Part

  1 1 |          mely nem férfi – de nem is asszony; hanem nem is kisgyerek.
  2 3 |             Egy-egy hangjára minden asszony ríva fakadt.~Mire elvégzé
  3 3 |             feleségemnek. Igen fáin asszony. Nyáron át Pesten szokott
  4 4 |          első, Józsué és Bírák,~Rút asszony, Sámuel, Királyok, Krónikák, ~
  5 4 |            nem láttuk soha; se szép asszony szép szemével, se vicispán
  6 4 |            a férj levele kiesett az asszony leveléből, az első percben
  7 4 |           lesz, mert ő igen szigorú asszony.~– Hagyja el, tudom, ismerem
  8 5 |      költött.~Hatalmas, férfias egy asszony. Már boldogult férjét is
  9 5 |         hozni az unokájában Jenőyné asszony. Annak a neveléséhez egészen
 10 5 |            Rettenetes dolog az: egy asszony mellett ebédelni, aki semmiből
 11 5 |            nagyon, hanem hát ő csak asszony; nem tartozott nagyon szépen
 12 5 |        kezdett előfordulni, az öreg asszony közbevágott: „Cilike, Julis
 13 5 |             veszve. Ezt a kínt csak asszony bírja kiállni megháborodás
 14 7 |   kockáztatásával kihozza a szegény asszony bölcsöstől elragadott csecsemőjét;
 15 7 |            az övé volt, s a szegény asszony kétségbeestében maga dobta
 16 7 |         amelyben így szól: „hiúság, asszony a neved!” – akkor kezdett
 17 9 |            már énnekem ez a nyelves asszony.~– No, jól van. Én megpróbálom –
 18 9 |        ereklyében, hogy a kegyelmes asszony azt minden áron vissza akarja
 19 10|            tudta még, hogy mi az az asszony?!~Van egy betegség, amiben
 20 10|           egy fiatal ember egy szép asszony dolgait megtudni hevül,
 21 10|          maradt a háznál.~De a szép asszony perével csak nem mert egy
 22 10|          van, azt megtehesse.~Jutka asszony volt a szakácsné.~Jutka
 23 10|             volt a szakácsné.~Jutka asszony nem tudott sem írni, sem
 24 10|          Minden reggel kapott Jutka asszony konyhapénzre két húszast,
 25 10|            a hitben élt, hogy Jutka asszony ebből az egy húszasból nemcsak
 26 10|          jött ki belőle, hogy Jutka asszony az egy húszasból, mely áll
 27 10|      vizitet.~Ezúttal azonban Jutka asszony nem lép be az ajtón, csak
 28 10|         jöjjön hamar – suttog Jutka asszony. – Egy szép asszonyság van
 29 10|   megpillantá.~Katinka volt. A szép asszony, azokkal az igéző szemekkel.~
 30 10|           utcaajtóig kísérte. Jutka asszony a konyhaajtóból leskelődött
 31 10|           maga.~(Pedig, barátom, az asszony egyedül az, ami nem alkalmas
 32 10|             Este volt az idő, Jutka asszony már hívogatta az urakat
 33 10|           principálisa előtt. Jutka asszony ki fogja azt pletykázni
 34 10|   látogatója: a Csollánné nagyságos asszony. Peres dologban jött a ténsúrhoz,
 35 11|            volt igazi költő.~A szép asszony, hogy jobban érthesse a
 36 11|          Nos? Hát? Mit szólt a szép asszony a replikához? – kérdezé
 37 11|        Kálmán öcsém, hogy az a szép asszony mondott még valamit arra
 38 11|          úrnak.~– Íme, ez Csollánné asszony levele – szólt Korcza úr –,
 39 12|            volna. Naphosszat a szép asszony után volt, azt kísérte a
 40 12|          már a folyosón várta Jutka asszony.~– No csak siessen! Ugyan
 41 12|              Egy gyönyörűséges szép asszony.~Kálmánnak nagyot dobbant
 42 12|             leveleket, miket a szép asszony írt hozzá, újra meg újra
 43 13|       szemek örvényében.~Az a másik asszony el volt feledve nála!~Másnap
 44 16|             De hát csak megtette az asszony kedvéért, hogy végighajtatott
 45 18|           akinek az ujján maga szép asszony örömestebb fogja látni.
 46 19|       üzenettel, hogy a tiszteletes asszony ideküldött, hogy menjen
 47 20|            helyünkre – monda a szép asszony, s előrebocsátva a vezető
 48 20|            családban az úr; nem nő, asszony, hitestárs, hanem „úr”.
 49 20|             után kell látni, nem az asszony után. Ebben igaza volt.
 50 20|         szerelmet – mint más bolond asszony? És ha tenné? Ha megeshetnék
 51 20|            csikorgatta össze; ez az asszony a szívét szurdalja keresztül-kasul
 52 20|         gyöngédség volt, a nő csupa asszony volt. Asszony, minőnek a
 53 20|            a nő csupa asszony volt. Asszony, minőnek a természet remekbe
 54 21|      mondások, amikkel az a haragos asszony szurkálta tele a szívét.~
 55 21|             hivatásban, hogy a szép asszony ne csak maga nevessen az
 56 22|            Ugyanazon férfi az egyik asszony mellett gyáva bölcs, a másik
 57 22|   pókszövetben, amit egy megbántott asszony haragja útjain átkötöz.~
 58 22|   egyáltalán nem kellemes dolog; de asszony által megveretni meg éppen
 59 24|           Krisztigott!~A méltóságos asszony nagyon nevetett e szóra,
 60 24|        kiálta fel örömteljesen Sára asszony. – No, akkor csakugyan fordul
 61 24|         olyan tárgyat, amilyet Sára asszony a köténye galandja mellől
 62 24|         Dehogy hajó – nevetett Sára asszony. – Talán még nem is látott
 63 24|        kapta rá az engedelmet.~Sára asszony aztán kivitte magával grófkisasszonyt
 64 24|            fazékérlelő tűztől. Sára asszony mondá neki, hogy csókoljon
 65 24|     háromszorta pirosabb lett.~Sára asszony azután megmagyarázta a grófkisasszonynak,
 66 24|            és nagyon tetszett.~Sára asszony pedig intézkedett közben,
 67 24|              Micsoda? – kiálta Sára asszony. – Hát ez az? No iszen vissza
 68 24|       felesége lesz.~– Ne trécselj, asszony! – vágott közbe Tóth Máté
 69 24|            nyomva le a hangját Sára asszony. – Csak nem akar kend így
 70 24|           felvenni! – riadt rá Sára asszony. – Egyszer már megcsapták
 71 24|       jobban beletalálta magát Sára asszony a vendéglátásba.~Ő is visszakerült
 72 24|          ennyi engedményt tett Sára asszony, hogy: no hát, majd a Juci
 73 24|           hogy ne csámcsogjon. Sára asszony pedig kifáradt a kínálkozásban;
 74 24|      elismerését ki ne fejezze Sára asszony ízletes konyhaművészete
 75 24|          jártam ám én! – monda Sára asszony, egészen elfogadva a kapott
 76 24|          Úgy bizony – folytatá Sára asszony –, ennek az úrnak az öreganyjánál
 77 24|              itt szájára ütött Sára asszony), ennek a rossz embernek: –
 78 24| megzavarhatatlan ékesszólással Sára asszony –, mikor aztán engem ez
 79 24|          mondom azt; – igaz a!~Sára asszony a maga ártatlan együgyűségében
 80 24|          összekalatyolsz bizony, te asszony! Ezt meg én mondom; s az
 81 24|          nagyokat ásított már; Sára asszony észrevette, hogy a magas
 82 24|            engedem – erősködék Sára asszony, megfogva hatalmas kézzel
 83 25|         parasztfrüstük – monda Sára asszony, ki a friss kenyérrel szolgált.~–
 84 25|           Kálmán; amiért aztán Sára asszony olyan szívesen megveregette
 85 25|         galambom úrfi! – mondá Sára asszony is, egészséges tenyércsapással
 86 25|      beszélj megint olyan dolgokat, asszony, amiknek se füle, se farka –
 87 25|            ami kék. Ezt mondd neki, asszony.~– No, hát ezt mondom.~Kálmán
 88 25|      asszonyod egy derék tekintetes asszony lesz a javából. Én előre
 89 27|        árasztja el szívét, aminőket asszony ajka nem nyújt.~Ovid a korbácsütés
 90 27|              amitől aztán a szegény asszony egészen kétségbeesik.~De
 91 31|         mint egy koronás tekintetes asszony. Egyedül Cilike érzi, amit
 92 31|          született Perkátai Cecille asszony. No, értem; együtt növekedtek
 93 33|         háború van, akár béke; akár asszony uralkodik, akár férfi az
 94 34|       kitett magáért”, „Bányaváryné asszony jól forgatta magát”. – Végül,
 95 34|            részeges és csapodár! Az asszony szemei mindig kisírva. Szöknének
 96 35|         Menjünk a várba. A felséges asszony úgyis nyugtalanul várja
 97 35|               Oda ne menjünk. Derék asszony, jó asszony; és én nagyon
 98 35|          menjünk. Derék asszony, jó asszony; és én nagyon tisztelem
 99 35|            ne tudja az az áldott jó asszony; mert minden csepp könnyéért
100 36|             Hogy Cilike olyan vitéz asszony! Az a kis szelíd teremtés!~–
101 37|          ördög az a hitelező?~– Egy asszony.~– Hogy hívják?~– Sátory
102 37|             a Clichybe; akkor ez az asszony engem kiváltott innen, megszabadított
103 37|       tudták meg, hogy Dorothea már asszony. Jaj de milyen sápadt!~A
104 38|           Budára kísérőt.~A szegény asszony meg volt ijedve. A színpad
105 38|           volt nyugosztalva szegény asszony!~Hát mégis van egy lélek
106 39|           Kálmánnak, hogy ki „az az asszony”.~„Csollánné?”~Cilike a
107 39|             csábító meghívások amaz asszony cselszövényei. Ő kötött
108 39|        szerződési díjul, miket amaz asszony megkétszerezve térítend
109 39|          vele. S azután mi nekem ez asszony? Mi jogom nekem őhozzá?
110 39|        többi jó barátokkal.~Szegény asszony! Már örült neki, hogy a
111 39|             hogy a feleség is derék asszony, szép asszony is; de az
112 39|      feleség is derék asszony, szép asszony is; de az a másik hölgy
113 42|            név nélkül, se leány, se asszony. A világban pedig azután
114 42|       szerencsétlenség az. Egy szép asszony, aki nem tehet róla, hogy
115 42|             Fődolog az, hogy gazdag asszony. Akkor bezzeg nem kellene
116 43|        akikre ő várt?~– Ez aztán az asszony, aki ilyenkor be mer jönni
117 43|        betegét meglátogassa!~Melyik asszony? Az anya vagy a régi eszménykép?~
118 43|         családja érkezett meg.~Sára asszony betegvigasztaló kedélyességgel
119 43|   megérdemeltük.~Már itt aztán Sára asszony nem állhatta meg, hogy hangos
120 43|        súlyosítják vele.~Pedig Sára asszony csak mégis megkísérté még
121 43|             Istenem! – sóhajta Sára asszony –, mikor az ölemben hordtam,
122 43|         lehetett kapni Pesten, Sára asszony maga nekigyürkőzött a főzésnek;
123 45|        eljönni se szülő, se szerető asszony. Pedig ez olyan dicső volt!
124 46|  megérdemelni, mint azt, hogy „szép asszony”. Ez a nemezis pedig az,
125 46|          cím marad meg. Némely szép asszony olyan hirtelen el tud változni;
126 46|           tisztes párhoz.~Csollánné asszony ügyvédje, Korcza úr jelenlétében
127 46|    eszményibb rút, mint egy dühöngő asszony); de menekvésre nem volt