megtört alakú nő, kit az utcán kopott ruhájáért lenézesz:
5551 47|                       hajdani Cilike, s talán az a tántorgó alak, kit utadból